Keresés: „fa” (1450 találat)

Az 1552-es ostrom után 460 évvel ismét győzelmet arattak az egri vár katonái, a törökök felett. A 17. Végvári Vigasságok Történelmi fesztivál leglátványosabb eseményén az egykori ostromot elevenítették meg a hagyományőrzők.

Ágyúdörgés, harci dobok, csatazaj verte fel a Felvidék egykori kapujának csendjét ezen a hétvégén. Aggodalomra semmi ok nem volt, a néhány napra Dobó István irányítása alá került Egri vár ezúttal is sikerrel verte vissza a 2012-es török támadást.
A minden évben nagy érdeklődés által kísért hagyományőrző fesztivál idei programjai között az 1552-es ostrom felidézése vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A török katonák már a nap folyamán megjelentek Eger városában és portyázva nézegették maguknak a helyi asszonyságokat mindenfelé a belvárosban. A Végvári Vigasságokon különböző korok öltözékei, fegyverei is megjelentek a hadi bemutatókon, tornán, felvonuláson Eger történelmi belvárosán keresztül. A várjátékok során Gárdonyi regényének korhű ruhába öltözött szereplői, a történelmi személyek kiválasztott alakítói, rekonstruált fegyverek és tradicionális mesterségeket űző kézművesek idézték fel azt a történelmi hangulatot, amelyről Eger elhíresült.
Szombaton előkerültek a korabeli fegyverek, ágyúk, muskéták, kardok, szablyák is, hiszen délután a törökök már a falakat ostromolták.
Dobó Isván megeskette a védőket a Gótikus palota előtt, s Mekcsey István várnagy irányításával, korhű jelmezekben, fegyverekkel megkezdődött a küzdelem. A törökök a Varkoch-kapun át több hullámban törtek be a várba, s a csata kimenetele a veszteségeket látva, a jelenet végéig bizonytalannak tűnt. A bátor, végsőkig kitartó egriek, kiknek elszántságáról Gárdonyi Géza is sokat mesélt, a hazaszeretet minden eszközét bevetve kivívták a győzelmet, a messzi tájakról összesereglett sokadalom nagy ámulatára. A várjáték az Egri csillagok történetének központi elemét a várostromot idézte fel, amikor Kara Ahmed fővezér és Szokoli Mohamed beglerbég 60-70 ezer fős török serege1552. október 13-án alulmaradt a Dobó István parancsnoksága alatt az Egri várat védő, mintegy 2500 fővel szemben. Eger 1552-es győzelmével a században először sikerült megvédeni egy magyar várat az oszmán seregekkel szemben. Ezt a győzelmet idézte meg a történelmi fesztivál, a vérüket áldozó hősök előtt tisztelegve. Akkor Habsburg Ferdinánd király nagy vígasságára, most a turistákéra.

Forrás: Holló Miklós/Egriügyek

1953 óta nem fészkelt gólya Kazáron. A Nógrád megyei kisfaluban 2 évvel ezelőtt minden ember lelkesen fogadta a hírt, hogy  a falu legmagasabb kéményére rászállott a gólya.

A koruknál fogva már nem fiatal embernek számító falubeliek, macskát megirigylő ügyességgel másztak a hatalmas kéményre és vasakat, fűzfakosarat téve a kürtőre maradásra bírták a gólya párt. Az igyekezetnek az idén meglett a gyümölcse: 2 kis gólya kémleli napi 24 órában az érkező szülőket. A gólyapár mellett még egy szerencse érte a falut, az ő gólyáikat választották ki webkamerás megfigyelésre egy pályázat keretén belül.

A Magyar Madártani Egyesület szakembere, Papp Ferenc elmondta: a megfigyelésnek tudományos okai vannak. A gyűrűvel ellátott madarak viselkedését, párválasztását, táplálkozását folyamatos megfigyelés alá vonják , ezekről feljegyzéseket készítenek remélve azt, hogy itt nálunk nem pusztulnak ki ezek a gyönyörű állatok.

A most 8 hetes gólyák körülbelül 1 hét múlva hagyják el a biztonságos fészket, lábukon  2 azonosításukat segítő gyűrűvel. Ezeket növekedésük más-más ciklusában helyeztek a lábukra. Ezek a most növekedő gólyák 3 év múlva raknak majd fészket remélhetőleg, de több mint valószínű nem Kazáron, mivel tudnak olyan madárról itt Magyarországon amelyik Horvátországból érkezett hozzánk.

