Keresés: „fa” (1450 találat)

Az országos vonatközlekedés 10 százaléka Heves megyében szűnik meg - közölte dr. Sós Tamás szerdai sajtótájékoztatóján. Szerinte a közlekedési leépítések vesztese a vidéki ember.

"A Heves megyében élőket súlyosan érinti a 48 vonatjárat megszüntetése április 15-től" - hangzott el a megyei szocialisták keddi sajtótájékoztatóján. Korózs Lajos és dr. Sós Tamás MSZP-s politikusok adatai szerint országosan 412 vonat szűnik meg, ebből több mint 10 százalék Heves megyében.

Közben a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat vitája zajlik a Parlamentben. Koncepció, konkrét számok és hatástanulmányok, egyeztetések nélkül. Ahogy azt már az Orbán-kormánytól megszokhattuk - hívták fel a figyelmet.

A politikusok kiemelték: veszélybe kerül a lakosság eljutása a munkahelyre, vagy a diákok iskolába járása. Ma amikor történelmi csúcsot döntött az üzemanyagok ára, ezeknek az emelkedése is jelentősen beépül a közlekedési jegyekbe.Mindennek vesztese a vidéki ember.

A Fidesz ellenzékben a közösségi közlekedés állami fejlesztéséről beszélt, ellenállt minden racionális működési feltételt megteremtő átalakításnak. Ezzel komoly károkat okoztak.

A szocialisták közölték: Eger-Szilvásvárad vonalon 14 vonat szűnik meg, így lényegében ez a vonal leáll. Kál-Kápolna-Kisújszállás között 11 vonat szűnik meg. Vámosgyörk-Gyöngyös vonalon 8, a Hatvan-Somoskőújfalunál 7 vonat szűnik meg. A Vámosgyörgy-Újszász (Szolnok) között 6. míg a Budapest-Hatvan-Sátolaljaújhely között 2 vonat áll le.

Forrás: Egriügyek

Az 1848/49-es eseményeknek ma is fontos üzenete van - mondta Felsőtárkányban szerdán dr. Völner Pál államtitkár.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc a török kor utáni magyar történelem legfényesebb napjai - mondta Felsőtárkányban dr. Völner Pál. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára a településen tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: egy közösség, település életképességéről nem csak az árulkodik, hogy az adott helyen milyen intézmények, civilszervezetek vannak, hanem az is hogyan tudnak ünnepelni.

- Az 1848 márciusában kinyomtatott 12 pont a magyar demokrácia és függetlenség alapköve, amely ma is hordoz aktualitást - fogalmazott. - Az Unió akkor azt jelentette: unió Erdéllyel, ma pedig az a célunk, hogy unióban éljünk minden magyarral, ezt segíti a kettős állampolgárság. A közteherviselés is ugyanolyan fontos ma: a bankoknak, nagy cégeknek is részt kell vállalniuk a feladatokból, nehézségekből, hiszen ők a magyar nép munkájából élnek jól.

Az államtitkár köszöntője után a magyar kormány nevében helyezett el koszorút a Faluház oldalán található emléktáblánál, majd az önkormányzat, a helyi civil szervezetek és pártok is koszorúval emlékeztek a hősökre. Az ünnepség a Faluházban folytatódott színpadi műsorral.

Forrás: Heol

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Kedden délelőtt 11 óra körül érkezett bejelentés a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, hogy bombát helyeztek el az Egri Városi Bíróság épületében.

A kiérkező rendőrök a biztonság kedvéért kitelepítették a Városi- és a Megyei Bíróság épületét, valamint a szomszédos kereskedelmi bankot is. Közel 200 embert kellett az épületekből kiküldeni. Lezárták a Barkóczy utcát, az autós és gyalogos forgalmat elterelték, a buszközlekedést más útvonalra irányították. A Heves Megyei Katasztrófavédelem munkatársai két fecskendővel vonultak a helyszínre és a tűzszerészekkel közösen átvizsgálták a helyszínt. A keresés több mint 2 óra hosszáig tartott.

Szerencsére nem találtak semmit, így körülbelül délután fél 2-kor feloldották az útzárat és mindenki folytathatta a munkáját. Nem hivatalos információink szerint, a mai napon egy budapesti érdekeltségű bűnbanda tárgyalására került volna sor.

