Keresés: „beruházás” (161 találat)

Heves és térségének felzárkóztatási lehetőségeiről egyeztetett kedden dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő. Az MSZP megyei elnöke Hevesen Csáki Zsigmond polgármesternél tájékozódott a város beruházásairól. A szocialisták támogatják Heves 400 milliós rehabilitációs tervét, a járóbeteg-ellátás, a fürdő és a kemping fejlesztését.

– A munkahelyek létrehozásának ösztönzése a legfontosabb. Építeni lehet a korábbi kistérségi programokra – nyilatkozta dr. Sós Tamás.

Forrás: HEOL

Az általános orvoslás számos területét igénybe vehetik a Felsővárosban élők abban az egészségcentrumban,  amit Habis László  nyitott meg a mai napon. A polgármester elmondta: 2007. őszén fogadta el a közgyűlés az indítványt, hogy a teljes egészében magán beruházáshoz területet adományozzon  az önkormányzat. A 2009-es alapkő letétel után, ez év február elejétől, egy minden igényt kielégítő komplex intézmény kezdi meg működését, amiben 2 gyermek-háziorvosi rendelő, 5 védőnő részére tanácsadó helységek, 4 szakorvosi rendelő valamint 1 fogorvosi rendelő került kialakításra. A gyermek-háziorvosok és a védőnők az egészségbiztosítás által finanszírozott ellátást nyújtják, a szakorvosok egyelőre magánrendelést folytatnak majd.

Dr. Kolossváry Kornél ügyvezető igazgató  elmondta, már tárgyalásokat folytatnak és 2011-ben elindítják az OEP által támogatott szakkellátásokat is. A 210 milliós beruházás segítségével olyan épületek szabadulhatnak fel a városban, melyeket további pályázati pénzek bevonásával tovább fejleszthetnek, ilyen lenne például az Értelmi-fogyatékosok Napközi otthona.

Évnyitó tanácskozását tartotta Egerszalókon a Heves Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara.  Minden évben  rendezvényük középpontjában egy olyan gondolat áll, mely aktualitása és jelentősége miatt kiemelt szerepet kap az üzleti életben, erre építik az egész éves programjukat. Ebben az évben a szlovák-magyar együttműködés és a az elmaradott régiók felzárkóztatása a célkitűzés, mondta el nyitó szavaiban dr. Bánhidy Péter a HKIK elnöke. A 2011-es évet fontos mérföldkőnek tartják a vállalkozások az EU soros elnökség miatt is. A rendezvényen részt vett Simon Zsolt a szlovák mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Magyar Kormány tagja.

A kamarai megnyitó előtt már előzetes tárgyalásokat folytattak a két ország között létrejövő lehetséges kapcsolatokról. Simon Zsolt beszédében elmondta: az északi régió és a dél szlovákiai rész Európa motorja volt az elmúlt században és reméli, hogy közös akarattal megnőhet ismét  a térség gazdasági szerepe. Fontos, hogy az előrelépés feltételei megteremtődjenek és amit a politika nem tud megoldani, a kamarák megelőlegezzék.  A párhuzamosan futó problémák, mint a rossz infrastruktúra, a gazdasági elmaradottság, az agrár jellegű vidék és nem utolsó sorban a magyar anyanyelv ami közös húzóerő lehet a térség fejlesztésében. Az Eu-ban szabad áru és tőkeáramlás politikailag is előre mozdíthatják a beruházásokat, folyamatban lévő és már kivitelezett fejlesztések sora áll rendelkezésre a vállalkozások megalapozásához. A látszatpolitika megszüntetésére hívta fel a figyelmet, amivel megakadályozhatják, hogy mindkét térség veszélybe kerülhessen. Ígéretet tett a tárgyalások továbbfolytatására, hogy felemelkedhessen és gyümölcsöző legyen a két ország közötti kapcsolat. A turizmusban, az informatikai portálok létrehozásában és fejlesztésében, a feldolgozó üzemek feltérképezésében, valamint az infrastruktúra és a vasúthálózat fejlesztésében és felújításában látja a jövőt. Dr. fazekas  Sándor is az intenzív diplomáciai kapcsolatban látja a megoldást és a korábbi gazdasági szerveződések rekonstrukcióját helyezi előtérbe.  Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, az oktatásban, szakképzésben, munkaerő-piaci együttműködés területén  a humán források kiaknázását is fontosnak tartja. Az előadások után a kamara elnöksége gazdasági illetve szakterületeinek fejlődését szolgáló kiemelkedő teljesítmény elérésért kitüntető díjakat adott át, majd ezt követően  a mestervizsga-bizottság  elnöki kinevezéseit adták át.

