Keresés: „Heves” (1259 találat)

Első alkalommal ünnepeljük Heves Megye Napját. Erről szóló döntésével a megyei közgyűlés hagyományt szeretne teremteni. A programsorozat tudományos konferenciával kezdődött.

Egy IV. Béla által 1248. február 24-én kiadott oklevél említi először önálló közigazgatási egységként Heves Új Vármegyét. Döntésével a megyei közgyűlés ehhez a dátumhoz kapcsolódóan úgy rendelkezett, hogy 2011-től február 24-e lesz Heves Megye Napja.

Az első, hagyományteremtő szándékkal megrendezett programsorozat része volt az a csütörtöki konferencia, amelyet „Történelem, közigazgatás, turizmus” címmel tartottak a Megyeháza Barkóczy-termében.

– A megyében megemlékeztünk már az országos ünnepekről, szabadságharcaink, forradalmaink évfordulóiról. Egyet nem tettünk még soha: nem ünnepeltük magát Heves megyét – mondta köszöntőjében Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke.
A konferencián mindhárom témakörben számos előadás szolgálta azt a célt, hogy az érdeklődők jobban megismerhessék szűkebb pátriánk múltját és jelenét.

Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója az ünnepi tanácskozás első témája kapcsán egyebek mellett a megyeszerkezet kialakításáról értekezve azt hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence mintegy 250 ezer négyzetkilométeres területén Szent István királyunk korában kezdett kialakulni egy államszervezet.

– Ki kellett alakítani egy valóban működőképes rendszert. Ez volt a tulajdonképpeni megyerendszer, amellyel párhuzamosan, ám gyorsabb tempóban az egyházi is létrejött – fogalmazott az előadó.
– Megyénk gyakorlatilag a mai 3-as számú főút mentén szerveződött, oly módon, hogy akkor Borsod Abaúj Vármegye egyik alközpontja volt.

A konferencia további részében a közigazgatásról hallhattak az érdeklődők előadásokat. Köztük kiemelkedett az, amelyben dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója a közigazgatás napjainkban zajló átalakításáról szólva felidézte azt az ismert tényt, hogy a II. világháború után, egészen a rendszerváltásig, a magyar közigazgatás a szovjet típusú fejlődés útját járta.

E történelmi korszak negatív tapasztalatai erősen közrejátszottak abban, hogy az 1989–90-es modell választásakor az akkori döntéshozók a jogállamiságot, a decentralizációt és az önállóságot tették minden intézmény alapgondolatává. Ez a modell azonban a főigazgató meglátása szerint egy idő után válságba jutott.

Az újkori magyar közigazgatás történetében a legmeghatározóbb változások a területi államigazgatás átalakításában történtek. Úgy tűnik, hogy immár eldőlt a középszinttel kapcsolatos, évtizedek óta jelen lévő vita is: a megye és a régió párharcából az előbbi került ki győztesen.

A turizmus témakörében Hídvéginé Molnár Judit, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője statisztikákban bővelkedő előadásában mutatta be a térség idegenforgalmának alakulását. Kifejtette többek között, hogy a pénzügyi és világgazdasági válság a tapasztalatok szerint alaposan visszavetette ezt a szférát. Megnyugtató ugyanakkor az a tény, hogy napjainkban már érzékelhetőek a kilábalás jelei.

Forrás: HEOL

Sajtótájékoztatón reagált Nagy Imre, a megyei közgyűlés MSZP frakcióvezetője, az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság tagjának tegnapi kijelentéseire. Mint elmondta: véleménye szerint a bizottság marketing szerepet tölt be, hiszen a 2009-es ÁSz vizsgálat rendben találta a megye gazdálkodását. Szerinte a bizottság feladata, hogy próbáljon bűnöst találni.

Reagálás

– Akinek nincs takargatni valója, annak félnivalója sincsen, sem a bizottságtól, sem a rendőrségtől – reagált dr. Nagy Imre szavaira Sveiczer Sándor Péter, a bizottság elnöke. – Mi konkrét eseteket említettünk, milliókat hiányolunk, konkrét kérdésekre szeretnénk választ kapni. A válaszok egyelőre hiányoznak, akárcsak a milliók, vagy a többezer liter gázolaj a volt MSZP-s közgyűlési elnök autójából.

