Keresés: „kés” (1634 találat)

Óriási viharok pusztítottak Heves megyében. A hirtelen szél és az azt követő esőzések számos problémát okoztak. Felsőtárkányban több méteres fákat csavart ki a szél, számos lakóház tetőszerkezete megsérült a tornádó szerű viharban.

Megrongálódott háztetők, letört gallyak: ilyen és ehhez hasonló pusztításokat végzett a tegnapi vihar Heves megyében. Felsőtárkányban este 10 óra után kezdődtek el a hirtelen széllökések, a helyiek elmondása szerint nem volt még ekkora vihar a községükben. Az éjszakai szélvihar a vasút, illetve a tó környékén szedte „áldozatait”. Ezen a területen számos ház tetőszerkezete megsérült.

Vásárhelyi Gyuláné, akinek a házában milliós károkat okozott a vihar elmondta: csupán pár percig tartott a „tornádó”, viszont pillanatok leforgása alatt lebontotta a közeli tetőket. Nagy zúgásra lettek figyelmesek, majd fehérséget láttak- mondta. Bár számítottak esőre, nem gondolták, hogy ekkora vihar lesz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat harmadik fokozatú, piros riasztást adott ki Heves megyére, akkorra azonban már végigsöpört a megyén a vihar.

A község polgármestere azonnal segítséget nyújtott a károsultaknak, a beázás miatt már az éjszaka folyamán elkezdték a tetőszerkezet javítását.

A szélvihar nem csak a háztetőkben tett károkat, de a közeli tónál is idős fákat döntött ki. Bajzát Zoltán, a felsőtárkányi Szikla Forrás Közhasznú Egyesület elnöke elmondta: a vihar pillanatok alatt érkezett az Egeres-völgy felől a községbe. Egy közel 100 méteres sávban pusztított a tornádó, amely rövid 5 perc alatt végigsöpört Felsőtárkányon. Ebben a pár percben rengeteg fa esett áldozatául az időjárásnak. Öt fa teljesen kidőlt, több pedig megsérült, derékba tört. A pénteki nap folyamán a fadarabokat kézi erővel szedték ki a tóból, a mentéshez darus kocsit is hívtak. Erre azért volt szükség, mert a tó alját fólia fedi, féltek, hogy az nehogy megsérüljön.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín

Július 9-14 között immár harmadszor Egerben rendezte meg éves nyári edzőtáborát a Magyarországi Tradicionális Shito Ryu Karate Szervezet. Idén a közel száz résztvevő a karatén kívül a nindzsák harci eszköztárából a Kukushin-ryu nevű botvívás alapjaival is megismerkedhetett, a fekete és barnaövesek pedig a japán kardvívást is gyakorolták. Ezen kívül az érdeklődők mindennap tanulhattak jógát, tai-chi-t és chi-kung-ot. A hét folyamán minden résztvevő új tudással gazdagodott, tanulhatott új formagyakorlatot, illetve régi tudását pontosíthatta napi hét óra időtartamban. Az edzőtábor színes öves vizsgával ért véget. A küzdelmekkel záruló három és félórán tartó vizsga után mind az  ötven vizsgázó átvehette a következő fokozatának megfelelő oklevelet. A tábor az utolsó nagyobb felkészülést jelentette Szabó Istvánnak (5.dan) Pál Györgynek (3.dan) Szabó Máténak (1.dan) és Brindza Zsoltnak (1.dan) a két hét múlva esedékes dan vizsgájukhoz, melyet a Dento Shito Ryu három vezető japán mestere előtt tesznek meg.

Egri Csillagok a kirakatban - ebben az évben is versengenek a legjobb dekorációkért az egri kereskedők. Az Egri Csillagok világát felelevenítő kirakatokra  július 27-ig lehet majd szavazni.

A Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület és a megyeszékhely polgármesteri hivatala immár negyedik alkalommal hirdeti meg a belvárosban működő kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások és dekoratőrök részére a kirakatversenyt. Az idei téma – a várvédelem 460. évfordulójára való tekintettel – az Egri Csillagok világa.
Idén a látogatók nemcsak szavazhatnak, de hosszabban is kifejthetik véleményüket a nevezett dekorációkkal, kirakati kompozíciókkal kapcsolatban. A szervezők az egrikirakat@gmail.com e-mail címre és a Rádió Eger SMS számára (20/33-9-3333) várják a szavazatokat és észrevételeket. Az ily módon leadott voksok döntik el, melyik üzlet lesz 2012-ben, a negyedik egri belvárosi kirakatverseny közönségdíjjal jutalmazott vállalkozása. A kirakatoknak július 16-án 10.00 óráig kell elkészülniük, szavazni pedig július 27-ig, éjfélig lehet.

A polgármester ötletes megoldásokat vár

A kirakatverseny fővédnöke, Habis László polgármester kiemelte: a város azért invitálja megmérettetésre a belvárosi üzletvezetőket, hogy a kirakatok ne csupán a termékeket, a vállalkozás portékáit, hanem szépséget, jó ízlést, városunk hírnevéhez illeszkedő, ötletes megoldásokat vonultassanak fel. Habis László sok sikert kívánt a szervezőknek, és elmondta, ha mindannyian kicsit büszkébben leszünk arra, amit XVI. századi elődeink ránk hagytak, ha egy kicsit ismét elmélyedünk az Egri Csillagok világában, máris megérte a fáradozás.

Álljunk meg egy percre!

Szabó József, a Kereskedők Eger Belvárosáért Egyesület elnöke bejelentette: a belváros kereskedői bíznak a pozitív fogadtatásban, az Egerbe érkező turisták, nézelődők elismerésében. Hangsúlyozta, hogy szeretnék a járókelőket egy-egy pillanatnyi megállásra késztetni, vagy akár kellemes programot adni nekik azzal, hogy szavazási céllal végigjárják a nevezett kirakatokat. Szabó József arra kérte az Egerben és a környező településen élő polgárokat, a hozzánk látogató turistákat, hogy minél többen keressék meg a versenyben résztvevő, jól felismerhető, számmal megjelölt kirakatokat, üzleteket és válasszák ki a kedvencüket, a véleményük szerint az Egri Csillagokat legjobban, legötletesebben megjelenítő összeállítást.

Forrás: Egriügyek

Romlott hús és fertőtlenítő szag terjeng egy egri társasházban. A kellemetlen „illatokat” egy idős hölgy idézi elő, aki az erkélyén tárolja a lejárt szavatosságú ételeket. Az önkormányzat tehetetlen, a lakók nem bírják elviselni a szagokat, a hőség ellenére zárt ablakkal kell aludniuk.

Nyolcvan család életét „fűszerezi” meg egy egri társasház idős lakója. A hölgy közel 6 éve kezdte gyűjtögetni a lejárt szavatosságú húsokat, zöldségeket, különféle ételeket. Ezeket a közeli boltokban szerzi be, majd a vásárlás után a saját erkélyén tárolja.  A társasházban többen panaszkodtak a szagokra, illetve az idős nő gyűjtögetési mániájára.

Keller Miklós, aki a hölgy lakása fölött lakik elmondta: már több éve húzódik az ügyük, a hölgy vagy az erkélyen tárolja az ételeit vagy a konyhapadlóra rakja le a húsokat. Ez nem csak nyáron, a közel 40 fokos hőségben okoz gondot, de a téli időszakban is nyitva kell hagyniuk a folyosói ablakokat az elviselhetetlen bűz miatt. A tűrhetetlen állapotok miatt többször fordultak már az önkormányzat felé is, a társasházban többen tettek bejelentést. Ruby István, aki a 4. emeleten lakik, a hölgy lakása alatt, szintén a folyamatos bűzre panaszkodott: nem csak a szag terjeng a lakásában, de a felső erkélyről gyakran folyik le érdekes szagú folyadék. Ez legtöbbször öblítő szer, de előfordult már, hogy savanyú káposzta leve csorgott az alsó szomszéd erkélyére.

