Keresés: „Heves” (1259 találat)

Az egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekciója 2011-ben már hetedik alkalommal szervezett takarítási akciót az Eger melletti kirándulóhelyen, Almárban, ahol egykor a Pálos kolostor állt.

Ebben az évben is negyvennél több fő gyűlt össze, nyugdíjasok, környékbeli lakosok, cserkészek, környezetvédők, a közterület felügyelet munkatársai, valamint a Heves Megyei Önkéntes Centrum tagjai, hogy megtisztítsák a Föld Napja kapcsán a népszerű kirándulóhelyet Almárban.

Az akcióban részt vett az egri városvezetőség is, Habis László polgármester és Rázsi Botond alpolgármester is. A polgármester, aki egy fát is elültetett, elmondta, hogy ezzel a programmal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a város környékének a szépsége, s az állagmegóvás. Habis László szerint jó lenne, ha a fiatalok is nagyobb számban vennének részt a takarításban.

A takarítás mellett a résztvevők fákat is ültettek: tíz tölgy-, s tíz platánfa-csemetét. A veszélyessé vált ágakat motoros fűrésszel levágták a fákról, a száraz gallyakat letördelték, a gazt elégették, szemetet szedtek, megtisztították a patakmedret, valamint az információs táblákat lemosták.

Az almári takarítással egyidőben a Bringaút Közhasznú Egyesület is takarítási akciót szervezett az Eger-patak belvárosi szakaszán, a bicikliút mentén.

Forrás: Egriszín

A Heves Megyei Kormányhivataltól a héten kapott tájékoztató szerint az alábbi kinevezések történtek.

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXX. törvény 14. § (1), (3) bekezdése alapján, a szakmai irányító szerv vezetőjének egyetértésével - 2011. április 7-ei hatállyal határozatlan időre kinevezte

a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetőjévé Dr. Bernáth Lucát,

a Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata vezetőjévé Dr. Kormos Kingát,

a Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala vezetőjévé pedig Fister Györgyöt.

A ZF Hungária Kft. gazdasági fejlődéséről és az új generációs jövőbeli terveiről tartottak ma sajtótájékoztatót a gyár irodaházában, ahol bejelentették Őszi Csilla ügyvezetői kinevezését is.

Még 1995-ben vásárolta meg a Csepel Autógyárat a ZF Hungária Kft., amely figyelemreméltó gyárrá nőtte ki magát. A ZF-nek saját teszt centruma, fejlesztési centruma és a ZF csoporton belül saját felelősségi jogköre van. Büszke vagyok rá, és életem egyik fő művének tartom- hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Dr. Ulrich Diller a ZF Hungária Kft. elnök –vezérigazgatója. Mi egy magyar vállalat vagyunk, német tőkével, mégis legfontosabb tőkének a munkatársakat tekintjük. Kezdettől fogva egy személyzetfejlesztési koncepción dolgoztunk, így építettünk fel egy programot, ami a szakképesítéssel, a fiatalok képzésével indul a Bornemissza Szakközépiskolával együttműködve, valamint szoros kapcsolatot ápolunk a Miskolci Egyetemmel, illetve tréningprogramokon fejlesszük a dolgozóinkat, vezetőinket.  Minden helyzetben fontosnak tartottam, hogy a megfelelő embereket helyezzem a vezetői pozíciókba, akiknek a legjobb a hozzáértésük, mert a ZF Hungária siker történetét úgy tudjuk tovább vinni, ha ezt a tendenciát folytatjuk, és megőrizzük a vállalti szellemet. Egernek és szinte egész Heves megyének szociális részét képezzük, komolyan vesszük a munkatársainkat, ami érinti a szociális tematikákat, a fejlesztéseke, a továbbképzéseket is.
Dr.Ulrich Diller kifejtette, hogy nem tervezi, hogy 65 éves koráig dolgozik, ezért fontos számára, hogy az élete fő művének számító ZF Hungáriát megfelelő kezekbe adja tovább. Ezért a ZF igazgatótanácsának együttműködésével április 1-től ügyvezető igazgatónak nevezte ki Őszi Csillát. Az új ügyvezető igazgató közvetlenül Diller Úrnak tartozik beszámolási kötelezettséggel, ő lesz az a személy, aki a következő generációnak átviszi a gyárat.
Őszi Csilla 14 éve dolgozik a ZF Hungária kft-nek, kontrollerként kezdte, majd kontroller vezetőként folytatta munkáját. 2007-ben az informatikai osztály, 2008 végén a cégvezetés, 2009-ben pedig a HR, vagyis a személyügy is az irányítása alá került. Majd 2011. április 1-jétől a ZF Hungária kft. ügyvezetőjének nevezték ki. Az új ügyvezető szeretné az eddigi megszokott szellemben tovább folytatni az irányítást.
Dr. Ulrich Diller a sajtótájékoztatón nehezményezte, hogy habár Eger legnagyobb adófizetője a ZF, mégsem képes a város megoldani, hogy a dolgozók biztonságosan meg tudják közelíteni a munkahelyüket. Sérelmezi, hogy a Sas út végi - Kistályai út elején lévő vasúti átjáró ilyen balesetveszélyes.
A Japánt ért katasztrófa közvetlenül nem érinti a céget, de vannak vevőik, akik onnan is kapnak alkatrészeket és ezek a szállítmányok megkésve érkeznek hozzájuk. Elhangzott, hogy a ZF Hungária nagyszerű ütemben halad az elmúlt évekhez képest és a válság előtti időszakhoz képest is.   A bevételek 50 %-al emelkedtek, de szeretnék elérni a 70%-os gyarapodást. 2012-re pedig még további 30 %-os növekedést terveznek. A válság előtti szinthez képest is 25%-os a növekedés.  A forgalomnövekedés is jelentős 35%-os.  Az éves bevételük eléri a 210 millió Eurót.
Még 2009-ben 660 munkás dolgozott a gyárban, most 2011-re ez a szám felugrott 830-ra és ezzel elérték a 2008-as válság előtti szintet. Emellett a beszállítókon keresztül 700 embert foglalkoztatnak Mezőkövesden is. Diller Úr pozitívan látja a jövőt, amelyre megfelelő szakemberekkel elő vannak készülve.

