Keresés: „HEOL” (370 találat)

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.

Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus  dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.

Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.

- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.

- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.

2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.

Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.

Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.

Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.

Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.

Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.

Forrás :HEOL

Tucatnyi madár költözött a gyöngyösi Kálváriadombra. Nem először telelnek itt a baglyok.

Erdei fülesbaglyok költöztek a gyöngyösi Kálváriadombra, a Hattyú térre. A különös jelenséget kollégánk is lencsevégre kapta. Ám, hogy e madarak bejöjjenek a városokba az ínségesebb téli hónapokban – mint megtudtuk –, egyáltalán nem szokatlan.

Urbán László, a Magyar Madártani Egyesület gyöngyösi csoportjának szakembere a HEOL kérdésére elmondta: már korábban is volt rá precedens, hogy Gyöngyösön a Fő tér közelében telepedtek le a fákon bagolycsoportok, akkor is nagy érdeklődés övezte jelenlétüket.
E ragadozó madár Közép-Európa egyik leggyakoribb bagolyfaja, kerüli a nagy, zárt erdőket.

Forrás: HEOL 

Két tiszanánai lakos ellen indult eljárás garázdaság vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

Egyik olvasónk jelezte csütörtökön szerkesztőségünknek, hogy Tiszanánán polgárőrökre támadtak még tavaly decemberben, illetve idén januárban ezen a héten egy rendőrt is megfenyegettek. Érdekődésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az esettel kapcsolatban elmondta: egy tiszanánai lakos bejelentése alapján lopás vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás egy 50 éves tiszanánai hölgy ellen, aki 2013. december 23-án 18 óra 30 perc körüli időpontban Tiszanána belterületén lopási szándékkal bement egy idős hölgy otthonába, ahol cselekményében a tulajdonos megzavarta.

A sajtóreferens elmondta: ezt követően az 50 éves N. Jolánt a rendőrök elfogták és előállították a Tiszanánai Rendőrőrsre. A cselekményt követően 20 óra 20 perc körüli időben a rendőrőrs épülete előtt a fenti cselekmény gyanúsítottjának két hozzátartozója bántalmazott két szolgálaton kívüli polgárőrt.

P. András 57 éves és ifj. P. András 25 éves tiszanánai lakosokat a rendőrök garázdaság vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt elfogták és előállították a rendőrőrsre.

Továbbá hozzátette, hogy körzeti megbízott kollégát a híresztelésekkel ellentétben nem fenyegettek meg, illetve lakásán nem bántalmaztak.

Forrás: Heol

Az ivóvízellátás után most a szennyvízszolgáltatás számlájával vannak problémák Abasáron.

Az ivóvízellátás után most a szennyvízszolgáltatás számlájával vannak problémák Abasáron. Internetes fórumokon többen kifogásolták ugyanis, hogy miközben október hetedike és november tizenötödike között alig használtak vezetékes vizet, csatornadíjat ugyanannyit fizettek, mint a korábbi időszakban.

Az ivóvizet a településen az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. szolgáltatja, ám a szennyvízelvezető rendszer üzemeltetéséért és a tisztításért a Heves Megyei Vízmű Zrt. felel. Mint azt a két szolgáltatótól megtudtuk, a probléma most abból adódott, hogy a vízmérőket csak november második felében olvasták le, az adatok – melyek alapján a csatorna szolgáltató is kiküldi az elszámolást – csak december második felében érkeztek meg, amikor a számlák már elkészültek.

Az átlagolt, becsült adatok így eltérhetnek a valós méréstől, ezt azonban most ellenőrzi, és soron kívül korrigálja a Heves Megyei Vízmű Zrt.

Az augusztusban született négy kisoroszlán – Aisha , Zuri, Zaffír és Kiango – jövő héttől várhatóan már Olaszországban szerez majd sok örömet egy szafaripark látogatóinak.

Óriási szenzáció volt nyár végén, mikor a gyöngyösi SzórakoZoo állatkertben megszületett négy gyönyörűszép és egészséges oroszlán. Az elmúlt öt hónapban már az ország minden tájáról csodájára jártak a kis ragadozóknak –Elza és Zimba gyermekeinek –, bárki megsimogathatta őket. Ám most – mivel az ilyen körülmények között született állatok sorsa általában ez: el kell választani őket szüleiktől –, máshol, egy másik állatkertben lesz az új otthonuk.