Az 5. emeleten lakó hölgyet kerestük, ott jártunkkor nem sikerült beszélnünk vele. A lakók közül többen állítják: a hölgy erkélyen található hűtőszekrények elromlottak, azonban a sokadik felszólításra sem tesz semmit a „Sárga Címkés Hiéna” néven emlegetett lakó.

Megkerestük Dr. Bánhidy Pétert, az egri önkormányzat aljegyzőjét is, aki hangsúlyozta: közigazgatási eljárás keretében vizsgálják az ügyet. Bírságolások történtek, azonban nem tehetnek egyéb lépéseket, ha a hölgy nem engedi be őket. Bár havonta több alkalommal is járnak a lakóhoz felügyeletre, más lépésekre egyelőre nem kerülhet sor.

Az egri társasházban több alkalommal járt már a tűzoltóság, a rendőrség, azonban a szakemberek a hatósági jogkör hiánya miatt nem folyamodhattak további intézkedésekhez. Bár megkérték a hölgyet az erkély megtisztítására, kényszertakarítás elrendelésére nincs joguk.

Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő a magyar egészségügyet hátrányosan érintő lépésekről tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

Kiemelt terület Magyarországon az egészségügy, melyre az MSZP a jelenlegi, az ágazatot sújtó időkben is igyekszik nagy figyelmet fordítani, és konstruktív kritikával élni az Orbán-kormány elhibázott lépéseivel kapcsolatban.  A Magyar Szocialista Párt tanulmányokat készít az egészségügy helyes átalakításához, melyhez elengedhetetlen a társadalmi párbeszéd, a társadalmi igények felmérése - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az ország több területéhez hasonlóan Heves megyében is gondot okoz a kormány gátlástalan központosítása, valamint a gyógyszerkasszából történő forráselvonás.
Kökény Mihály kiemelte, hogy azokban a kórházakban, amelyek még magánkézben vannak (így például az ózdi, gyöngyösi kórházak), nem is számíthatnak béremelésre a dolgozók, de az állami intézményekben is csupán alamizsna jut a tisztességtelen béralkunak köszönhetően.
-    Senki nem hitte volna, hogy ilyen mértékben sikerül cserbenhagyni a kormánynak a magyar egészségügyet, mint ahogy most tapasztalható. Ám, valahol érthető volt ez, hiszen ha egy 2007-es nyilatkozatot olvasunk Matolcsy Györgytől, ott bevallja, hogy tíz dolog is fontosabb a Fidesznek az egészségügynél – folytatta Kökény Mihály a tájékoztatót.

Heves megyei specifikumként dr. Sós Tamás elmondta, Gyöngyösön 1 milliárdos, Egerben 5 milliárdos fejlesztés várat magára a kórházakban, arról viszont nem hallani a kormánypárti politikusoktól, hogy ezek a beruházások mikor fognak megvalósulni, ilyen tekintetben viszont félő, hogy elvesznek az uniós támogatású projektek.

A politikusok aggodalmuknak adtak hangot a tekintetben is, hogy az utak terén kettévágták Heves megyét: Gyöngyöstől nyugatra - Budapestre és Kistarcsára - viszik a betegeket, amely kiesést nem pótolja az egri Markhot Ferenc Kórháznak a BAZ megyéből Egerhez csatolt két térség. Így félő, hogy az egri kórháznál működési gondok léphetnek fel.

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín

Az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát ítélték a legjobbnak az Egri Bikavér Ünnepén. Az idén rekord látogatószámot vonzó rendezvény, zenés, táncos partival zárult vasárnap este, az Érsekkertben.

Az előzetes becslések alapján a korábbiakat meghaladta az Egri Bikavér Ünnepének látogatottsága a hétvégén. A négy napos rendezvényen Mága Zoltán és a Kerekes Band fellépésére voltak legtöbben kíváncsiak, de sikeresek volt az Egri Csillag színpad underground produkciói is.