Forrás: Egriszín

A 2011-e Egészség világnap témája: „Küzdelem az antibiotikum rezisztencia ellen: ha ma nem cselekszünk, holnap nem tudunk gyógyítani”

A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének összefoglalója szerint, az európai emberek egészségét egy egyre gyakoribb jelenség fenyegeti: a baktériumok, amelyek gyakori és életet veszélyeztető betegségeket okoznak, fokozottan ellenállóvá (rezisztenssé) válnak az antibiotikumokkal szemben.

Ennek oka, az antibiotikumok széleskörű, és gyakran helytelen használata ‐ embereknél és állatoknál egyaránt.
A probléma sürgős megoldásának szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a 2011. évi Egészség Világnap témája az antibiotikum rezisztencia.

Az antibiotikum rezisztencia súlyosságát jelzi, hogy jelenleg az Európai Régióban évente 250 ezer ember hal meg antibiotikum rezisztens ágenssel történő fertőzés következtébe, melyek legnagyobb részt kórházi eredetűek. Hatékony, új antibiotikumok nélkül – a fokozódó rezisztencia mellett–társadalmunk visszatérhet az antibiotikumok előtti korszak viszonyai közé, és egy tüdőgyulladás megölheti a gyermekeket, vagy küzdelmünk az agyhártyagyulladással szemben hatástalan lehet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) cselekvésre hívja a társadalmat, a gyógyszerek felíróit, a gyógyszeripart, a döntéshozókat és az élelmiszer/hús előállítókat: felelős módon történjen az antibiotikumok felírása és használata, melyet monitorozzanak is (külön figyelemmel az esetleges rezisztencia kialakulására) és támogassák új antibiotikumok kifejlesztését.

A WHO a Világnap témájával fel akarja hívni a figyelmet az antibiotikumok használatának és a velük való visszaélés veszélyeire, és támogatja az Európai Régióban létrejövő eseményeket és kampányokat.

A Heves Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011. április 6-án szakmai tanácskozást szervezett a megyében gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára.

