Keresés: „MSZP” (199 találat)

Súlyos hibát követett el a Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése, mikor tudatosan a csődeljárást választotta, a Heves Megyei Bíróság csődbiztost kirendelő végzése ellen pedig még csak nem is fellebbezett. E magatartásukkal ellehetetlenítik az intézmények működését! – állítja dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő.

Ámbár a Legfelsőbb Bíróság a múlthét első napján kézbesítette a végrehajtást felfüggesztő végzését, arról egészen a múlt pénteki közgyűlésig nem lehetett tudni, a széles nyilvánosságot pedig erről a mai napig sem tájékoztatták!

Holott a Legfelsőbb Bíróság döntése alapvetően fontos, tulajdonképpen jogalapjában kérdőjelezi meg a Megyei Bíróság által elrendelt és a megyei önkormányzati vezetés által minden további nélkül tudomásul vett adósságrendezési eljárást.

E magatartás, e döntés már csak azért is visszatetsző, mert maga a Heves Megyei Önkormányzat fordult a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelemmel, kérve egyúttal az eljárás felfüggesztését.

Talán illett volna megvárni a Legfelsőbb Bíróság döntését!

Eljárásuk azért is érthetetlen, mert az elmúlt év októberében, az átadás átvételkor a legkevésbé eladósodott megyei önkormányzatot és megyei kórházat vehette át az új vezetés.

Döntésük magával hozza annak konkrét veszélyét, hogy a következő években nem lehetnek jelentős fejlesztések, veszélybe kerül a kórház 5 milliárdos fejlesztése és kérdésessé válik a vár közel 2 milliárdos fejlesztése!

Dr. Sós Tamás

MSZP

A megyei és országos aktuálpolitikai helyzetről tartott sajtótájékoztatót szombaton Mesterházy Attila az MSZP elnöke és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP Heves megyei elnöke a párt „Ellenzéki edzőtábor” elnevezésű egész napos programja közben.

A megyei elnök szerint a Fidesz a vélt politikai előnyök miatt nem riad vissza az intézményhálózat tönkretételétől sem Heves megyében.
-    Felelőtlen döntések sorozatát eszközöli a megyei vezetés, mindezt úgy, hogy ők sem látják az általuk kreált folyamat kimenetelét. Kockáztatják a fejlesztéseket, amelyekhez így nem biztos, hogy tudják majd biztosítani az önerőt. A peres eljárásoknál pedig köteles helytállni a megyei önkormányzat.
Az MSZP elnöke a baloldaliak „Ellenzéki edzőtábor” elnevezésű képzésére érkezett Egerbe, ahol a helyi pártirodán zajlott az egész napos program. Az „Ellenzéki edzőtábor” egy hónapok óta tartó folyamat, melynek keretében az egész országban tapasztalatokat gyűjtenek és aktivistákat készítenek fel. A délutáni sajtótájékoztató keretében Mesterházy Attila országos vonatkoztatásban bírálta a kormánypárti intézkedések sorát.
-    A Fidesz támadásokat intéz a jogállam ellen és szerzett jogokat vesz el. Az követeljük a kormánytól, hogy vonják vissza a rendvédelmi dolgozókra vonatkozó alkotmánymódosítást. Ez nem csak a rendvédelmi dolgozókról szól, sokkal több embert érint. A Fidesz ebben is hazudott a választópolgároknak – értékelt a pártelnök.
Mesterházy Attila hozzátette, hogy az MSZP alternatív érdekegyeztetésbe kezd a civil szervezetekkel és a szakszervezetekkel. Három fő témában fog zajlani országosan és helyi szinten is az érdekegyeztetés:
-    Nyugdíj ügyben (különösen a korhatár alatti nyugdíjak szankcionálása ügyében)
-    A Munka Törvénykönyve
-    Önkormányzati törvény

Szélsőséges erőktől sem mentes látogatáson vett részt szerdán Egerben Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció Platform elnöke.

