Keresés: „Tar” (2288 találat)

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta.

 – Egy szép és különleges összefogás eredménye Gárdonyi-sír megújulása, ebből is jól látszik, hogy az egriek segítségével sok mindenre képes lehet a város – fogalmazott így Rázsi Botond alpolgármester a zarándokhely pénteki átadásának, és megszentelésének alkalmából.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta. Ennek kapcsán Román Gáborné, az egyesület elnöke elmondta: „mindig az a jó, amit szeretettel végzünk”.

Kezdeményezésükhöz rengetegen csatlakoztak: az Egri Városszépítő Egyesület, a Dobó István Vármúzeum, az egri önkormányzat, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, számos vállalkozó, és magánszemély tett közösen azért, hogy megszépülhessen az emlékhely. Az augusztusban kezdődött munka magában foglalta mind a növényzet, mind pedig a lépcső, a kerítés, a sír és a kereszt renoválását.

Dr. Nyitrai Zsolt honatya köszöntőjében elmondta: egyfajta folytonosságként tekinthetünk a mostani ünnepségre, hiszen anno Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezte az író emlékét ápoló társaság megszervezését, s idén csatlakozott a felhíváshoz az egri ciszterci gimnázium, a sírt Dékány Árpád Sixtus zirci apát szenteli fel.

A rendezvényen szólt Dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki Gárdonyi jelentőségét méltatta: – Arról, hogy ma ebben a városban turizmusról lehet beszélni, az az írónak s az Egri csillagok című regényének köszönhető. Nélküle Eger nem lenne az, ami, hiszen művével ő tette világhírűvé városunkat.

A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulóinak műsora után, koszorúzás vette kezdetét, majd mindenki leróhatta kegyeletét a megszépült zarándokhelynél.

Az avatás az egész hétvégén át tartó Gárdonyi emléknapok nyitórendezvénye volt, amely előtt az érsekkerti Múzsák kertjében egy jegenyefát is elültettek az egri remete tiszteletére.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Aknavető gránátot találtak a novaji temetőben fatelepítés közben. A munkások, hogy ne tartsa fel őket a mentesítés, fadobozba, szalmába csomagolták a robbanóeszközt és elvitték a községháza udvarára. Ezek után értesítették a tűzszerészeket.

A szakemberek megállapították, hogy egy 50 milliméteres német aknavetőgránát került elő, amelynek sérült a gyújtószerkezete, emiatt nem szállítható, a közelben semmisítik meg.

A robbantást a polgármesteri hivatal udvarában végezték el, a helyszín 50 méteres körzetét lezárták és kiürítették.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

Dr. Turi-Kovács Béla tartott sajtótájékoztatót szombaton a Polgárok Házában.

A Heves Megyei Védelmi Bizottság döntése alapján, a szakemberek és az önkormányzat megfeszített munkájának köszönhetően kiépültek azok a rendszerek, amelyek Abasárt használati vízzel látják el. Működésüket az illetékes hatóságok soron kívül engedélyezték. Mint ismert, a településen október 7-e óta nincs fogyasztásra alkalmas vezetékes víz, mert az abban található szén tetraklorid, valamint triklór- és tetraklór etilén szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket.

Az abasári vízellátó rendszer feltöltése két irányból történt meg: egyfelől Mátrafüred, másfelől a volt honvédségi kutak irányából. Technikai okok miatt jelenleg e két forrás kevert vize található az abasári vízvezeték-rendszerben. A honvédségi kutak részletes vizsgálatai kiváló kémiai és bakteriológiai eredményeket hoztak, ugyanakkor a nehézfém vizsgálatok elvégzését követően kiderült, hogy a kutak vizében 15 mikrogramm/liter arzéntartalom mutatható ki, amely meghaladja a 10 mikrogramm/liter határértéket.

Ez a tény a hálózati víz teljes körű használati vízként történő felhasználását önmagában nem akadályozná. A települési hálózatról vett vízminták mikrobiológiai vizsgálatának előzetes eredményei szerint azonban a hálózati víz egyelőre nem használható ivásra, főzésre és tisztálkodásra sem. Takarításra, mosásra, wc-öblítésre, tüzivíz biztosítására és a fűtési rendszerek feltöltésére a hálózati víz alkalmas.