A Gyermekvédelmi Törvény szerint a gyermekjóléti szolgálatok minden településen jelzőrendszert kötelesek működtetni. A jelzőrendszer tagjai többek között a védőnők, háziorvosok, pedagógusok, óvónők, szociális munkások, a rendőrök és a pártfogók. A tagok kötelessége, hogy írásban jelezzék a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyámhatóság felé, ha munkájuk során tapasztalják, hogy a gyermeket a környezete veszélyezteti, így például ha a szülő elhanyagolja, nem gondozza, bántalmazza utódját, vagy a gyermekre járó ellátásokat nem a gyermekre fordítja. Jelezni kell azt is, ha a gyermek a magatartásával saját magát veszélyezteti, példának okáért droghasználó, csavargó, iskolakerülő, vagy deviáns. Egyébként ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet, de nekik ez nem munkaköri kötelességük. Ha a jelzőrendszer tagja a jelzési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kötelessége javaslatot tenni az érintett személy fegyelmi felelősségre vonására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

A szerdai tanácskozás célja az volt, hogy az egészségügyi, oktatási, rendvédelmi területen dolgozó szakemberek figyelmét ismételten felhívják a jelzések fontosságára, a jelzőrendszeri tagok közötti szakmai párbeszéd folyamatosságára. Az értekezleten ismertettek olyan eseteket, amikor a jelzőrendszeri tagoktól érkezett információk alapján elkezdődött a családgondozás folyamata, segítettek a krízishelyzetben lévő családon, illetve szükség esetén a gyámhatóság úgy tudta megvédeni a gyermek érdekeit, hogy kiemelte a családból és nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezte el.

A tanácskozást Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott nyitotta meg, aki egyebek mellett elmondta: a szándék az, hogy olyan közigazgatás jöjjön létre Magyarországon, amelynek révén az állam kiérdemli a „jó állam” megnevezést. Segíti az embereket, felelősséget vállal értük, a gyermekekre pedig kiemelt figyelmet fordít. Egyetlen élet sem lehet másodlagos, nem lehet hiábavaló. Mára a társadalmat fenntartó helyi közösségek meggyengültek. Az állam nyilvánvalóan nem helyettesítheti a családokat, nem képes a veszélyhelyzetek kialakulását megakadályozni. Ám ha a leromlott immunrendszerű helyi közösség nem segít, az államnak kell közbelépnie, s ehhez feltétlenül szükséges a gondokat észlelő jelzőrendszer. Fontos, hogy annak elemei – amelyek közül immáron több is a kormányhivatalhoz tartozik – jól működjenek. „Az erőszak a gyengék végső menedéke” – idézte Isaac Asimovot a kormánymegbízott, majd hozzáfűzte: az erőszak mindig a probléma része. Azok a bátrak, az erősek, akik az erőszakkal szemben fel mernek lépni.

Egy ismeretlen személy szerda reggel 9 óra körült telefonált, hogy bombát helyezett el az egri Városi Bíróság épületében. A rendőrség kiürítette a környéket, megérkeztek a bombakutatók, és megkezdődött az épület átvizsgálása.

Lezárták a Barkóczy utat és a Törvény ház utcát. Ezzel egyidejűleg közveszéllyel való fenyegetés miatt megindult a nyomozás ismeretlen tettes ellen – tudtuk meg Soltész Bálint a Heves Megyei Rendőrkapitányság szóvivőtől. A kutatás több óráig is eltarthat.

Friss információ:

Fél 12 után befejezősött az épület átvizsgálása. A szakemberek nem találtak robbanószer-gyanús anyagot. A terület lezásárát feloldották, a közleledés helyreállt.

Az oktatás mai helyzetéről és a jövőben várható kaotikus állapotokról tartott sajtótájékoztatót kedden délután dr. Hiller István volt oktatási miniszter, a Parlament Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának tagja, valamint dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

-Heves megyében is az országoshoz mért szemfényvesztés megy, ahol az iskolafenntartó mikro társulásokat szüntetik meg. Országosan mintegy 300 millió forintból kívánják visszanyitni a kisiskolákat, ebből a pénzből azonban tíz iskolát is alig lehetne megnyitni, így még Heves megyében sem oldódna meg ez a probléma, nem is beszélve az ország egészéről – kezdte beszámolóját dr. Sós Tamás.