A Borünnep legjobb bora és étele

A történelmi város legnagyobb boros ünnepe immár második alkalommal kapott helyet az Érsekkertben, ahol a több napos ünnepen a világhírű ital legjobbjai mutatkoztak be ételkülönlegességek társaságában. A borgasztronómiai rendezvényen hagyomány, hogy értékelik az Egri Bikavér Ünnepén bemutatott borokat és étkeket. A nemes feladatra a kulturált étel- és borfogyasztás népszerűsítéséért harcba szálló Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete vállalkozott. Három fős zsűri választotta ki a legkiválóbbnak ítélt étket és a hozzá illő bort, 10 órán át vizsgálva az ízek harmóniáját.
A 39 borászat és 21 étterem kínálata alapján az, az érdekes helyzet állt elő, hogy a legjobbnak ítélt étterem és a legjobbnak ítélt pincészet ugyanaz lett: a Rácz József által vezetett Egri Korona Borház. A hölgyek által legkedveltebb étek a kemencében sült kacsacomb medvehagymás tört halmon, vörösboros laskagombával körítve.
Az Európai Borlovagrend Egri Bikavér Legátusa is értékelte a borünnepen bemutatott borokat. 34 borászt Bikavér borai közül két bírálóbizottság választotta ki az Egri Korona Borház 2009-es Egri Bikavér borát.

A bort és a borivást állította középpontba vidám műsorában a 40 éves Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar. Az 1973-ban alakult, a palóc vidék dalkincsét, hagyományait megelevenítő népdalkör nótáival megidézte a vidék ünnepeit, boros szokásait, s a száz éves Bikavért egy új szerzeménnyel köszöntötték. Az együttes 6 arany minősítést, egy Arany-páva díjat, Eger Város Zenei Nívó díját, Heves Megye Príma Primissima Díját, a Duna Tv Mentor-Magyar Csillagok műsorának Zenei anyanyelv ápolásáért díját tudhatja magáénak.
Örökzöld melódiákkal folytatódott az esti program, melyben a Molnár György Lyra díjas harmonikaművész és koncertzenekara szórakoztatta a nagyérdeműt. A harmónika virtuóza a hangszer szinte minden arcát megmutatta előadásán, táncra csábítva a közönséget.
A borünnep késő este jó kedvvel ért véget az Érsekkertben, hiszen a táncos kedvűeket Magyarország első számú Swing & Boogie Show zenekara, a Group’N Swing is vidám utcabálba hívta. A táncparkettre szánt zeneszámok sorában a nosztalgiának is adózott a boogie-s lüktetésű, swinges, big band-es hangulatot idéző, 2006 óta működő banda, mely sorra kínálta a jobbnál jobb pop, latin és a rock’n’roll klasszikusokat. A Cha, cha, cha mellé még a     "Crazy Little Thing Called Love"  is becsúszott a Queen-től.

Holló Miklós/Egriügyek

Percek alatt lepte el Heves megyét a hirtelen jött vihar. Számos faluban milliós károkat okozott a nyári esőzés, Egerszalókon kéményt döntött le a vihar. Egerben a vízelvezető csatornákból is jött fel a víz.

Óriási vihar vonult át szerda délután Heves megyén. A kezdetben 40 fokos hőség hirtelen csapott át esőzésekké, ezzel 22-25 fokra lehűtve a hőmérsékletet. A viharok Szentdomonkoson és Tarnaleleszen pusztítottak először, nagyobb méretű jégdarabokat hagyva maguk után. A termés nagy részén jelentős kár keletkezett.

Egerben az esti órákban kezdett zuhogni az eső. Kezdetben csak esőzések voltak a megyeszékhelyen, később ez jéggel kiegészülve hullott le. A nagy mennyiségű csapadékot a vízelvezető csatornák képtelenek voltak elvezetni, a város több pontján feljött a víz.

A tűzoltókat több esetben is kidőlt fákhoz hívták, a vihar jelentős károkat okozott a vezetékekben. Egerszalókon egy családi házba csapott bele a villám, a házban tartózkodó nőt könnyű sérülésekkel szállították az egri kórházba. A ház kéménye ledőlt, megsérültek a tetőcserepek. A tűzoltók azonnal kivonultak a helyszínre, ennek köszönhetően nem történt nagyobb baj. A ház tulajdonosa elmondta: a villámcsapás előtt lekapcsolták a biztosítékot, így nem keletkezett még nagyobb kár a házban.