A volt miniszterelnök a helyi MSZP irodához való érkezését nehezítette, hogy egy internetes oldalon közzétettek egy felhívást, amely a szélsőségek összefogására hívta fel a figyelmet, és tüntetésre buzdította a végül 20-25 fős – az ilyen jellegű egri és megyei rendezvényeken megszokott személyekből álló – csapatot.

„ Keserű az ország száj íze, pedig még csak most jön a fekete leves”- mondta Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő az MSZP egri irodájában.

Véleménye szerint a jelenlegi kormány veszélybe sodorja a lakosság megélhetését, nyugalmát, jövőjét. Téves és felelőtlen intézkedések sorozatát követik el az alkotmány módosításával, a nyugdíjrendszer átalakításával: a társadalmi és politikai stabilitás megrendül. Elmondása szerint nem az MSZP megosztására,  hanem a megújulására törekszik. A demokratikus baloldal a mai napig stabil választókkal rendelkezik, a Fidesz a 10 évvel ezelőttii állapotát érte el ismét népszerűtlen döntéseivel.

Végül elhangzott, hogy a mostani állapotok teljesen fel fogják borítani a társadalmi békét, ilyen áron pedig nem kell a kormány bukása, hiszen az emberek fizetik meg az árát. Gyurcsány Ferenc szerint úgy kell kritizálni, hogy egyben alternatívát is támasszanak.

Sajtótájékoztatókkal folytatódott a tegnap kezdődött adok-kapok a megyeházán az előző és a jelenlegi vezetés között.

Mint ismeretes, a Heves Megyei Bíróság május 13-i keltezésű végzésével elrendelte az adósságrendezési eljárás megindítását a Heves Megyei Önkormányzatnál.

Délelőtt Szabó Róbert ismertette álláspontját a helyzettel kapcsolatban:

A délután folyamán dr. Nagy Imre, az MSZP frakcióvezetője mondta el véleményét:

A Heves megyei önkormányzat elnökének közleménye:

A Heves Megyei Önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul.

Tizenkét esztendő elhibázott szocialista politikája súlyos örökséget rótt a megyei önkormányzatra, intézményeire, a megye valamennyi polgárára. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az idősek, a fogyatékkal élők, a diákok és azok a betegek, akik például a megyei kórházban kapnak ellátást.

2004-ben a Heves Megyei Önkormányzat működési hitelállománya 0, azaz nulla forint volt. Ehhez képest 2010 októberében, az önkormányzati választások idején a működési hitel meghaladta az 1,7 milliárd forintot, s a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt közel 7 és fél milliárd forintra rúg.

Hibás döntések sorozata – például a Buttler-ház felújítása, a múzeumi raktárbázis kialakítása –, de különösen a szinte mindenki által ellenzett kórházi HospInvest-szerződés okozta a kialakult helyzetet.

A múltat le kell zárni, ugyanakkor a Heves megyében élő embereknek joguk van tudni, hogy mi történt a hátuk mögött. Egy, a szocialista vezetés által hátrahagyott, ki nem fizetett számla volt az utolsó csepp volt a pohárban. Sós Tamás korábbi szocialista közgyűlési elnök döntése miatt most azonnal 280 millió forintot kellene fizetnie a megyei önkormányzatnak.  Ez a szerződés lehet, hogy jogszerű, de vállalhatatlan, ezért egyszer és mindenkorra megállítjuk azt a folyamatot, hogy tíz- és százmilliók vándoroljanak közpénzből különböző cégek számláira.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a felelősöket megnevezzük, a vállalhatatlan szerződéseket magunk mögött hagyjuk. Az eljárás ideje alatt biztosítjuk az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők ellátását, oktatási intézményeinkben a diákok tanítását. A Heves megyei emberek támogatásával, akaratuknak megfelelően véghezvisszük a változást megyei szinten is.

A biztonságos működés érdekében haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a pénzügyi gondnokkal és minden információt a rendelkezésére bocsátunk. Bízunk abban, hogy a gyors és szakszerű eljárás eredményeként végre magunk mögött tudhatjuk a kudarcokkal teli 12 éves Sós-korszakot.

