Keresés: „idő” (1582 találat)

A világhírű Salvus vizet használó, egész évben működő gyógy- és élményfürdő alapkövét helyezték el pénteken a Heves megyei Bükkszéken.

A bruttó 1,25 milliárd forintos beruházás keretében megújul a jelenleg működő nyári strandfürdő, illetve egy ezer négyzetméter alapterületű gyógyászati részleget és élményfürdőt alakítanak ki.
Zagyva Ferencné a község polgármestere az alapkőletétel alkalmából elmondta: a beruházás során június végéig felújítják és vízforgató berendezésekkel látják el a meglévő négy szabadtéri medencét, az egyiket élménymedencévé alakítják.

A fedett fürdőben helyet kap egy gyermek-, egy élmény- és egy gyógyászati zóna, illetve egy wellness részleg. A többi között, úgynevezett Salvus inhalotóriumot is kialakítanak az épületben, a víz ugyanis  alkalmas az asztma, bőrbetegségek és ivókúra nyomán, elsősorban a gyomorfekély és egyéb gyomorbántalmak kezelésére.
A bruttó 1,25 millió forint értékű beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió az Új Széchenyi Terv keretében, 750 millió forint hitelt pedig a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel a beruházó önkormányzat - mondta Zagyva Ferencné.

A Salvus víz egyébként éppen 75 éve került elő a község határában a Magyarországon végzett első olajfúrás származékaként.

Az alapkőletétellel egy időben ünnepséggel emlékezett az évfordulóra a településen a Mol Nyrt.

MTI

Fotó: bukkszek.hu

A Heves megyei kormánymegbízott szerint alapértékek kerültek veszélybe a megyét megrázó bűnügy-sorozattal.

Ki kell mondani, hogy cigány család követte el a bűncselekmény-sorozatot - nyomatékosította pénteki sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott. Mindezt annak kapcsán, hogy a rendőrség elfogta egy rablás-sorozat elkövetőit.

Mint a megyei kormánymegbízott fogalmazott: a tettesek brutálisan, maszkban, ostromszerűen támadtak meg idős embereket, s ez azt is jelenti, hogy itt már az élet biztonságát veszélyeztető cselekményről kell beszélni. Ilyen esetben pedig a kormánymegbízottnak kötelessége jelezni a rendőrségnek - amit meg is tett -, hogy kiemelten, akár külön akciócsoportot létrehozva dolgozzanak az ügy felderítésén és megyét megrázó bűncselekmény-sorozat elkövetőinek kézrekerítésén.

Az ügy részleteiről Balogh Tibor, gyöngyösi rendőrkapitány számolt be, tudatva: a vámosgyörki rablásról lakossági bejelentést kaptak, a végül sikert hozó gyors akcióban a megyei akciócsoport és a készenléti rendőrség munkatársai is részt vettek. Egy elkövetőt a helyi körzeti megbízottak fogtak el, további hármat - üldözés után - a készenléti rendőrség tagjai kaptak el.

Mint megírtuk, a rács mögött lévő négy nagyfügedi elkövető számlájára további bűncselekmények is írhatók, csak a vámosgyörki rablás napján további hét betöréses lopást illetve rablást követtek el, zsákmányuk milliós volt. Az elkövetők őrizetben vannak, a rendőrség kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Forrás: Heol

Bogácson ültették el fáikat a Nemzet Színészei. Az idén harmadszorra megrendezett eseményen Haumann Péter, Sztankay István,Tordy Géza fái kerültek a földbe.

Újabb színészóriások fáival bővült a Színészliget Bogácson. A ötlet megálmodója, Hanák Zsolt 2009 nyarán vetette fel a faültetés gondolatát, amikor egy, a községről szóló verseskötetet tartott a kezében. Ekkor döntötte el, hogy Bogácson valósítja meg ezt a tervét, mellyel az ország színészeit tiszteli meg. Az idei év különlegessége, hogy a liget mellett egy fakeresztet helyeztek el, így tisztelegve a már elhunyt színészeknek, színésznőknek.

Hajdú Imre, a kereszt megálmodója elmondta: fontos pártolnunk a művészetet. A kultúra nem egy ruhadarab, amit néha felveszünk. Ünnepi beszédében kiemelte: az első faültetés kuriózum volt, a második érdekesség, a harmadik azonban már hagyomány.