Leállították az EU-s pályázatokat és nem írtak ki újakat az elmúlt háromnegyed évben, jelentette ki dr. Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke mai sajtótájékoztatóján. Az elnök a Fidesz-KDNP kormány tevékenységét és ígéreteit bírálta.

Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó, kezdte mai tájékoztatóját Sós Tamás, célozva arra, hogy a fejlesztések nem az ígéretek szerint alakultak az elmúlt időszakban. A politikus szerint nagyfokú bizonytalanság látható, nem érzékelhető a fejlesztések kapcsán mindaz, amit a Fidesz korábban ígért.
Az MSZP ráirányítja a figyelmet arra, hogy a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt háromnegyed évben leállította az EU-s pályázatokat. Emellett nem írtak ki új pályázatokat, valamint a közcélú foglalkoztatásokat is leállították. Ez utóbbi érzékenyen érinti a kistelepülések lakosságát.
Sós Tamás szerint új fejlesztések nem indultak el, olyan beruházásokat adtak át melyeket a Bajnai - Gyurcsány - kormány időszakában készítettek elő.

A politikus kitért az úthálózat 2011-es fejlesztéseinek alakulására is. Véleménye szerint nem fejeződik be 2013-ig a 64 kilométeres útszakasz felújítása Heves megyében, ez 2015-ig ki fog tolódni. A megyében az elmúlt években 80 kilométernyi utat újítottak fel.
Az útfelújításokkal kapcsolatos költségvetési részleteket figyelemmel kísérő politikus módosító javaslatokat adott be a Köztársasági Költségvetéshez, amelyeket a szavazásnál a kormánypárti politikusok támogattak. Sós tamás 16, 5 milliárdos plusz pénzt javasolt az utak felújítására, amelyből Heves megye útjaira is több pénz volna.

A kilenc módosító javaslat az alábbi utakat érinti:
1. Eger bekötő út (251.) – Füzesabony körforgalomtól Maklárig lévő szakasz (2,6 km) – 400 millió forint

2. Gyöngyös város nyugati elkerülő út befejezése – 850 millió forint

3. 31. út- Dormánd-Heves közötti útfelújítás első szakaszára – 1,5 milliárd forint

4. 33. út – Füzesabony- Poroszló közötti első szakasz – 500 millió

5. 2111. út Hatvan- Verseg - 450 millió forint

6. 2507. út Mónosbél- Balaton– 350 millió

7. 2415. út Sirok – Tarnaszentmária- Verpelét - 650 millió forint

8. 2416. út második szakasz Eger – Egerszalók- Verpelét- Gyöngyös – 650 millió forint

9. Pásztó- Galyatető – Első szakasz – 400 millió

Az Eger bevezető útra a Bajnai- kormány időszakában több mint 2 milliárd forintot különítettek el. A Maklárig tartó szakasz építését már meg lehetne kezdeni.

Forrás: Egriszín

Sajtóközleményben reagált Habis László polgármester az MSZP múlt hét pénteki sajtótájékoztatóján elhangzottakra. Úgy véli, hogy a tényekkel szemben állnak dr. Sós Tamás, az MSZPmegyei elnökének szavai. A válasz sem maradt el, amely újabb közlemény formájában érkezett szerkesztőségünkbe.

„Az MSZP megyei elnökének megnyilvánulásai a parlamentben, illetve sajtótájékoztatóin szöges ellentétben állnak a tényekkel. A parlamentben betegjogokról papol, miután ő játszotta át a megyei kórházat a Hospinvestnek. Egy olyan cégnek, amelyik azt állította: a kórház működtetése 90%-ban gazdasági kérdés és 10%-ban gyógyítás.

Azt állítja: a Bajnai kormány rendben adta át az országot, miközben az a tény, hogy az első öt hónapban a teljes éves költségvetési hiányt "teljesítették". Így az új kormánynak az egyensúly érdekében takarékossági intézkedések mellett külön adók bevezetéséről kellett döntenie.

Most az Egert az M3-as autópályával összekötő út építéséről nyilatkozik, de szeretném emlékeztetni rá: több mint 8 éve ígérte meg Medgyessy Péter: az MSZP kormány első intézkedései között   szerepel majd a beruházás. Két választási ciklus kevésnek bizonyult az ígéret teljesítéséhez.