Forrás: Egriszín

Lesz-nem lesz? Mégis lesz, biztos, hogy lesz: a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség és Eger városa elkötelezett az immár évek óta nagy sikerrel megrendezett Eger Rally-t illetően. A 2012-es futam előkészületeiről Habis László polgármester és Botka Endre, a MNASZ szakágvezetője tartott tájékoztatót a Városházán.

Habis László polgármester szerint a rally az egyik legizgalmasabb sport, amely az mind az embert és mind a technikát próbára teszi. A polgármester a város szerencséjének nevezte, hogy a néhány éve indult rally-bajnokság nyitófutamát Egerben rendezik meg. A verseny támogatása fontos a város számára, mert formálja a város imázsát és jelentős szerepe van a szezonnyitó események között is.

A március 30. és április 1. között esedékes viadalra 160-180 autóval érkeznek a versenyzők, a szervezők 50-60 ezer embert várnak. A verseny előkészítése 90 százalékos, minden osztály képviselteti magát az egynapos versenyen – jelentette ki az egyeztető tárgyalások után Botka Endre, a Magyar Nemzeti Autósport-szövetség ralibizottságának megbízott vezetője.
Az idei futam útvonala nem tér el a korábbitól. A szervezők megtesznek mindent, a már megszokott színvonal biztosítása érdekében.

A 2012-es Országos Rally Bajnokság 3 aszfaltos és 3 murvás futamból áll. A szezon március végén az aszfaltos Eger Rallyval veszi kezdetét. A korábban, anyagi okok miatt veszélybe került verseny megrendezéséhez Eger városa logisztikai, valamint 1,8 millió forintos anyagi támogatással is hozzájárul. A sportesemény idegenforgalmi szempontból nagy jelentőségű az idelátogatók nagy száma miatt.

A MNASZ keddi tájékoztatása szerint a szervezet elkötelezett a futam megtartása mellett és sikerült támogatót találni a rendezési költségben jelentkező mintegy harminc százalékos hiány megszüntetéséhez.

Holló Miklós/Egriügyek

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

2010 óta több bejelentés érkezett az önkormányzathoz a Bányakerti területrészen található sziklafal omlása miatt. Az elmúlt évek esőzései, valamint az idei hó és fagy hatására idén január elején a korábbiaknál nagyobb méretű sziklatömbök váltak le a falról. A mállási, pergési folyamatot a 2010-es esőzések, majd a 2011-es őszi csapadékok gyorsították fel.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol

Hivatalosan is bemutatták az Egri Bikavér fehér párját, az Egri Csillagot, amely március 15-én ünnepélyes keretek között kerül forgalomba. A borok szerelmesei ekkor kóstolhatják meg először a 2011-es évjárat Csillagait, április 8-án pedig borfesztivált rendeznek az Egri Várban, ahol 23 borászat nedűit ízlelhetik meg a látogatók.

Az egri borászok javaslatára 2010-ben merült fel a gondolat, hogy megalkotják az Egri Bikavér fehér párját. A kezdeményezést a borvidéki tanács is támogatta, majd pályázatot írtak ki az új bor elnevezésére. A közel 3500 név közül végül az Egri Csillag nyerte el a bíráló bizottság tetszését, s ezzel útjára indult a borvidék új Csillaga. A Bikavér fehér párjának előállítása során legalább négy szőlőfajta borának háziasítása kötelező, elsősorban cserszegi fűszeres, hárslevelű, Irsai Olivér, királyleányka, leányka, olaszrizling és zenit alkotják.

A csütörtöki, egri sajtótájékoztatón elhangzott: március 15-én Egerben, Debrecenben, Budapesten, a finnországi Poriban és Érsekújváron is bontanak Egri Csillagot. Gál Tibor borász elmondta: minden évben ezen a napon kerülnek majd forgalomba az előző évjárat Egri Csillagai.
A sajtótájékoztatón Habis László úgy fogalmazott: tudatos márkaépítés kezdődött, s a kezdeményezés, a borvidék új csillaga is hozzájárul a város hírnevének erősítéséhez.

A visszaszámlálás március 15-én ér véget, ekkor kortyolhatunk először 2011-es évjáratú Egri Csillagot. A borok kedvelői április 8-án is találkozhatnak az új borral, ekkor rendezik az Egri Csillag Borfesztivált, ahol 23 borászat lesz jelen. A rendezvényen Huzella Péter, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Szabó Attila és a Csík Zenekar szórakoztatja majd a közönséget.

