Keresés: „új” (1757 találat)

Befejeződött az önkormányzati tulajdonban lévő, a Polgármesteri Hivatal mellett álló épület felújítása Szomolyán, amely az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér funkció ellátását szolgálja a jövőben a településen. Az április 26-án 10 órától rendezett átadó ünnepségen az épületet ünnepélyesen Fekete Cseresznye Szolgáltató Központ névre keresztelték.

A beruházás keretében egy olyan épület készült el a kivitelezés megkezdését, 2011. május 19-ét követő közel egy évben, amely hármas funkciót kínál elsősorban a helybelieknek, de akár a Szomolyára látogatóknak is: egyrészt könyvtárként, információs központként, másrészt a civil szervezetek otthonaként, közösségi térként szolgálja majd a települést. Harmadrészt pedig helyi vállalkozások, elsősorban szolgáltatók számára teremt lehetőséget arra, hogy az önkormányzattól bérbe vett helyiségekben végezhessék tevékenységüket.

A funkciókat tekintve – többek között - könyvtár- és olvasóterem, internetelérést és egyéb informatikai szolgáltatásokat nyújtó számítógépes terem, a helyi civil szervezetek igényeit kiszolgáló próbaterem, továbbá bérelhető irodahelyiségek és egy, a helyi termelők által termelt vagy készített termékek árusítására és bemutatására bolthelyiség került kialakításra a teljes körűen felújított, a kor elvárásainak megfelelő épületben. A református gyülekezettel kötött megállapodás alapján a hívők részére, istentiszteletek és egyéb alkalmak megtartására is rendelkezésre áll majd egy helyiség.

Szomolya Község Önkormányzata az IKSZT kialakítására és működtetésére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül nyerte el a pályázati támogatást 52.341.888 Ft értékben.

A középiskolások művészeti nevelését célozza a Művészetek Háza Kft. tavaly márciusban indult Kreatív interakció – Képzőművészet népszerűsítése Egerben elnevezésű programja, melyben az elmúlt egy év alatt 256 tanulási alkalom során 3380 diák részesült művészeti oktatásban.

A nyolc oktatási intézmény bevonásával indult programot uniós forrásból, 34 millió forintból valósította meg a Művészetek Háza Kft. A program egyik részét az Antal-Lusztig gyűjteményből rendezett, a festészet területeit összefoglaló három nagy tematikus kiállítás adja, melyet a Zsinagóga Galériában láthatott a közönség. A másik nagy terület a művészeti nevelés, mely közvetlenül is kapcsolódik az előzőhöz.

A tárlatokhoz kapcsolódó rendhagyó múzeumi órák, a képző- és iparművészeti szakkörök, a tehetséggondozó foglalkozások helyszínéül a Zsinagóga mellett a Vitkovics Ház szolgált, a témanapokat pedig a város több pontján rendezték meg. Ezek között is kiemelkedő esemény volt a Fénnyel komponálva című program a Dobó téren, melyben az épületek homlokzatának vizuális kompozícióit, valamint kortárs zenei és táncművészeti előadást láthatott, hallhatott a közönség.

Habis László polgármester a program kapcsán fontosnak tartja, hogy a fiatalok megismerjék és megértsék az elmúlt évtizedek művészetét, s ne csak az iskolai száraz anyagot fogadják be. Megköszönve a program vezetőinek munkáját kiemelte, annak jelentőségét, hogy a képzőművészet iránt nyitott diákokat neveljenek, akiket be tudnak kapcsolni a művészeti oktatásba.

Bulla Márta, képzőművészeti szakelőadó szerint a vizuális látásmód fejlesztése sok területen hasznosítható, ezért fontos a múzeumlátogató közönség nevelése már gyerekkortól. Meglátása szerint újszerű programokkal kell nevelni a fiatalokat, olyan eseményeken keresztül, amelyek a gyerekeket is érdeklik. Odafigyelve látogatók véleményére, a klasszikus művészet mellett a kortárs felé kell őket nyitottabbá tenni. Az elmúlt év tevékenységének programelemei közül kiemelte a tehetséggondozó szakkör keretében folytatott, a 21.század művészeti lehetőségeit összefoglaló számítógépes grafikai oktatást.

A diákmunkákból a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban nyílt kiállítás, melyen a partnerintézmények, a Minorita Rend, a Neumann, a Pásztorvölgyi, a Szilágyi és a Wigner tanulóinak alkotásai láthatók. A programban az említetteken kívül részt vett még a füzesabonyi Remenyik Zsigmond Gimnázium, és az egri Csillagösvény Óvoda.

Holló Miklós/Egriügyek

Az MSZP kormányra kerülésekor eltörli a telekommunikációs és a pénzügyi tranzakciós adót - jelentette ki Mesterházy Attila szerdán Egerben. A költségvetés egyensúlyát ugyanis nem a kiskeresetűeket sújtó újabb adók kivetésével, hanem a gazdaság élénkítésével kell megteremteni - közölte a szocialisták elnök-frakcióvezetője egy pártja kelet-magyarországi részországgyűlése alkalmából megtartott sajtótájékoztatón.