Barcai Henrietta, a gyöngyösi park vezetője elmondta: jövő héten már minden valószínűség szerint Antalában, egy nemrég elkészült szafariparkban élik majd mindennapjaikat kedvenceik, és az utazás előkészületei már most zajlanak. Ezért arra kérnek minden látogatót, akik még látni szeretnék a kisoroszlánokat, telefonon egyeztessenek időpontot. Ám még annyit hozzátett: nem érdemes szomorkodni, mivel már minden évben várható új szaporulat. Remélik, idén sem lesz ez másként.

Forrás: HEOL

Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.

Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...

– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.

– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.

Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.

– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.

Van azonban pozitív példa is, ami jelzi: létezik megoldás, csak hiba kerülhetett a rendszerbe. Havasi László, Maklár polgármestere arról tájékoztatott, nekik először 40 ezer forintos havi számlák érkeztek egy-egy kamera után, majd reklamációja után ezeket sztornózták, s most 3-4 ezer forint körüli összeget fizetnek. Ugyanez történt Egerszalókon is: ott először 120 ezer forintról jött a számla. Felülvizsgálatot kértek, s a napokban 800 ezer forintot kaptak vissza. Azóta kameránként havonta 3 ezer forintot fizetnek, ami Tőgyi Gábor polgármester szerint elfogadható.

A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra

Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.

– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.

Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást

Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.

Forrás: HEOL

Legjobbnak lenni sportban, tanulásban, gyermekként, neki megadatott.

Zita mosolyog. Maga az élet. Könnyedén szökken a gáton, sprintel, ugrik magasba és távol. A kép idilli a Leányka úti rekortánon. Józsi bácsi kezében stopper és figyelő tekintet. Edzeni jó, edzeni kell, kinek mindez munka, az nincs is ott, máshol talált otthont. Ha pedig otthon, akkor család, és Kriszta. Az édesanya.

Igen, ő is együtt készül velük, a többiekkel. Más célokért, más hajtóerővel, de alázattal és felvigyázattal. Közelről nézni az imádott lányt, vele hangolni az újabb és újabb próbatételre nem jelent terhet. Csak örömöt, mosolyt, jókedvet. Így van ezzel a bátyj és a legjobb barátnő is. Teljes minden. Az eredménylista fénylő és dicső. Csillag ő, ragyogó és reménylő.

Zita mosolyog. Áll a dobogó tetején, a magasban. Nem oda született, de oda, s arra hivatott. Legjobbnak lenni sportban, tanulásban, gyermekként, neki megadatott. Eddig. De miért nem tovább? Évből 13, élményből száz meg száz. Meg elismerésből is. Helyszín a megyeháza. Ülünk Krisztával a diákolimpikonok köszöntésén. Az édesanya büszke. Nagyon és joggal. Zita viszi a prímet. Szólítják, megy és átveszi az oklevelet. A fehér blúzos díszöltözet és a ünnepi körítés nem az ő világa, de oly sok hasonlóban volt már része, hogy rutinszerűen fogadja a gratulációt, s éli meg rendkívüli szerénységgel a helyzetet.

Zita mosolyog. „Petrovai József tanár úrtól nem lehetne jobb edzőm. Nagyon szeretem, mindenben az ő tanácsára hallgatok.” Júliust írunk, az interjúalany a ugrás és a futás kis hercegnője. A trénerről zeng, finom hangon, kedvesen. Nyárig tizenegy rangos versenyen elért aranyérméről beszélünk, melyeket újabbak követtek. Amikor a büszkeségre leginkább okot adó eseményre terelődik a szó a MOM Parkban rendezett Hopp Parádét említi, mert „olimpikonok között ugorhattam távolt, és ez volt életem legélvezetesebb, leglátványosabb versenye.”

