Keresés: „sí” (1889 találat)

A Magyar Szolidaritás Egri csoportja augusztusban együtt tiltakozott a DK, az MSZP, és az LMP helyi szerveivel a városi közgyűlés kormánypárti képviselői által támogatott, majd elfogadott alapokmány módosító indítványa ellen, mely alapján megvonták a közgyűlésen történő lakossági hozzászólási jogot a választópolgároktól.  Szeptember 27-én a közgyűlés napján a Szolidaritás aktivistái a Zalár utcában ismét tiltakoztak a jogcsorbító intézkedés ellen. Több egri polgár  a felállított asztalnál mondta el észrevételeit a közügyekkel kapcsolatban. Ecsetelték sérelmeiket, amikkel nem kívánnak szembesülni a hatalom képviselői.  A Mozgalom  szervezői a demonstráció után leragasztott szájjal jelentek meg a közgyűlésen, így fejezve ki, hogy tovább küzdenek a hozzászólási jog visszaszerzéséért.

MSZM Egri Csoport

Az eltelt kilenc hónap tapasztalata az, hogy feszültségmentesen és jól működik az egyombudsmanos rendszer - jelentette ki Szabó Máté a Magyar Jogász Egylet vándorgyűlésén csütörtökön Egerben.

Az alapvető jogok biztosa közölte: ez azt jelenti, hogy jó döntés volt az egységes biztosi rendszer létrehozása szakmai helyettesekkel. A rendszer megfelel az uniós tagállamok gyakorlatának is, a független adatvédelmi hatóság működtetése pedig ugyancsak harmonizál az EU előírásaival is - tette hozzá az ombudsman.
Szabó Máté kijelentette: nem állják meg a helyüket azok a kormányzati kritikák, hogy az ombudsman tevékenysége megterheli az alkotmányos rendszert. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy miközben korábban évente átlagosan mintegy nyolcszáz állampolgári beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, az elmúlt kilenc hónapban csupán tizenöt beadványt juttatott el a testülethez az ombudsmani hivatal, ami "nem nevezhető radikális kritikának".
A továbbiakban arról szólt: hatáskör hiányában azért utasították el a Szabadság és Reform Intézet indítványát, amely szerint kizárólagos hatalomgyakorlásra történő törekvés jelenik meg az alaptörvényben, mert az nem beadvány, hanem egy tanulmány, egyfajta politikai tiltakozás. A politikai rendszer és az alkotmányos berendezkedés átfogó kritikája pedig a politikai ellenzék feladata, és e feladatának meg is felel.
Helyénvaló volt egy új alkotmány megfogalmazása, ám ez nem jelenti azt, hogy tökéletesre sikerült; sok az elvarratlan szál, és bizonyos jogállami intézmények felett sötét árnyak jelennek meg - fogalmazott Szabó Máté.
Arról is szólt, hogy fenntartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló indítványát, amelyet először márciusban nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, és a testület kérdésére most megerősítette szándékát. Ezt azt jelenti, hogy a többi között kéri a kommunista diktatúra vezetőinek büntethetőségéről és a nyugdíjak csökkentéséről szóló, a bíróság egyedi kijelölésére lehetőséget adó, az egyházak elismerését, az alkotmányjogi panasz meghatározását, az Alkotmánybíróság hatásköri korlátozásának kiterjesztését és a kormányhivatalok jogkörét szabályozó átmeneti rendelkezések, továbbá az alkotmány napjával kapcsolatos rendelkezés megsemmisítését. Az átmeneti rendelkezések nem lehetnek ugyanis tartalmi részei az alkotmánynak - mondta az alapvető jogok biztosa.

MTI, kép: orientpress.hu

Kedd hajnalban újabb körözött személyt fogott el a HMRFK Agria Akció Alosztálya. Az elfogott férfi ellen országos elfogatóparancs volt érvényben. Az elmúlt egy hétben öt körözött személyt fogott el az alosztály.

A 24 éves férfi ellen országos elfogatóparancs volt érvényben, letöltendő börtönbüntetésére nem vonult be büntetés-végrehajtási intézetbe. Elfogatására Egerben került sor, együttműködött a rendőrséggel, ellenállást nem tanúsított. Az ilyenkor szokásos eljárás szerint orvosi vizsgálatra szállították, majd  ezt követően az egri büntetés-végrehajtási intézetben megkezdte letöltendő börtönbüntetését.

A család szerint nem fizetett be egy 60.000 Ft-os büntetést, ezért jöttek és vitték el éjszaka a férfit. A rendőrség tájékoztatása szerint jogerősen garázdaság miatt ítélték el, ezért kellett börtönbe vonulnia.