Szabó Róbert

Eger, 2011. május 16."

Dr. Sós Tamás reagálása:

"A legsötétebb időket idéző koncepciós eljárás folyik az előző időszak Heves Megyei Közgyűlése ellen. Le akarják rombolni mindazokat a kiemelkedő eredményeket, a soha nem látott mértékű fejlesztéseket, amelyek az elmúlt 8-12 évben Heves megyében születtek. Szabó Róbertnek, - a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnökének - közleményében szereplő tétel 10 évvel ezelőtti döntés, melyet az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet vezetése saját hatáskörében hozott meg, azt követően pedig hosszú peres eljárások voltak.

A mostani megyei közgyűlés vezetése tehetetlenségét, erőtlenségét kívánja palástolni ezekkel a koncepciós eljárásokkal. A megyei önkormányzatok sorában Heves megye az utolsó harmadban található a kötvénykibocsátásokat illetően. A Buttler-ház felújítását pedig az akkori Fidesz-frakció is megszavazta. A múzeumi raktárbázis kialakítása szükséges volt az 1, 7 milliárdos vári projekt kivitelezéséhez.

Csalárdak a Szabó Róbert által megfogalmazottak, közleménye pedig része egy jól felépített támadásnak.

Egy hónappal ezelőtt közgyűlési beterjesztés nyomán kérték az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra vonatkozó támogatást (ÖNHIKI) az illetékes minisztertől. A fideszes többségű megyei közgyűlés jó ideje, a tavalyi megalakulás óta tisztában volt a megyei önkormányzat anyagi helyzetével.

A Fidesz-kormány ebben az évben az előző évhez képest 80 milliárddal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Reálértéken a normatívákat csökkentették. Súlyos vádjaikat tételesen tudjuk cáfolni, és visszautasítjuk. A közleményükben ők is elismerték, hogy szerződéseink jogszerűek voltak.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP"

Az egri Megyeháza udvarán tartott sajtótájékoztatót hétfőn délelőtt dr. Nagy Imre, a Heves megyei Közgyűlés MSZP frakciójának vezetője, aki a megyei önkormányzat fideszes többségének munkavégzésén túl, a még mindig működő, úgynevezett „Előző ciklus tisztázatlan ügyeit vizsgáló bizottság” munkáját, ill. ezen grémiumok feladatvégzésének szakmaiatlan, tapasztalatlan mivoltát bírálta.

-         Fogalmuk sincs, hogy mit kezdjenek a megyével, se tapasztalat, se kreativitás, se hozzáértés. Csupán egy dolog történik, minden hónapban bezárnak egy-egy intézményt, vagy átadják az üzemeltetésüket. A vizsgáló bizottság két hónapja leragadt a Baktai úti raktárbázis ügyénél, ahol nagy pofára esés volt a helyszíni bejárás, hiszen semmit nem találtak. Ostoba, kétszínű, rosszindulatú a tevékenységük – ecsetelte a helyzetet dr. Nagy Imre.

Ezeken túlmenően még nagyobb problémának látja a szocialista képviselő, hogy a politikusokon kívül, immár a hivatali dolgozókra és az intézményvezetőkre is kiterjed az az eljárás, amikor mondvacsinált indokokkal elbocsátják őket.

-         Elismert vezetőket rúgnak ki, cserélnek le, mindezt nyílt politikai hivatkozásból teszik. Ezeknek az embereknek csupán egy bűnük van, az, hogy az előző ciklus közgyűlése bízta meg őket a pozícióik betöltésére - Dr. Nagy Imre hozzátette, sokkal több figyelmet kellene fordítani a megyei települések helyzetére, hiszen azok igencsak el vannak hanyagolva, magukra vannak hagyva.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke az alábbi közleményt juttatta el hozzánk:

"Az MSZP már-már leküzdhetetlen adósságba taszította a megyei önkormányzatot, a korábbi szocialista vezetés felélte a megye jövőjét – reagált a dr. Nagy Imre által elmondottakra Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

– Furcsa, hogy azok akarnak most bennünket kioktatni felelős gazdálkodásból, akik annak idején két kézzel szórták a milliókat – hangsúlyozta az elnök."

