Keresés: „üzlet” (118 találat)

15 éves fennállását ünnepli a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola. Ez alkalomból szakmai konferenciát rendeztek az Agria TISZK és a KVISZ közreműködésével ma délelőtt a Megyeháza Dísztermében. A téma a gyakorlatorientált képzés volt.

A szakmai tanácskozás előtt Bóta József Sándor, a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium igazgatója mutatta be a dinamikusan fejlődő intézmény 15 évét. Elmondta, hogy a központi helyen a gyakorlati képzés áll, a diákok az első perctől fogva valódi üzletekben, vendéglátó egységekben dolgoznak, ahol maximálisan ki kell szolgálniuk a vendéget. Az igazgató véleménye szerint, amit gyakorlatban meg lehet tanítani, azt nem szabad elméletben. Talán ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy a diákok az összes szakmai megmérettetésen nagyon jól szerepelnek.

A konferencia további részében a szakemberek több nézőpontból is vizsgálták a konferencia központi témáját, az előrehozott szakképzés és a kétéves szakképzés indításának feltételeit, a felvetülő problémákra megoldási lehetőségeket kerestek. Felszólalt Dr. Bihall Tamás alelnök, a szakképzésért felelős MKIK képviselője, valamit iskolaigazgatók és szakmai vezetők is szót kaptak: Kóbor Zoltán, a Gundel Szki. Budapest igazgatója, Szalai Imre, a Kereskedelmi Szki. Tatabánya igazgatója, valamint Keveiné Mészáros Erika, a Hansági Szki. Szeged igazgatónője.

Ezután a tanulókat foglalkoztató vállalkozók szempontjából vizsgálták meg az előrehozott szakképzést és a 2 éves szakképzési rendszert, majd Gyetvainé Vitkóczi Marianna, képzési irodavezető és Kósa László alelnök hozzászólását hallgathatták meg a jelenlévők a Heves megyei Iparkamara képviseletében szakképzés, szintvizsgák és szakvizsgák témában.

Forrás: Egriszín

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

Ne feledkezzünk meg a régi pénzérmékről, könyvekről, játékokról sem. Az idősebbek újra felidézhetik a gyermekkorukat a tárgyak kapcsán, de a fiatalok számára is lenyűgöző és csodálatra méltó lehet például az, hogy milyen eszközökkel tudták ellátni a feladatukat a háziasszonyok a háztartási gépek megjelenése előtt. Érdemes faggatni a tárgyakat összegyűjtő árusokat is, mert érdekes dolgokat tudhatnak az eredetükről, sőt még az adott korszakról is mesélhetnek nekünk, többet, mint az internet vagy a lexikonok.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín

Egy egri belvárosi üzletbe tört be egy férfi péntekről szombatra virradó éjjel. Evett-ivott, amennyit bírt, menekülni már nem tudott. A helyszínen elkapták a zsaruk.

Péntekről szombatra virradó éjjel tört be ismeretlen egy belvárosi üzletbe Egerben. A bűnöző összetörte az ablakot, s bemászott az üzletbe, ahol az élelmiszerkészletet vette célba. Feltehetően azonban nemcsak éhes volt, mivel 3 üveg szeszesitalt is elfogyasztott, amíg bent tartózkodott. Összesen 10 ezer forintnyi ételt és italt tüntetett el, és 50 ezer forint rongálási kárt okozott.

Péntekről szombatra virradó éjjel tört be ismeretlen egy belvárosi üzletbe Egerben. A bűnöző összetörte az ablakot, s bemászott az üzletbe, ahol az élelmiszerkészletet vette célba. Feltehetően azonban nemcsak éhes volt, mivel 3 üveg szeszesitalt is elfogyasztott, amíg bent tartózkodott. Összesen 10 ezer forintnyi ételt és italt tüntetett el, és 50 ezer forint rongálási kárt okozott.

