Keresés: „ablak” (103 találat)

Három csontsovány és elhanyagolt birkát, és öt, a végletekig kiéheztetett kutyát foglalt le a rendőrség az egri Kőlyuktető úton. A látvány az edzett helyszínelőket is felkavarta.

Az egri K2-es úttól néhány méterre áll az ellentmondások háza: a tetőn parabolaantenna, az ablakban orchidea, az udvaron leander. A kertben pedig saját mocskukban fetrengő, a végletekig kiéheztetett állatok.

– Nem mondok én semmit, pedig itt lakom régóta – veti oda egy arra haladó férfi kedd délutáni ottjártunkkor, aki láthatóan igyekszik kimaradni a történtekből. A ház udvarán rendőrök helyszínelnek, az ott lakók láthatóan nem értik, mi a probléma az állattartási módszerükkel.

A környéken élőknek tűnt először fel, hogy éhes állatok vonyítanak rendszeresen. Értesítették az önkormányzatot, ám tőlük érdemi válasz nem érkezett. Ekkor keresték meg a helyi Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet, akik azonnal intézkedtek: a kiérkező állatorvos szakvéleménye egyértelmű volt: az állattartás körülményei kimerítik az állatkínzás fogalmát. Ám hiába a szakvélemény, a jószágokat elszállítani egyelőre nem lehet: délután kettőkor bezár a gyepmesteri telep, a telefonszám titkos, így immár biztos, hogy a szerencsétlen kutyákra újabb nyomorúságos éjszaka vár.

– Csak a gyepmesternek van szállításra alkalmas eszköze, ám délután kettő után megáll az élet – tárja szét a kezeit Botka Tímea, az egyesület elnöke.

Közben éhes macskák és kutyák nyüszítése hallatszik. Az udvaron szemét, háztartási hulladék, állati ürülék. A tulajdonos nyugodtan várja a rendőri intézkedést. Ő – magyarázza – gondozza az állatokat. S hogy minek ennyi? Hát, hogy legyen mivel foglalatoskodnia.

Szállítani csak a gyepmester tud

Egerben az állatok elszállítására, karanténban tartására csak a gyepmesternek van joga és lehetősége. Ám a telep két óra után elérhetetlen, a telefonszám nem kiadható, még a telepet fenntartó városi önkormányzat sem tud kapcsolatba lépni velük. Botka Tímea úgy fogalmaz, ha egy zsiráf feküdne az úton, akkor sem lehetne délután kettő után érdemben intézkedni. Többórás várakozás után végre megkezdődik az állatfarm felmérése: az agyonéhezett kutyák egy négyzetméternyi kennelben ugrálnak, vizet, élelmet láthatóan régóta nem kaptak. Egy idős és beteg kutya a kazánház sötétjében vegetál. Három birka egy sötét odúban egymáshoz lapulva várja kiszabadulását. Amikor felnyílik az ajtó, csapzott szőrükkel, kiálló gerincükkel a mocskos füvet kezdik legelni. Nincsenek jobb állapotban a szárnyas jószágok: a galambok, a tyúkok, a kacsák sem. Üres edények mindenütt, hónapok óta takarítatlan kalickák.

A jegyzőkönyv felvétele alatt a tulajdonosra ráparancsolnak: itt az ideje etetni. Aprómagvak még csak akadnak, ám a kutyák elé nem jut eledel. Közben befut egy családtag, aki a legnagyobb meglepetést mímelve kérdi, mi a probléma. Csak az, hogy éhesek a jószágok – válaszolják neki többen.

– Nem kaptam tegnap kutyaeledelt – feleli, s az edények egyelőre üresen maradnak. A házigazda pedig a birkáit védi: – Nézzék csak meg, egy hónap múlva milyen kövérek és szépek lesznek!

Ám közben megszületik a jegyzőkönyv, a kutyákat és a birkákat lefoglalják. Ha szépek is lesznek, már nem ezen a portán.
– Pénzbüntetés vagy egytől öt évig terjedő szabadságvesztés a büntetés – mondja Botka Tímea, aki hozzáteszi, este még visszajönnek, ők hoznak a kutyáknak enni, szerdán pedig elszállítják azokat, a birkákkal együtt. Az aprójószágok esetében pedig felügyeleti joguk lesz.

Forrás Heol

Városgondozás Eger Kft a város közterületein található vadgesztenyefák védelme érdekében permetezést végez.

A növényvédelmi munkára 2010. augusztus 9. és augusztus 19. közötti időszakban, éjjel 22⁰⁰ és 03⁰⁰ óra között kerül sor időjárási tényezők függvényében.

A felhasználásra kerülő szerek: Mirage 45 EC, Dimilin 25 WP, Wuxal lombtrágya, Agrol Plus. A szerek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 30 nap, munka-egészségügyi várakozási ideje 0 nap, méhekre nem veszélyesek, vizekre veszélyesek.

Kérik, hogy a védekezés időpontjában az érintett helyszíneken (gesztenyefák közelében) lehetőleg ne tartózkodjanak, az ablakokat szíveskedjenek bezárni, a gesztenyefák alatt ne parkoljanak.

A tervezők tört fehérben képzelték fel a felújítandó Líceumot, ám az építészek több okból is a sárga árnyalatai mellett kardoskodnak.

Mint ismert, egy uniós pályázaton több mint ötmilliárd forint fejlesztési forrást nyert az egri Eszterházy Károly Főiskola, melynek keretében újjávarázsolják a Líceumot is.
– Utoljára a ’60-as évek elején újították fel az épületet, akkor építették ki egyebek mellett a központi fűtést, lett kétrétegű az ablakszerkezet, és akkor kapta jelenlegi színét is – bocsájtotta előre Rátkai Attila egri főépítész.

Elmondása szerint a tervezők a Líceum új színét tört fehérnek álmodták meg, ám ezzel kapcsolatban – az Országos Tervtanács előtti kötelező bemutatón – a szakma egy része, köztük az egri főépítésszel, határozott ellenvéleményt fogalmazott meg.
– Meggyőződésünk ugyanis, hogy a homogén fehér színű épületek a színes városképben egyfajta „lukként” jelennek meg – tette hozzá magyarázatként.

 

Az érvek hatása alatt a tervtanács végül úgy döntött: készüljön egy színterv, amelyre alapozva véglegesítik majd a Líceum leendő színét. Egy falkutató művészettörténész szakember közreműködésével, a tervezők jelenlétében megvizsgálták a már feltárt, különböző korokból való homlokzatszínezési maradványokat, és sikerült megállapodni abban: az épület minden átfestésekor a sárga valamelyik árnyalatát használták. Így az illetékesek akképp döntöttek, hogy a feltárt, eredeti színezés után kiválasztott két-két sárga árnyalattal készüljön próbafestés, s ennek alapján válasszák ki a végleges színeket.

– A színterv alapján határozható meg, hogy melyik árnyalat melyik falfelületre, tagozatra kerüljön, s hogy milyen legyen az ablakok színe, amiről még nem is esett szó. Ezt a csatát ugyan megnyertük, de a háborút még nem. A kutatási eredmények figyelembevételével olyan színeket kell kiválasztani, amelyek az épület környezetében lévő színvilággal – esetünkben az Érseki palotával és a Bazilikával – harmonizálnak – összegezte véleményét Rátkai Attila.

Forrás: Heol