Jelentősen visszaesett az Eszterházy Károly Főiskolára felvett hallgatók száma. A ponthatárok kihirdetése után kiderült, hogy 1761 elsőéves járhat majd Egerbe. A nemrég bevezetett részösztöndíjas képzésre mindössze 22-en kerülhettek,  felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma.

Az Eszterházy Károly Főiskolára az 5013 jelentkezőből 1761 főt vettek fel a 2012/2013-as tanévre. Ez a szám – az országos keretszám csökkenésének megfelelően – közel 30 százalékkal kevesebb az előző évektől. A felvettek nagy része, összesen 1051 hallgató nappali tagozaton kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.

A felvett hallgatók jelentős része – 1319-en – magyar állami ösztöndíjas képzésre járhatnak majd, részösztöndíjasra viszont mindössze 22-en kerülhetnek.

Továbbra is nagy számban tanulnak majd az intézmény mesterképzésein. 546 hallgató nyert felvételt erre a képzési szintre, zömében tanári mesterszakokra. Az idén először lett meghirdetve a neveléstudományi és a mozgóképművész mesterszak, ezeken a szakokon 22-en tanulhatnak az új tanévben.

Alapképzésben 974, míg felsőfokú szakképzésben 241 hallgató kezdheti meg tanulmányait az intézmény falai között szeptemberben. A felsőfokú szakképzéseken a tavalyihoz képest harmadára esett a felvettek száma. Ennek leginkább a támogatott keretszám drasztikus csökkentése lehet a magyarázata: 2012-ben az Eszterházy Károly Főiskolán mindössze 190 fő tanulhat állami ösztöndíjas felsőfokú OKJ-s képzésben.

Annak ellenére, hogy a gazdaságtudományi képzési területre a kormányzat az idén nem biztosított államilag támogatott keretszámot, a főiskola önköltséges képzésben valamennyi alapszakot elindíthatja.

A legtöbb hallgató a főiskola Természettudományai Karára került: a 775 felvett közül nappali tagozaton 65-en földrajz, 63-an testnevelő-edző, 55-en programtervező informatikus alapszakon kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legmagasabb a ponthatár a kommunikáció és médiatudomány alapszak támogatott képzésén, itt 428 pontra volt szükség a bejutáshoz.

Salamon Gábor átélte, milyen az, amikor egy kapitális harcsa akad horogra. Két méteres, 89 kilós jószágot vihetett haza.

A fiatalember elmondta: saját készítésű felszíni harcsázó szerelékkel, s élőhalas csalival, egy fátyolfarkú kárásszal horgászott, amikor hatalmasat "buffantott" azaz rabolt a későbbi zsákmánya. - Mintha egy hűtőszekrényt dobtak volna a vízbe. Fél percig csend volt, aztán beindult, s nem is akárhogy. A bevágás után majd' 30 méternyi damilt tekertem az orsón, s szerencsére épp ott volt egy barátom, akivel csónakba szálltunk. A partról ugyanis biztosan nem tudtam volna kihúzni a jószágot.

Jó húsz percig keményen kellett fárasztani a harcsát, amelyet csak negyedjére sikerül beemelni a csónakba. Amikor aztán kint voltak a parton a mérés is nehéznek bizonyult, hiszen az 50 kilós mérleg kiakadt a hal alatt.

Szuromi Csaba halászati őrrel végül mázsán mérték meg, s kiderült: a nem mindennapi, 2 méteres zsákmány 89 kilót nyom.
- Soha nem fogtam még ekkora halat, s valószínűleg nem is fogok, de sok horgásznak kívánom, hogy átélhesse, milyen élmény is ez.

A jószág azóta már feldarabolva a hűtőben pihen, szétosztják majd a családban. A fejet természetesen preparálják, s Gábor egri horgászboltjában ki is állítják majd.

Forrás: HEOL

Óriási viharok pusztítottak Heves megyében. A hirtelen szél és az azt követő esőzések számos problémát okoztak. Felsőtárkányban több méteres fákat csavart ki a szél, számos lakóház tetőszerkezete megsérült a tornádó szerű viharban.

