Keresés: „szél” (1189 találat)

20%-os fogyást könyvelhet el városunk és környéke lakossága az első negyedévben. 2011 első negyedévében 355 gyermek született Egerben, közülük 104-nek a szülei élnek a városban, vagyis ezek a gyermekek ténylegesen egri polgárként nőnek majd fel. 2010 hasonló időszakában 400 volt az összesített születési szám, a teljes tavalyi évben pedig 1420 gyermek jött világra a megyeszékhelyen. A halálozások száma a mögöttünk hagyott három hónapban 428 volt.

A házasságkötéseket illetően érdekesség, hogy a tavalyi első negyedévhez képest 30-ról 60-ra nőtt, vagyis megduplázódott a frigykötések száma. (Tavaly egyébként összesen 280 esküvő volt Egerben.) Sajnálatosan a válások esetében is növekvő tendenciáról, magas számokról beszélhetünk.

ÉRDEKESSÉGEK:

Egyre több a „kis esküvő”: számos alkalommal legfeljebb néhány tucat vendég, míg több esetben csupán a tanúk jelenlétében mondanak igent egymásnak a felek.

Az urak jellemzően 30-31 évesen szánják el magukat az esküvőre, míg a menyasszonyok átlagéletkora 28 év körül van, általánosnak mondható tehát az 1-3 év különbség, legtöbbször a férfi javára.

Az első negyedévben két olyan nász is volt Egerben, ahol külföldi volt az egyik fél: egy francia és egy indiai polgár fogadott hűséget magyar nemzetiségű kiválasztottjának a Városházán.

A párok több alkalommal más városokból érkeztek Egerbe frigykötésre, például Pécsről, Debrecenből, Budapestről. Ennek oka általában családi kötődés, vagy a vonzódás Eger szépségéhez.

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. hetedik alkalommal tartja meg hagyományos országos szemétgyűjtő akcióját 2011. április 21-én.

A Föld Napja alkalmából szervezett eseményre ismét több ezer önkéntes jelentkezését várja a társaság. A rendezvény az elmúlt négy évben az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi mozgalmává nőtte ki magát.

Az előzetes jelentkezések alapján Heves megyében több mint 1000 főt sikerül bevonni a szemétgyűjtési akcióba. Ennyi jelentkező még soha nem volt Heves megyében.
A jelentkezők között találjuk az egri üzemmérnökség területén Eger, Mátraderecske (kiemelkedő 150 fő jelezte részvételét), Ostoros, Egerszalók, Verpelét. A hevesi üzemmérnökség térségében Besenyőtelek (szintén 150 fő), Aldebrő, Feldebrő, Vécs. A gyöngyösi térségben szinte mindegyik település részt vesz, 687 fő jelezte részvétét, Abasár, Adács, Kerekharaszt, Markaz, Gyöngyösoroszi, Mátraszentimre, Ecséd.

Több település már a hétvégén is gyűjtött szemetet az úthálózat mellett, ezek elszállítása már megtörtént.

A Közút egész évben végzett út menti szemétszállítási munkáját az utóbbi időben sajnos szélmalomharc jellemzi, az illegális szemétlerakók nap mint nap szaporodnak. A társaság évente egy kisebb megyeszékhely éves kommunális hulladékának megfelelő mennyiségű szemetet gyűjt össze az általa üzemeltetett utak mellől. Ebben a küzdelemben szeretne a cég szemléletváltozást elérni. Az akciók sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt hat alkalommal összesen 225 ezer önkéntes csaknem 36 ezer köbméternyi szemetet gyűjtött össze országszerte.

„A szemétgyűjtési akcióink célja, hogy a fiatalabb generációnak is természetessé váljon a környezet megóvása. Az akció megszervezésével a társaság hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az a több ezer - többségében – fiatalember, akik részt vesznek a szemétgyűjtésben, később jobban odafigyeljenek szűkebb és tágabb környezetük megóvására. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. éppen ezért várja az egyénileg és csoportosan jelentkezőket, számítunk az önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és baráti társaságok csatlakozására is.” – mondta Kovács Ákos, a társaság vezérigazgatója.