A kiérkező zsaruk még a helyszínen elfogták a bódult tiszafüredi férfit. Ellene az Egri Rendőrkapitányság folytat eljárást betöréses lopás miatt - mondta el portálunknak Soltész Bálint megyei rendőrségi sajtószóvivő.

Forrás: Heol

A gyakorlati oktatást elősegítő új létesítményt, a vállalati környezetet szimuláló tanirodát adtak át ma délelőtt, az Andrássy György Szakközépiskolában. A gyakorlati munkához elengedhetetlen irodahelyiséget, szakképzési fejlesztési támogatásból hozták létre.

Új tanirodában ismerkedhetnek a vállalti környezettel az Andrássy György Szakközépiskola diákjai. A ma délelőtt átadott létesítmény példa arra, hogy a vállalatok bekapcsolódnak a szakképzésbe, amelynek kölcsönös pozitív hatása lehet.
A tanulók iskolai körülmények között, a valós munkahely szimulációja révén találkoznak vállalati szituációval. A gazdasági-, pénzügyi iroda feladatait közelről is megismerhetik az aktuális tanulmányaikhoz kapcsolódva.

Habis László polgármester köszöntőjében kiemelte a városi intézmény és a gazdasági szféra együttműködését, melynek eredményeképpen létrejött a korszerű taniroda. Kitért arra, hogy a gazdaság szereplői komoly áldozatokat vállalva hozták létre a létesítményt, hiszen a több mint hétmillió forintos beruházáshoz szakképzési hozzájárulásukat biztosították az intézmény részére.
A polgármester hangsúlyozta a gyerekek számára jól hasznosítható gyakorlati tudást adó tanulás, szakképzés fontosságát. A most átadott taniroda üzenetét jelenti az itt elsajátítható tudás, amely közelebb hozza a munkahelyet és iskolát.
„Hallatlan fontosságot tulajdonítok annak, hogy a fiatalok Egerben munkahelyet találjanak, ehhez viszont magas színvonalú képzésre van szükség.” – fogalmazott a polgármester.

A taniroda létrehozásához szükséges forrásokat a középiskolával kapcsolatban álló gazdasági intézmények, vállalatok, bankok, takarékszövetkezetek szakképzési hozzájárulása biztosította.
Az új létesítményben a diákok számára a tantervben előírt tanirodai foglalkozás keretében sajátítják el a vállalati környezetben található eszközök használatát, emellett üzleti gazdaságtan gyakorlatot is tanulnak számviteli programok alkalmazásával.
A hétmilliós beruházásnak nagyjából a fele építési jellegű beruházás, míg a másik felét az informatikai szakmai felszerelések teszik ki. A továbbiakban is szükség van a képzéshez szükséges nagy értékű tárgyi eszközök beszerzésére.
Rozmán Éva, az intézmény igazgatója elképzelhetetlennek tartja, hogy egy oktatási intézménynek ne legyen kapcsolata a gazdasági szereplőkkel.
„ A munkaerőpiac kínálati oldalán lévő vállalatoknak fel kell ismerniük azt, hogy be kell kapcsolódniuk az oktatásba a szakképzésbe, hiszen ez is része a gazdaság beindulásának
A vállalatok az iskolai kapcsolatok erősítésével segíthetik a betanulási idő rövidülését, a tanulmányok alatti természetes kiválasztódást.” – nyilatkozta az igazgatónő.

Forrás: Egriszín

Többek között a szervezet céljairól és az egriekért folytatott munkáról számolt be programismertetőjén Bányász Róbert, az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület polgármesterjelöltje tegnap délután. Az egyesület kampányában minden városrészben igyekszik eljuttatni a programot a választókhoz.