Egy teherautó kereke lekapott az útról Galyatető közelében a 2408. számú úton. A 25 tonna zúzalékot  szállító jármű tengelyig besüllyedt a puha padkán, csak a szalagkorlát fogta meg, nehogy becsússzon a szakadékba. Az autót két másik kamionnal biztosították, amíg a segítség megérkezett és az rakományt átpakolták egy másik kocsira.

Órákra lezárták az útszakaszt, az erre igyekvőknek akár 80-100 km-t is kerülni kellett.

Hatvan mellett a 3. és a 32. számú út körforgalmánál állt meg egy hatvani nő, hogy megadja az elsőbbséget egy teherautónak, amikor beugrott mellé egy ismeretlen férfi, aki késsel az autó átadására szólította fel. A gépkocsi vezetője a kulcsokat hátrahagyva menekült ki a a kocsiból, segítséget kért a közeli benzinkútnál.

A rabló nyikorgó gumikkal száguldott el a kocsival. A rendőrség forrónyomon kezdte meg az ügy felderítését.

A feltételezett elkövető személyleírása:

-          25-30 év közötti férfi

-          180 cm magas

-          vékony, ovális, beesett arc

-          sötét szem

Szürkés-zöldes kapucnis felsőt és sötétszínű, „katonai jellegű” oldalzsebes nadrágot viselt.

A rendőrség kéri, hogy aki az esettel kapcsolatban bármilyen információval bír, az értesítse a Hatvani Rendőrkapitányságot az ismert 107-es és 112-es segélyhívó számokon, esetleg a Telefontanú vonalán a 06 80 555-111-es számon, ahol lehetőség van a bejelentő kilétének titokban tartására.

Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.

A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.

Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban  már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.

A nagy szárazság nemcsak az állatokat érinti, a természetjárók felfedezhették, az erdő elvesztette őszi színeit, mielőtt még az beköszönthetett volna. Nincsenek a megszokott izzó galagonyák, a barna minden árnyalatában pompázó levelek, haldokló fenyők jellemzik most a Mátra erdeit. Az amúgy sem őshonos fafajta még nehezebben bírja a szárazságot, több ezer hektárnyi erdőrészlet száradt már el vagy van éppen száradóban. A hegyvidék jellegzetessége a vékony termőréteg, az ott élő fák gyökérzete ezért nem tud mélyebb rétegekbe hatolni, a felszínről kell a megfelelő vízmennyiséghez hozzájutni, ami ebben az évben messze elmarad az átlagostól, ami 1000 mm-t jelentene, de ez évben csak 400 mm körüli mennyiség esett.  A folyamat januártól figyelhető meg és a nyár jelentősen felgyorsította a pusztulást. Szakemberek szerint nagyon sok időbe telik majd a fák kivágása és pótlása, de a pótlásnál már az őshonos fák telepítését teszik előtérbe.

Pangó piactér, zsúfoltság  az utcákban, zaj és kellemetlenségek jellemzik most Eger belvárosát.

Hiába szeretnének a kofák árulni, nincs vevő, vagy aki vásárlásra szánja rá magát sokkal kevesebb és kisebb tételben vásárol. Nem fogy a hurka és a kolbász sem, nem viszik a lángos délidőben, alig jönnek ebédelni az emberek, mivel megközelíthetetlen a piac környéke. Az árusítók elmondása szerint akár 50%-os az a veszteség, ami naponta éri őket a parkolóház építése miatt. Ők nem kérték ezt a hatalmas beruházást, igaz a város javát szolgálja. Mind a vevők, mind az eladók nehezen és körülményesen tudják megközelíteni a piacot, majd parkoló helyet keresni, hogy az ott megvásárolt árut hazavihessék. Mivel az őszi szezon kedvez némely zöldségek árusításának, de ezekből nagyobb mennyiséget szoktak vásárolni, lehet, hogy ezek a bevételek is elmaradnak.

Gyalult káposztát még sehol nem lehet kapni, pedig itt lenne az ideje, nem mernek belefogni az árusításba, mivel 20-30 kilónyi árut senki sem cipel szívesen több száz méterre. A zöldségesek szerint elmennek máshova inkább, mint húzzák-vonják ezeket a súlyokat. Az amúgy is válságos időszakban senkinek nem hiányzott az, hogy még kevesebb legyen a bevétel.
A tulajdonosok félnek, nem mernek nyilatkozni, retorziótól tartanak.

Társasházként működnek, szavazatok és gyűlések során tárgyalják meg lehetőségeiket és igazukat, papírok alapján próbáltak képet festeni arról, mi is folyik jelen pillanatban.