Folyatatva a gondolatmenetet dr. Hiller István elmondta, hogy immár biztosan látszik, hogy 2014-ben leváltható az Orbán- kormány, az utóbbi hónapok ámokfutásai nyomán. Ehhez a zuhanó tendenciához az oktatásügy jelentősen hozzájárul dr. Hiller szerint.

- Világosan kell látni, hogy a Kormány a felsőoktatásba vezető ajtót szűkíti a megszorító csomagban terített terveivel- vázolta a helyzetet a volt oktatási miniszter.

A két érintett oktatási szegmens a költségtérítéses rendszer megszorítása, valamint a súlyosabb helyzetűnek ígérkező államilag támogatott képzés hazánkban.

A költségtérítéses rendszerről szólva dr. Hiller István elmondta, hogy jelenleg a tandíjat fizető hallgatók a valós költségük áltagos 50 százalékát térítik. A megszorító csomagból az olvasható ki, hogy ezt a rendszert folyamatosan kivezetik a felsőoktatásból, ami azonban nem a költségtérítéses képzés megszűnését jelenti – fejtette ki a megállapított tényeket dr. Hiller – hanem a költségtérítési díjak megduplázódását hozza magával.

A Parlament Oktatási, tudományos és kutatási Bizottságának tagja hozzátette, hogy ez a rendszer - átalakítás főként a humán szakokkal rendelkező felsőoktatási intézményeket érinti, ezen belül is, az ilyen szempontból  leghátrányosabbak közé sorolható az egri Eszterházy Károly Főiskola, ahol főként humán szakokra épül az oktatás.

Az államilag támogatott rendszer átalakításáról szólva Hiller István elmondta, hogy míg az MSZP – kormány alatt 56 ezer volt az államilag támogatott hallgatók száma országosan, addig mostanra már 53 ezerre csökkent ez a szám. A jelenlegi Kormány által tervezett átalakítás keretében 2012-re tizenkét milliárd forintos, 2013-ban pedig további huszonhat milliárd forintos kivonást tervez a Kormány az államilag támogatott felsőoktatási rendszerből.

Ez az összességében 38 milliárd forintos forráselvonás az államilag támogatott hallgatói létszám radikális, mintegy 30-35 százalékos csökkentését eredményezi.

Jelenleg egyébként összesen 370 ezren tanulnak a felsőoktatásban, de a tervezett megszorításokkal négy éven belül ez a szám 40 százalékkal, 240 ezerre fog csökkenni.

Ami még súlyosbítja a helyzetet dr. Hiller István szerint, hogy a megszorító csomag bejelentését megelőzően három nappal döntöttek a tankötelezettségi korhatár leszállításáról, melynek folyománya, hogy 15 éves korban abba lehet hagyni a tanulást. Aki azonban nem akarja abbahagyni, annak nem lesz hova bekapcsolódnia a továbbtanulásba 15 évesen.

A volt oktatási miniszter álláspontja szerint ezek az intézkedések csupán a pénzkivonásról szólnak, egyébként szakmaiatlan döntések, amik a szakmai szervezetek szerint is elfogadhatatlanok.

Április hónapban a rendőrség munkatársai országszerte rendkívüli kerékpáros közúti ellenőrzéseket tartanak. Ennek kapcsán, kedden délután az Érsekkerti kerékpárúton tartottak sajtótájékoztatót, amelyre a rend őrei kerékpáron érkeztek.

A kerékpározás, egészséges, környezetkímélő és a forgalom szempontjából is előnyös. A probléma az, hogy nagyon rossz a statisztika, nagyon sok súlyos baleset éri a kerékpárosokat. Ezért tennünk kell valamit és nem a kerékpárosok ellen, hanem értük. A kerékpáros kultúrát olyanná kell tenni, ahogy minél kevesebb balesettel járjon. Ebben az országos kerékpáros akcióban megpróbáljuk rávenni a kerékpárosokat arra, hogy kellő felszerelést használjanak, másrészt úgy használják a kerékpárt és ott, ahol abból nem származik hátrányuk – mondta el a sajtótájékoztatón Dr. Ormossy Attila r. ezredes, főkapitány.