A vezérigazgató szerint a társaság szemétszedési akciója az ország legtöbb önkéntest megmozgató környezetvédelmi eseményévé nőtte ki magát. „Ez reményt ad arra, hogy a következő generációk a mainál jobban megbecsüljék az utak környezetének állapotát, reményeink szerint, aki egyszer aktívan részt vesz a szeméthegyek felszámolásában, az biztosan nem válik notórius szemetelővé.” – tette hozzá a vezérigazgató.

A közútkezelő főszervezőként, az esemény gazdájaként minden csatlakozó számára térítés nélkül biztosít kesztyűt és láthatósági mellényt, valamint gondoskodik az összegyűjtött hulladék maradéktalan elszállításáról is. Az utak menti szemétszedéshez a cég szakmai felügyeletet biztosít, szükség esetén ideiglenes forgalomkorlátozást vezet be.

Játékos elméleti és ügyességi feladatokat kellett megoldaniuk a vetélkedő csapatoknak szombaton, a „Hazai pályán” elnevezésű európai uniós ismeretekre épülő vetélkedőn. A Tarsoly Ifjúságért Egyesület által szervezett játékos délutánt az országban negyedik helyszínként Bükkszéken rendezték meg, ahol hét csapat mérte össze tudását az EU-val kapcsolatos kérdésekben.

A rendezvény fővédnöke Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője volt, aki szintén tevékenyen kivette a részét a versenyből. Az EP- képviselő asszony elmondta, nagyon fontos, hogy a sokat – hol negatívan, hol pozitívan – emlegetett Európai Uniót mindenki a magáénak érezhesse.

Fontos, hogy az efféle vetélkedők hozzásegítsék a településeket a minél jobb módú turisták befogadására, hiszen az idegenforgalomra épülő falvak, kisebb városok így tudják fenntartani az érdeklődést, és az alapvető EU-s ismeretek segítenek a minél szélesebb skálán mozgó attrakciók létrehozásában, nem utolsó sorban a gyermekeke ismereteinek bővítésében.

Herczog Edit elmondta, hogy míg hazánkban a politikai éra igen éles harcot vív egymással, és a jó döntéseket is igyekeznek dafke lesöpörni, addig az Európai Parlamentben az esetek többségében együtt szavaznak a magyar képviselők.

A képviselőasszony hozzátette, hogy fontos különválasztani az Orbán- kormány pártpolitikai tevékenységét, és hazánk EU-s elnökségre vonatkozó megítélését, hiszen ez két külön dolog.

• A kormány pártpolitikai tevékenysége kissé elfedi az EU-s elnökséggel járó feladatok megoldásának sikerességét, ami azért is probléma, mert több ezer fiatal készült három éven keresztül az elnökség félévének sikeres lebonyolítására, akiknek a munkáján, - legalábbis annak megítélésén - most csorba eshet. Én nyilván a Magyar Szocialista Pártot képviselem az EP-ben, de ha a Fidesz Magyar Polgári Szövetség tagja lennék, akkor is zavarna, hogy nem látszik az eredmény, mert túl nagy a „hangzavar” – ecsetelte a külhoni megítélésünket Herczog Edit.

A vetélkedőt végül a némi pétervásárai segítséggel kiegészülő egriek, Kis Vuk elnevezésű csapata nyerte, akik a bükkszéki és erdőkövesdi csapatok előtt végeztek az első helyen.

A 40 év feletti férfiaknak javasolták azt az ingyenes egészségügyi szűrést, amit az Agria Parkban tartott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és a Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete.