A csütörtök délutáni találkozón Bányász Róbert megjegyezte, hogy számukra a politikánál fontosabb dolgok is vannak, hiszen az embereket elsősorban nem a nagy látványberuházások, hanem a megélhetés, a munkalehetőség, az életkörülmények érdeklik. Ők ezzel kívánnak foglalkozni, s a kampányuk során a tájékoztatókon, már eddig is pozitív visszajelzésekkel találkoztak.
Programjukban az emberközpontúságra, a helyi aktualitásokra helyezik a hangsúlyt, kiemelt helyen szerepel a munkahelyteremtés feltételeinek megalapozása, a munkanélküliség csökkentése, a szociális háló megerősítése, a kismamák, nyugdíjasok, rokkantak felkarolása.
Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a város útjainak, járdáinak rendbetételére, a terek, parkolók, játszóterek felújítására és újak építésére.
A „Tiszta város, tiszta ügyek” szlogennel ismertetett programban szerepel a központi buszmegálló megfelelő helyre történő kihelyezése, kerékpárutak építése
és a Bárány uszoda felújítása.
A város beruházásait újragondolnák, ennek szellemében értékelik az Agora programot az Ifjúsági Ház hasznosítását és a Dobó tér rekonstrukcióját. Szeretnék elérni az Eger város hagyományait megőrző jelképek és szobrok helyén tartását, és a városi rendezvények áthelyezését a Dobó térről.
Az Egri lakosoknak számára ingyenes parkolást biztosítanának, a rászorulók részére a pedig ingyenessé tennék a szemétszállítást. A helyi adózás területén is lehetőség adódik további szempontok figyelembevétele és mérlegelése, mind az iparűzési adó, mind az idegenforgalmi, mind pedig a helyi kommunális adófizetési kötelezettségek tekintetében.
Az egyesület lehetőséget lát arra is, hogy a városi intézmények és városi szolgáltatók szolgáltatásait az egri polgárok kedvezményesen vehessék igénybe, például a strand, az uszoda, a vár, múzeumok látogatása. További programelem a kereskedelem, és az idegenforgalom fellendítése bezárt üzletek bérleti díjának csökkentésével.

Bányász Róbert aki három ciklusban volt a lakosság által megválasztott képviselő, az októberi önkormányzati választásokon a nemrégiben alakult Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület színeiben vállalja a megmérettetést, mint polgármester-jelölt.
Az egyesület, kampánya során programismertető rendezvényeken és kitelepüléseken találkozik a választókkal, ahol bemutatja programját. A jelöltek kíváncsiak a körzetek lakóinak véleményére is, kérdőíven várnak választ és véleményt, a lakosságot érintő kérdésekre. Többek között azt szeretnék megtudni, hogy az emberek mit tartanak a legnagyobb problémának lakóhelyükön, mit várnak el az önkormányzattól, a képviselőktől és milyen megoldási javaslataik vannak. A programismertetőket rendszeresen a különböző városrészeken tartják délután 17 órakor, így szeptember 22-én a Bartakovics Béla Közösségi Házban, 23-án Felnémeten az Általános Iskolában, 24-én a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában, 27-én a Neumann János szakközépiskolában.

Az egyesület tagjai úgy látják, hogy egyfajta plakátháború bontakozott ki az egri utcákon. A nagy pártokénál nagyságrendekkel szerényebb összeget költenek reklámra a kampányban, ám azt tapasztalják, hogy anyagaikat letépik, átragasztják az agresszíven törtetők.
A város közterein elhelyezett felületeken jól látható a tolakodó mennyiség, bizonyos erők igen nagy összegeket költenek reklámra. A plakátháborúban is a kisebb szervezetek vannak nehéz helyzetben, hiszen sokak számára a méret és a mennyiség a fontos.

Forrás: Egriszín

Két hónapot késik a Tetemvár és Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építése és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciója. Több, eddig ott működő üzlet is bezárt vagy elköltözött az elhúzódó munkálatok okozta bevételkiesés miatt.

Olykor az az érzés is támadhat az emberben, hogy a szélsőséges időjárás „égi áldás” is lehet a kivitelezőknek, ugyanis van mire fogni a felújításra váró terület átadásának csúszását. A Tetemvár és a Vécseyvölgy úti zárt csapadékcsatorna építése és a nyíltárkos rendszer rekonstrukciója ugyanis ennek címén is késik több hónapot. Az átadási határidőt október 15-ére módosították.