(Fotó: Nemes Róbert)

Forrás: Egriszín

Ezzel a címmel indít programot a Eger Vára Barátainak Köre. A szervezet legújabb tagjai között köszöntötte Herceg Flóra énekesnőt, Krüzsely Gábor festőművészt és Gál Tibor borászt.

A vár nemcsak egy múzeum, az egriek életének részévé kell tenni, fogalmazta meg gondolatait Gál Tibor borász aki herceg Flóra énekesnővel és az Ungváron született Krüzsely Gábor festőművésszel együtt mától az Eger Vára Barátainak Köre Egyesület tagja. Sok előnnyel jár a tagság, amelynek kapcsán a szervezet "Az Egri Vár az egrieké!" címmel rendezvény és kedvezménycsomagot dolgozott ki, amellyel elsősorban az egriek számára kívánják elérhetővé tenni a várat. A kezdeményezés célja, hogy az élet mindennapjaiban is érezzék magukénak a várat az egriek.

Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a vár továbbra sem mond le a sétajegyekből származó bevételéről, ám bíztat mindenkit, a várbaráti kör tagságra.  Annál is inkább, mert a következő két évben, a turisztikai attrakciófejlesztés pályázat kapcsán újabb látványelemek jelennek meg a vár kínálatában. A kártya melynek éves díja felnőtteknek 1500, diákoknak 600, nyugdíjasoknak forint, mindenki számára elérhető az információs pavilonnál.

A programcsomagban keddenként hosszabbított nyitvatartással várják az egrieket, környékbelieket a várba, tájékoztatott Nemesné Kis Tímea szakmai igazgatóhelyettes aki a tárlatokhoz, múzeumi kiállításokhoz kapcsolódó speciális tárlatvezetéseket ajánlotta a kártyával rendelkezők számára. A tagok állandó belépésre jogosultak a vár területén és az egyesület programjait ingyen látogathatják.

Felhívta a figyelmet a kiegészítő rendezvények közül a gyereknapra, valamint az „Új polgárosodás” és a március 15-én nyíló fegyvereket bemutató tárlatra.

Habis László polgármester a tájékoztatón kitért arra, hogy Eger kommunikációjában egyfajta gondolkodásváltás történik, amiben a város imázsformáló szereplőit fogják össze. A városmarketing megújulásában, a formai megjelenés is változik. A városhoz kötődő intézmények egységesebb kommunikációval és piaci fellépéssel jelennek meg.

Az 1957-ben életre hívott Eger Vára Barátainak Köre az egyik legrégibb civil szervezet Egerben. Az egyesület az egri vár hagyományait ápolja, részt vesz a várral kapcsolatos emléktárgyak, leletek gyűjtésében, azok feltárásában.  Kiállításokat, ismeretterjesztő előadásokat és tanulmányutakat szervez, tudományos és népszerűsítő kiadványokat jelentet meg. A Dobó István Vármúzeummal közösen tudományos, ismeretterjesztő céllal rendezi meg minden évben, katonai hagyományőrzők részvételével a Civil Csillagok fesztivált.
Jelenleg 250 rendes és 300 pártoló tagja van a szervezetnek.

Holló Miklós/Egriügyek

Eger egyik híres fényképészére és egyben játékgyűjtőjére emlékeztek meg születésének 100 éves évfordulója alkalmából kedden délelőtt.

A megemlékezést a Dobó István Vármúzeum és a Kiss Áron Magyar Játék Társaság Észak-magyarországi Tagozata szervezte a Grőber urnatemetőbe, ahol a város képviseletében Sós István alpolgármester is elhelyezte koszorúját.
A megemlékezésen az alpolgármester köszöntőjében ismertette Faragó Lóránt életútját, megtudtuk, hogy a Széchenyi utca 9 szám alatt volt fényképstúdiója, melynek cégtáblája mellett az állt: „veszek, babát, pipát, ólomkatonát, kisautót”. Gyermekkorától kezdve készítette, javította és gyűjtötte a játékokat. Felesége a népviseletes babákat gyűjtötte, így kettejük játékszenvedélyéből mintegy 2000 darabos kollekció állt össze. Tagja lett egy nemzetközi klubnak, ahol már cserélgetni is tudták a tárgyakat, így egyre több külföldi darabra tett szert, melyet különféle kiállításokon is bemutatott.
A gyűjtemény anyagát 1985-ben megvásárolta a Dobó István Vármúzeum.
Sós István a megemlékezést egy ígérettel zárta: „Faragó Lóránt álma volt egy játékmúzeum. Ígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy ez valóra váljon.„

Forrás: Egriszín