Keresés: „kár” (1206 találat)

Nyílt nap keretében mutatta az Eszterházy Károly Főiskola képzési kínálatát ma délelőtt, a Leányka úti Sportcsarnokban. Az intézmény négy karon összesen 99 képzést kínál az érdeklődők számára.

Az intézményi tájékoztatón elsősorban középiskolás diákok számára tartottak intézményi tájékoztatót, majd az oktatási egységek bejárásával szemléltették mindazt, amiért érdemes az Eszterházy Károly Főiskolát választani továbbtanulás céllal.

Az első alkalom, hogy a Leányka úti Sportcsarnokban tartja a főiskola a Nyílt napot, jelentette ki Lőrinczné dr. Thiel Katalin oktatásfejlesztési rektorhelyettes a tájékoztatón, hozzátéve, hogy a Líceum ebben az évben a felújítási munkálatok miatt nem használható.
A rektorhelyettes asszony kiemelte, hogy nagy hagyományokkal rendelkező intézményben a 18. század végén kezdődött az oktatás. Kitért az intézmény egyetemmé válásának folyamatára, melyhez a dokumentáció már a döntéshozók kezében van.
A rendkívül színes kínálatban 29 alapszakon, 30 mesterképzési szakon, 18 felsőfokú szakképzési szakon várják a jelentkezőket, hangsúlyozta Kalóné Szűcs Erzsébet a főiskola Tanulmányi és Információs Központjának igazgatója. Mindezeken túl szakirányú továbbképzésekre is lehet jelentkezni, februártól pedig indul a doktori iskola.
Országh Ákos a Hallgatói Centrum igazgatója a főiskolai választás tényezői között kiemelte a képzési kínálatot, az infrastruktúrát és a hallgatói szolgáltatásokat. A választásban természetesen szerepet játszik a helyben zajló diákélet is, tette hozzá.

Forrás: Egriszín

A Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ) valamint az Egri Városi Sportiskola (EVSI) szervezésében három sportágban, 14 sportiskolás csapat, mintegy 200 fiatal küzdött az I. SIOSZ-kupáért Egerben. A kétnapos egri program regionális, sportiskolai konferenciával zárult az Városháza dísztermében, melyen a térség szinte valamennyi sportiskolája képviseltette magát.

A fiú kézilabdásoknál az Egri Városi Sportiskola nyerte a tornát, a leány röplabdásoknál a Miskolci Sportiskola, a fiú kosarasoknál a Debreceni Sportiskola bizonyult a legjobbnak.

A konferencián az Egri Önkormányzat nevében Csákvári Antal tanácsnok a Humán Erőforrás Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket.

A szakmai tanácskozáson Farkas Tibor, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Sport Államtitkárságának vezető főtanácsosa az iskolai sport, az utánpótlás-nevelés és az élsport tekintetében a sportiskolai rendszer jelenlegi helyzetét, az új sportirányítási rendszert és a közoktatási törvény előkészületi szakaszát elemezte. Az állami szerepvállalás tükrében kitért a mindennapos testnevelés kialakításának katalizálására, az utánpótlás-centrumok kialakítására, a sportiskolai rendszer felülvizsgálatára, az utánpótlás-programok profiltisztítására, az élsport koncentráltabb finanszírozására, a sportágfejlesztési programok támogatására, a pedagógusi és edzői életpályamodell kialakítására.

Pignitzky Dorottya, a Sport XXI. Program vezetője a program iskolai érintettségéről tartott tájékoztatót. A támogatás lehet közvetlen iskolai pénzügyi finanszírozás, továbbá kiterjed felszerelésre, eszközre, versenyrendszerekre, szakemberképzésre, digitális módszertani anyagokra. Példaként említette a mini-teniszt, a vízilabda Suli-póló döntőket, a kosárlabda Kenguru-és gyermekkupát, mini- és gyermek-röplabda tornákat, a terematlétikát, a gyermek kézilabda-bajnokságot, szivacskézilabdát.

Keczeli Danica, a Debreceni Sportcentrum Kft. kiválasztási programvezetője a Debrecenben sikeresen működő tíz hónapos, Kincskereső Program bemutatásával szemléltette a tehetség-felismerést, kiválasztást, a sportágválasztást. Mint kiemelte, a sportpszichológus feladata a tehetség megvalósulását befolyásoló külső tényezők összehangolása.