A konvergencia program időseket, betegeket és munkavállalókat érintő hatásairól szóltak pénteki egri sajtótájékoztatójukon Kiss Péter és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselők.

-         Heves megyében is több ezren írták alá azokat az aláírásgyűjtő íveket melyekkel tiltakoznak az emberek a megszorítások ellen- kezdte a tájékoztatót az MSZP megyei elnöke.

Folytatva a gondolatmenetet, Kiss Péter elmondta, hogy a konvergencia program alapvetően két társadalmi csoportot érint: az időseket ill. betegeket, valamint a munkavállalókat.

-         Az Orbán-kormány a szegényektől csoportosít át pénzeket, a jobb módúak felé, mintegy 800 milliárd forintos összegben. Az MSZP szerint is kellenek a reformintézkedések, azonban nem ilyen mértékben.

Kiss Péter hozzátette, hogy a kormány szerint túlzó a munkavállalók jelenlegi védelme, ez jelentős mértékű cinizmusra ad okot és nem ez az Európába vezető út a munkaerőpiac terén.

A konvergencia program munkavállalókat érintő legjelentősebb pontjai: a munkaidő heti 48-50 órára emelése (kifizetésnél azonban csak 40 órát jelent továbbra is), megreformálnák a szabadságot is, mellyel az eddigi közös megegyezés, ill. a munkavállaló szabad rendelkezése helyett a munkaadó rendelkezne. A túlórát szabadnapok kiadásával tervezik letudni. A próbaidőt az eddigi 3 hónapról 6 hónapra emelnék, mellyel azt érnék el, hogy a cégek esetlegesen csak 6 hónapos etapokra alkalmaznák a munkavállalókat.

A munkabaleset fogalmát szűkítenék, így bizonyos balesetek nem tartoznának bele ebbe a körbe.

-         Ez az intézkedéssor még Latin-Amerikában is kiverné a biztosítékot. A társadalom kettéosztása folyik – zárta sajtótájékoztatóját Kiss Péter.

Ahogy azt a Polgármesteri Hivataltól kapott tájékoztatóból megtudtuk fordulóponthoz érkezett az Egert az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út építésének előkészítése.

Az előző kormányok rossz döntései alapján elkészített terveket az elmúlt években átdolgozták a szakemberek és Habis László országgyűlési képviselő keddi parlamenti interpellációjára adott válaszában Fónagy János államtitkár (NFM) pontos ütemtervet vázolt fel. Eszerint két ütemben (2,5km + 10km), legkésőbb 2014-re megépülhet a Füzesabony-Eger közötti M25-ös gyorsforgalmi út. A nyomvonal immár adott („F” változat), apró módosítás már csak a jövőre induló területszerzés során fordulhat elő.
Köztudott, hogy Eger életére hátrányosan hat, hogy a csodás adottságokkal rendelkező város nincs közvetlen összeköttetésben a sztrádával. A 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítésével gyorsabb és egyszerűbb lesz a megyeszékhely elérése. Az M25-ös a turizmus és az ipar, ezekkel összefüggésben pedig a munkahelyteremtés szempontjából is komoly élénkítő szerepet tölt majd be.

