Keresés: „bor” (1116 találat)

Négy magánszemély és egy közösség, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei szervezete vette át kiemelkedő munkája eredményeként a 2010. évi Heves Megyéért Kitüntető díjat ma délelőtt, a Megyeházán. Az 1992-ben alapított elismerést Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Dr. Sass Barna Attila Heves megye aljegyzője adta át.

A díjátadó ünnepségen a legrégebbi magyar ünnep kapcsán megemlékeztek a keresztény magyar államalapításról. Augusztus 20-a jó alkalom hogy erőt merítsünk a múltból, a jövőbe tekintve, hangsúlyozta köszöntőjében Sós tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, hozzátéve, hogy minden rendszer a saját arculatának megfelelően alakította az ünnepet, ami még mindig a legkevésbé megosztó alkalom.
Az eseményt a Pátzay János Zeneiskola ünnepi műsora zárta.

A Heves Megyéért Kitüntető díjat 1992-ben alapította a Heves Megyei Közgyűlés, a megye fejlődésének elősegítésében, érdekeinek előmozdításában, az emberi értékek megőrzésében és gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenység elismerésére, amellyel a képviselőtestület a megbecsülését kívánja kifejezni azok számára, akik az oktatás, a kultúra, a művészeti élet, az egészségügy, a civil szféra területén kimagasló színvonalú munkájukkal hozzájárultak megyénk jó hírnevének öregbítéséhez.

A Közgyűlés 2010. június 25-i ülésén döntése alapján ma délelőtt Heves Megyéért Kitüntető díjban részesítette Dr, Csiffáry Gergely főlevéltárost, a történelemtudományok kandidátusát, Oldal Alfrédet, Zagyvaszántó polgármesterét, Szabó Jánost, a Füzesabonyi Általános Iskola nyugalmazott tanárát, Körmös Gábornét, az MTTSZ Petőfi Sándor lövészklub elnökét, és a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetét.

Forrás: Egriszín

A bábszínházhoz éppen az kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz. Márpedig ebből van most a legkevesebb. E tényt Lengyel Pál sem tudta elhallgatni.

Nem ismertették a Harlekin Bábszínház idei évadnyitó társulati ülésén a második fél év műsortervét. Ennek kapcsán Lengyel Pál igazgató portálunkkal annyit közölt: ha az anyagi helyzet és a támogatási rendszer nem változik, akkor a második fél évben nem tudnak új bemutatót létrehozni.

Ez a helyzet annak ellenére alakult ki, hogy az intézménynek vannak nyertes pályázatai. A fenntartó minisztérium öt produkciót támogatott 2,5 millió forinttal, ám az összeg 34 százalékát zárolták. Az előző színházi évadban ugyanennyi előadás kivitelezésére 5,5 milliót kaptak, és nem zároltak egy forintot se. Az intézmény költségvetésében a produkciók előállítására szánt előirányzat nulla, vagyis csak pályázaton nyert pénzt vagy saját bevételt tudnak azok készítésére fordítani.

Már az évadzárón is felvetődött, hogy a megyének, mint fenntartónak, támogatnia kellene azokat a nagyon szegény településeket, amelyek nem tudnak megvásárolni egy-egy tájelőadást. Az igazgató szerint fontos az infrastruktúra, a járda, a szennyvíz, de nagy hibát követ az el, aki a fiatalok igényes színházi nevelését elhanyagolja. Ezért kéréssel fordult a fenntartóhoz, hogy közösen gondolják ki, hogyan lehetne ezekre a helyekre is elvinni a bábszínházat.
– Az idei évad klasszikussal, Arany János: Bajusz című darabjával indul – közölte a direktor. Ebben a fél évben állítják még színpadra A bárányfelhő és az állatok című láncmesét, amelynek érdekessége, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola öt bábszínház-rendező szakos hallgatója közösen rendezi a történetet. A folytatás az anyagiak függvénye.
S hogy mit kíván ezek után a bábszínház-igazgató? Odafigyelést és a gazdasági gondok enyhülését.