Juhász István, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai igazgatója elmondta, Magyarország ’72-óta minden olimpia résztvevője, Pekingben 12-12 csapat léphetett pályára; az MKSZ célja, hogy Londonba a férfi és a női csapat is kijusson. A sportág népszerűsége töretlenül fejlődik; 167 tagországban, összesen 20 millióan kézilabdáznak. Magyarországon 30 ezer aktív, 55 ezer regisztrált kézilabdázó van; 471 mérkőzést közvetítettek a televíziók. A szakember előadásában az utánpótlásra külön kitért. Mint elmondta, a Sport XXI. Program által támogatott szivacs és gyermek kézilabda-bajnokságokban 1260 csapat lépett pályára az év folyamán. A Nemzeti Sport Intézet által koordinált Héraklész Csillagprogram hatalmas lehetőséget biztosít a 23 év alatti korosztálynak, többek között azzal, hogy lehetőségük nyílik a felnőttekkel való közös edzésekre. Az NSI éves szinten 100 millió forintot meghaladó állami támogatást ad a szövetségnek az utánpótlás-programok végrehajtására.

Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola igazgatója, saját példájukat ismertette. - A 2009-es „Év Sportiskolája” cím elnyerése után 2010-ben még jobbak az eredményeink. Az ob-ken, diákolimpiákon kiemelkedően szerepeltek sportolóink, mintegy 130 érmet gyűjtöttek.
Dr. Honfi László, az Eszterházy Károly Főiskola intézeti igazgatója a mentális edzés hatékonyságának vizsgálatát mutatta be a torna sportágon keresztül.

Az előző napi színvonalas mérkőzések után Fuhrmann Géza a SIOSZ elnöke értékelésében elmondta, az első alkalommal kiírt kupa jó felvezető eseménye lehet a jövő évre tervezett, esetleges sportiskolai országos bajnokságnak. Az elnök a konferencián hozzátette, az ob-n akár négyezer fiatalra is számíthatnak. Fuhrmann Géza a sportiskolák jelentőségeként példaként emelte ki a pécsi Biczó Bence úszót, aki tavasszal a „Magyarország legjobb sportági sportiskolása” címet nyerte, majd a Szingapúri Ifjúsági Olimpiáról aranyéremmel tért haza.

Az I. SIOSZ-kupa végeredménye:

Fiú kézilabda (1997-es korosztály): 1. Egri VSI (edző: Herczeg Béla), 2. Gyöngyösi SI, 3. Debreceni SI, 4. Nyírsuli, 5. Miskolci SI. Legjobb mezőnyjátékos: Molnár Martin (EVSI), legjobb kapus: Fábián Dávid (Debreceni SI), gólkirály: Tóth Márk (Gyöngyösi SI).
Leány röplabda (serdülők): 1. Miskolci Sportiskola (Edző: Fülöpné Fogarasi Márta), 2. Egri Városi Sportiskola, 3. Nyírsuli, 4. Szolnoki Sportiskola. Legjobb mezőnyjátékos: Oláh Petra (MISI), legjobb ütő: Tóth Bettina (Nyírsuli), legjobb feladó: Benedek Dorottya (Egri VSI).
Fiú kosárlabda (1997-es korosztály): 1. Debreceni SI (Edző: Cserfalvi István), 2. Nyírsuli, 3. Egri VSI, 4. MISI, 5. Szolnok. Legjobb center: Kaló Ádám (EVSI), legjobb dobó: Berki Ádám (Debreni SI), legjobb mezőnyjátékos: Törköly Péter (Nyírsuli).

Forrás: Egriszín

Pénteken délután Debrecenben zajlott a Megyei Jogú Városok Szövetségének tisztújító közgyűlése. A Gazdasági Bizottság elnökévé Habis Lászlót, Eger polgármesterét választották.

Pénteken délután Debrecenben zajlott a Megyei Jogú Városok Szövetségének tisztújító közgyűlése. A Közgyűlés megerősítette hivatalában az eddigi elnököt, Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét. A szövetség társelnöke Szita Károly Kaposvár polgármestere lett. A Gazdasági Bizottság költségvetési albizottságának elnöke Simon Róbert Balázs Győr alpolgármestere, a Környezetvédelmi albizottság elnöke Horváth István Szekszárd alpolgármestere, míg a Városüzemeltetési albizottság elnöke Páva Zsolt Pécs polgármestere lett.