Sveiczer Sándor Péter hozzátette: az elmúlt ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság ülésének teljes anyaga napokon belül elérhető lesz a www.hevesmegye.hu honlapon.

Az üzemanyag-elszámolásnál és az őrző-védő cégek alkalmazása során tapasztalt visszásságok okán büntető feljelentést tesz az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság elnöke. A megyei közgyűlés által felállított, az előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti bizottság tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón Sveiczer Sándor Péter, a testület elnöke kijelentette: léteztek kétséges ügyek a korábbi, szocialista megyei vezetés idején.

Csőgér Bálint bizottsági tag elmondta, elsőként a cafeteria ügyét nézték. A törvény szerint 8 millió forintos értékhatár felett kötelező a közbeszerzési eljárás, ám az akkori megyei önkormányzat 2010-ben e nélkül, 10 millió forintot meghaladó értékben rendelt meleg étkezési utalványokat.

– A megye 2008 végén szerződést kötött a Top Cop Security Zrt.-vel az őrző-védő feladatok ellátására. E szerződésben benne foglaltatott a rendkívüli közgyűlések biztosítása is, ám ennek ellenére az előző önkormányzat esetenként több más céggel – In-Kal Security Kft., Agria-Véd Security Kft., ISS Facility Services Kft., Kandver Security Kft. – szintén kötött hasonló szerződéseket. Ezek jóval magasabb óradíjjal dolgoztak, mint az eredetileg megbízott cég. Vajon ennyire félt az önkormányzat a választópolgároktól? – tette fel a kérdést Csőgér.

A vizsgálat során kiderült az is: 2008. október végén született egy főjegyzői utasítás, amely a hivatali gépjárművek üzemanyagnormáit lényegesen megemelte az APEH ide vonatkozó rendelkezéseihez képest. E szerint dr. Sós Tamás volt elnök Skoda Superb autója számára 12 literes normát állapítottak meg: ez 100 kilométerenként több mint 4 literrel haladja meg a gyártó által megadott, illetve az APEH által elfogadott fogyasztási értéket, ami 7,6 liter. Ez az autó 2008. október 31. és 2010. októbere között közel 120 ezer kilométert futott.

A korrekciós tényezőket – így a városi használatot, a téli üzemmódot, a légkondicionálót – is figyelembe véve ezen idő alatt közel 4400 liter gázolaj túlfogyasztása vélelmezhető. Csak a gyári adatokat tekintve a vélt túlfogyasztás több mint 6000 liter. A másik három hivatali Skodánál is megemelt normával számoltak, így a négy autó vélhető túlfogyasztása 6800 liter. Átlagos, 339 forintos gázolaj-árral számolva is több mint 2,2 millió forint kár érhette a megyét.

– Két évig lukas tankkal járt a Skoda? Netán máshová is jutott a hivatali gázolajból? – tette fel az újabb kérdéseket Csőgér.
Az üzemanyag-norma, illetve az őrző-védő szolgáltatás ügyében a bizottság elnöke feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A bizottság

Elnök: Sveiczer Sándor Péter (Fidesz-KDNP)
tagok: dr. Nagy Imre (MSZP); Szűcsné Major Ildikó (Jobbik)
külső tagok: Csőgér Bálint; dr. Pajtók Péter (Fidesz-KDNP)

A cafeteriát illetően a bizottság megállapította: az előző megyei önkormányzat nem jogszerűen járt el, erről egy tájékoztatót készítenek. A testület soros ülését március 23-án tartja, ekkor a múzeumi szervezet egri, Baktai úti raktárbázisának ügyét veszik szemügyre, de – a munkaterv alapján – a színház is terítékre kerül.

Koncepciós eljárás

Az elhangzottakra dr. Sós Tamás közleményben reagált. Mint fogalmazott, a Fidesz koncepciós eljárásában hamarabb megszületett az ítélet, ehhez igyekeznek ügyeket kreálni. Az előző vezetés rendben adta át a megyei önkormányzatot. A 2009-es Állami Számvevőszéki vizsgálat pozitívan értékelte az intézményi, hivatali, testületi munkát. Minden szerződésnél, így a cafetériánál is a legolcsóbb ajánlatot fogadtuk el. Nonszensz, hogy korábban a nyilvánosság biztosítását kérték számon az attrocitásoktól sem mentes ülések lebonyolításánál, most pedig azt, hogy miért lettek bevonva őrző-védők, akiknek a költségeit szabályosan fizettük ki. A gépkocsihasználat, szintén jogszerű volt, a visszaélés gyanúját a leghatározottabban visszautasítjuk. Ez egy kisstílű elterelő „hadművelet” arról a megszorító intézkedés-sorozatról, amit a péntekre beterjesztett megyei költségvetés tartalmaz.