Kiss Zoltán, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda munkatársa portálunknak elmondta, hogy a szerződésmódosítást követően a hiba- és hiánymentes műszaki átadás időpontja október 15-e lett. Egyrészt az időjárási tényezők miatt, hiszen tavasszal nagyon sok volt a csapadék. Amellett, hogy átázott teljesen a munkafelület, a csapadék miatt voltak olyan megcsúszások, amelyek útbeszakadáshoz vezettek – tájékoztatott a szakember. Továbbá az is kiderült, hogy az előzetesen alkalmasnak vélt technológia nem teljesen alkalmas a helyes munkavégzésre, ezért olyan többletfeladatok léptek elő, amelyek szintén a csúszáshoz vezettek. Kiss Zoltán hangsúlyozta, hogy nem a kivitelező helytelen munkavégzése miatt kellett az átadás időpontját módosítani.

Ennek a lakók persze nem örülnek, hiszen az útburkolat feltúrása és a munkálatok teljesen akadályozzák őket a ki- és behajtásban. Az építési terület mellett található üzletek forgalma a minimálisra csökkent. Van olyan, aki már el is költözött, ugyanis gyakorlatilag a nullára csökkent a forgalma. Az egyik vendéglátóipari egység is bezárni kényszerült, ugyanis náluk az átmenő forgalomból származott vendégek jelentették az egyik fő bevételi forrást, most ők is új helyet keresnek. De olyan vállalkozó is akad, akinek a fennmaradását a bérleti díj csökkentése tudta csak ideiglenesen biztosítani.

Nem tehetnek sokat a lakók és az utca üzletei. Csupán reménykedhetnek abban, hogy október közepéig az időjárás hozzájuk lesz kegyes, és hogy nem kell újra technológiát változtatni a kivitelezőnek a megfelelő munkavégzéshez.

Forrás: Egriszín

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

Magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt feljelentés-kiegészítést nyújtott be Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének országgyűlési képviselője az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán ma délelőtt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az említett, a Leader-pénzek szétosztására alakult egyesület ellen korábban jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.

Horváth László Fideszes országgyűlési képviselő szerint az Új Magyarország vidékfejlesztési program részeként 2008-ban az EU által vidékfejlesztési célokra nyújtott pénzügyi források elosztására, koordinációjára létrejött Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület egyetlen településnek sem nyújtott támogatást, ami pedig feladata lett volna.
A 33 települést érintő szervezet ugyanakkor, gazdálkodásában működési költségként több tízmillió forintot használt fel. A képviselő bűncselekmények gyanúját megalapozó okiratokra hivatkozott, melyekben az egyesület számára megrendelt szolgáltatások szerződései bizonyítják a visszaéléseket.
A dokumentumokat Horváth László által ismeretlen személy juttatta el a képviselő postaládájába. Az okiratokból kiderül, hogy ezeket az egyesület pályázati források megszerzéséhez használta fel, nyilvános pályáztatás nem volt.
Mindezek alapján a képviselő arra a következtetésre jutott, hogy az „ajánlatkérések és a vállalkozók versenyeztetése formális jellegű volt, minden esetben ugyanattól a két vállalkozótól kértek ajánlatot, és minden esetben ugyanaz a vállalkozó, (a mellékelt dokumentumok szerint Petrényi Gábor) kapott megrendelést”.
A vállalkozói szerződésekben nem határozták meg a feladatokat, a megrendelői igényt és a vállalkozói kötelezettségeket. Vannak egy-egy napra szóló EU-s pénzeken kötött szerződések, amelyekre napi félmillió forintot fizettek ki, pályázatkezelési, szaktanácsadási címen külsős segítőnek.
Az egyesület 2 millió 940 ezer forintot fizetett ki jogi tevékenység ellátásáért, s a 6 millió 750 ezer forint kifizetésére szóló kötelezettséget tartalmazó szerződéseken nincs ügyvédi ellenjegyzés.