A Líceum épületének rekonstrukciója az ütemterv szerint halad egy évvel a teljesítés határideje előtt, derült ki a beruházásról tartott ma délelőtti tájékoztatón. A helyszíni bejáráson a már kész helyiségeket, valamint a mélyföldszinti munkálatokat is bemutatták.

Szervezett helyszíni bejárással készültek az intézmény rekonstrukciójának munkálataiba mélyebb betekintést nyújtani a kivitelezők ma délelőtt, a Líceumban.
A munka megtekintése előtt tájékoztató keretében számolt be a főiskola vezetője, a projekt menedzsere és a kivitelező az aktuális helyzetről.
Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a „Líceum a természettudományért” című projekt keretében folyó munkálatok kapcsán elmondta, hogy a program együtt kezeli a műemlék-helyreállítás és a felsőoktatás fejlesztés kérdését. Az iskola vezetése számára különösen nagy érték a Líceum, hiszen ez volt a történelmi Magyarországon az első olyan épület, amelyet egyetem céllal emeltek, mondta el a rektor, az 1774-ben már használt épületről.

A külső jegyeiben látványosan megújuló épület átalakulása hosszú egyeztetések eredménye. A kivitelezővel meg vannak elégedve, az időjárás viszont nem kedvezett az eddigi munkáknak, foglalta össze a tapasztalatokat az intézmény vezetője.
A projekt korábban veszélybe került, az udvaron található régészeti emlékek miatt elmaradt Infotórium kapcsán. Megvolt a veszély, hogy az egészet leállítják, mondta el Wiedermann János a projekt menedzsere a nehézségekről szólva.

A programból kikerülő Infotórium miatt szerződésmódosításra volt szükség. Ez probléma a funkciók Leányka úti Campusra történő áthelyezésével oldódott meg. A beruházás engedélyes tervei néhány hete készültek el.
A tervezett határidőt tartani tudják, az épület egyes részeit hamarosan már használhatják is, jelentette ki Tóth Imre a kivitelező Imola Cégcsoport vezetője.

Heim Imre, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője számokkal érzékeltette az 5,3 milliárd összköltségű beruházás nagyságát.
A Líceum épületének revitalizációjára másfél milliárdot fordítanak, másfél milliárdot pedig az új funkcionális terek létrehozására, ide tartozik a Leányka úti épület fejlesztése, a líceum oktatóterének bővítése a mélyföldszinten laboratóriumokkal, multimédiás környezettel és az Informatikai Központtal. Az épületre összesen három milliárdot fordítanak.
A Líceum bővítése során 1500 köbméter földet távolítottak el a mélyföldszintről, az első és a második szinten teljes körű átalakítás történik, bővülnek az önálló tanulási terek. A természettudományi oktatást segíti a Varázstorony bővítése.

A Leányka úti épületben 1700 négyzetméteren az innovációs feltételek javítását segítő laboratóriumi környezetet hoznak létre körülbelül egymilliárdos költséggel.

Forrás: Egriszín

AIDS világnapi demonstrációt szervezett ma figyelemfelhíváss céljából a Vöröskereszt megyei irodája közösen az ÁNTSZ Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Intézetével, valamint az Eszterházy Károly Főiskola ma az érsekkerti Zenepavilonnál

Dr. Huszti Györgyike, tisztiorvos tájékoztatójában elmondta, hogy 1988-ban nyilvánította a WHO december 1-jét az AIDS világnapjának. A betegség az 1920-as évek fekete Afrikájában ütötte fel a fejét, azóta több mint 34,4 millió HIV-fertőzöttet regisztráltak a világon. A tavalyi évben 30 százalékkal nőtt az új betegek száma, ami azt jelenti, hogy minden nap 7000 ember fertőződött meg a HIV-vírussal. Magyarországon1986 óta közel 2000 AIDS-es embert regisztráltak, de a szakemberek szerint ez a jéghegy csúcsa. Mindemellett hazánk még mindig az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik.

A demonstrálók a megemlékezés után átvonultak a Líceum előtti Eszterházy térre, ahol mécsesek meggyújtásával fejezték be a világnapi eseményt a HIV fertőzésben elhunytak emlékére.