E megnyilatkozások kapcsán hangsúlyozom: a tettek beszédesebbek a szavaknál…

Habis László

A polgármester szavaira válaszolt dr. Sós Tamás, aki az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:

Valóban, a szavak súlyát a tettek adják…

Az elmúlt esztendőkben a szocialista vezetés időszakában Eger kiemelt fejlesztésekhez jutott. Kiemelt projektek többek között a Líceum - fejlesztés, előkészítéssel ott van a vári projekt, az Érseki Palota felújítása, a kórházi rekonstrukció, megvalósult a Török Fürdő –és Reuma Kórházi beruházás, csak néhány a sok közül.

Az utóbbi fél évben megtört ezen fejlesztések folytatásának üteme.
Az önkormányzatok nehezebb helyzetbe kerültek, a FIDESZ a kampányban tett ígéreteit úgy tűnik, hogy nem tudja megvalósítani, sőt ellentétesen cselekszik. Ami az utakat illeti, Eger bevezető útra a Bajnai kormány időszakában 2,6 milliárd forint elkülönítésre került. A Füzesabony - Maklárig tartó szakasz építését csak meg kellene kezdeni.
Itt a lehetőség, hogy a jövő heti költségvetési  szavazáskor a Heves megye úthálózata fejlesztésével kapcsolatos módosító javaslatokat megszavazzák a fideszes képviselők is.

A kórházra való 4,5 milliárdos összeg rendelkezésre áll.  Amikor a szavak súlyáról beszélünk, akkor szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az Egri Önkormányzat az egri betegeket is ellátó kórházi beruházás 500 milliós önrészéből nem vállalt egy fillért sem!

Dr. Sós Tamás

A „Fiatalok helyzete Egerben 2010” címmel végzett ifjúságkutatást az Echo Innovációs Műhely a hevesi megyeszékhelyen. A program eredményiről a Városházán tanácskoznak ma a szakemberek, hogy a megfogalmazódott javaslatokat, elképzeléseket beépíthessék a készülő új Városi Ifjúsági Koncepcióba.

Egerben az első ifjúságkutatás 2005-ben készült el, mely alapján a  Közgyűlés elfogadta a Városi Ifjúsági Koncepciót, majd a következő két évre szóló Ifjúsági Cselekvési Tervet. Öt év elteltével Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízásából újabb kutatást végeztek, melyet összehasonlítanak az akkori felméréssel. A kérdőíves adatgyűjtésre 2010 októberében és novemberében került sor. A 9-14. évfolyamos diákok illetve a 18-29 év közötti fiatalok, több mint három ezren, közel 200 kérdést tartalmazó kérdőíveket töltöttek ki.

Az egyik legfontosabb tapasztalat az volt, hogy a városban élő, tanuló mostani ifjúsági korosztály a korábbi évek ifjúsági korosztályához képest a demokráciához való viszonyában, kapcsolatrendszerében valamint info-kommunikációs kompetenciájában alapjaiban tér el. A fiatalok számára a mobiltelefon mellett nem az e-mail a legfontosabb kommunikációs eszköz, hanem a közösségi portálok és közvetlen üzenetváltásra alkalmas felületek (pl. MSN, skype, chat stb.) – közölte Domokos Tamás kutatásvezető. Mint elmondta, az úgynevezett „millenniumi generációra” jellemző, hogy a „számítógép illetve az internet előtt töltött idő már meghaladja a televízió képernyője előtt töltött időt, szemben az öt évvel ezelőtti helyzethez képest.

A közéleti témákkal kapcsolatosan meglehetősen nagy érdektelenséget mértek. Demokráciáról alkotott képük a pártoktól elforduló, az autoriter hatalomtechnikák irányába a korábbi éveknél nyitottabb.

Az egri fiatalok egyötöde tervezi, hogy az Európai Unió valamelyik országába megy egy időre tanulni, közel 40 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. Továbbá a fiatalok több mint fele tervezi azt, hogy az EU valamelyik országába megy dolgozni egy időre, egyharmaduk pedig gondolkodik még rajta. Az elmúlt öt évben megnőtt azoknak a száma is, akik az országon belül szeretnének más településre menni tanulni vagy dolgozni.