Zita mosolyog. Fenn, a felhők között. Szökken, suhan, mit sem törődve a szürke, ködös evilági léttel. A karácsonyi készülődésben százak hangja csuklik el, akik ismerve vagy ismeretlenül tudomást szereztek életének tragikus végéről. Krisztáék romokban. Nincs szó, nincs tett, ami gyógyírt jelenhet. Ismét beleolvasok a hercegnős cikkbe, ahol az édesanya szól így: „Nagyon szerencsés embernek érzem magam, hogy ilyen kivételes tehetségű gyermekkel áldott meg az ég.”

Drága Zita! Most már te vigyázz anyára!

A legnagyobb reménység volt

„A magyar atlétika az egyik legnagyobb reménységével lett mérhetetlenül szegényebb.” Spiriev Attila szakmai igazgató szavai a Magyar Atlétikai Szövetség honlapján csalnak könnyeket az ember szemébe. A 13 éves korában tegnap délelőtt kilenc órakor Egerben elhunyt Kun Zita a Balassi Bálint Általános Iskola hetedikes diákjaként, az Egri Városi Sportiskola kiválóságaként öt versenyszámban is a legjobb magyar eredménnyel büszkélkedhetett. Nem akadt legyőzője 60- és 80 méter síkfutásban, 80 méteres gátfutásban, magasugrásban, távolugrásban és négypróbában sem.

„Csodálatos tehetség, és egy tiszta szemű, aranyos ifjú hölgy távozott közülünk. Ez a veszteség pótolhatatlan.” – fogalmazott közleményében Habis László, a megyeszékhely polgármestere.

Zita edzője, Petrovai József arról beszélt, hogy tanítványa még csak 13 esztendős volt, de már példaképként szolgálhat sokat számára. „Csodálatos tüneményt, egy elképesztő ígéretet, egy potenciális világklasszist, akár majdani olimpiai érmest veszítettünk el. Hogy a családja hogyan tudja ezt valaha feldolgozni, elképzelni sem tudom.” – teszi hozzá Spiriev.

Azt már a család részéről kapjuk, hogy szűk körben búcsúztatják Zitát, megköszönve minden biztató szót, és részvétnyilvánítást. Édesanyja, Vitkóczki Krisztina és édesapja Kun Zsolt mérhetetlen fájdalmában és gyászában magunk is osztozunk.

Forrás: HEOL

Rendkívül értékes és tehetséges fiatallal lett szegényebb Eger sportélete.

A 13 éves Kun Zitát, az Egri Városi Sportiskola kiváló atlétáját szén-monoxid mérgezéssel szállították kórházba vasárnap. A kislány életéért mindent megtettek az orvosok, ám már nem tudtak rajta segíteni.

Őszinte részvétünk a családnak.

Spiriev Attila, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) szakmai igazgatója a MASZ honlapján többek között ezt írta Kun Zitáról: "Családom, a kollégáim sokszor hallották tőlem: a magyar atlétika egyik legcsodásabb gyöngyszeme, a világ atlétikájában is alig láttam hozzá hasonló tüneményt. Óriási jövő áll előtte, szinte bármit elérhet! És most itt a torokszorító, lélekbe markoló valóság, a teljes értetlenség, a fájdalom, a zokogás , az űr."

Forrás: HEOL

Az ország északi és keleti részében változó intenzitással havazott. Az autópályákon és a főutakon nem okoz fennakadást, de téliesebb útviszonyokra kell számítani.

 A közút Útinform szolgálatának kora reggeli összesítése alapján az északi és a keleti országrészben hajnal óta folyamatosan, változó intenzitással havazik. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az érintett megyékben II-es készültségi fokozatban dolgozik, a reggeli összesítésünk alapján több mint 250 munkagép és 640 munkatársunk dolgozott a hóeltakarítási és síkosságmentesítési munkák elvégzésén.

Az autópályákon és a főutakon nem okoz fennakadást a havazás, de téliesebb útviszonyokra kell számítani az autósoknak Nógrád, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nagy részén. A salgótarjáni, hajdúszoboszlói, debreceni, polgári, nyírbátori és mátészalkai üzemmérnökségeink térségében havas vagy hókásás szakaszok is előfordulnak, főleg a mellékúthálózaton.

Forrás: HEOL