Forrás: HEOL

Orbán Viktor egykulcsos személyi jövedelemadója sokak számára adóemelést hozott- fejtette ki álláspontját a keddi sajtótájékoztatón dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

A 300 ezer forintos bér alatt keresőknek csökken a nettó jövedelme. A közszférában az alkalmazottak több, mint 50 százaléka kevesebb pénzt kapott kézhez, mint 2010-ben. Orbán Viktor a „bérkommandóval” valóban elismerte, hogy egy igazságtalan adórendszert hozott létre.
Az adóreform negatív hatása különösen ott jelentős, ahol magas az kiskeresetűek foglalkoztatási aránya. Sokan vannak minimálbéren illetve szakmunkás bérminimumon.
Amikor a Kormány a munkaadókra hárítja a bérkompenzáció terhét, nem veszi figyelembe, hogy ez a munkaadóknak a kapcsolódó járulékokat és a hozzájárulásokat is jelenti. Ez 27 százalék a béremelésen felül, a szakképzési hozzájárulás fizetése esetén pedig 28,5 százalék.
Nagyon sokan jelezték Heves megyében is elégedetlenségüket, melynek bizonyítására fizetési papírjaikat juttatják el az MSZP-hez. - mondta el dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.
Folyamatosan százak csatlakoznak az „Időben szólunk” aláírási kampányhoz is, mellyel a Kormány igazságtalanságai ellen emelik fel hangjukat.

A zebrán kelt át a rendészeti szakközépiskola két hallgatója, mikor egy Suzuki elütötte őket. Megtudtuk: a Hevesi Rendőrkapitányság állományához tartoznak.

Súlyos sérülésekkel járó közlekedési baleset történt Miskolc szélén, a 26-os számú főúton hétfőn reggel. A rendőrlaktanya előtti zebrán ment át a rendészeti szakközépiskola két tanulója, mikor egy, a belváros felé haladó Suzuki Swift elgázolta őket. A baleset körülményeit a rendőrség igazságügyi szakértő bevonásával vizsgálja. A jármű eleje összetört, szélvédője beszakadt - adta hírül a boon.hu. Szerkesztőségünk más forrásból úgy értesült, hogy a fiatalok Heves megyei kötődésűek.

Ezen információnkat Soltész Bálint r. százados, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette. Elmondta: két frissen kinevezett, próbaidős őrmesterről van szó, akik a Hevesi Rendőrkapitányság állományához tartoznak és a rendészeti szakközépiskola hallgatói.

Dr. Ormossy Attila r. ezredes, megyénk rendőr-főkapitánya, Kovács Miklós r. ezredes, rendészeti igazgató és Gergelyi Szilvia r. alezredes, a humánigazgatási szolgálat vezetője délelőtt Miskolcra utazott, hogy a kórházban személyesen tájékozódjanak a balesetet szenvedett fiatalok állapotáról, s meglátogassák őket. Mint megtudták, mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. A baleset idején egyébként a két fiatalember az iskola tanulóinak kék gyakorlóruháját viselte.

Forrás: HEOL

Több mint nyolcvan fős erdélyi delegáció érkezett Egerbe, hogy benyújtsák kettős állampolgársági igényüket. A nagy érdeklődés miatt Felsőtárkányban és Mezőkövesden is fogadták a kérelmeket.

A hevesi megyeszékhely testvérvárosából, Gyergyószentmiklósról és az ahhoz közeli Zetelakáról érkező vendégektől a Városháza Dísztermében az önkormányzat Okmány és Igazgatási Irodájának anyakönyvvezetői pénteken vették át az állampolgárság igényléséhez szükséges dokumentumokat. A magas létszám miatt a felsőtárkányi és a mezőkövesdi Polgármesteri Hivatalnál is le lehetett adni az igényléseket.