Forrás: Egriszín

A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete megemlékezésre hív minden érdeklődőt az AIDS világnap alkalmából december 1-én, az érsekkerti Zenepavilonhoz.

Több mint 33 millió HIV- fertőzött ember él a világon, minden egyes napon újabb 6000 ember fertőződik meg, és a halálozási arány még mindig ijesztően magas. A statisztikák szerint Magyarországon is évről-évre növekszik a  különböző nemi úton terjedő megbetegedések száma, melynek első számú oka az információhiány.
A Fekete-Afrikában kialakult és 1981-től különálló betegségként jegyzett AIDS veszélyeire 1988. óta világszerte minden december 1-én megrendezendő eseményeken hívják fel a figyelmet.

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt szervezetei nyolc éve  versenyeket rendeznek a témakörrel kapcsolatban a középiskolás fiatalok számára. Idén a MIVK országos vezetése október végén egy internetes versenyt hirdetett meg, melyre Heves megyéből 8 csapat nevezett be, s oldotta meg a nehéz feladatokat.
November 24-én, szerdán Egerben a hat legeredményesebb csapat részvételével a Vöröskereszt megyei irodája bonyolította le az ÁNTSZ megyei intézetének szakmai támogatásával a szokásos megyei AIDS-vetélkedőt.
Az ismeretfelmérő teszt és egyéb szöveges feladványok mellett figyelemfelhívó plakát készítése, szituációs szerepjáték és egyéb gyakorlati feladat tette próbára a fiatalok ügyességét, tájékozottságát. A mezőnyből kiemelkedtek az egri Dobó István Gimnázium tanulói, akik 3 csapattal érkeztek, s az első, második, valamint a harmadik helyezést is megszerezték.
Ők képviselhetik Heves megyét a december 1-én tartandó országos versenyen, melyet az Ifjúsági Vöröskereszt a fővárosi Deák téri Gödörben rendez meg egy monstre, egész napos rendezvény keretében.
A versenyeken túl a Vöröskereszt megyei irodája közösen az ÁNTSZ Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Intézetével, valamint az Eszterházy Károly Főiskola 2010. december 1-én világnapi demonstrációt is szervez, mely 16.00-kor az érsekkerti Zenepavilonnál kezdődik. A rövid megemlékezés után a résztvevők átvonulnak a Líceum előtti Eszterházy térre, ahol mécsesek meggyújtásával fejeződik be a világnapi esemény. A rendezvény alatt ifjúsági önkéntesek óvszert osztogatnak a járókelőknek.

A Gajdos népzenekar, Bukta Imre festő- szobrászművész, performer és a recski Mátrai Visszhangok vegyeskar kapta idén a Príma díjat Heves megyében. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége által alapított elismerés átadóünnepségén, gálaműsorral köszöntötték a jelölteket tegnap este, az Agria Parkban.

Heves megyében ötödik alkalommal rendezték meg a Príma díj átadó ünnepséget, a megyében működő művészeti csoportok részvételével. A rendezvénynek ezúttal az Agria Mozi adott otthont.
A magántőkéből alapított, minden évben odaítélt díjat a sport, a kultúra, a művészet és a tudomány terén kiemelkedőt alkotó Heves megyeiek kaphatják meg. A jelölteket a kuratórium tagjai választják ki. Az idei jelöltek munkásságát is kisfilmmel mutatták be a díjátadó gálaműsor keretében, amelyen fellépett a Mátrai Visszhangok vegyeskar, a Novaji asszonykórus, a Gajdos zenekar és a Hatvani Grassalkovich Énekegyüttes.