Ismeretlen tettes ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere tett feljelentést jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. A jogi lépésre az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnökségi tagjaként, a múlt évi gazdálkodásról szóló pénzügyi adatok ismeretében került sor.
A közgyűlésen bemutatott adatok alapján jelentős visszaélésekre figyelt fel a polgármester, ami után vizsgálóbizottság felállítását indítványozta. A közgyűlés nem fogadta el a javaslatát, Csőgér Bálint ezután tett feljelentést a számvitel rendjének megsértése, hűtlen kezelés és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt.
A polgármester néhány tételt felsorolt azok közül, amelyek véleménye szerint visszaélésre adtak okot.
Az egyesület 2 millió 940 ezer forintot fizetett ki jogi tevékenység ellátásáért, s a 6 millió 750 ezer forint kifizetésére szóló kötelezettséget tartalmazó szerződéseken nincs ügyvédi ellenjegyzés. Másik gyanús tétel a gazdasági tevékenységet nem folytató egyesület 3 millió 840 ezer forintos üzletviteli tanácsadás számlája. 9 millió 379 ezer forintot költöttek adatfeldolgozásra, 3 és fél milliót szoftver szaktanácsadásra, 14 milliót tanulmánykészítésre.

Horváth László szerint a rendőrségnek kell tisztáznia az ügyet, tőlük vár megnyugtató választ.

Forrás: Egriszín

Több mint 30 millió forint értékben foglaltak le másolt számítógépes programokat és navigációs eszközöket a pénzügyőrök egri és gyöngyösi üzletekben. Egyelőre nem tudni ki követett el bűncselekményt.

A Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Regionális Parancsnokságának tájékoztatása szerint az egyébként legálisan működő szakboltokban az eladásra kínált és javításra beszállított asztali és hordozható számítógépekre nem eredeti, hanem másolt programokat telepítettek fel, ezzel programonként 30 és 400 ezer forint közötti összeget próbáltak megspórolni.

Az egri vámhivatal munkatársai a számítástechnikai programok és navigációs rendszerek gyártásával foglalkozó cégek képviselőivel közösen ellenőrizték július végén az egri és a gyöngyösi számítástechnikai üzleteket. Hét szakboltot ellenőriztek és valamennyiben találtak szabálytalanságokat a vámosok - tájékoztatott Varga Zoltán, a VPOP regionális parancsnoságának sajtóreferense.

A szakértők elsődleges megállapításai szerint az eladásra kínált hordozható és asztali számítógépekre másolt programokat telepített fel valaki, s ugyanezt tették a lefoglalt navigációs rendszerekkel is. A vám- és pénzügyőrség szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó  bűncselekmények miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.

Akciók tervezetten és bejelentésre

A Vám-és Pénzügyőri Hivatal munkatársai ellenőrző akcióikat ad-hoc jelleggel és célirányos vizsgálatként is végrehajthatják. Bizonyos esetekben a szakhatóság kérésére (pl. MAHASZ), és közbejelentés alapján is ellenőriznek.

Összesen hét üzletben foglaltak le eszközöket, merevlemezeket, és szoftvereket. Derda Zsolt őrnagy, az egri Vám-és Pénzügyőri Hivatal parancsnokhelyettese a Heolnak elmondta: azért folyik ismeretlen tettes ellen az eljárás, mert egyelőre nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az üzletben dolgozók közül kik és milyen mértékben követték el a bűncselekményt.

Ezt a cselekményt ugyanis az követi el, aki telepíti az illegális szoftvereket, így megeshet, hogy a felhasználó nem is tud róla, hamis program van a gépén. Az ilyen kellemetlen esetek természetesen kivédhetők, ha a vásárló elkéri az eredeti szoftver – a jogszabályok szerint kötelezően átadandó – licenszét.