– A haza, a nemzet és az állampolgárság különböző szavak, de összefüggő értékek. Ezek összekapcsolását segíti a tavaly májusban elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvény. A kezdeményezés, hogy Egerben több mint nyolcvanan kérjék a magyar állampolgárságot, Gyergyószentmiklósról érkezett, és mi nagy örömmel teszünk ennek eleget – hangsúlyozta Habis László, Eger polgármestere.

A közel húszezer lakosú Gyergyószentmiklós első embere köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak és Egernek a történelmi lehetőségért. Mezei János kiemelte: az akarat, a szellemi tartás tette lehetővé, hogy generációk során megmaradt a magyar beszéd és magyar kultúra Erdélyben és Székelyföldön. Hozzátette: a májusi döntéssel az anyaország ismét kebelére ölelte az addig eltaszítottakat.
– Nekünk Magyarország nem csak egy nemzet Európa térképén, hanem az anyaországunk is egyben. Kimondhatatlan, milyen öröm és felszabadulás számunkra, hogy a fájó múlt, a lekezelés, a másodrendűség és a románok által ránk kiáltott hazátlanság után hivatalosan is magyarok lehetünk – hangsúlyozta Sándor László, Zetelaka korábbi polgármestere.

Kinek jár állampolgárság?

Az egyszerűsített eljárás során azok az egykor magyar állampolgársággal rendelkező emberek, vagy az ő leszármazottjaik kérhetnek magyar állampolgárságot, akik beszélnek magyarul, büntetlen előéletűek, és nem áll fenn semmilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok, amely megakadályozza a jogosultságot.
A visszaélések elkerülése végett állampolgárságot csak személyesen lehet igényelni, amely során egy formanyomtatványt kell mindenkinek kitöltenie, és csatolni a szükséges dokumentumokat, köztük a magyar nyelvű önéletrajzot is. Az ügyintézési határidő három hónap.

Eddig mintegy harmincezer állampolgársági igénylés érkezett a határon túli magyaroktól. Horváth László , megyénk kormánymegbízottjától megtudtuk: heteken belül lehetővé teszik az állampolgársági kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést a Kormányablakoknál is. – Próbáltuk a legideálisabb körülményeket biztosítani az erdélyiek számára ahhoz, hogy minél egyszerűbben és gyorsabban leadhassák a kérelmeiket. Anyakönyvvezetőink egész nap dolgoznak azért, hogy mindenki rendben és időben benyújthassa a papírjait – tájékoztatott  dr. Szombathy Miklósné , az Okmány és Igazgatási Iroda vezetője. Az erdélyieket június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára visszavárja az egri önkormányzat az állampolgári eskü letételére.

Csak az szavazhat, aki itt él

A kettős állampolgároknak általában nincs kevesebb joguk, mint a magyar állampolgároknak. De a módosításokat követően továbbra sem rendelkeznek választójoggal csak azok, akiknek az állandó lakhelyük Magyarországon van. De a például Romániában élő kettős állampolgárok is vásárolhatnak hazánkban földet, de adózniuk kell, ha hazánkban vállalnak munkát. Ha egy kettős állampolgár bajba kerül egy harmadik országban, mindkét államától kérhet konzuli védelmet, továbbá a magyar állampolgársággal automatikusan csak sürgősségi egészségügyi ellátás jár.

Forrás: HEOL

Eger Megyei Jogú Város és Heves Megye Önkormányzatának közös nyilatkozata szerint véget ért egy feszültségektől terhes időszak, s sikerült az együttműködés korszakába lépniük. A február 15-i önkormányzati egyeztető bizottsági ülésen több megállapodás is született.

Mindkét fél pontosan tudja, hogy ez olyan lehetőség, melyet nem hagyhat kihasználatlanul. Eger nem szakítható ki a megyéből, mint ahogyan az egri fenntartású iskolákba és intézményekbe számos megyebeli, vidéki diák és polgár jár, úgy a Heves Megye által működtetett intézmények is egriek ezreinek adnak ellátást, otthont, kikapcsolódási lehetőséget.

Az ötmilliárd forintos kórházfejlesztési programhoz 490 milliós önerőt kell biztosítani, ezt eddig teljes egészében a Megye vállalta. Az egyeztetésen Eger vállalta, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, miként tud a hatályos költségvetési javaslat felülvizsgálatával 45 millió forintot biztosítani a célra. Megállapodtunk abban is, hogy a Markhot Ferenc Kórházat érintő fejlesztésekről a pályázatok korai szakaszában egyeztet a két fél.