Nagy hangsúlyt fektetnek a kerékpárok kötelező felszerelésének a meglétére, például a fényvisszaverő prizmák, a csengő, a fékek működésére, főleg korlátozott láthatósági viszonyok között a kerékpár megfelelő kivilágítása, valamint lényeges szempont az ittas biciklizők kiszűrése, és ezek szankcionálása- emelte ki Erdélyi Róbert r. alezredes, a Heves Megyei Balesetmegelőzési Bizottság titkára.
Az elmúlt évben minden harmadik kerékpáros ittas állapotban volt, ezért erre nagy hangsúlyt fektet a rendőrség. Kiemelten fontosnak tartják még lakott területen kívül a láthatósági mellény használatának ellenőrzését.

Forrás: Egriszín

Sveiczer Sándor Péter, a Heves Megyei Közgyűlés azon bizottságának elnöke, amelynek feladata az előző ciklus tisztázatlan ügyeinek vizsgálata, a Heves Megyei Önkormányzat képviseletében feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki a Heves Megyei Önkormányzat nevében úgy kötött eseti megbízási szerződést több biztonsági céggel, hogy az önkormányzatnak ebben az időszakban a Top Cop Security Zrt-vel állandó őrző-védő feladatok ellátására szóló szerződése volt.

A feljelentő álláspontja szerint az eseti megbízások indokolatlanok voltak, illetve felmerül a gyanúja annak, hogy a megbízási szerződésekben rögzített szolgáltatások nem valós szolgáltatásokat takarnak. Az okozott kár nem tisztázott.

Sós Tamás közleménye:

"Ez egy elterelő hadműveletnek a része, a megyei közgyűlés jelenlegi munkájának hiányosságairól kívánja elterelni a figyelmet: a megszorításokról, az elbocsátásokról.A fejlesztésekből azokat tudják elindítani amelyek még az előző  kormányok során született döntések (vári projekt, kórházfejlesztés). Az Orbán- kormánytól nem kapják meg azt a támogatást, amit mi megkapunk a Gyurcsány- Bajnai kormánytól.

Az említett ügyben is jogszerűen jártunk el. Mégis csak nonszensz,- mindenki láthatta - hogy abban az időben mindent elkövettek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy le tudjuk bonyolítani a közgyűléseket - mert nem zárt ülések, hanem nyílt ülések voltak - , most pedig azt kérik számon, hogy ezt mégis szakszerűen meg tudtuk tenni. Ehhez viszont nélkülözhetetlenek voltak a hivatali dolgozók,hagyományos őrző-védő feladatot ellátókon túl a rendkívüli helyzetet kezelni tudó szakemberek. Még nekik is sok-sok nehézséget jelentett a rendkívüli szituációk kezelése. A feljelentés megalapozatlan gyanúkon alapul, visszautasítom a hamis vádakat. A fent említett események a nyilvánosság előtt zajlottak.

Dr. Sós Tamás"

A katasztrófavédelmi helyzetekről, elsődlegesen az ár- és belvízveszély kezeléséről tartottak tájékoztatót megyénk polgármestereinek.

– A tavalyi nyár jelentős természeti csapásokat hozott, ezek miatt komoly erőket kellett mozgósítani és jelentős anyagi károk is keletkeztek. Kissé aggódva tekintettünk a tavasz elé, s legyen bármilyen szép idő is most, el kell végezni a felkészüléssel kapcsolatos feladatokat – mondta a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egri konferenciája kapcsán rendezett sajtótájékoztatón Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott.

Horváth László kiemelte: nem ismétlődhetnek meg a korábbi mulasztások, mindenkinek tanulnia kell a korábbi hibákból. Hozzátette: a polgármesterek cselekvési felelőssége senki máséval nem hasonlítható össze, ezért rendkívül fontos tudatosítani a feladataikat, átadni számukra a szükséges információkat. A kormánymegbízott szerint tisztában kell lenniük azzal, hogy miként lehet mozgósítani a védelmi erőket, hogy hol vannak a homokzsákok, és ki az, aki azokat ki tudja szállítani akár a hét végén is.

Csontos Ambrus, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta: a múlt esztendőben a megye 120 települése közül 88 helyütt kellett védekezni, s sok polgármestert felkészületlenül értek az események. Ezért most az elmélet helyett a gyakorlatra, a kézzel fogható információkra helyezték a hangsúlyt.

A konferencián a vis maior támogatások felhasználását érintő jogszabályi változásokról is értesülhettek a jelenlévők.

Forrás: HEOL