Az ivóvizet továbbra is lajtoskocsik biztosítják a korábbi vételezési pontokon.

A védelmi bizottság szakértők, illetve a hatóságok bevonásával folyamatosan dolgozik azon, hogy megfelelő műszaki megoldást találjon az egészséges ivóvíz biztosítására. Az ÉRV Zrt. mindaddig eltekint a szolgáltatási díj kiszámlázásától mindaddig, amíg a rendszerbe tiszta, iható víz kerül.

Sajtótájékoztatót tartottak a rezsicsökkentés kapcsán:

A kormány 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamosenergia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdődött a magyar családok terheinek enyhítése – mondta Ifj. Herman István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke a Heves Megyei Vízmű Zrt. előtt tartott sajtótájékoztatón, pénteken. Hangsúlyozta, hogy 2013. január 1-től csökkent a földgáz, az áram és a távhő ára, júliustól pediga vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díja is mérséklődött. Az alelnök hozzátette, hogy november 1-jétől további 11,1%-kal lesz kevesebb a gáz, az áram és a távhő ára, így a tavaly decemberi árakhoz képest összesen mintegy 20%-kal kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a novemberi rezsicsökkentést fogyasztóvédelmi intézkedések is kísérik, a szolgáltatóknak világosan fel kell majd tüntetniük a számlán, hogy a fogyasztó november 1-jétől mennyit takarított meg, illetve, hogy mennyit kellene fizetnie a rezsicsökkentés nélkül.  Arról is döntés született, hogy a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét a szolgáltatóknak kell állniuk. Ezzel további 50-60 ezer forintot takaríthatnak meg a háztartások.Az alelnök hangsúlyozta, hogy a kormány tovább folytatja a rezsicsökkentést – amely négymillió magyar háztartást érint –, s törvényt készít elő, amelynek értelmében a közműszolgáltatókat nonprofit szervezetté alakítaná át.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Sőt, a szocialisták ezen túlmenően 2002 és 2010 között a gáz árát 15, a villamosenergia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz, és kétszeresére a villamosenergia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját. Szabó Róbert hangsúlyozta: a rezsicsökkentés kapcsán a szocialisták álságos üzengetéssel próbálnak gyűlöletet szítani egyes társadalmi csoportok között, ez Heves megyében is tapasztalható. Szabó Róbert arra kérte a Heves megyei embereket, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a baloldali politikusok által: a rezsicsökkentés minden magyar család számára hosszú távú könnyebbséget jelent. A rezsicsökkentés kapcsán a baloldal üzengetése egyértelműen azt jelenti, hogy ők még mindig az extraprofitjukat féltő, legtöbbször külföldi tulajdonú közműszolgáltató cégek érdekeit képviselik.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság és az Egri Rendőrkapitányság nyomozói 2013. október 11-én a délelőtti órákban egy összehangolt akció keretében tetten értek egy egri férfit.

A gyanú szerint L. Zsolt Eger külterületén több hétvégi házban illetve azok udvarán nemesített indiai kendert termesztett.

A férfi éppen a növények szüretelése céljából érkezett az ingatlanra, amikor a nyomozók elfogták.

A helyszíni szemle során több mint 100 tő, különböző fejlettségi fokú növényt, valamint a férfi egri lakásában tartott házkutatáskor további szárított marihuána leveleket foglaltak le a rendőrök.

Az eddigi adatok alapján a 35 éves férfi a termesztéshez szükséges lámpák és szellőztető berendezések által használt elektromos áramot is szabálytalanul vételezte.

L. Zsolt ellen - őrizetbe vétele mellett – kábítószer birtoklása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya, valamint kezdeményezte előzetes letartóztatásának indítványozását.

A környéken lakók ismerték a tulajdonost. Kamerán kívül elmondták, hogy sokan felfigyeltek arra, hogy naponta többször, azonos időben a tulajdonos megjelent a háznál, hol egyedül, hol barátaival.

Úgy tudjuk, hogy a 35 éves egri fiatalember nemrégiben felfüggesztett büntetést kapott, szintén kábítószerrel kapcsolatban.

A FIDESZ primitív, demagóg politikával tönkreteszi a szegény emberek életét. Aki szegény volt az elmúlt 3 évben, az most még szegényebb. A falvakban, a kistelepüléseken ellehetetlenül a lakosság megélhetése.

