Keresés: „fa” (1450 találat)

Dalok Szárnyán - énekes tehetségkutató verseny

· Kultúra · Szabadidő

Ha szeretsz énekelni, és megmutatnád profi zsűri, valamint nagyközönség előtt is a tehetséged úgy, hogy a verseny biztosítja a ruhádat, fodrászodat és sminkesedet, akkor jelentkezz versenyünkre:

Az énekes tehetségkutató versenyen 2 kategóriában lehet jelentkezni:

14 éves korosztályig a Gyerek kategória
15 éves kortól az Ifjúsági kategória

Jelentkezni a következőképpen tudsz:
Küldd el a neved, korod, és egy kis bemutatkozó szöveget magadról, lehetőség szerint valamilyen hangfelvételt a:

dalokszarnyan@gmail.com címre.

Fontos a bemutatkozó írása, és a felvétel, ugyanis ezek alapján fogjuk kiválasztani a legjobbakat, akik részt vehetnek a versenyen. (Ha lehet, ne freemail-es rendszerről küldd a jelentkezésed, mert a gmail.com-al nem mindig kompatibilis.)

A verseny egy elődöntőből és egy döntőből áll.
Minden alkalommal neves előadók, énekesek, médiaszemélyiségek foglalnak helyet a zsűriben, akik a továbbfejlesztésedben is segítségedre lesznek.

Elődöntő: 2012. április 22.

Nevezési díj: 4000 Ft, amely tartalmazza a versenyzők számára a sminkest, a fodrászt, a ruházatot, és a versenyen való részvételt.

Bővebb információ a jelentkezési címen:
dalokszarnyan@gmail.com

https://www.facebook.com/events/274260179316105/

Eger: végre üthet már az óra

· Belföld

A tervek szerint húsvétra újra mutatja az időt az egri bazilika toronyórája, amely két éve romlott el - hívta fel a figyelmet a főszékesegyház plébánosa.

A felújításhoz szükséges 2,5 millió forint egy jótékonysági koncert bevételéből, illetve a hívek és vállalkozók adományaiból származik - közölte Csizmadia István.

Mint elmondta: a munkálatok során kicserélik magát az óraszerkezetet és a két tornyon található 6 számlapot. A régi mutatók azonban megmaradnak, azokat csak felújítják.

Hangsúlyozta, hogy a rekonstrukciót nem csupán a technikai és esztétikai szempontok indokolják. Eger ugyanis vonzó turisztikai központ, és a városba látogatók nem értik, hogy miközben minden kis faluban működik a toronyóra, a főegyházmegye központjában miért nem - magyarázta a plébános.

MTI

Élelmiszer-feldolgozó üzemet avattak Verpeléten

· Gazdaság

Több mint egymilliárd forintos összköltséggel élelmiszer-feldolgozó üzem épült Verpeléten. A kínai tulajdonú Asiafood Kft. április 1-jétől hetven fővel indítja be a termelést, majd az év végére akár 250-re is emelkedhet az alkalmazotti létszám.

A töltött, fagyasztott tésztaféléket gyártó üzem ünnepélyes átadásán – akárcsak a 2010. szeptemberi alapkőletételen – részt vett Tállai András , a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott is.

Verpelét életében a megyei átlag feletti, jelenleg 17%-os munkanélküliségi ráta jelenti a legnagyobb problémát. A település lakóinak hatoda álláskereső. Beszédes szám, hogy a faluból 504-en jelentkeztek az új üzem munkaerő-toborzásán. Biztató tehát, hogy az emberek dolgozni szeretnének.

Horváth László is erre utalt, mikor köszöntőjében arról beszélt, hogy Verpelét címerében a kapa és az ekevas található meg, egy címer pedig mindig azt jelképezi, hogy az adott település lakói milyen értékekkel azonosulnak. A verpelétiek mindig is a kétkezi munkából éltek és ezt a hagyományt fenn is szándékoznak tartani. A település a bor és a nóta faluja. A helyi szőlőből készült bor számos elismerést szerzett már a községnek. Amennyiben az itt gyártott - egyelőre csak külföldi piacokra szánt - élelmiszer is hírnévre tesz szert, az a munkahelyek megmaradását, családok hosszú távú boldogulását, Verpelét fejlődését jelenti.