Megrongálódott háztetők, letört gallyak: ilyen és ehhez hasonló pusztításokat végzett a tegnapi vihar Heves megyében. Felsőtárkányban este 10 óra után kezdődtek el a hirtelen széllökések, a helyiek elmondása szerint nem volt még ekkora vihar a községükben. Az éjszakai szélvihar a vasút, illetve a tó környékén szedte „áldozatait”. Ezen a területen számos ház tetőszerkezete megsérült.

Vásárhelyi Gyuláné, akinek a házában milliós károkat okozott a vihar elmondta: csupán pár percig tartott a „tornádó”, viszont pillanatok leforgása alatt lebontotta a közeli tetőket. Nagy zúgásra lettek figyelmesek, majd fehérséget láttak- mondta. Bár számítottak esőre, nem gondolták, hogy ekkora vihar lesz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat harmadik fokozatú, piros riasztást adott ki Heves megyére, akkorra azonban már végigsöpört a megyén a vihar.

A község polgármestere azonnal segítséget nyújtott a károsultaknak, a beázás miatt már az éjszaka folyamán elkezdték a tetőszerkezet javítását.

A szélvihar nem csak a háztetőkben tett károkat, de a közeli tónál is idős fákat döntött ki. Bajzát Zoltán, a felsőtárkányi Szikla Forrás Közhasznú Egyesület elnöke elmondta: a vihar pillanatok alatt érkezett az Egeres-völgy felől a községbe. Egy közel 100 méteres sávban pusztított a tornádó, amely rövid 5 perc alatt végigsöpört Felsőtárkányon. Ebben a pár percben rengeteg fa esett áldozatául az időjárásnak. Öt fa teljesen kidőlt, több pedig megsérült, derékba tört. A pénteki nap folyamán a fadarabokat kézi erővel szedték ki a tóból, a mentéshez darus kocsit is hívtak. Erre azért volt szükség, mert a tó alját fólia fedi, féltek, hogy az nehogy megsérüljön.

A legmagasabb, harmadik fokozatú, piros riasztást adta ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hét megyére és a fővárosra csütörtök este - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főügyelete az MTI-vel.

Mire a riasztást kiadták, a vihar már meg is érkezett Egerbe, és környékére.

Este 10 óra után nem sokkal csapott le a vihar a hevesi megyeszékhelyre. A hirtelen jött esővel a csatornák most meg tudtak birkózni. A viharos szél sok helyen ágakat szaggatott le a fákról.

Az érsekkerti szökőkútnál egy hatalmas, korhadt ág szakadt le a járdára. Szerencsére akkor épp nem volt ott senki. A kerékpárosok órákig kerülgették a maradványokat. Volt ahol a közlekedési tábla is kidőlt, ágakat kerülgettek az autósok.

Szerencsére sérülésről, nagyobb kárról nem érkezett hír.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín

Egy hatvanezer literes vasúti tartályból folyt a sósav a füzesabonyi vasútállomáson. A tűzoltók egész éjjel dolgoztak.

Szerdán este tíz után érkezett bejelentés a mezőkövesdi tűzoltókhoz, hogy a füzesabonyi vasútállomáson egy hatvanezer literes vasúti tartályból sósav folyik. A mezőkövesdi és az egri tűzoltók két-két kocsival vonultak a helyszínre, a Borsod-megyeiek amit kiérkeztek, megkezdték a szivárgás eltömítését - tájékoztatott Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A helyszínre riasztották a katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal foglalkozó egységét, valamint a MÁV vegyi elhárító egységét is.

A szivárgó tartályt kivontatták az állomásról, majd - mivel alkalmatlanná vált az anyag további tárolására illetve szállítására - megkezdték a sósav átfejtését egy ép tartályba. Ez a művelet csütörtök reggelig tartott.

Antal Erika a heol.hu kérdésére elmondta: egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet, ezt az iparbiztonsági felügyelőség vizsgálata lesz hivatott kideríteni.

A sérült tartály körül egy száz méteres körben védelmi zónát alakítottak ki, lakosságot érintő intézkedésre nem volt szükség - tette hozzá a megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: Heol

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín