Keresés: „idő” (1582 találat)

  A tömeg célja, hogy felhívja a figyelmet a rákszűréseken való részvétel és az önvizsgálat fontosságára.

A mellrák megelőzésére, időben való felismerésére, valamint a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságára kívánták felhívni az emberek figyelmét a rózsaszín szalagos séta résztvevői kedden Egerben. Délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, majd a Szemiramisz virágai hastánccsoport tartott bemutatót.A résztvevők ezt követően, mintegy kétszázan vonultak lufikkal a kezükben a megyeszékhely belvárosában. A figyelemfelkeltő, mozgósító sétához többen is csatlakoztak a járókelők közül.

Forrás: Heol

Fotó: Ötvös Imre

Egynapos kiállításon mutatta be az Erdőszőlői Művésztelep nyári munkáit az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális Művészeti Tanszéke a Kis Zsinagóga Galériában.

A tárlatot Kopasz Tamás főiskolai docens nyitotta meg, aki elmondta, hogy a művésztelepet egyrészt az hozta létre, hogy a három éves képzés alatt minden hallgatónak kötelező részt venni egy művésztelepen. Másrészt igény is volt arra, hogy legyen a tanszéknek saját szervezésű művésztelepe. Az erdőszőlői mellett a noszvajit is annak tekintik, melynek terméséből szintén hétfőn nyílt kiállítás a Hallgatói Galériában.

Az Erdőszőlői Művésztelep leginkább a festők számára kínált közös együttgondolkodást júliusban, akiknek a nyári időszakban a diákmunka engedte. 12 hallgató két tanár vezetésével vett részt a pest megyei Nagykáta mellett található, gyógyüdüléséről híres Erdőszőlő településen rendezett alkotóközösségben, ahol a gulyásleves és az idő is jó volt. A professzionális alkotáshoz berendezett egykori iskolaépületben, az 1990 óta működő BLOCK Csoport rendez művésztelepet, akik a szívesen kölcsönözték a helyszínt a Vizuális Művészeti Tanszéknek.

A diákoknak tartalmas időtöltést, kellemes elfoglaltságot, inspirációt, barátságokat adott a közösség, melynek nagy részét lányok alkották. Az idegen hely varázsát, a vidéki életmódot a telepen sokan most próbálták ki először. A művésztelepen, melynek lényege az együttlét volt, nem unatkoztak a résztvevők. Közös főzés, festés, vetítés is a programok között szerepelt. A munkákat bemutató tárlaton többféle technikával készült, különböző témájú műveket állítottak ki a hallgatók.

Holló Miklós/Egriügyek

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek

Motoros ütközött személygépkocsival délután fél 3 körüli időben Eger és Kerecsend között a 25. számú főúton. Az elsődleges megállapítások szerint az Eger felé haladó 26 éves hajdúdorogi férfi motorjával átsodródott a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött a szembe közlekedő Audival. Az ütközés nagyságára jellemző, hogy az Audi jobb első kereke kiszakadt a helyéről.

A motor beszáguldott az út menti cserjésbe, a vezetője további 6-8 méterrel arrébb repült. A motorost súlyos, életveszélyes sérülésekkel, mentőhelikopter szállította el a miskolci kórházba.

A gépkocsi utasai, köztük egy gyermek, nem sérültek meg a baleset során.

Az anyagi kár jelentős. A baleset pontos okát a rendőrség vizsgálja. A helyszínelés idejére a 25-ös utat félpályán lezárták.

2012. augusztus 1. és 2012. december 31. között folyamatosan nyújthatók be kifizetési kérelmek egyes EMVA-ból társfinanszírozott jogcímek esetén

2012. augusztus 1-jén nyílt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) társfinanszírozásában megvalósuló egyes támogatások kifizetése iránti kérelmek benyújtásának újabb, meghosszabbított időszaka.

A kérelemtorlódás elkerülésének és a támogatás rövidebb idő alatt történő kifizetésének érdekében javasoljuk Ügyfeleinknek a kifizetési kérelmek lehetőség szerinti, mielőbbi benyújtását. Bizonyos feltételek teljesülése esetén ugyanazon kifizetési időszakon belül akár két kifizetési kérelem is benyújtható.

Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink szíves figyelmét arra, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet, valamint az egyes jogcímrendeletek a kifizetési kérelem benyújtása tekintetében szigorú előírásokat rögzítenek, amelyek miatt az adott intézkedésre vonatkozó jogi háttér, illetve a kapcsolódó MVH közlemények alapos áttanulmányozása, illetve az MVH honlapján (www.mvh.gov.hu) megjelenő tájékoztató anyagok folyamatos figyelemmel kísérése szükséges.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.

A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.

Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban  már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.

A nagy szárazság nemcsak az állatokat érinti, a természetjárók felfedezhették, az erdő elvesztette őszi színeit, mielőtt még az beköszönthetett volna. Nincsenek a megszokott izzó galagonyák, a barna minden árnyalatában pompázó levelek, haldokló fenyők jellemzik most a Mátra erdeit. Az amúgy sem őshonos fafajta még nehezebben bírja a szárazságot, több ezer hektárnyi erdőrészlet száradt már el vagy van éppen száradóban. A hegyvidék jellegzetessége a vékony termőréteg, az ott élő fák gyökérzete ezért nem tud mélyebb rétegekbe hatolni, a felszínről kell a megfelelő vízmennyiséghez hozzájutni, ami ebben az évben messze elmarad az átlagostól, ami 1000 mm-t jelentene, de ez évben csak 400 mm körüli mennyiség esett.  A folyamat januártól figyelhető meg és a nyár jelentősen felgyorsította a pusztulást. Szakemberek szerint nagyon sok időbe telik majd a fák kivágása és pótlása, de a pótlásnál már az őshonos fák telepítését teszik előtérbe.

Pangó piactér, zsúfoltság  az utcákban, zaj és kellemetlenségek jellemzik most Eger belvárosát.

Hiába szeretnének a kofák árulni, nincs vevő, vagy aki vásárlásra szánja rá magát sokkal kevesebb és kisebb tételben vásárol. Nem fogy a hurka és a kolbász sem, nem viszik a lángos délidőben, alig jönnek ebédelni az emberek, mivel megközelíthetetlen a piac környéke. Az árusítók elmondása szerint akár 50%-os az a veszteség, ami naponta éri őket a parkolóház építése miatt. Ők nem kérték ezt a hatalmas beruházást, igaz a város javát szolgálja. Mind a vevők, mind az eladók nehezen és körülményesen tudják megközelíteni a piacot, majd parkoló helyet keresni, hogy az ott megvásárolt árut hazavihessék. Mivel az őszi szezon kedvez némely zöldségek árusításának, de ezekből nagyobb mennyiséget szoktak vásárolni, lehet, hogy ezek a bevételek is elmaradnak.

Gyalult káposztát még sehol nem lehet kapni, pedig itt lenne az ideje, nem mernek belefogni az árusításba, mivel 20-30 kilónyi árut senki sem cipel szívesen több száz méterre. A zöldségesek szerint elmennek máshova inkább, mint húzzák-vonják ezeket a súlyokat. Az amúgy is válságos időszakban senkinek nem hiányzott az, hogy még kevesebb legyen a bevétel.
A tulajdonosok félnek, nem mernek nyilatkozni, retorziótól tartanak.

Társasházként működnek, szavazatok és gyűlések során tárgyalják meg lehetőségeiket és igazukat, papírok alapján próbáltak képet festeni arról, mi is folyik jelen pillanatban.

Szerintük nem kérdezték meg őket és nem tájékoztatták megfelelően a kivitelezésről, egy hónappal ezelőtt még azt az információt kapták az építkezés kivitelezhetetlen, mivel számukra nincs a bejárás biztosítva.

Az önkormányzat szerint nincs fejlesztés áldozatok nélkül, ezt a kisebb kellemetlenséget el kell tudni viselni minden városlakónak, mivel az ő érdeküket szolgálja. Minden szükséges engedély rendelkezésükre áll az építkezés megkezdéséhez. Különböző intézkedésekkel és forgalmi rend változtatásokkal megpróbálták a sok kellemetlenséggel járó munkálatokat a nagyközönség számára is elfogadhatóvá tenni.