A férfiak húgy - és ivarszervi megbetegedései között vezető szerepet foglal el a prosztatagyulladás, a prosztata megnagyobbodás és a -rák. Mindhárom alapbetegség hasonló tüneteket produkál, gyakori vizelési inger, vizelettartási, problémák, ezek akár egy egyszerű bakteriális fertőzésekből is kialakulhatnak. Annál súlyosabb következményekkel járhatnak, ezért fontos a folyamatos önvizsgálat és egy egyszerű teszttel, egy csepp vérből elvégezhető orvosi szűrés.

A férfiak többsége nem szeret beszélni egészségügyi problémáiról, főleg ha ez kellemetlenséggel is járhat, tudhattuk meg Dr. Papp Zoltántól. A mai szűrővizsgálatot pontosan ezért szervezték, a vérvizsgálat mellett tesztkérdésekre válaszoltak, általános orvosi vizsgálatokat végeztek és urológus szakorvos tanácsait is kikérhették a potenciálisan veszélyeztetett korcsoport tagjai. A rendezvényen igen szép számmal jelentek meg, a szervezők megelégedésére, akik remélik hasonló programok szervezésével 15 perc vizsgálattal, akár több évvel is meghosszabbíthatják a férfi betegek életkorát.

Az egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekciója 2011-ben már hetedik alkalommal szervezett takarítási akciót az Eger melletti kirándulóhelyen, Almárban, ahol egykor a Pálos kolostor állt.

Ebben az évben is negyvennél több fő gyűlt össze, nyugdíjasok, környékbeli lakosok, cserkészek, környezetvédők, a közterület felügyelet munkatársai, valamint a Heves Megyei Önkéntes Centrum tagjai, hogy megtisztítsák a Föld Napja kapcsán a népszerű kirándulóhelyet Almárban.

Az akcióban részt vett az egri városvezetőség is, Habis László polgármester és Rázsi Botond alpolgármester is. A polgármester, aki egy fát is elültetett, elmondta, hogy ezzel a programmal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a város környékének a szépsége, s az állagmegóvás. Habis László szerint jó lenne, ha a fiatalok is nagyobb számban vennének részt a takarításban.

A takarítás mellett a résztvevők fákat is ültettek: tíz tölgy-, s tíz platánfa-csemetét. A veszélyessé vált ágakat motoros fűrésszel levágták a fákról, a száraz gallyakat letördelték, a gazt elégették, szemetet szedtek, megtisztították a patakmedret, valamint az információs táblákat lemosták.

Az almári takarítással egyidőben a Bringaút Közhasznú Egyesület is takarítási akciót szervezett az Eger-patak belvárosi szakaszán, a bicikliút mentén.

Forrás: Egriszín

A ZF Hungária Kft. gazdasági fejlődéséről és az új generációs jövőbeli terveiről tartottak ma sajtótájékoztatót a gyár irodaházában, ahol bejelentették Őszi Csilla ügyvezetői kinevezését is.

