Keresés: „Bükk” (173 találat)

Levelet küldött Csarnó Ákos (LMP) a Bükki Nemzeti Park új vezetőjének, melyet változtatás nélkül adunk közre.

Tisztelt Igazgató Úr!

A napokban értesültem arról, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője lett, az Igazgatóság honlapján legalábbis már ön lett megjelölve.

A GreenR – Zöld objektív internetes oldal értesülései szerint ön pályáztatás nélkül lehetett vezető és önéletrajza sem elérhető, amiből kiderül, hogy milyen szakmai ismeretei vagy elhivatottsága miatt esett önre a választás.

Több állampolgár értetlenségének adott hangot a fentiek miatt, ezért tisztelettel kérem tájékoztatását arról, hogy valóban pályáztatás nélkül kapta-e kinevezését? Kérem továbbá, hogy önéletrajzát hozza nyilvánosságra akár úgy, hogy az Igazgatóság honlapján feltünteti, akár úgy, hogy azt elektronikus formában megküldi számomra (csarnoakos@gmail.com).

Segítségét előre is köszönöm.

Eger, 2013. november 13.

Tisztelettel:

dr. Csarnó Ákos

önkormányzati képviselő

Lehet Más a Politika

Október 23-án kirándulókkal telt meg Szilvásvárad és környéke. A kisvonat turistákkal szakadatlanul rótta a köröket. Fiatalok és idősebbek élvezték az októberi napsütést. A Szalajka-völgyben lovasrendőrök is vigyáztak a biztonságra, az érdeklődők akár egy igazi rendőrló nyergét is kipróbálhatták.

Valószínűleg egy lelőtt farkas tetemét találták meg kirándulók a Bükkben. Egyelőre nem tudják, ki és miért végzett az állattal.

Mint korábban beszámoltunk róla, a Bükkben újra feltűntek a farkasok. A szakemberek elmondták: eddig is átjártak Szlovákiából a vadak, de sok gond nem volt velük, hiszen az egészséges egyedek messze elkerülik az embert.

A tetem a farkasok által leggyakrabban használt helyről került elő, amelyet a nemzeti park természetvédelmi őrei jól ismernek, ám azt, hogy ez pontosan hol van a Bükkben a nyomozás és a megmaradt populáció nyugalmának érdekeire hivatkozva nem árulta el Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője.

A Bükki Nemzeti Park igazgatósága megtette a feljelentést természetkárosítás miatt. Az elkövető a BTK. szerint akár 2-5 szabadságvesztéssel is sújtható. A rendőrség nyomoz az ügyben.

Hosszú évek után ismét farkasok születtek a Bükkben - állítják a szakemberek a nyomok alapján.

A hazai erdőkben ritkán látott farkas fokozottan védett faj, az eszmei értéke 250.000Ft. Néhány éve jelentek meg újra az első példányok a Bükki Nemzeti Park területén. Ezek valószínűleg Szlovákiából vándoroltak át. Most viszont már szaporodásukat figyelték meg a hozzáértők.

Míg a természet megfigyelőinek öröm, addig a vadászoknak kellemetlen a hír. Azt elismerik, hogy jótékony hatása van a vadállományra, hiszen elsősorban a gyengébb, beteg egyedeket zsákmányolják, viszont a vadászati tevékenységet zavarják.

A három éve tartó szárazság tizedeli a Mátra fáit. Tavaly látványosan és nagyon gyorsan pusztultak a fekete és az erdei fenyők. A helyzet az idén tovább romlott, félő, hogy a feketefenyő kultúrfaj teljesen kipusztul a Mátrában, mondta Dudás Béla az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészet vezetője. A csapadék hiánya ma már komoly károkat okoz a bükk- és tölgyfák között is.

Három személyt szállítottak kórházba a mentők abból a balesetből, ami ma délelőtt történt Pétervására és Terpes között.

A Bükkszék felé vezető útra úgy fordult be egy szlovák rendszámú autó, hogy nem adta meg az elsőbbséget a szemből, szabályosan érkező, egy egri lakos által vezetett kocsinak. A vétlen sofőr szerint - akit nagyon felzaklattak az események- esélye sem volt a másik autót kikerülni, szerinte az nagy sebességgel érkezett.

A Skoda  és utasai Szlovákiából, Fülekről utaztak: két nőt és a kocsit vezető férfit vitték el a mentők az egri kórházba. Úgy tudjuk, könnyebb sérülésekkel megúszták a balesetet. A sofőr fia kamerán kívül azt mondta: nem érti mi történhetett, az apja soha nem közlekedett gyorsan, most is 50-60 km/óra sebességgel utaztak.

A helyszínelés idejére az utat teljes szélességében lezárták. A felelősség megállapítására vizsgálat indult.

Súlyos betegségeket terjeszthetnek a régióban is nagy számban megtalálható kullancsok.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a kullancsok 12%-a fertőzött: a fiatal példányok 1-2%-a, míg a kifejletteké akár 20%-ban.

Kirándulás alkalmával könnyen felszedhetjük a vérszívót, ezt megelőzhetjük a megfelelő öltözködéssel, kullancs riasztó szerek alkalmazásával.

A belénk telepedő élősködőt minél hamarabb távolítsuk el, később figyeljük a helyét és ha kell forduljunk orvoshoz.

Tiszanána térségében találták meg még májusban Leventét, a legyengült kerecsensólymot. A madár meggyógyult és napokban Erdei Zsolt Madár engedte szabadon.

Leventének szerencséje volt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai leltek rá, akik a kerecsensólyom-védelmi LIFE-program keretében gondoskodtak a gyógyításáról, s Erdei Zsolt, „Madár” segítségével a Vértesben szabadon is engedhették.