Tizenöt előadás van a tarsolyban

Szinte példa nélküli, hogy egy bábszínházban egyszerre 15 színpadképes produkció legyen. A Harlekinben műsoron tartják a Lúdas Matyit, A libapásztorlányt, a Nils Holgerssont, a Mese az állatokról és a bárányfelhőről-t, a Süsü, a sárkányt, a Betlehemi csillagot, a Csillagbajuszt, a Krampusz, aki Mikulás akar lenni-t, a Keresztanyát, a Kis Ida virágai címűt, a Mazsolát, a Kipkopp karácsonyát, a Királymeséket, a Világkupát. Jönnek új darabok is. A megyei önkormányzat elnöke, Sós Tamás úgy fogalmazott: felelőtlen ígéreteket nem tesz, de ahogy az elmúlt négy évben, úgy most is keresik a megoldást, hogy az intézmény biztonságosan működhessen. Addig azonban, amíg az anyagi szorítás nem enged, a társulat szakmai tudásában bíznak, ami nem engedi, hogy a nézők mindebből bármit is megérezzenek. Osváth Péter , a megyei önkormányzat irodavezetője jelezte: ma is vannak ifjúsági pályázatok, így azok a helységek, amelyek bábszínházi produkciót szeretnének vinni településükre, együtt nagyobb eséllyel tudnak pályázni, mint az egyetlen bábteátrum. A szintén fenntartó egri önkormányzattól Agyagási Dezső irodavezető is azt hangsúlyozta: ígérni felelőtlenség lenne, ám a város is mindent elkövet, hogy a bábszínház működhessen, országosan is elismert produkciókat állíthasson elő. A Harlekin egy új taggal gyarapodott, Virág István erősíti a csapatot.

Továbbképezik az évadban a bábszínészeket

Lengyel Pál jelezte, hogy bevezetik a bábszínészek továbbképzését mozgás-, ének-, beszéd- és színészmesterség kurzusokon. A gyakorlatokból az év végére egy önálló produkció is összehozható lesz. A bábszínészek hazai és nemzetközi fesztiválokon is megmérettetik magukat, ami szintén fontos a szakmai fejlődés szempontjából.

Forrás: Heol

Oláh Tibor, az Egri Vitézlő Oskola hagyományőrző haditorna egyesület vitéze nyerte a Törökországban első alkalommal megrendezett hagyományőrző nemzetközi íjászversenyt - tájékoztatott az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója.

A rendezvény mintegy 70 résztvevője közt összesen 6 ország képviseltette magát. A török íjászok mellett 2 német, 2 francia, 2 magyar, 1 cseh és 1 iráni versenyző vett részt a gyalogos íjászversenyben - közölte Veres Gábor. Mint elmondta: Nyugat-Anatóliában, a görög mitológiából ismert Ida-hegységben rendezték meg Törökország első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyét. A verseny hivatalos elnevezése törökül I. Kaz Daglari Geleksel Okculuk Müsabakalari volt.

A pálya 17 lőállásból állt, sárga-fekete körös célokkal. Volt továbbá néhány speciális cél: gyorslövés, közelítős és hátrálós lövés, továbbá futóvad céllövés. A háromnapos rendezvényt nagy érdeklődés kísérte mind a sajtó, mind a közélet szereplői részéről: Havran Kaymakamja szolgabíró, Fatih Genel, a kerület országgyűlési képviselője, Balikesir tartomány válija (kormányzó, főispán), 5 környékbeli város polgármestere és a környékben állomásozó fegyveres testületek parancsnokai egyaránt részt vettek a megmérettetésen.

Oláh Tibor mögött Yavuz Arslan isztambuli török versenyző végzett a második helyen, míg a harmadik helyezett szintén egy isztambuli török íjász lett, Murat Özveri - közölte Veres Gábor.

Forrás: mult-kor.hu

Ma délután bemutatták az LMP egri képviselőjelöltjeit és a párt egri és megyei listáját. Kiderült az is, hogy a Lehet Más a Politika Heves Megyei Szervezete nem indít Egerben saját polgármester-jelöltet, hanem a függetlenként induló Tarsoly Józsefet támogatja.

A párt egri listáját dr. Csarnó Ákos jogász, a Kerekes Band brácsása vezeti. Az Érsekkertben tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Egerben is a párt országos alapelveit kívánják helyi szinten alkalmazni. Szerinte az átláthatóság, a nyitottság, a korrupció elleni küzdelem az egri közgyűlésben is elkélne, ezért erre is törekednének abban az esetben, ha lehetőséget kapnak a képviseletre a választóktól.