Még 1995-ben vásárolta meg a Csepel Autógyárat a ZF Hungária Kft., amely figyelemreméltó gyárrá nőtte ki magát. A ZF-nek saját teszt centruma, fejlesztési centruma és a ZF csoporton belül saját felelősségi jogköre van. Büszke vagyok rá, és életem egyik fő művének tartom- hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Ulrich Diller a ZF Hungária Kft. elnök –vezérigazgatója. Mi egy magyar vállalat vagyunk, német tőkével, mégis legfontosabb tőkének a munkatársakat tekintjük. Kezdettől fogva egy személyzetfejlesztési koncepción dolgoztunk, így építettünk fel egy programot, ami a szakképesítéssel, a fiatalok képzésével indul a Bornemissza Szakközépiskolával együttműködve, valamint szoros kapcsolatot ápolunk a Miskolci Egyetemmel, illetve tréningprogramokon fejlesszük a dolgozóinkat, vezetőinket.  Minden helyzetben fontosnak tartottam, hogy a megfelelő embereket helyezzem a vezetői pozíciókba, akiknek a legjobb a hozzáértésük, mert a ZF Hungária siker történetét úgy tudjuk tovább vinni, ha ezt a tendenciát folytatjuk, és megőrizzük a vállalti szellemet. Egernek és szinte egész Heves megyének szociális részét képezzük, komolyan vesszük a munkatársainkat, ami érinti a szociális tematikákat, a fejlesztéseke, a továbbképzéseket is.
Dr.Ulrich Diller kifejtette, hogy nem tervezi, hogy 65 éves koráig dolgozik, ezért fontos számára, hogy az élete fő művének számító ZF Hungáriát megfelelő kezekbe adja tovább. Ezért a ZF igazgatótanácsának együttműködésével április 1-től ügyvezető igazgatónak nevezte ki Őszi Csillát. Az új ügyvezető igazgató közvetlenül Diller Úrnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, ő lesz az a személy, aki a következő generációnak átviszi a gyárat.
Őszi Csilla 14 éve dolgozik a ZF Hungária kft-nek, kontrollerként kezdte, majd kontroller vezetőként folytatta munkáját. 2007-ben az informatikai osztály, 2008 végén a cégvezetés, 2009-ben pedig a HR, vagyis a személyügy is az irányítása alá került. Majd 2011. április 1-jétől a ZF Hungária kft. ügyvezetőjének nevezték ki. Az új ügyvezető szeretné az eddigi megszokott szellemben tovább folytatni az irányítást.
Dr. Ulrich Diller a sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy habár Eger legnagyobb adófizetője a ZF, mégsem képes a város megoldani, hogy a dolgozók biztonságosan meg tudják közelíteni a munkahelyüket. Sérelmezi, hogy a Sas út végi - Kistályai út elején lévő vasúti átjáró ilyen balesetveszélyes.
A Japánt ért katasztrófa közvetlenül nem érinti a céget, de vannak vevőik, akik onnan is kapnak alkatrészeket és ezek a szállítmányok megkésve érkeznek hozzájuk. Elhangzott, hogy a ZF Hungária nagyszerű ütemben halad az elmúlt évekhez képest és a válság előtti időszakhoz képest is.   A bevételek 50 %-al emelkedtek, de szeretnék elérni a 70%-os gyarapodást. 2012-re pedig még további 30 %-os növekedést terveznek. A válság előtti szinthez képest is 25%-os a növekedés.  A forgalomnövekedés is jelentős 35%-os.  Az éves bevételük eléri a 210 millió Eurót.
Még 2009-ben 660 munkás dolgozott a gyárban, most 2011-re ez a szám felugrott 830-ra és ezzel elérték a 2008-as válság előtti szintet. Emellett a beszállítókon keresztül 700 embert foglalkoztatnak Mezőkövesden is. Diller Úr pozitívan látja a jövőt, amelyre megfelelő szakemberekkel elő vannak készülve.

Forrás: Egriszín

A 2011-e Egészség világnap témája: „Küzdelem az antibiotikum rezisztencia ellen: ha ma nem cselekszünk, holnap nem tudunk gyógyítani”

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének összefoglalója szerint, az európai emberek egészségét egy egyre gyakoribb jelenség fenyegeti: a baktériumok, amelyek gyakori és életet veszélyeztető betegségeket okoznak, fokozottan ellenállóvá (rezisztenssé) válnak az antibiotikumokkal szemben.

Ennek oka, az antibiotikumok széleskörű, és gyakran helytelen használata ‐ embereknél és állatoknál egyaránt.
A probléma sürgős megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a 2011. évi Egészség Világnap témája az antibiotikum rezisztencia.

Az antibiotikum rezisztencia súlyosságát jelzi, hogy jelenleg az Európai Régióban évente 250 ezer ember hal meg antibiotikum rezisztens ágenssel történő fertőzés következtébe, melyek legnagyobb részt kórházi eredetűek. Hatékony, új antibiotikumok nélkül – a fokozódó rezisztencia mellett–társadalmunk visszatérhet az antibiotikumok előtti korszak viszonyai közé, és egy tüdőgyulladás megölheti a gyermekeket, vagy küzdelmünk az agyhártyagyulladással szemben hatástalan lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cselekvésre hívja a társadalmat, a gyógyszerek felíróit, a gyógyszeripart, a döntéshozókat és az élelmiszer/hús előállítókat: felelős módon történjen az antibiotikumok felírása és használata, melyet monitorozzanak is (külön figyelemmel az esetleges rezisztencia kialakulására) és támogassák új antibiotikumok kifejlesztését.