Megkérdeztük, hogy voltak-e nagyobb üzletek is a vizsgált szakboltok között. Erre Derda Zsolt úgy reagált, hogy az elkövetési érték „szórásából”, ami 3 millió és 10 millió forint között volt, lehet következtetni arra, hogy megközelítően azonos „kaliberű” értékesítő helyekről van szó. Boltbezárásra ugyanakkor még ilyen esetekben sincs jogosultságuk. Ők csak lefoglalják az eszközöket, és lefolytatják a nyomozást. Amennyiben kiderül, hogy az elkövetett cselekmény túllép a szabálysértésen, akkor a nyomozást a vámhatóság folytatja le, de a vádemelés már ugyanúgy az ügyészség hatásköre, mint más bűnügyekben.

Maximum 5 év szabadságvesztés

A szerzői jogokhoz kapcsolódó bűncselekményeket alapesetben 0-2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik. Minősítő körülmény lehet, ha különösen nagy értékű a bűncselekmény, illetve, ha üzletszerűen követik el. Amennyiben mindkét körülmény fennáll, akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető az elkövető.

Szintén szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó bűncselekmények miatt indítottak eljárást a vámosok egy bogácsi és egy kiskörei szórakozóhely tulajdonosa ellen, mivel ezeken a helyeken másolt CD-ről szolgáltatták a zenét. A két helyszínen a pénzügyőrök összesen 780 lemezt foglaltak le, ezek értéke az elsődlegesen adatok szerint mintegy 780 ezer forintra tehető.

Forrás: Heol

Füzesabonyban és Egerben is ÉMÁSZ-dolgozónak adták ki magukat tolvajok, hogy pénzt lopjanak. Előbbi településen az utcabeliek fogták el a bűnözőket.

Füzesabonyban és Egerben két helyen is ugyanazzal a fedősztorival próbálkoztak trükkös tolvajok. Az elkövetők mindhárom helyszínen ÉMÁSZ dolgozóknak adták ki magukat, akik állítólag a villanyórákat jöttek ellenőrizni, túlfizetésre hivatkozva pénzt hoztak a kiszemelt áldozatoknak. Természetesen csak húszezresük volt, amiből  vissza kellett volna adni, és minden áron be akartak jutni a lakásba „további ellenőrzés” céljából.

Füzesabonyban el is érték, hogy a sértettől pénzt csaljanak ki, de a házigazdának időközben gyanússá vált a dolog és  segítséget kért a szomszédban lakó lányától, ő pedig az utcában lakóktól. Az elkövetőt még az utcában „elkapták” és visszatartották a rendőrök kiérkezéséig. A miskolci álellenőrt  a rendőrök előállították és gyanúsítottként hallgatták ki.

Egerben két helyszínen próbálkoztak ugyanezzel a módszerrel. Az egyik sértettet meg is győzték, de neki is csak húszezrese volt, és  persze szerencséje, hogy így az „üzlet” nem jött létre, és az elkövetők a „túlfizetés” részbeni kompenzálásaként 500 Forintot hátra hagyva  eltávoztak.

A másik helyen a nyitott kapun keresztül jutottak be az udvarra és a villanyórát akarták ellenőrizni, ezt követően pedig a lakásban a konnektorokat.  Az ott lakónak gyanússá vált, hogy mindenáron be akarnak jutni a lakásba. Nem hagyta magát meggyőzni, hogy túlfizetése van, nem engedte be őket, helyette közölte az elkövetőkkel, hogy az egyik rokona rendőr. Erre a „leolvasók” sietve távoztak.

- Tiszteletreméltó az a bátorság, amit a füzesabonyiak mutattak, ahogyan az is ahogyan az egri lakos megőrizte lélekjelenlétét - mondta az esetek kapcsán Kocsis Irén Mária r. alezredes. - Továbbra is ajánljuk, hogy az ajtót, kaput akkor is tartsa mindenki zárva, amikor otthon tartózkodik. Fontos az is, hogy idegeneket - bármire is hivatkoznak - ne engedjünkbe a lakásba. Ha pedig bármi gyanúsat tapasztalunk kérjünk segítséget bátran akár telefonon is – rokontól, szomszédtól, megbízható ismerőstől, a Rendőrségtől.

Forrás: Heol