Az egri listavezető elmondta, hogy a civilekkel és a kisközösségekkel szorosabb és együttműködőbb viszonyt szeretnének kialakítani. Teljes erőbedobással kívánnak Eger épített és természeti környezetéért dolgozni, és a kulturális hagyaték megőrzésére törekedni. Az emberekkel együtt szeretnének dolgozni, nem pedig helyettük.
Ivády Gábor, a párt országgyűlési képviselője, Ivád polgármestere, a megyei lista vezetője kiemelte, hogy a megyei közgyűlésben nem pozíciókra vadásznak majd, hanem a szakmai munkát kívánják minél magasabb szinten elvégezni. Ő is elmondta, hogy a civil szervezetekkel, a kisvállalkozókkal és kisebb gazdaságokkal is szorosabb együttműködést szeretnének kialakítani a jövőben. Ivády Gábor azt is hangsúlyozta, hogy most sem kívánják tolakodó megkeresésekkel gyűjtögetni a kopogtatócédulákat. Egyéb, még nem nyilvános stratégiáik vannak a kopogtatók gyűjtésére.

A megyei listát Ivády Gábor vezeti ugyan, de kijelentette, hogy, ha továbbra is polgármester lesz, nem vállalja a közgyűlési tagságot. Azzal indokolta elhatározását, hogy az országgyűlési képviselői és a polgármesteri munka így is rengeteg feladattal jár, s csak a ezek rovására lehetne csak még közgyűlési tag, ha megszavazzák.

A Lehet Más a Politika jelöltjei a 2010-es önkormányzati választásokon Egerben:

1-es körzet: Bocsi Rita
2-es körzet: Laboda Csaba
3-as körzet: Ivády Péter
4-es körzet: Gyenge Beatrix
5-ös körzet: Törőcsik Gábor
6-os körzet: Pohl Anette
7-es körzet: dr. Csarnó Ákos
8-as körzet: Juhász Mihály
9-es körzet: Cseh Zita
10-es körzet: Mida Vivien
11-es körzet: Ludányi Csaba
12-es körzet: Fábián Imre

Az LMP egri listája:

1. dr. Csarnó Ákos
2. Juhász Mihály
3. Ivády Péter
4. Cseh Zita
5. Pohl Anette

Az LMP heves megyei listája:

1. Ivády Gábor 2. Komlósi Csaba 3. Tóth Norbert 4. dr. Lukács Zoltán 5. Kormos Szilárd

Forrás: Egriszín

A megyeszékhely ad otthont 2011. október 15-én az IKO Matsushima csoport által kiírt 7. Kyokushinkai Karate Európa-bajnokságnak.

Tizennégy éve Borza Józsefék egyszer már a körcsarnokba hozták a kontinens legjobbjait, és ezt most megismétlik.

– A szervezőmunkát már megkezdtük, mert szeretnénk jó házigazdaként vendégül látni a szakág képviselőt – jelentette ki a hat danos mester. – A lebonyolítást az Egri Kyokushinkai Karate Fejlesztéséért Alapítvány végzi, amelynek tagjaira sok munka vár, hogy az Eb megfeleljen az igényeknek.

Az alapítvány egyik kurátoraként dr. Darvai László ténykedik. Az országos szövetség orvosi bizottságát vezető megyeszékhelyi doktor a 20 klub 85 karatékáját felvonultató karcagi országos táborban vizsgázott első danra. Az edző és bírói képzés mellett közgyűlést is magában foglaló összetartáson Borza József részletezte azokat a feladatokat, amelyek az IKO Matsushima csoport tagjaira a közeljövőben várnak. A szaktekintély ezúttal is nagy hatást gyakorolt a tábor résztvevőire, akik közül jó néhányuknak csupán kevés lehetőségük akad, hogy testközelből ismerjék meg a mester hitvallását.

– Általa az első vonalból kapjuk a budo szellemiségét és ezért szerencsésnek tarthatjuk magunkat – utalt Borza József évtizedek óta tartó egri munkásságára Darvai doktor. – A karate életforma jellegét mindazok tudják, akik ezt a harcművészetet űzik. A kyokushinkai gyakorlása képessé tesz arra, hogy bennünk lévő lehetőségeket ki tudjuk hozni magunkból. Ehhez azonban fel kell nőni, saját magunk legyőzése, határaink kitágítása ugyanis rendkívül nehéz feladat – zárta szavait a 41 éves orvos, aki az első dan megszerzését varázslatosnak nevezte.