A szeles időjárás miatt az ünnepséget a helyi kultúrházban tartották, később innen mentek tovább a Cserépi úti pincesoroknál található Színészligethez, ahol Haumann Péter, Sztankay István és Tordy Géza is elültette a  saját facsemetéjét. A színészek vagy  hozzátartozóik piramistölgyeket ültettek el. A  ceremónián külön fát ültettek Hanák Zsoltnak, aki megálmodta és kivitelezte a Színészligetet.

Hivatali visszaélés és hamis vád miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hevesi megyegyűlés volt szocialista elnöke a Heves Megyei Főügyészségen. Sós Tamás a jelenlegi fideszes megyei vezetés szerint 700 milliós kárt okozott korábban a megyének. A szocialista politikus úgy véli: mindez alaptalan rágalom.

Sós Tamás, aki jelenleg az MSZP Heves megyei elnöke és a párt országgyűlési képviselője, azt állítja: a megyegyűlés jelenlegi fideszes vezetése hamisan vádolja azzal, hogy 2009 nyarán elmulasztotta közölni a HospInvest Zrt.-vel az egri kórház működtetéséről szóló szerződés felmondását - közölte Magyar Gina, az MSZP megyei szervezetének médiareferense.

A Heves Megyei Közgyűlés fideszes vezetésének büntetőfeljelentése szerint Sós Tamás több mint 700 millió forint kárt okozott azzal, hogy nem rendkívüli felmondással szüntette meg az egri kórház vagyonkezelési szerződését. A feljelentésben egyúttal indítványozták Sós Tamás magánvagyonának teljes zár alá vételét. Sveiczer Sándor (Fidesz-KDNP), az előző időszak tisztázatlan ügyeit vizsgáló eseti önkormányzati bizottság szintén fideszes elnöke egy februári sajtótájékoztatón jelentette be: adataik szerint a HospInvest Zrt.-vel a 2008-ban kötött, a megyei kórház működtetéséről szóló vagyonkezelői szerződés szerint az önkormányzat a kórházi árbevétel 10 százalékát követelhette volna csődeljárás esetén a HospInvesttől, ha a megye rendkívüli felmondással él. Ez az összeg több mint 700 millió forint.

Sveiczer Sándor akkori közlése szerint Sós Tamás a rendkívüli felmondást közgyűlési felhatalmazás ellenére sem tette meg, sem határidőre, sem mandátuma végéig. Ezért munkajogi és büntetőjogi felelősség is terheli a szocialista politikust - tette hozzá.
Sós Tamás az akkori bejelentésre reagáló közleményében azt írta: az azonnali rendkívüli felmondás nem tette volna lehetővé a folyamatos működést, ezért az intézmény ideiglenes bezárásához is vezethetett volna a lépés. A kórház működtetésére akkor létrehozott önkormányzati kft.-nek ugyanis még nem voltak munkavállalói, így előfordulhatott volna, hogy a környező megyék kórházaiba kell elvinni mintegy 700 beteget.

Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a kórház mintegy 500 millió forintos adósságát "elvitte" a HospInvest; ennek köszönhető, hogy az országban egyedüliként az egri Markhot Ferenc Kórháznak nem volt adóssága. Ugyancsak az azonnali rendkívüli felmondás elmaradásának az eredménye, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól megkapta az intézmény a kéthavi "csúsztatott" finanszírozást, ez havonta mintegy félmilliárd forintot jelentett - közölte akkor a szocialista politikus.

A Heves Megyei Önkormányzat 2008. március 25-én hagyta jóvá azt a szerződést, amelynek alapján az azt követő húsz évben a HospInvest Zrt. működtethette volna a Markhot Ferenc Kórházat.

A Fidesz annak idején azzal vádolta a megye szocialista vezetését, hogy a HospInvestre szabták a pályázatot. Civil szervezetek és a kórházi érdekképviseletek is több alkalommal tiltakoztak a "funkcionális privatizáció" ellen. A HospInvest ellen 2009 júliusában felszámolási eljárás indult, a közgyűlés pedig arról döntött, hogy a megye mondja fel a vagyonkezelői szerződést.

MTI

Az Országos Rendőr-főkapitányság a 2012.  április 6. és 9. közötti Húsvéti időszakra fokozott közúti ellenőrzőszolgálat végrehajtását rendelte el.