Bodnár Pál, a VOSZ megyei elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Príma díj, mint társadalmi esemény, több mint egymillió embert mozgatott meg. A díj a nehéz gazdasági időkben is helytálló vállalkozók révén működik.
A díjkiosztó ünnepségen átadták az Év Vállalkozója elismerést, amelyben Bukta András, fémipari vállalkozó, Kenyeres Zoltán kereskedő, Kovács Károly, építőanyag kereskedő, Molnár Zsolt épüetgépész, Zsirai László pályázatíró, Frenyó Csaba építési vállalkozó részesült.
Az idei jelöltek Barta Dóra táncművész, Bukta Imre festő- szobrászművész, performer, Dr. Csank István jogász, , az Egri Kulturális és Művészeti Központ, Dr. Fűköh Levente múzeumigazgató, a Gajdos népzenei együttes, a Hatvani Grassalkovich Énekegyüttes, Kováts Krisztina zenetanár, a Mátrai Visszhangok vegyeskar, Rostás Bea szobrászművész, Szepesi György zenetanár, a Szihalmi Fúvós és Majorette Kulturális Egyesület voltak, akikre a közönségnek is lehetett szavazni.
Az elismerést a Gajdos népzenei együttes, Bukta Imre és a Mátrai Visszhangok vegyeskar vehette át, közönségdíjas Kováts Krisztina zenetanár lett.

Forrás: Egriszín

A Magyar Vöröskereszt 1987-ben javasolta, hogy 1988-tól november 27-én minden évben tartsák meg a Véradók napját.  1954-ben ezen a napon adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak először.

A Véradók Napján a Magyar Vöröskereszt munkatársai minél több embert szeretnének megszólítani, véradásra ösztönözni. A véradás fontosságára igyekeznek ráirányítani a figyelmet, mivel ezzel akár három életet is meg lehet menteni.
A Magyar Vöröskereszt VII. Kongresszusa 1987 decemberében határozott úgy, hogy november 27-ét a Véradók Napjává nevezi ki. Annak oka pedig, hogy miért épp erre a napra esett a választás az volt, hogy először 1954-ben november 27-én adományozott a legfelsőbb állami testület kitüntetéseket a sokszoros véradóknak és a kiváló véradó szervezőknek. Az eseményről 1988 óta emlékeznek meg.
A Magyar Vöröskereszt kezdeményezése az elmúlt közel két évtizedben követőkre talált, több szervezet indított akciókat. A véradás fontossága ma is megkérdőjelezhetetlen. Aki vért ad, az egyszerre három életet is megmenthet, a véregység többféleképpen is felhasználható.
Egerben a térítésmentes véradás 1961-ben kezdődött el. A ma is itt található állandó véradási helyszín, az Egri Területi Vérellátó, Árva köz 1. Véradási időpont: kedd, szerda, csütörtök, péntek 8-15 óráig.

Iskolai testnevelés és Diáksport címmel rendezett szakmai napot a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye valamint a Heves Megyei Diáksport Tanács. A tanácskozás középpontjában a mindennapos testnevelés állt, illetve átadták a "Heves Megye Diáksportjáért" elismeréseket is.

A mai konferencián Heves megye alap-, és középfokú oktatási intézményének vezetői, testnevelés szakos tanárai, testnevelést tanító pedagógusok vettek részt. A résztvevőket Bíró Csaba a Heves Megyei Diáksport Tanács elnöke köszöntötte, aki a testnevelés sajátos jellegéről, az abban rejlő lehetőségekről és az aktuális kérdésekről szólt. Bardóczy Gábor, a NEFMI Sportért Felelős Államtitkárság Sportszakmai Főosztályának vezetője „A sport, mint stratégiai ágazat” címmel tartott előadást. Szó esett az állami sportirányítás elképzeléseiről, az új struktúrával szembeni elvárásokról. A kormány célja az iskolai sportban 2011 őszétől, hogy kötelező legyen a mindennapos testnevelés bevezetése a közoktatási intézményekben. Először az alsó tagozatban, ám a végső cél az oktatás egészében, megteremtve ezzel a magyar sport alappillérét. Biztosítani kell a finanszírozási részt, fejleszteni kell a létesítményeket, át kell gondolni a testnevelő tanári képzés helyzetét továbbá a diákolimpia versenyrendszerének frissítését –mondta Bardóczy Gábor.

Az utánpótlássportról szólva elhangzott, hogy ebben a szegmensben az utóbbi években kiemelkedő sikereket könyvelhet el hazánk a korosztályos Európa- és Világbajnokságokon. Itt szélesíteni kell a lehetőségeket, hogy továbbra is versenyképesek maradjunk a többi országgal szemben. Az élsportban nem kívánnak viszont továbbra is 81 sportágat kiemelten támogatni, csupán 30-35-öt, melyek között szerepelnek az olimpiai sportágak illetve a nem olimpiai de jelentős tömegbázissal rendelkező sportágak. Csökkenteni szeretnék a működési jellegű támogatásokat, programfinanszírozásra térnének át. Elvárás, hogy közép- és hosszú távú fejlesztési programokat tegyenek le a szövetségek.