Szerintük nem kérdezték meg őket és nem tájékoztatták megfelelően a kivitelezésről, egy hónappal ezelőtt még azt az információt kapták az építkezés kivitelezhetetlen, mivel számukra nincs a bejárás biztosítva.

Az önkormányzat szerint nincs fejlesztés áldozatok nélkül, ezt a kisebb kellemetlenséget el kell tudni viselni minden városlakónak, mivel az ő érdeküket szolgálja. Minden szükséges engedély rendelkezésükre áll az építkezés megkezdéséhez. Különböző intézkedésekkel és forgalmi rend változtatásokkal megpróbálták a sok kellemetlenséggel járó munkálatokat a nagyközönség számára is elfogadhatóvá tenni.

Ötödik alkalommal rendezték meg az Eged-hegyi Sherpa Rallyt szombaton. A hegyiteherhordó-verseny keretében a 25 indulónak egy négy kilométeres, 300 méter szintkülönbségű távot kellett teljesítenie a város fölé magasodó Eged-hegy lábától a hegy csúcsáig.

A férfiaknak egy nepáli mintára elkészített, 60 kilogramm téglával megrakott hordkerettel kellett megtenniük a távot, a nőkre 20 kilogrammnyi terhet raktak a szervezők a hátizsákban elhelyezett ásványvizes palackokkal. Mint Járdán Zsolt, a megmérettetés főszervezője elmondta: az ötlet Szlovákiából származik, ahol már hagyománya van a hasonló versenyeknek. A Tátrában ugyanis csak gyalogszerrel tudnak gondoskodni a menedékházak készleteinek feltöltéséről, és ennek során a Himalájában elterjedt hordkeretet használják - magyarázta a sportember.

A legjobb férfi hegyi teherhordónak a budapesti Kiss Norbert Albert bizonyult szombaton Egerben. A nők mezőnyében szintén budapesti győzelem született: Czibák Ágnes teljesítette a legrövidebb idő alatt a Magyarországon egyedülálló erőpróbát.

A FIDESZ hatalmi céljai és nem a lakosság érdekei dominálnak Heves megyében a járások kialakításánál, a közigazgatás átszervezésénél, az önkormányzatok feladatainak leredukálásánál – kezdte dr. Sós Tamás a dr. Nagy Imrével közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

- Folyamatos a pénzkivonás, indokolatlan mértékű államosítás, centralizáció történik. A járások a központi politikai akarat végrehajtói lesznek, politikai kinevezett vezetőkkel, a FIDESZ „kádertemetői” lesznek – fogalmazott dr. Sós Tamás.
Mint elhangzott, vannak olyan szervezeti egységek, például a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, melynek harmadik fenntartójánál tart két év alatt. A megyei önkormányzat intézményfenntartó feladatainak felszámolása után, jelenleg az állam a „gazda”, és folyamatban van a városi önkormányzathoz való kerülés. A politikus szerint nem véletlen, hogy ilyen körülmények között két éve húzódik a szocialista kormány időszakában megítélt 1,7 milliárdos egri vári fejlesztés. Hozzátette: egységesen indokolatlan valamennyi, jól működő önkormányzati iskola államosítása.

A járásokról szólva dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője elmondta, hogy a kormány „sikerpropagandájaként” elkönyvel járási rendszerben egy „szolgabírói” szintet kíván megvalósítani az Orbán-kormány, amely az önkormányzatiság átalakításának utolsó eleme.
- Megvalósult a centralizáció, a leépítés. Heves megyét is kiürítették, államosították a vagyont, feladatai nincsenek. Azt hangoztatták, hogy területfejlesztési feladatot kap a megye, ám az utóbbi fél évben semmilyen erre vonatkozó feladatot nem valósítottak meg.

A megyei frakcióvezető kiemelte, alapvető problémák vannak a járási rendszer kialakításával: pénzspórolás címszóval az önkormányzatoktól történik forráskivonás, csak a köztisztviselők foglalkoztatásához 10 milliárdos korrekció kellene a költségvetésben. Ebből következik, hogy legalább 10 ezer közszolgálati dolgozót bocsátanak el jövőre, hiszen 600 milliárdos jövő évi költségvetési hiány mellett, nem valósulhat meg ilyen módosítás.
- A megyénként létrehozott úgynevezett kormányablakok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen érdemi ügyeket nem tudnak elintézni az emberek, csupán útbaigazítási funkciót lát el, hogy hova, melyik hivatalhoz mehet a lakosság az aktuális ügyben. A járási hivatalok politikai szervezetek lesznek, pedig közigazgatási funkciót kellene, hogy ellássanak. Élükre politikusokat telepítenek – zárta dr. Nagy Imre.