Hozzátette: miközben az Orbán-kormány azt ígérte, hogy az adócsökkentés kormánya lesz, mára világossá vált, hogy az adóemelés kormányává vált.

A pártvezető közlése szerint az MSZP jövő márciusig elkészíti új keretprogramját, amelynek a középpontjában a munkahelyteremtésnek kell állnia. Ugyanis a munkanélküliség mértéke mára eléri Magyarországon a 11,6 százalékos szintet és a kelet-magyarországi megyékben akár a 20 százalékot is meghaladja; vagyis a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája nem a kilábalás, hanem a csőd irányába visz - mondta.

A programot - fejtette ki - nem Budapesten írják, hanem az ország különböző régióiban születő programokat gyúrják eggyé. Arra kérte a párt kelet-magyarországi megyei elnökeit, hogy a társadalom helyi szereplőivel egyeztetve készítsék el a javaslataikat.
Mindezzel azt is demonstrálni kívánják, hogy az MSZP a Fidesszel ellentétben a párbeszéd és az érdekegyeztetés híve - mondta Mesterházy Attila.

Sós Tamás, az ellenzéki párt Heves megyei elnöke arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy miközben a megye Eger, Gyöngyös és Hatvan alkotta urbanizációs tengelyét négy éve még Közép-Európa öt legdinamikusabban fejlődő régiója között tartották számon, mára vegetál a térség.

Forrás: MTI

Mintegy 5 milliárd forintos beruházáson van túl az Eszterházy Károly Főiskola. A 2007-ben elkezdett pályázat eredményét a szerdai napon adták át ünnepélyes keretek között. Az 5 év alatt megújult a Líceum épülete, az Almagyar dombon található D épület, illetve ugyanott kialakításra került egy újabb létesítmény is.

Gróf Eszterházy Károly a 18. században építtette meg a róla elnevezett egri főiskolát. Az azóta eltelt 250 évben számtalanszor korszerűsítették az épületet, hogy az megfeleljen a kor színvonalának. Így tettek 2007-ben is, az akkor elkezdett pályázat az épületek felújítására illetve a technikai megújulásra irányult. A TIOP 1.3.1 „Líceum a természettudományért” pályázat sikerrel zárult, szerda délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a megújult Líceumot.

A beruházásra 5 milliárd forintot költött el a főiskola, további 300 millió forint önköltséget fizetett ezen felül. A pályázat során teljesen megújult a Líceum épülete, a tetőszerkezettől a nyílászárókig mindent kicseréltek az épületben.

Dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora elmondta: az eddigi 3 körfolyosó mellett kialakításra került az alagsor is, ahova tantermek, laboratóriumok illetve mozgókép-stúdió is került.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos elmondta: bár szűkösek a keretek, számos pályázat és forrás ad lehetőséget a megújulásra. Az Eszterházy Károly Főiskola most már komoly eséllyel pályázhat ezekre, reméli, hogy további megújulásokra is lehetősége lesz a főiskolának.

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika reformja keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának rendszere, amely új kihívások, egyben lehetőségek elé állítja a hazai agrárcégeket. Az egyik kereskedelmi bank a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Agrár-Európa Kft. szakmai együttműködésével országos rendezvénysorozatot indított. Csütörtökön Egerben rendeztek konferenciát, ahol az agrárszektor képviselői számára mutatták be a várható változásokat.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika (KAP) keretében 2014-től módosul a mezőgazdasági támogatások elosztásának gyakorlata, valamint bevezetik a közvetlen támogatások új rendszerét. A KAP új célkitűzései között a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás ösztönözése, valamint a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása szerepel. Ennek megvalósulásáról Madarász István, a Vidékfejlesztési Minisztérium Agrárgazdaságért Felelős Államtitkárság Agrárközgazdasági Főosztályának EU referense tájékoztatta az egri konferencia résztvevőit.

Tresó István, a K&H Bank agrár üzletágának vezetőjeelmondta: 2014-től lényegesen változik majd a támogatások struktúrája. A területalapú támogatás 60%-a lesz a hozzáférhető támogatási összegnek hektáronként. Eltérésként említette még a ma működő költségvetéshez képest, hogy nagy hangsúlyt kap az úgynevezett „zöldítés”, vagyis az ökológia védelme, ami  30%-át teszi majd ki az új költségvetésnek. Ennek lehívását komoly feltételekhez kötik, ezért is fontos, hogy a mezőgazdasági vállalkozók felkészültek legyenek - tette hozzá.

Forrás: Egriszín

Hat középiskolás és hat általános iskolás csapat mérte össze tudását ma a tűzoltóság központjában. 12 állomáshelyen kellett teljesíteni a feladatokat, melyek a katasztrófavédelem köré csoportosultak: bemutathatták elsősegély-nyújtási felkészültségüket a gyakorlatban, olthattak tüzet, építhettek nyúlgátat. A legjobbak az országos versenyen képviselhetik Heves megyét.