A megkérdezett fiatalok 48 százaléka inkább fejlődőnek látja Egert, mint hanyatlónak, ez utóbbit csak 11 százalékuk állította. Átlagon felül vélik viszont úgy, hogy számukra Egerben nincs elég munkahely és szórakozási lehetőség, ugyanakkor úgy látják, hogy az elmúlt öt évben javult a városban a játszóterek állapota és a kulturális programkínálat, ismerik a városi beruházásokat, a rekonstrukciós programokat és a fejlődési eredményeket. A többség úgy véli, romlott a tömegközlekedés, a köztisztaság és a levegőminőség.

Domokos Tamás leszögezte, hogy növekedett a gazdasági-társadalmi helyzet közötti távolság a környező településekről naponta bejáró és helyi fiatalok között, sőt a városon belül is kimutathatók a kapcsolódó területi egyenlőtlenségek.

A Lehet Más a Politika az önkormányzati választások óta eltelt időben sem dőlt hátra kényelmesen, számolt be keddi tájékoztatóján dr. Csarnó Ákos, a párt önkormányzati képviselője, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke .

A képviselő on-line fogadóórát tart, a párt tagjai és szimpatizánsai pedig előadásokat szerveznek, a folyamatosan frissülő tartalmú internetes oldalukon pedig a városban történő eseményekről és véleményükről tájékoztatják az olvasókat. A párt folytatja elkezdett munkáját, több tervet és elképzelést is szeretnének megvalósítani a közeljövőben.

Dr. Csarnó Ákos szerint fontos időszak előtt áll a Közgyűlés, mert közeleg a következő év költségvetési koncepciójának tárgyalása.
Az LMP a választási programjával összhangban a költségvetéssel kapcsolatos elképzeléseit határozottan képviseli. Tény, hogy a város költségvetésében vannak lyukak, ezek befoltozására rövid távú megoldásként csak a hitelek és a kötvénykibocsátás használható. Azonban az így nyert pénzek felhasználásakor arra kell törekedni, hogy ne látványberuházásokra, látványelemekre és működési költségekre menjenek el összegek, hanem olyan beruházásokra, amikre a ráfordított pénzek előbb-utóbb megtérülnek: vállalkozás-fejlesztésre, oktatásra, munkahely-teremtés elősegítésére. Kiemelt jelentősségűnek tartja a párt, hogy a Civil Alap forrása magasabb legyen, mert nemcsak az előző négy évben, de azelőtt sem nőtt a civil szervezetek támogatása, és az is fontos, hogy annak felhasználásáról továbbra is a helyi civilek döntsenek és ne működésre, hanem programtámogatásokra lehessen fordítani a forrásokat.

Az Lehet Más a Politika egri képviselője elmondta: a város életét befolyásoló döntések meghozatala előtt folyamatosan konzultálnak szakemberekkel és civil szervezetekkel, azonban fontosnak tartják, hogy a szélesebb közönséghez, a városban élőkhöz is eljusson minden információ. A nyilvánosság és az átláthatóság követelményének megfelelően szeretnék elérni, hogy a Közgyűlés mellett működő bizottságok külsős tagjainak önéletrajza is megismerhető legyen, hiszen a szakemberek szakmai ismereteiket tartalmazó információk legalább olyan fontosak, mint a képviselő tagok önéletrajzai.

Az LMP képviselője említette, hogy mind ő, mind a párt kihasználja az internet nyújtotta lehetőségeket. A http://www.facebook.com/pages/Csarno-Akos-kepviselo/167356306620183 és a http://lmpeger.blog.hu/ címen blogbejegyzésekben, cikkekben követhetők a vélemények és állásfoglalások az városban és az országban történő eseményekről, legyen szó a közgyűlésen történtekről, a civil kezdeményezések támogatásáról, a patakszennyezésről, az éghajlatvédelmi stratégiáról, a biomassza fűtőműről vagy a kerékpárutakról. Végezetül kitért arra is a képviselő, hogy a város képviselői közül elsőként ő tart folyamatos, on-line „fogadóórát”, ahol várja az érdeklődők véleményét és kérdéseit.