Ötödik alkalommal rendezték meg az Eged-hegyi Sherpa Rallyt szombaton. A hegyiteherhordó-verseny keretében a 25 indulónak egy négy kilométeres, 300 méter szintkülönbségű távot kellett teljesítenie a város fölé magasodó Eged-hegy lábától a hegy csúcsáig.

A férfiaknak egy nepáli mintára elkészített, 60 kilogramm téglával megrakott hordkerettel kellett megtenniük a távot, a nőkre 20 kilogrammnyi terhet raktak a szervezők a hátizsákban elhelyezett ásványvizes palackokkal. Mint Járdán Zsolt, a megmérettetés főszervezője elmondta: az ötlet Szlovákiából származik, ahol már hagyománya van a hasonló versenyeknek. A Tátrában ugyanis csak gyalogszerrel tudnak gondoskodni a menedékházak készleteinek feltöltéséről, és ennek során a Himalájában elterjedt hordkeretet használják - magyarázta a sportember.

A legjobb férfi hegyi teherhordónak a budapesti Kiss Norbert Albert bizonyult szombaton Egerben. A nők mezőnyében szintén budapesti győzelem született: Czibák Ágnes teljesítette a legrövidebb idő alatt a Magyarországon egyedülálló erőpróbát.

A FIDESZ hatalmi céljai és nem a lakosság érdekei dominálnak Heves megyében a járások kialakításánál, a közigazgatás átszervezésénél, az önkormányzatok feladatainak leredukálásánál – kezdte dr. Sós Tamás a dr. Nagy Imrével közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

- Folyamatos a pénzkivonás, indokolatlan mértékű államosítás, centralizáció történik. A járások a központi politikai akarat végrehajtói lesznek, politikai kinevezett vezetőkkel, a FIDESZ „kádertemetői” lesznek – fogalmazott dr. Sós Tamás.
Mint elhangzott, vannak olyan szervezeti egységek, például a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, melynek harmadik fenntartójánál tart két év alatt. A megyei önkormányzat intézményfenntartó feladatainak felszámolása után, jelenleg az állam a „gazda”, és folyamatban van a városi önkormányzathoz való kerülés. A politikus szerint nem véletlen, hogy ilyen körülmények között két éve húzódik a szocialista kormány időszakában megítélt 1,7 milliárdos egri vári fejlesztés. Hozzátette: egységesen indokolatlan valamennyi, jól működő önkormányzati iskola államosítása.

A járásokról szólva dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője elmondta, hogy a kormány „sikerpropagandájaként” elkönyvel járási rendszerben egy „szolgabírói” szintet kíván megvalósítani az Orbán-kormány, amely az önkormányzatiság átalakításának utolsó eleme.
- Megvalósult a centralizáció, a leépítés. Heves megyét is kiürítették, államosították a vagyont, feladatai nincsenek. Azt hangoztatták, hogy területfejlesztési feladatot kap a megye, ám az utóbbi fél évben semmilyen erre vonatkozó feladatot nem valósítottak meg.

A megyei frakcióvezető kiemelte, alapvető problémák vannak a járási rendszer kialakításával: pénzspórolás címszóval az önkormányzatoktól történik forráskivonás, csak a köztisztviselők foglalkoztatásához 10 milliárdos korrekció kellene a költségvetésben. Ebből következik, hogy legalább 10 ezer közszolgálati dolgozót bocsátanak el jövőre, hiszen 600 milliárdos jövő évi költségvetési hiány mellett, nem valósulhat meg ilyen módosítás.
- A megyénként létrehozott úgynevezett kormányablakok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen érdemi ügyeket nem tudnak elintézni az emberek, csupán útbaigazítási funkciót lát el, hogy hova, melyik hivatalhoz mehet a lakosság az aktuális ügyben. A járási hivatalok politikai szervezetek lesznek, pedig közigazgatási funkciót kellene, hogy ellássanak. Élükre politikusokat telepítenek – zárta dr. Nagy Imre.