Az ittas vezetés okozta közúti balesetek számának visszaszorítására indít akcióprogramot a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A megyére kiterjedő három hónapos, fokozott ellenőrzés során az ittas kerékpárosokat is büntetik.

Az ittas vezetés okozta bűncselekményre nincs mentség, hangsúlyozta Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezetője a mai tájékoztatón. A kormánymegbízott az ittas vezetés okozta balesetek számának tavalyi évhez viszonyított növekedésével indokolta kezdeményezését, ami alapján dr. Ormossy Attila, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az egész megyére kiterjedő akciót indít.

Horváth László véleménye szerint a közvélemény, főként a falvakban, hallgatólagosan szemet huny a jelenség felett, s ezt a helyzetet nem lehet tovább tartani. A településeken belül is szeretnék a jelenséget visszaszorítani: „a kocsmából ne a szesz vezessen hazafelé” – fogalmazott a kormánymegbízott. Horváth László hozzátette, hogy a rendőrség végső eszköz, valójában a közgondolkodást, a közösségi normákat kell megváltoztatni.

Dr. Ormossy Attila rendőr-főkapitány a statisztikára hivatkozva elmondta, hogy az utóbbi 11 év legkedvezőbb baleseti eredményét mutatta az elmúlt év, amivel az uniós vállalásokat túlteljesítették. Az összbalesetek száma továbbra is csökkenést mutat, de idén 50 %-kal emelkedett az ittasan elkövetett balesetek száma. Áprilisban három ittas vezetés okozta baleset is halálos áldozatokat követelt. A folyamat megfékezése érdekében koncentrált ellenőrzést rendelt el a főkapitány, hiszen, ahogy fogalmazott, közös érdek, hogy kiszűrjék az életveszélyes vezetőket, akik nem a közlekedésbe valók.

Dr. Ormossy Attila arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok szerint súlyosabb büntetést von maga után az ittas vezetés, esetenként 150-300 ezer forintig terjedő bírságot. A korábban másként megítélt ittas kerékpározást is büntetik, 30-60 ezer forintig terjedően. A három hónapos akció során szondával ellenőrzik a vezetőket, az egész megye területén.

Holló Miklós/Egriügyek

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke közleményben reagált az Egri Törvényszék keddi ítéletére, mely szerint 400.000 forint kártérítést köteles megfizetni dr. Sós Tamás javára.

Szabó Róbert közleménye:

"A döntés ellen fellebbezést nyújtok be. A jövőben is vállalok minden procedúrát, ha ez az ára annak, hogy a múltbéli károkozások vélelmezett felelőseit megnevezhessük, a Heves megyei embereket kárpótoljuk.

Ez a becsületsértési polgári per mindössze Sós Tamás hiúságát szolgálja. Az emberek számára lényegtelen kérdéseket feszeget: konkrétan azt, hogy ki kit hogyan sértett meg, és ezért hogyan kérjen elnézést a nyilvánosság előtt. Véleményem szerint a jó hírnevet nem a szavak építik vagy rombolják, hanem a tettek."

Szabó Róbert mellett Sveiczer Sándor is fellebbezést nyújt be a döntés ellen.

Az országos átlagtól kisebb mértékben csökkent az Eszterházy Károly Főiskolára benyújtott jelentkezések száma. 4971 fő 9318 jelentkezését regisztrálta az Oktatási Hivatal a 2012. évi felvételi eljárásban, derül ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium www.felvi.hu oldalon hétfőn közzétett kimutatásából.

Ezekkel az adatokkal az EKF továbbra is a vidék legnépszerűbb főiskolája.
A legtöbb jelentkezés – összesen 3208 db – a Természettudományi Karra érkezett. Kiemelkedő a sporttudományi képzési területre – testnevelő-edző, sportszervező alapszakra– benyújtott jelentkezések száma- tájékoztatott Lőrinczné Thiel Katalin. Ezt követik a programtervező informatikus, a biológia, illetve a földrajz alapszakos jelentkezések. A Bölcsészettudományi Karon a képi ábrázolás, valamint a történelem BA szakra nyújtották be a legtöbb jelentkezést, míg a Tanárképzési és Tudástechnológiai Karon a csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve a szociálpedagógia BA szak vezeti a „jelentkezési ranglistát”- fogalmazott a szakember.
Elmondta továbbá, a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karon az idén – a kormány januári döntése alapján – csak költségtérítéses képzésre lehetett jelentkezni a gazdaságtudományi képzési területhez tartozó emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, illetve turizmus-vendéglátás alapszakokon. Ennek ellenére a felsorolt költségtérítéses szakokra - nappali tagozaton - több mint kétszáz jelentkezést tart nyilván az Oktatási Hivatal. A karon a legtöbben a kommunikáció és médiatudomány szakot jelölték meg: nappali tagozaton, az állami ösztöndíjas képzésre 136-an jelentkeztek.

Az összes jelentkezés több mint 60%-a nappali tagozatra érkezett. Hasonló arányú – összesen 5210 db - az alapképzésre beadott jelentkezések száma.