-    7 esetben került sor hatósági engedély elvételére annak érvénytelensége miatt,
-    30 fő figyelmeztetésben részesült,
-    103 fővel szemben összesen 650.000,- Ft összegben került helyszíni bírság kiszabásra,
-    105 fővel szemben szabálysértési feljelentés készült,
-    20 fővel szemben büntető feljelentés megtételére került sor
-    144 fővel szemben közigazgatási eljárás indult (ebből 134 esetben a sebességtúllépés miatt)

A rendőrség felhívja a közlekedők figyelmét, hogy maradéktalanul tartsák be a közlekedési szabályokat. Elhangzott továbbá, hogy a jövőben gyakrabban lehet hasonló jellegű ellenőrzésekre számítani, mely nem a közlekedők zaklatására irányul, hanem a szabályokat figyelmen kívül hagyó, s ezzel másokat is veszélyeztető személyek kiszűrése és szankcionálása érdekében történik- tájékoztatott Meggyesfalvi Tamás r. alezredes.

Több mint 500 ezer gyermek jövője van veszélyben- állítják a szocialisták. Sós Tamás, az MSZP Heves Megyei elnöke szerint a Start számlák és a babakötvények tervezett államosításával a fiatalok jövőjét kockáztathatja a jelenlegi kormány.

Közel fél millió fiatal jövője forog kockán a kormány döntései miatt- állítja Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségének tagja. Az Erzsébet kártyák kibocsátásával tönkretehetik a kiscsaládosok életét, korlátozhatják azokat. A GYED, GYES illetve az egyéb lakhatási támogatásokat ugyanis az Erzsébet kártyával helyettesíti a kormány. Ezzel a lépésével azonban a szegény családokat kívánja irányítani a kormány, akik „képtelenek a pénz beosztására”.  Úgy véli: a kormány egy olyan rendszert akar kiépíteni, amelyben a gazdag család három gyermeke többet ér, mint a szegényé. Korózs szerint a miniszterelnök nem veszi figyelembe azt, hogy piacgazdaságban élünk, amelyben kulcsfontosságú szerepet játszik a pénz. Úgy véli: a pénz megléte nélkül nem lehet élni egy piacgazdaságban, a szocializmus időszakában lehetett, az állami kórházak, óvodák lehetővé tették, hogy kevés pénzből is fenn tudja magát tartani egy család. Ebben az időszakban azonban képtelenség, hogy egy kártya helyettesítse a pénzt. Ahogy Korózs fogalmaz: „ az Erzsébet kártyával nem lehet a gyermekeknek buszbérletet venni, az osztálypénzt kifizetni, tanszereket beszerezni”. Úgy véli, a fiatal generációt próbálja ellehetetleníteni a kormány ezekkel a lépésekkel.

Sós Tamás elmondta: a Start számla és a babakötvény államosításával megfosztják a fiatalokat a jövőjüktől, a magánnyugdíj-pénztárak elvételével pedig az aktív dolgozók jövője is kockán forog.

„Ilyen rendszer még nem volt a magyar történelemben, mint az Orbán Viktor rendszere”- foglalta össze Korózs Lajos.

ATM automatát avattak szerda délelőtt a 7. választókerületben. A Baktai út 2. szám alatt található automata telepítését Orosz Lászlóné, a 7. választókerület önkormányzati képviselője kezdeményezte 2009 novemberében.

A kerületben lakó emberek megkeresésére döntött úgy a képviselőjelölt asszony, hogy indítványozza a bankautomata betelepítését a városrészre. A területen lakók sokat panaszkodtak neki, miszerint hiányzik egy ATM automata a környékről, hiszen a legközelebbi pénzautomata a Belvárosban található, ahova sok idős embernek nehézkes a lejutás a rendszertelen buszjáratok miatt.

Brezovcsik Zsolt, az OTP Északkelet-magyarországi Régió fiókigazgatója elmondta: az automata nem csak pénzfelvételre alkalmas, mobiltelefon feltöltésre, bankszámlára való befizetésre, lottózásra és számlabefizetésre is használható lesz. Egerben összesen 16 helyen tudnak készpénzt felvenni az OTP bankkártyát használók, ennek köszönhetően 2012 áprilisától a Károlyváros lakóinak is egyszerűsödik a pénzfelvételi lehetősége.

A kirándulókat családi programokkal, a borkülönlegességet kedvelőket pedig borfesztivállal várták Húsvét vasárnapján Egerben. A szokatlanul hűvös áprilisban a boroké és a zenéé volt a főszerep a várban és a Szépasszony-völgyben.

Húsvét kicsiknek, nagyoknak

Idén is minden korosztályt megcélzott ünnepi programjaival, a Művészetek Háza. A már hagyományos Szépasszony-völgyi Húsvét rendezvénysorozattal mind az egrieknek, mind az idelátogató bel - és külföldi vendégeknek kínáltak programot szombaton, az erre az alkalomra felállított szabadtéri színpadon. A gyerekeket a Bábika húsvéti játszóház és a Babszem Jankó Gyermekszínház, Ilók és Mihók című előadása szórakoztatta, a nagyobbakat a délután folyamán a Tom Stormy rockabilly trió.