Az Egri Vár falainál a csapadékos tél jelentős állagromlást okozott, az állagmegóváshoz 2,5-2,5 milliós fejlesztési önerőt nyújt a két önkormányzat, valamint egyetért abban, hogy a további kárelhárítás megfelelő ütemezéséhez nagyobb rugalmasságra lenne szükség a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről. Az említett összeg a legszükségesebb helyreállító munkákhoz elegendő lehet. A Heves Megyei Önkormányzat statikai vizsgálatot végeztet el a jövőben, hogy világossá váljon, milyen azonnali beavatkozásokra van még szükség. Az 1,8 milliárd forintos attrakciófejlesztési projekt célja, hogy 130 ezer fős látogatószám-növekményt érjen el a Vármúzeum, ezért a Megye és Eger közös rendezvényeket tervez a Várban, valamint minél több rendezvénybe igyekszik bekapcsolni az Egri Várat is. Az eredményes munkához újfajta programok, megújuló programszervezés szükséges, a két önkormányzat 2013-ig egyezteti rendezvénynaptárát, s így lehetővé válik a közös marketing stratégia kialakítása.

Eger Önkormányzata 7 millió forintos pluszforrást nyújt a Gárdonyi Géza Színháznak, azzal a kitétellel, hogy a tánctagozat változatlan személyi összetételben működhessen a továbbiakban is. A Harlekin Bábszínház költségeihez 3 milliót biztosít a megyeszékhely. A két önkormányzat vezetése megállapodott abban, hogy az 50-50%-os intézményfenntartási szerepvállalás továbbra is megmarad, s ez érvényes a Bródy Sándor Városi- és Megyei Könyvtárra is.

Az iskolák és közművelődési intézmények (pl. levéltár) fenntartása kapcsán az egyeztetésen döntés született arról, hogy március 15-ig feladatterv készül. Ennek lényege, hogy elindul az oktatási intézményekre és a levéltárra vonatkozó közös fenntartás lehetőségeinek vizsgálata a két hivatalban.

A nemzetközi kapcsolatok terén a Megye török és cseh irányban fejleszti kapcsolatait, míg Eger olyan nagy konferenciának ad otthont, mint az európai vidékfejlesztési igazgatók találkozója, vagy egy iszlám konferencia. Keresik annak lehetőségét is, hogy a megyeszékhely további hasonló rendezvényeket szervezhessen, hiszen ez mind a város, mind a Megye számára fontos lehet.

Forrás: Egriszín

Tíz évet vártak kollégiumra az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola diákjai, pedagógusai.

A tegnap átadott, 195 millió forint uniós támogatással megépült új diákotthon hatalmas segítséget jelent számukra. A sajátos nevelési igényű tanulók ezentúl még több délutáni és esti foglalkozáson vehetnek részt, aminek köszönhetően növekszik a továbbtanulási és munkavállalási esélyük.

Szakmai körökben elismert tény, hogy a fogyatékossággal élők helyzetének javulása csak képzettségük növelésével segíthető elő. Így gondolják ezt az egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola vezető is, hiszen évtizedek óta határtalan türelemmel és gyermekszeretettel nevelik az enyhén fogyatékos, valamint hátrányos helyzetű diákokat. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a nehézségekkel küzdő tanulókat felkészítsék a továbbtanulásra, egy egyszerűbb szakma elsajátításra, így az önálló élet megkezdésére és a munkavállalásra.

Az iskola Heves megyében elsőként vállalta fel a tanulás- és magatartászavaros gyermekek nevelését, amit a tanulók egyéni adottságaihoz mérten speciális eszközökkel és módszerekkel végeznek. Játékos és cselekedtető személet jellemzi az oktatást, aminek köszönhetően a diákok könnyen elsajátíthatják az alapvető képességeket.
A nappali oktatást délutáni és esti foglalkozások is kiegészítik. A házi feladatok megoldása mellett a gyermekek részt vehetnek például kézműves szakkörökön,  néptánc-, idegen nyelv vagy úszásoktatáson, de logopédus, fejlesztő és gyógypedagógus is segíti őket a harmonikus növekedésben.
Az Arany János-os diákok nagy része nem Egerben él, sokak számára roppant nehézséget okoz a napi bejárás. A 20 éves korukig tanköteles tanulók többsége nem tud önállóan közlekedni, ezért nagy segítséget jelent számukra a most elkészült kollégium. Az iskola dolgozói már 1999 óta egyre jobban hiányoltak egy diákotthont, aminek megépítésére csak 2009-ben nyílt lehetőség. Ekkor tudott ugyanis a Heves Megyei Önkormányzat uniós forrásra pályázni, aminek eredményeképpen 195 117 611 forint támogatást nyertek.