A kormánymegbízott megemlítette azt is, hogy szűkebb hazánkban előreláthatólag tovább bővül a távol-keleti befektetések sora: tárgyalásokat folytatnak egy kínai céggel, mely többszáz millió dolláros beruházást tervez Heves megye területén.

fotó: Gál Gábor

MSZP: Többe kerül és nehezebbé válik az ügyek intézése a járási rendszerben

· Belföld · Politika

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási rendszerben.

Három hónapja a Fidesz egyetlen lapon hozta nyilvánosságra a koncepciónak csúfolt járási rendszer kialakításának tervezetét.

168 járási kormányhivatalt kívánnak kialakítani, ebből Heves megyében lesz hét, Fidesz-KDNP politikusokkal az élen. Azóta sem folytatnak érdemi egyeztetést az ügyben.

A járások zömében a jegyzők, körjegyzők államigazgatási feladatait veszik át, a fakivágástól az anyakönyvvezetésig.

Az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzatokat verik szét. A választott önkormányzatok saját településük életébe egyre kevésbé tudnak beavatkozni. Mindez a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja.

A vidéki emberek számára többe kerül és nehezebbé és időigényesebbé válik a közigazgatási ügyek intézése a járási központba történő beutazással. A Fidesz lemond a vidék Magyarországáról, hiszen nem csak az ügyintézés, hanem az utazás és annak feltételeit is korlátozza a kormány (vasúti járatok megszüntetésével, az üzemanyagár folyamatos emelkedésével). Az Orbán-kormány vizesárok mögé zárja 4 millió létminimum alatt élő – köztük több millió – vidéki polgártársunkat.

Kormánypárti politikusoknak az MSZP 12 kérdést kíván feltenni, ezekre adjanak választ, mielőtt bármilyen döntést hoznak.

1. Mitől lesz hatékonyabb a járási rendszer, mint a mostani?

2. Mennyibe kerül az átalakítás? (Követeljük a hatásvizsgálatok nyilvánosságra hozatalát!)

3. Mit jelent az átalakítás a szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok számára?

4. Mit jelent az átalakítás az önkormányzatok számára?

5. Pontosan mi lesz a járási hivatalok feladata? Milyen állami feladatok, hatósági hatáskörök és milyen önkormányzati feladatok kerülnek a járásokhoz?

6. Mi lesz a jól működő kistérségekkel?

7. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak a közszolgáltatások szervezésében - különös tekintettel a közoktatás irányítására, az intézmények fenntartására, működtetésére?

8. Lesz-e szerepe a járási hivatalnak az önkormányzatok felügyeletében?

9. Mi lesz az okmányirodákkal?

10. Kikből áll majd a járási hivatalok személyzete?

11. Politikus vagy szakember vezeti majd a járási hivatalt?

12. Az államigazgatásin kívül milyen egyéb (gazdasági, tervezési, kulturális stb.) funkciót szánnak a járásoknak?

Ezek azok a kérdések, amelyeket még most, az előkészítés fázisában kellene tisztázni.

            Török Zsolt                                                    Dr. Sós Tamás

               Szóvivő                                               Országgyűlési képviselő

                MSZP                                                               MSZP

Eltűnt a tűzoltóság helyettes parancsnoka, hiába keresik

· Kék hírek

Eltűnt a hatvani tűzoltóság helyettes parancsnoka. A keddi állománygyűlésen felpattant, elment a tűzoltóságról. Azóta hiába keresik.

Futó János tűzoltó alezredes kedden fél tízkor távozott a hatvani tűzoltóság épületéből, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik - közölte Soltész Bálint. A hatvani rendőrkapitányság közigazgatási eljárás keretében keresi a 45 éves férfit.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője azt MTI-nek azt mondta, hogy az üggyel kapcsolatban hírzárlatot rendelt el a igazgatóság vezetősége.

Az MTI más forrásból úgy értesült, hogy az alezredes a keddi állománygyűlésen egyszer csak felpattant a helyéről, elment a tűzoltóságról, azóta hiába keresi a családja.

Szöveg: MTI; fotó: hatvan.eu

Több száz hektáron tarol a tűz

· Kék hírek

Hármas fokozatú, kiemelt riasztás van érvényben Hevesaranyos Egerbocs és Szúcs térségében.