M25 – HOSSZÚ HISTÓRIA

•    2002-ben az MSZP kampányolt az M25-össel, de az út azóta sem épült meg.
•    2003-ban az M25-öst a gyorsforgalmi utak prioritási listájában a nyolcadik helyen tüntették fel.
•    Nagy Imre és Sós Tamás képviselők levélben kérték Csillag István minisztert, hogy az M25-öst építsék meg 2006-ig. Elkészült az autóút engedélyezési terve, elkezdődött a nyomvonal kijelölési tanulmány elkészítése, de az M25-ös nem épült meg a ciklusban.
•    2006-ban az M25-ös-beruházás (csupán gyorsforgalmivá fejleszthető kiépítéssel) bekerült a 2007 és 13 közötti időszakra tervezett közlekedésfejlesztési programok közé.
•    2007-ben – jóváhagyott nyomvonal hiányában (!) - a NIF Zrt. megbízta az Uvaterv Zrt.-t az építési engedélyezési, és kiviteli tervek előkészítésével. Az év hátralévő részében a nyomvonalról egyeztettek az érintettek.
•    2008 januárjára elkészült az „A”, „B”, „C” és „D”- jelű nyomvonalra vonatkozó vizsgálati dokumentáció, majd 2009 júliusára az „E” - jelzésű nyomvonal változatot is kidolgozták. Utóbbi előnye volt, hogy az ipari részeket nem vágta szét, távolabb haladt a természetvédelmi területtől és nem érintette a vízművek mélyfúrási kútjait. Nagy gyengesége volt azonban, hogy 170 méteres, 2x1 sávos völgyhíd építését tartalmazta, a kivitelezés és az üzemeltetés is igen ésszerűtlenül költséges lett volna.
•    2010 júliusára - a völgyhíd elhagyása érdekében - elkészült az „F” változat. Ehhez módosítani kellett a tervezői szerződést, amely jelentős időveszteséget okozott.
•    2011 januárjában az egri önkormányzat kérdéseire Schváb Zoltán helyettes államtitkár levélben válaszolt. Ez volt az első olyan hivatalos ütemterv, melyben részletesen szerepeltek az előttünk álló engedélyezési és tervezési eljárások és a kivitelezés folyamata is.
•    2011 februárjában Habis László levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben kiemelt témaként vetette fel az M25-ös út építésének ügyét.
•    2011 április 26-án Habis László interpellált a Parlamentben, s az államtitkári válasz szerint az M25-ös első, 2,5km-es szakaszának építésére a támogatási szerződést aláírták. A projekt kezdése az idei III. negyedévben, befejezése 2012 I. negyedévében várható.

Forrás: Egriszín

Olyan feszültségpont az országban a gyöngyöspatai helyzet, amelyben a magukat demokratikusnak mondó pártoknak szót kellene érteni – kezdte csütörtöki egri sajtótájékoztatóját Lendvai Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő, a párt előző elnöke.

Lendvai Ildikó kitért arra az aggasztó momentumra, hogy a kormány nem hoz össze egy válságkezelő kerekasztalt, ahol a Jobbik kivételével az összes párt, civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel kiegészülve próbál megoldást találni a kialakult helyzetre.

A mai napon nyújtotta be az MSZP országgyűlési frakciója az Országgyűlés elé azt a határozati javaslatot, melyben az azonnali megoldási lehetőségekre, valamint a gyöngyöspataihoz hasonló helyzet rövid és hosszabbtávú kezelésére támasztanak alternatívát a különböző szociális nehézségek enyhítésére vonatkozó javaslatokkal.

-         Tarthatatlan a rendőrség lejáratása, azonnali tárgyalások szükségesek a rendvédelmi szervekkel és ugyancsak azonnal le kellene állítani az ellenük folyó megszorító intézkedéseket. A költségvetési megtakarítások nem terjedhetnek ki a rendőrségre, oldják fel az erre vonatkozó 30-40 milliárdos zárolást- tette hozzá Lendvai Ildikó.

Az MSZP által beadott országgyűlési határozati javaslat tartalmazza a településőri program helyreállítását – hiszen Lendvai Ildikó szerint senki nem hordhat polgárőri álruhát, pláne nem arra, hogy a rendet bontsa. Szociális intézkedések terén a javaslat tartalmazza a közmunka 8 órás rendszerű visszaállításának lehetőségét, ill. az arra vonatkozó „felszólítást”.

Az MSZP álláspontja szerint az új Alaptörvény nem ad garanciát a legalapvetőbb szociális ellátásokra sem, ill. a megmaradó szociális ellátásokat társadalmi munkához kötheti a leírtak alapján. Nem csak a szociális jogokat, hanem a demokráciát is korlátozza, és a legszegényebbektől vehet el még többet.