A kollégium az épület tetőterében kapott helyet, ahol 12 szobát, két közösségi helyiséget és vizesblokkokat alakítottak ki több mint 560 négyzetméteren. Az első szinten a tanárok számára építettek új irodákat, a földszinten pedig létrehozták az eddig hiányzó akadálymentes mosdót.
Az elektromos hálózat felújításával végre modern informatikai eszközöket is használhatnak a tanulók, de megvalósították a teljes körű akadálymentesítést is. Ennek köszönhetően mostantól az iskola minden részében könnyen közlekedhetnek a kerekesszékes, a gyengén látó vagy halló diákok is.

Az udvaron sportpályát, játszóteret építettek és 12 új parkolót alakítottak ki.
A támogatásból beszerezték a hiányzó eszközöket a kollégium, a könyvtár és a tanári szobák berendezéséhez, felszereléséhez.

Az elkészült beruházás munkahelyeket is teremtett, hiszen a kollégium üzemeltetéséhez új dolgozókra is szükség van.

A Heves Megyei Önkormányzat a megvalósult fejlesztéssel „esélyt adott” az egri iskola hátrányos helyzetű diákjainak egy teljesebb életre – arra, hogy továbbtanulhassanak, munkát szerezhessenek, így végül a társadalom hasznos tagjai legyenek.

A projekt az Észak-magyarországi Operatív Program keretében a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., mint közreműködő szervezet segítségével valósulhatott meg.

Forrás: Egriszín

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke közleményben reagált Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke mai sajtótájékoztatóján elhangzottakra.  Úgy gondolja, hogy a költségvetési hiányhoz személy szerint Hiesz Györgynek és a korábbi szocialista vezetésnek is van köze.

A Heves Megyei Önkormányzat elnöke furcsállja, hogy Hiesz György Gyöngyös korábbi polgármestereként eddig nem aggódott a saját városa intézményeiért. Szabó Róbert szerint Heves megye és Gyöngyös érdeke egyaránt az, hogy ezek az intézmények jól működjenek. Emiatt kezdeményezett tárgyalást Gyöngyös új vezetésével. Örömmel tapasztalta, hogy Faragó László polgármester úrban megvan az a felelősségtudat, amely Hiesz György úrból és az előző, MSZP-s városvezetésből a jelek szerint hiányzott. A megyei önkormányzat és szűkebb hazánk városainak önkormányzatai között bevett gyakorlat, hogy az adott városok területén lévő megyei intézmények fenntartásához maguk a városok is hozzájárulnak. Az elmúlt években ezt egyedül Gyöngyös nem tette meg, ez valamiért nem volt fontos a korábbi városvezetés számára. A mai vezetés ellenben partnerként fogadta a megye kezdeményezését – áll a közleményben.

„Példaként említem, hogy csak a Mátra Múzeum működését - a normatív támogatásokon és az intézményi bevételeken túl - évente több mint 90 millió forinttal támogatja a megyei önkormányzat. Teszi mindezt úgy, hogy önkormányzatunknak nem kötelező törvényi feladata a múzeumfenntartás. Mégis, a megye érzi a felelősséget Gyöngyös városáért, hiszen az intézmény sikeressége Gyöngyös és egyúttal a megye hírnevét öregbíti. Számomra egyértelmű, hogy az a tisztességes, ha a működtetés költségeiből a város is részt vállal. Faragó László polgármester úr nyitottnak bizonyult az ügyben és meggyőződésem, hogy ez az igazi, felelős lokálpatrióta gondolkodás” – szerepel Szabó Róbert közleményében.

A közlemény végén a Heves Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy a Hiesz György úr által említett óriási költségvetési hiányhoz talán van némi köze személy szerint neki és az 1994-től 2010 októberéig regnáló szocialista városvezetésnek.

Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.

Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.

Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.