Bagyura János, a kerecsenvédelmi progam szakmai vezetője elmondta: a madáron volt műholdas jeladó, ennek segítségével találtak rá. Ez is mutatja, mennyire hasznos a madarak megjelölése. Leventének szerencséje volt, mert időben rátaláltak, nem volt súlyos a mérgezése, nem úgy, mint egy hasonló jeladóval felszerelt társának, akit egy hónapja Bács-Kiskun megyében találtak meg. Az sajnos elpusztult.

  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársainak segítségével Leventét a Fővárosi Állat- és Növénykertbe vitték kivizsgálásra. Az öreg hím madarat tavasszal jelölték Csákvár közelében, ahol költésbe is kezdett. A most szabadon engedett az egyik olyan sólyompár tagja volt, amelyet a Pro Vértes Közalapítvány ellenőrzött a LIFE-program keretében.

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, a természetvédelmi értéke hazánkban egymillió forint – azaz az egyéb büntetésen túl ennyit kell fizetnie a bűncselekményért annak, aki megsebesít vagy elpusztít egy kerecsensólymot. Sajnos a kerecsensólyom-védelmi – és a tavalyi évtől a parlagi sas védelmi – LIFE-programok során végzett nyomkövetés, a tudományos vizsgálatok mellett az ilyen esetekre is fényt derített: több jeladós madár került meg az elmúlt években, amelyek lelövés vagy mérgezés áldozatai lettek.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi kerecsensólyom-védelmi programnak komoly jelentősége van. Ennek a madárfajnak a világállománya nem éri el a húszezer párt, és folyamatosan csökken.

Forrás: Heol

FOTÓ: MME

A rapszodikus időjárás ellenére is százakat vonzott Bükkszékre a bogrács-főzőverseny. Immár kilencedik alkalommal gyűltek össze a Salvus-víz forráshelyén határon túli és környékbeli polgármesterek, hogy megmutassák nemcsak a városvezetéshez, hanem a gasztronómiához is értenek.

Egy hetes hévízi üdülésért folyt a harc az óvoda előtti parkolóban, tizenöt csapat érkezett a megmérettetésre, a legtöbben már nem először ragadtak itt fakanalat. Az előkészületek a reggeli órákban megkezdődtek, a gyorskezű segédek serényen aprították a hozzávalókat.

Pár óra múlva pedig a korgó hasú vendégek gyülekeztek szép számmal, akiknek a majd’ két órán keresztül zuhogó eső sem szegte kedvét.
A zsűrinek idén sem volt könnyű dolga.

Juhász Attila többszörös olimpiai ezüstérmes mesterszakács mint az értékelő bizottság örökös elnöke elmondta: nála az elsődleges szempont a minőségi alapanyagból készült magyaros ízek megjelenése, a tartalmas sűrű szaft, illetve előnyt élveznek a régi családi receptúra alapján készült étkek.

A szempontrendszer alapján most szombaton a szlovákiai Csíz település főztje vitte a prímet, a déli órákban hosszú sor kígyózott a kondérjuk mellett. A felvidéki juhtúrós sztrapacska sült kolbásszal, szalonnával, kaporral és póréhagymával meghintve mindenkit lenyűgözött. Második helyen a bodonyi csapat palócgulyása, a harmadik helyen pedig a parádiak végeztek, ők szintén palócgulyást főztek. A közönségdíjat az almágyi halászlé nyerte el.
A jó hangulatú rendezvény sztárvendégeként Szandi lépett fel, este a népszerű egri Hungariddim zenekar húzta a talpalávalót.

Forrás: Heol

Természetes állapotában állította helyre az egykor bányaművelés alatt álló recski Antal-tárót és ezzel több ezer denevérnek biztosította az élőhelyét a Bükki Nemzeti Park (BNP).

A denevérkolónia életfeltételeinek megteremtésén túl a beruházás lehetővé teszi a bányászat során feltárt egyedülálló geológiai értékek megóvását is - tájékoztatta pénteken az MTI-t Dudás György, a BNP igazgatóhelyettese.

A Recsken, illetve Salgótarján közelében, az eresztvényi Nagy-bánya területén végzett rehabilitációhoz szükséges 117 millió forintot az Új Széchenyi Terv keretében nyerte el a nemzeti park, pályázat alapján.

A tájékoztatás szerint a Mátrában a Natura 2000 hálózathoz tartozó területen található 19. századi érckutató Antal-táró állapota leromlott, veszélyessé vált, részben az omlások, részben a kőzetből felszabaduló gázok, a többi között a szén-dioxid miatt.

A törmelékhalmok ugyanis a fojtó, mérgező gázokat egyre kevésbé engedték távozni a járatokból, ami azzal fenyegetett, hogy a levegő mérgezővé válik az ott élő denevérek számára.

Az 1994 óta végzett denevérmegfigyelések adatai szerint 3000-4000 védett közönséges denevér, valamint 300-500 fokozottan védett kereknyergű patkósdenevér, illetve néhány fokozottan védett hosszúszárnyú denevér tanyázik a táróban.

A beavatkozás hiányában, a táró teljes elzáródásával, így a denevérkolónia pusztulásával kellett számolni - mondta el az igazgatóhelyettes.

Ugyancsak rehabilitáción esett át a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet területén található eresztvényi Nagy-bánya, ahol feltárási, balesetvédelmi, hulladékmentesítési, tereprendezési és biológiai rehabilitációs beavatkozásokat kellett végezni.

A projekt eredményeként biztosítható a bányafalakban és a bányaudvaron feltáruló földtani értékek - különböző bazalt- és bazalttufa-változatok, köztük az úgynevezett "kristálytufa" - tanulmányozhatósága, hosszú távú megőrzése.

Forrás: MTI

kép: bevezetem.hu