Forrás: Heol

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Oláh Tibor, az Egri Vitézlő Oskola tagja nyerte az első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyt. Az eseményt Törökországban rendezték.

Nyugat-Anatóliában, a görög mitológiából ismert Ida-hegységben rendezték meg Törökország első nemzetközi hagyományőrző íjászversenyét július 9-11-én. (A verseny hivatalos elnevezése: I. Kaz Daglari Geleksel Okculuk Müsabakalari.)
A rendezvény mintegy 70 résztvevője közt összesen 6 ország képviseltette magát. A török íjászok mellett 2 német, 2 francia, 2 magyar, 1 cseh és 1 iráni versenyző vett részt a gyalogos íjászversenyben. A pálya 17 lőállásból állt, sárga-fekete körös, 2D és 3D célokkal. Volt továbbá néhány speciális cél: gyorslövés, „puta” lövés, közelítős, és hátrálós lövés, továbbá egy egyedi fejlesztésű „futóvad” cél.
A három napos rendezvényt nagy érdeklődés kísérte mind a sajtó, mind a közélet szereplői részéről: Havran kaymakamja (szolgabíró), Fatih Genel, a kerület országgyűlési képviselője, Balikesir tartomány válija (kormányzó, főispán), 5 környékbeli város polgármestere, és a környékben állomásozó fegyveres testületek parancsnokai.

Az eredmény:I. Oláh Tibor (Egri Vitézlő Oskola)
II. Yavuz Arslan (Titerdaz, Istanbul)
III. Murat Özveri, dr. (Titerdaz, Istanbul)

Forrás: Egriszín

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín

Bognár Ignác, a Jobbik egri elnöke ma délelőtt ismertette a szervezet egri jelöltlistáját. Az önkormányzati választásokon a Jobbik 12 egri egyéni választókerületben kíván önkormányzati képviselőjelölteket állítani.

12 egyéni választókerületben szeretne jelöltet állítani a Jobbik. Mirkóczki Ádám polgármesterjelölt elmondta, hogy büszkék az elkészült programra, ami tovább viszi az elmúlt 20 év jobboldali politikai elképzeléseit.
A program összeállításához rengeteg embert meghallgattak, hangsúlyozta Mirkóczki. Négy alappillérre épül, ezek: „Munkát akarok, otthont alkarok, családot akarok, hazát akarok.”
Az elképzelésekről néhány gondolatban annyit tett hozzá a polgármesterjelölt, hogy Egerben valóban kevés a munkahely, amin változtatni kell, itt kell tartani az elvándorló képzett fiatalokat. A gyermekvállalás önkormányzati szintű segítésével gyermekbarát várost szeretnének, az iskolai erőszakra viszont zéró tolerancia a válasz.
Az is elhangzott a tájékoztatón, hogy a város jelenlegi vezetése által preferált belváros mellett, minden városrészt megfelelő, élhető otthonná kell tenni.
A „Hazát akarok” programrész alatt a kulturális gyökerek fontosságát hangsúlyozzák, ami kapcsán Bognár Ignác kifejtette, hogy a meglévő értékeket tovább mozdítva, a kulturális örökség mellett szélesíteni kell a beszűkült kínálatot. Ehhez a bővülő kínálat mellett arra lenne szükség, hogy Eger a PR és a marketing területén is előbbre lépjen. A Jobbik szerint hatékonyabb lenne kevesebb programmal de intenzívebb módon megszólítani a turistákat.

A Jobbik egri jelöltjeinek listája:

1. sz. választókerület: Kun Róbert
2. sz. választókerület: Bognár Ignác
3. sz. választókerület: Ferenczi Henrik
4. sz. választókerület: Tóth István
5. sz. választókerület: Soóváry Tivadar
6. sz. választókerület: Sajtos László
7. sz. választókerület: Jakab Gábor
8. sz. választókerület: Barta józsef
9. sz. választókerület: Dr. Pápai Ákos
10. sz. választókerület: Balázs Péter
11. sz. választókerület: Nagy Gerzson
12. sz. választókerület: Dr. Menyhártné Szövérfi Katalin

Forrás: Egriszín