A WHO a Világnap témájával fel akarja hívni a figyelmet az antibiotikumok használatának és a velük való visszaélés veszélyeire, és támogatja az Európai Régióban létrejövő eseményeket és kampányokat.

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. április 6-án szakmai tanácskozást szervezett a megyében gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrendszert kötelesek működtetni. A jelzőrendszer tagjai többek között a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, óvónők, szociális munkások, a rendőrök és a pártfogók. A tagok kötelessége, hogy írásban jelezzék a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság felé, ha munkájuk során tapasztalják, hogy a gyermeket a környezete veszélyezteti, így például ha a szülő elhanyagolja, nem gondozza, bántalmazza utódját, vagy a gyermekre járó ellátásokat nem a gyermekre fordítja. Jelezni kell azt is, ha a gyermek a magatartásával saját magát veszélyezteti, példának okáért droghasználó, csavargó, iskolakerülő, vagy deviáns. Egyébként ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet, de nekik ez nem munkaköri kötelességük. Ha a jelzőrendszer tagja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kötelessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi felelősségre vonására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

A szerdai tanácskozás célja az volt, hogy az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi területen dolgozó szakemberek figyelmét ismételten felhívják a jelzések fontosságára, a jelzőrendszeri tagok közötti szakmai párbeszéd folyamatosságára. Az értekezleten ismertettek olyan eseteket, amikor a jelzőrendszeri tagoktól érkezett információk alapján elkezdődött a családgondozás folyamata, segítettek a krízishelyzetben lévő családon, illetve szükség esetén a gyámhatóság úgy tudta megvédeni a gyermek érdekeit, hogy kiemelte a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezte el.

A tanácskozást Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a szándék az, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre Magyarországon, amelynek révén az állam kiérdemli a „jó állam” megnevezést. Segíti az embereket, felelősséget vállal értük, a gyermekekre pedig kiemelt figyelmet fordít. Egyetlen élet sem lehet másodlagos, nem lehet hiábavaló. Mára a társadalmat fenntartó helyi közösségek meggyengültek. Az állam nyilvánvalóan nem helyettesítheti a családokat, nem képes a veszélyhelyzetek kialakulását megakadályozni. Ám ha a leromlott immunrendszerű helyi közösség nem segít, az államnak kell közbelépnie, s ehhez feltétlenül szükséges a gondokat észlelő jelzőrendszer. Fontos, hogy annak elemei – amelyek közül immáron több is a kormányhivatalhoz tartozik – jól működjenek. „Az erőszak a gyengék végső menedéke” – idézte Isaac Asimovot a kormánymegbízott, majd hozzáfűzte: az erőszak mindig a probléma része. Azok a bátrak, az erősek, akik az erőszakkal szemben fel mernek lépni.

Egy ismeretlen személy szerda reggel 9 óra körült telefonált, hogy bombát helyezett el az egri Városi Bíróság épületében. A rendőrség kiürítette a környéket, megérkeztek a bombakutatók, és megkezdődött az épület átvizsgálása.

Lezárták a Barkóczy utat és a Törvény ház utcát. Ezzel egyidejűleg közveszéllyel való fenyegetés miatt megindult a nyomozás ismeretlen tettes ellen – tudtuk meg Soltész Bálint a Heves Megyei Rendőrkapitányság szóvivőtől. A kutatás több óráig is eltarthat.

Friss információ:

Fél 12 után befejezősött az épület átvizsgálása. A szakemberek nem találtak robbanószer-gyanús anyagot. A terület lezásárát feloldották, a közleledés helyreállt.