Egy 2010-es felmérés alapján hazánkban az emberek 77 százaléka semmilyen fizikai aktivitást nem végez saját bevallása szerint. Ha ezt 10 százalékkal sikerülne csökkenteni, akkor ez a táppénznél éves szinten 1,8 milliárd forintot jelentene. Ezért megháromszorozták a szabadidő sporthoz kapcsolódó forrásokat.

A legnagyobb probléma a sportlétesítmények helyzetével van. Ezeket főképp uniós forrásokból szeretnék javítani és keresik az egyéb lehetőségeket is. Az iskolai létesítmények fejlesztésére nagy segítséget jelenthetnek a jövő évben megjelenő pályázatok– közölte Bardóczy Gábor.

A tanácskozás végén elismeréseket adtak át a kiemelkedő munkát végző testnevelőknek.  A „Heves Megye Diáksportjáért” elismerést kapta: Balázs Katalin (Pásztorvölgyi, Eger), Kovácsné Juhász Éva (Március 15., Selyp), Bányai Ilona (Eötvös, Heves), Takács Péter (Mezőtárkány), Becze István (Ecséd), Pádár Béla (Pétervására), Budai Gyula (Kerecsend), Szalóki Gábor (Kereskedelmi, Eger), Medinácz Gábor (Berze, Gyöngyös), Varga Sándor (Szücsi), Pintér Tibor (Felsővárosi isk. Gyöngyös).

Forrás: Egriszín

Az MSZP szerint a jövő évi költségvetés egy felelőtlen zsonglőrködés az államkasszával, amely a következő 2-3 év látszatkormányzásának fedezetét egyszeri bevételekből kívánja megteremteni. A költségvetéssel kapcsolatos aggályokról dr. Sós Tamás megyei elnök és Török Zsolt, a szocialisták szóvivője számolt be a mai sajtótájékoztatón.

Számos bizonytalan és igazságtalan pont van a 2011. évi költségvetésben, kezdte a tájékoztatót dr. Sós Tamás, aki szerint nem igaz, hogy a jövő évi gazdasági növekedés 3 százalékos lesz, ez ugyanis egyáltalán nem reális a kormány tervei alapján. Véleménye szerint az sem valós, hogy az infláció 2011-ben 3,5 százalék lesz. A válságadókat a nagyvállalatok, multik, bankok egyre nagyobb arányban hárítják át a fogyasztókra. Úgy látja, hogy a kis és közép keresetűek számára hátrányos a költségvetés, valójában a tehetőseknek, gazdagoknak kedvez. A büdzsét kiadási szemszögből is felelőtlennek nevezte, mert általános tartalék nem szerepel a javaslatban, a sokat hangoztatott „takarékos kormányzás” keretében pedig az állam épp a saját működési funkcióira kíván többet költeni, a jóléti funkciókra kevesebbet.

Török Zsolt, az MSZP szóvivője szerint a mostani a „nemzeti átverés kormánya”. Az Fidesz-KDNP ígéretei közül kiemelte a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazását. Ehhez képest most 40 év munkaviszonyról van szó. Kitért az adócsökkentésre is, mellyel szerinte csak a miniszterek, államtitkárok, milliós fizetésű bankárok járnak jól. A januári gázáremelés következtében, a háztartások 2/3-a legalább 10 százalékkal többet fog fizetni a gázért. A Fidesz-KDNP programjában benne volt, hogy a magánnyugdíj megtakarításokat megvédik. Ehhez képest ellopják, lenyúlják az emberek megtakarításait – mondta Török Zsolt.

Ígéretet tett arra, hogy ha az MSZP a jövőben bizalmat kap a választóktól, akkor ezért kárpótolni fogják az embereket. Előtte azonban még az Alkotmánybírósághoz és nemzetközi szervezetekhez fordulnak, s népszavazást kezdeményeznek ezzel kapcsolatban.

November 27-én az MSZP 11 órától a Papp László Sportarénába várja azokat, akik tiltakozni kívánnak a „nemzeti átverés kormányának” tevékenysége ellen.

Forrás: Egriszín