Három falu zárja körbe azt a  tűzfészket, melynek észlelését délelőtt 10 óra után jelentették - mondta el Antal Erika, a Katasztrófavédelem szóvivője.
Hevesaranyos , Szúcs és Egerbocs közelében ekkor még csak 60 hektáron égett a száraz aljnövényzet. A tűz oltását a helyi szakemberek kezdték meg, a hármas fokozatú riasztásra később került sor, mivel a terület megközelíthetetlensége és a szél fokozódása miatt egyre nagyobb területen csaptak fel a lángok.
A több száz hektár oltásához az egri tűzoltók mellett Gyöngyösről, Mezőkövesdről, és Füzesabonyból érkeztek a lánglovagok. A Bélapátfalváról és Bükkszékről érkezett önkéntes tűzoltók Szúcs közelében oltották az égő avart. Már a falvakhoz közelében lévő fenyvesek is égnek, egyenlőre nem tudják megbecsülni mikorra tudják megfékezni a lángokat. A terület oltásában jelenleg  35 tűzoltó vesz részt.

Földrengést észleltek Eger közelében

· Belföld

Földrengést észleltek kedd hajnalban nem messze Egertől – adja hírül a heol.hu. A megyeszékhelytől nem messze éjjel kettő és félhárom között rengett a föld. Erőssége 2,5-ös volt a Richter-skálán.

A foldrenges.hu adattára szerint Heves megyében legutóbb 2011. szeptember 8-án éjszaka, 0:38-kor kisebb volt egy kisebb méretű földrengés Hatvantól északra, Petőfibánya település közelében. A rengés sekély mélységben pattant ki, magnitúdója 2,2 volt a Richter-skálán. A rengést az epicentrum környékén néhányan érezték, károkat nem okozott.

Mónus Péter, MTA geofizikai intézetének tudományos munkatársa az MTI-vel közölte: károkról nem érkezett jelentés; ez az érték éppen az a határ, amit még nem, vagy alig érez meg a lakosság. Elmondta: az Egertől négy kilométerre keletre volt a rengés középpontja, azt éjjel 2 óra 21 perckor észlelték. Megjegyezte: a jelenséget a műszerek regisztrálták ugyan, ám hozzájuk nem érkezett bejelentés az érzékeléséről sem a lakosságtól, sem a katasztrófavédelemtől. Arról is szólt, hogy évente átlagosan, mintegy 100 földrengést regisztrálnak az ország területén, amiből 5-10 olyan erősségű, amit a lakosság is érzékel.

Antal Erika, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője azt közölte, hogy károkat ugyan nem okozott a rengés, de bejelentést kaptak arról, hogy Egertől északkeletre, Szarvaskő területén a helybeliek érzékelték a jelenséget.

heol.hu/foldrenges.hu/MTI

Kossuth-díjat kapott Székely László díszlettervező

· Kultúra

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Közmunkások takarítják az erdőket

· Belföld · Gazdaság

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

Tettlegességig fajult a focimérkőzés

· Kék hírek · Sport

Bántalmazták a megyei szövetség versenybizottságának elnökét, Szelényi Jánost. A botrányos eset a Magyar Kupa Heves megyei selejtezőjének második fordulóján történt Sarudon.

Szelényi Jánost, aki nézőként vett részt a mérkőzésen, többször hangosan szidalmazták, sértő megjegyzéseket vágtak a fejéhez. Később bántalmazták is az elnököt, aki bár nem hivatalos minőségben jelent meg a mérkőzésen, csitítani próbálta a versenygazda drukkereket. Az MLSZ Szabályzata szerint jelenhette volna az esetet, jegyzőkönyvbe vehették volna a történteket. A sértett fél elmondta, nem kíván semmiféle büntetőeljárást indítani.

Az ügyben Dr. Petrovics János, Sarud polgármestere elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket, nem megengedett ez a viselkedés, bármilyen sporteseményről legyen is szó. Úgy véli, hogy a sarudi drukkerek, akik megütötték az elnököt, embertelen viselkedést tanúsítottak, megérdemelnék, hogy büntetést kapjanak a tettükért.

Dáné Zsolt, a Sarudi Sportegyesület titkára kijelentette: nagyon sajnálja a történteket, nem helyénvaló az ilyen viselkedés. Mélyen elítéli az efféle magatartást,  nem érti, hogyan fajulhatott idáig ez a békés mérkőzés .