-          Heves megyében 150 ezer ember él jövedelmi szegénységben, vagy társadalmi kirekesztettségben.

 -          Minden 5 élelmiszerboltból 3 bezárt az elmúlt időszakban, a 120 ezer forintba kerülő pénztárgépek miatt.

 -          A trafikmutyi megtette hatását, felerősítette a boltok bezárását, illetve a feketekereskedelmet.

 -          A rezsidíjakkal való bűvészkedés hatására tönkremennek az önkormányzati szolgáltatók. Észak-Hevesben a PEVIK kft., amely 22 településen szállítja a háztartási hulladékot, nem tud teljes körű szolgáltatást ellátni fedezet hiányában. Idáig is alacsony költséggel dolgoztak, 350 ft-ért ürítették a kukákat, aminek a költsége ma már 430 ft. Ez a kormány által kirótt központi terhek miatt van! Gondolom, a kormánypárti politikusok nem akarják, hogy a kistelepülések belefulladjanak a szemétbe.

Az is érthetetlen, hogy a szenet, a fát, a propán-bután gázt használóknál miért nem érvényesül a rezsicsökkentés? A falvakban ők vannak többségben.

A kistelepülésen élők, nem lehetnek másodlagos állampolgárok!

 -          Gyalázatos állapotban van Heves megye úthálózata. A kistelepülések jó része megközelíthetetlen. Csak az idősek maradnak a kistelepüléseken, munkahelyek hiányában. Jelentősen romlott a közbiztonság ezeken az elzárt településeken.

 -          Nem csoda ez akkor, amikor nem jönnek létre munkahelyek Heves megyében, az árak pedig folyamatosan növekednek.

 -          Nincsenek beruházások, az uniós forrásokat nem hívják le teljes mértékben, bennragadnak a pénzek.

 -          Mutyi, mutyi hátán: trafikmutyi, földmutyi, közbeszerzési mutyik.

 -          37 milliárdból újítanak Kossuth teret, 62 milliárdért stadionokat építenek, de vidéken nem épülnek tornatermek, és nem indulnak el a kórházi beruházások.

 Az Orbán-kormány „patyomkin” országot épít, saját klientúráját hozza helyzetbe.

Az MSZP nem ilyen országot akar, nem ilyen Heves megyét, hanem olyat, ahol az igazság, a biztonság, a szabadság és jólét érvényesül.

Eger, 2013. október 11.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A Heves Megyei Védelmi Bizottság mai, Abasáron tartott kihelyezett ülésén döntött a mátrafüredi, pálosvörösmarti és abasári ivóvízhálózatok ideiglenes összekapcsolásáról, valamint az abasári volt honvédségi kutak üzembe helyezésének megkezdéséről. Mint elhangzott, a településen jelenleg csak korlátozott célra használható vízben a szennyező anyagok koncentrációja rövid időn belül valószínűleg nem csökken, ezért szükséges alternatívákat keresni. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tél közeledtével a mostani, lajtoskocsikkal biztosított ivóvízellátás csupán időleges megoldás.

Mint ismert, a községben végzett korábbi hatósági laboratóriumi vizsgálat szén-tetraklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén határérték feletti jelenlétét igazolta az ivóvízben. A szerda esti korlátozás értelmében a vezetékes víz továbbra is csak tüzivízként, wc-öblítésre, illetve a fűtési rendszerek feltöltésére használható.

A vízszolgáltatók bevonásával zajlott ülésen kiderült: az abasári volt honvédségi kutak bevizsgálása és a hálózatba történő bekapcsolása, valamint Mátrafüred, Pálosvörösmart és Abasár vízhálózatának összekapcsolása jelentheti a leggyorsabb megoldást. Mindez a földfelszín feletti csatornahálózat kiépítésével ideiglenes vízellátást biztosít Abasár számára. Az egymással párhuzamosan létesítendő vezetékrendszerek két szolgáltató, a Heves Megyei Vízmű Zrt., valamint az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. együttműködésével épülhetnek meg. Kétszer háromszáz méter új vezetékszakaszra lesz szükség. Ennek révén a település 400 m³/nap körüli vízszükséglete teljes mértékben kiszolgálhatóvá válik.