Bár az időjárás nem volt barátságos a rendezvényekhez, mégis sokan voltak kíváncsiak az Agria Swing Band műsorára, melyet kora este a Ladánybene 27 zenekar követett. A borok hazájában a csökkenő hőmérsékletet nemcsak a palackok, hanem a reggae ritmusai is jól ellenpontozták, kellemes hangulatba ringatva az elgémberedett tagokat.

Az éppen 27 éves zenekar frontembere László M. Miksa, a Zöld az élet című számmal emlékezett a sokak számára fontos korszakot, életformát jelentő egykori Egal klub-ra.
A Szépasszonyvölgyi Húsvéthoz természetesen az egri bor is hozzátartozik. A völgyben már megszokott módon kínálták portékáikat a pincék, emellett kirakodóvásár fogadta az idelátogatókat.

Egri Csillagok a várban

Nem biztos, hogy csak az időjárás okolható mindenért.  Ahogy a borászok a borokért, a programok is felelősek a közönségért. A Ladánybenével éppen egy időpontban lépett színpadra a várban Ferenczi György és a Rackajam, akik a Gótikus Palota előtti színpadon forrósították a levegőt.
A Művészetek Háza programjaival párhuzamosan már délelőtt 11-től zajlott az I. Egri Csillag borfesztivál műsora, amiben egyebek mellett Lévai Balázs Talkshow-ját, Huzella Péter előadását, az Ethnofil együttes koncertjét, a Vitézló Oskola bemutatóját is élvezhette a közönség. Az Egri Csillag Borfesztiválon 25 borászat 50 borát kínálta a jobbnál jobb zenék mellé és a gasztronómiai élményt a borokhoz illő étkek is kiegészítették.

Az est és a hűvös idő előrehaladtával a színpadot olyan fellépők szállták meg, mint, Ferenczi György és a Rackajam és az est fénypontjaként, a Csík zenekar. Csík János és csapata ellenállhatatlan, egyedi hangzásával most is magával ragadta a szép számban megjelent közönséget. A fesztivál koncepciójához a zenei egri csillag, Szabó Attila révén kapcsolódik a Csík, melynek kosarából a ritka magyar mellé sorra előkerültek a slágerek is, a Közép-európai Hobo Bluestól a Csillag vagy fecskéig. Szabó Attila, aki nem kímélte a vonót, gitárra kapva az egykori Kex sikerbe csapott bele. A sapkákba, dzsekikbe bújt banda az Elszállt egy hajó a szélbent húzta az ötvenen felüliek nagy örömére.

A színpadi élményt – ahogy Lévai Balázs fogalmazott, a közösségi zenét – Lovasi András és Ferenczi György személye tette teljessé, akikkel ez a vonat elindult és ment is, „egricsillagos” jó hangulatban. A tavasz leghidegebb estéjét az „Én vagyok az, aki nem jó”, na meg a kihagyhatatlan „Most múlik pontosan” tette teljessé, remélhetőleg nem megismételhetetlenné.

Ferenczi György bandáját és a Csík zenekart legközelebb a Kaláka Fesztiválon üdvözölhetjük ugyanezen a helyszínen.

Holló Miklós/Egriügyek

Rügyező faágak és hózáporok. Erre a két szélsőséges jelenségre lehettek figyelmesek a Galyatetőn élő emberek. Húsvétvasárnapra több mint 9 cm-es hó lepte el a Mátrát. A helybéliek szerint szokványos ez az időjárás, évekkel ezelőtt is előfordult, hogy március végén, április elején még havazott. A hó nem okozott fennakadásokat a közlekedésben. Ahogy  a helyiek fogalmaztak: bár az előjelzések szóltak havazásról, nem gondolták, hogy a húsvétot hóviharban fogják eltölteni. Bár a szokottnál nagyobb hó lepte el Galyatetőt is, a közelben található vendéglátóegységek nagy része tele volt az ünnepekkor. Kovács Tamás étterem-tulajdonos elmondta: a vendégek a teraszon, a hóban fogyasztották el az ételeket, a gyerekek örömmel fogadták a havazást. Az emberek többsége hitetlenkedve fogadta ezt a szélsőséges időjárást, sokan már a tavaszias napsütésre és a forróságra várnak.

Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.

Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az  óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.

A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.

A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.