Lendvai Ildikó hozzátette, hogy az MSZP támogatja a kormány mindazon intézkedését, amely a gyöngyöspatai és az ahhoz hasonló helyzet kezelésére vonatkozik. Ezért kérik a ma beadott határozati javaslat minél előbbi megtárgyalását is.

Az oktatás mai helyzetéről és a jövőben várható kaotikus állapotokról tartott sajtótájékoztatót kedden délután dr. Hiller István volt oktatási miniszter, a Parlament Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának tagja, valamint dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

-Heves megyében is az országoshoz mért szemfényvesztés megy, ahol az iskolafenntartó mikro társulásokat szüntetik meg. Országosan mintegy 300 millió forintból kívánják visszanyitni a kisiskolákat, ebből a pénzből azonban tíz iskolát is alig lehetne megnyitni, így még Heves megyében sem oldódna meg ez a probléma, nem is beszélve az ország egészéről – kezdte beszámolóját dr. Sós Tamás.

Folyatatva a gondolatmenetet dr. Hiller István elmondta, hogy immár biztosan látszik, hogy 2014-ben leváltható az Orbán- kormány, az utóbbi hónapok ámokfutásai nyomán. Ehhez a zuhanó tendenciához az oktatásügy jelentősen hozzájárul dr. Hiller szerint.

- Világosan kell látni, hogy a Kormány a felsőoktatásba vezető ajtót szűkíti a megszorító csomagban terített terveivel- vázolta a helyzetet a volt oktatási miniszter.

A két érintett oktatási szegmens a költségtérítéses rendszer megszorítása, valamint a súlyosabb helyzetűnek ígérkező államilag támogatott képzés hazánkban.

A költségtérítéses rendszerről szólva dr. Hiller István elmondta, hogy jelenleg a tandíjat fizető hallgatók a valós költségük áltagos 50 százalékát térítik. A megszorító csomagból az olvasható ki, hogy ezt a rendszert folyamatosan kivezetik a felsőoktatásból, ami azonban nem a költségtérítéses képzés megszűnését jelenti – fejtette ki a megállapított tényeket dr. Hiller – hanem a költségtérítési díjak megduplázódását hozza magával.

A Parlament Oktatási, tudományos és kutatási Bizottságának tagja hozzátette, hogy ez a rendszer - átalakítás főként a humán szakokkal rendelkező felsőoktatási intézményeket érinti, ezen belül is, az ilyen szempontból  leghátrányosabbak közé sorolható az egri Eszterházy Károly Főiskola, ahol főként humán szakokra épül az oktatás.

Az államilag támogatott rendszer átalakításáról szólva Hiller István elmondta, hogy míg az MSZP – kormány alatt 56 ezer volt az államilag támogatott hallgatók száma országosan, addig mostanra már 53 ezerre csökkent ez a szám. A jelenlegi Kormány által tervezett átalakítás keretében 2012-re tizenkét milliárd forintos, 2013-ban pedig további huszonhat milliárd forintos kivonást tervez a Kormány az államilag támogatott felsőoktatási rendszerből.

Ez az összességében 38 milliárd forintos forráselvonás az államilag támogatott hallgatói létszám radikális, mintegy 30-35 százalékos csökkentését eredményezi.

Jelenleg egyébként összesen 370 ezren tanulnak a felsőoktatásban, de a tervezett megszorításokkal négy éven belül ez a szám 40 százalékkal, 240 ezerre fog csökkenni.

Ami még súlyosbítja a helyzetet dr. Hiller István szerint, hogy a megszorító csomag bejelentését megelőzően három nappal döntöttek a tankötelezettségi korhatár leszállításáról, melynek folyománya, hogy 15 éves korban abba lehet hagyni a tanulást. Aki azonban nem akarja abbahagyni, annak nem lesz hova bekapcsolódnia a továbbtanulásba 15 évesen.

A volt oktatási miniszter álláspontja szerint ezek az intézkedések csupán a pénzkivonásról szólnak, egyébként szakmaiatlan döntések, amik a szakmai szervezetek szerint is elfogadhatatlanok.