A két említett technikai megoldás kivitelezése egymástól függetlenül körülbelül két napba telik. Az üzembe helyezést követően megtörténik az új, illetve a régen használt vezetékszakaszok teljes fertőtlenítése és a vízrendszer teljes átöblítése. A víz az ezt követő kémiai és biológiai laborvizsgálatok eredményeinek ismeretében nyilvánítható csak használhatóvá. Ezek a lépések és a kötelező vizsgálatok további néhány napot vesznek igénybe.

A községben a vízvételezési lehetőség a munkálatok teljes ideje alatt is biztosított.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos az ülésen beszámolt arról, hogy a szomszédos Gyöngyösön, Gyöngyöshalászon, Halmajugrán, Markazon, Pálosvörösmarton és Visontán elvégzett hatósági laboratóriumi vizsgálat szén-tetraklorid, triklór-etilén és tetraklór-etilén jelenlétét nem igazolta, a településeken a víz egészséges, iható. Ezzel egyidejűleg megtörtént lakossági ásott kút laboratóriumi vizsgálata is. Ezek használata az eredmények alapján az egyéb szennyeződések (férgek, gombák) miatt nem javasolt.

Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a védelmi bizottság döntéseiről és az új fejleményekről ma 18 órakor lakossági fórumon tájékoztatják az abasáriakat.

Eger, 2013. október 10.

Magyarországon a használatból már kivont szerves oldószereket, szén tetrakloridot, illetve triklór- és tetraklór etileket találtak az Abasár vízellátását biztosító kutakban. Ma estére kiderül, hogy korlátozással, azaz háztartási és tisztálkodási célra használható-e a szennyezett víz a településen, ahol jelenleg teljesen szünetel a vízellátás.

Abasár polgármestere, dr. Lénártné Benei Anikó hétfőn délelőtt jelezte, hogy a helyi vízszolgáltató, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. a település vízellátását biztosító kutakban a vizsgálatok során szerves mikroszennyező anyagok jelenlétét mutatta ki. Az eset kivizsgálása és a helyzet megoldása érdekében a Horváth László által vezetett Heves Megyei Védelmi Bizottság azonnal egy operatív törzset hozott létre. Miután a szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértéket, a Hatvani Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a községben határozatlan időre elrendelte a vezetékes vízellátás szüneteltetését és az átmeneti vízellátás biztosítását. Az abasáriakat szórólapokon és hangosbemondón már hétfő délután tájékoztatták a történtekről. A vizet biztosító lajtoskocsik, ivóvíztartályok hétfőn estétől öt helyszínen szolgálták a lakosság ellátását.

A Heves Megyei Védelmi Bizottság Egerben tartott, mai, rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón Horváth László elmondta: olyan szerves oldószereket, mint a vízben talált szén tetraklorid, triklór- és tetraklór etilek, a közeli Pipis-hegyen működő félvezető- és gépgyárban használtak a nyolcvanas évekig. Augusztusban is zajlott egy a mostanihoz hasonló mérés Abasáron, amikor ezeknek az anyagoknak a koncentrációja még alacsonyabb, határérték alatti volt, ám október elejére esetenként hatszoros növekedést tapasztaltak a vízszolgáltató szakemberei.

Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos szavai szerint az említett oldószerek rendkívül ritkán találhatók meg ivóvízben. Az abasári vízhálózatban nagy hígításban vannak jelen, de még nem tudni, hogy milyen kockázatot rejtenek magukban, ezért rendelték el a teljes vízkorlátozást. Folynak a hatósági laboratóriumi vizsgálatok.

A probléma megoldását illetően a leggyorsabb alternatíva az aktív szénszűrő rendszer felszerelése lehet, ami mintegy 20 millió forintba kerül és 2-4 hétbe telik. Minden más – például új hálózat kiépítése – lassabb, drágább és bonyolultabb. A kormánymegbízott kiemelte: nagyon fontos a szennyeződés lokalizálása, ezért kéri is azok segítségét, akik annak idején az érintett üzemben dolgoztak, szolgáljanak tájékoztatással, hol voltak a hulladék- illetve veszélyes anyagtárolók. Horváth László elmondta azt is, hogy az ügyben ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.