A Heves Megyei Közgyűlés működése mellett az Egri Vár kiemelt turisztikai projektjéről is beszélt dr. Nagy Imre a közgyűlés MSZP frakciójának vezetője mai tájékoztatóján, a Megyeházán.

dr. Nagy Imre a Heves Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke problémásnak tartja, hogy még nem látták a jövő évi költségvetési koncepció anyagait, amelyről a december 17-én esedékes Közgyűlésen tárgyalnak. Így a tervezettel kapcsolatban nem hívhatták össze a korábban elfogadott ügyrend szerint két héttel a közgyűlés ülése előtt a Pénzügyi Bizottságot.
A Pénzügyi Bizottság legutóbbi ülése kapcsán Nagy Imre elmondta, hogy több aktuális kérdésről tárgyaltak. A testület a keresetkiegészítéssel, szervezeti működési szabályzattal kapcsolatban módosítást egyhangúlag fogadta el.
A bizottsági munkában kiemelten foglalkoztak az Egri Vár kiemelt turisztikai fejlesztésével, ami a másfélmilliárdos megye és a város életében az egyik legjelentősebb beruházás, fogalmazott Nagy Imre.
A politikus kiemelte, hogy a projekt jó példa arra, hogy az előző megyei közgyűlés által indított, és a Regionális Fejlesztési Tanács által támogatott programot, a most a megyét vezetők viszik végig.
Eger város 110 milliós önerővel is beszáll a vár projektbe, amelyhez a megye 229 milliót ad. Ezt az összeget korábban kötvényből különítették el erre a célra. A kilencven százalékos támogatottságú fejlesztésben öt százalékban kell részt vennie vállalkozásnak. A fejlesztés eredményeként legalább 120 ezer fővel szeretnék növelni a várba érkező turisták számát, amihez új attrakciók és programok kellenek, hangsúlyozta az elnök.

Nagy Imre aggodalmának adott hangot hogy a konzorciumból kikerült a Vitézlő Oskola, mint civil szervezet, ami helyett a Dobó István Vármúzeum lépett be a programba.

Forrás: Egriszín

A Líceum épületének rekonstrukciója az ütemterv szerint halad egy évvel a teljesítés határideje előtt, derült ki a beruházásról tartott ma délelőtti tájékoztatón. A helyszíni bejáráson a már kész helyiségeket, valamint a mélyföldszinti munkálatokat is bemutatták.

Szervezett helyszíni bejárással készültek az intézmény rekonstrukciójának munkálataiba mélyebb betekintést nyújtani a kivitelezők ma délelőtt, a Líceumban.
A munka megtekintése előtt tájékoztató keretében számolt be a főiskola vezetője, a projekt menedzsere és a kivitelező az aktuális helyzetről.
Dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora a „Líceum a természettudományért” című projekt keretében folyó munkálatok kapcsán elmondta, hogy a program együtt kezeli a műemlék-helyreállítás és a felsőoktatás fejlesztés kérdését. Az iskola vezetése számára különösen nagy érték a Líceum, hiszen ez volt a történelmi Magyarországon az első olyan épület, amelyet egyetem céllal emeltek, mondta el a rektor, az 1774-ben már használt épületről.

A külső jegyeiben látványosan megújuló épület átalakulása hosszú egyeztetések eredménye. A kivitelezővel meg vannak elégedve, az időjárás viszont nem kedvezett az eddigi munkáknak, foglalta össze a tapasztalatokat az intézmény vezetője.
A projekt korábban veszélybe került, az udvaron található régészeti emlékek miatt elmaradt Infotórium kapcsán. Megvolt a veszély, hogy az egészet leállítják, mondta el Wiedermann János a projekt menedzsere a nehézségekről szólva.

A programból kikerülő Infotórium miatt szerződésmódosításra volt szükség. Ez probléma a funkciók Leányka úti Campusra történő áthelyezésével oldódott meg. A beruházás engedélyes tervei néhány hete készültek el.
A tervezett határidőt tartani tudják, az épület egyes részeit hamarosan már használhatják is, jelentette ki Tóth Imre a kivitelező Imola Cégcsoport vezetője.

Heim Imre, a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője számokkal érzékeltette az 5,3 milliárd összköltségű beruházás nagyságát.
A Líceum épületének revitalizációjára másfél milliárdot fordítanak, másfél milliárdot pedig az új funkcionális terek létrehozására, ide tartozik a Leányka úti épület fejlesztése, a líceum oktatóterének bővítése a mélyföldszinten laboratóriumokkal, multimédiás környezettel és az Informatikai Központtal. Az épületre összesen három milliárdot fordítanak.
A Líceum bővítése során 1500 köbméter földet távolítottak el a mélyföldszintről, az első és a második szinten teljes körű átalakítás történik, bővülnek az önálló tanulási terek. A természettudományi oktatást segíti a Varázstorony bővítése.

A Leányka úti épületben 1700 négyzetméteren az innovációs feltételek javítását segítő laboratóriumi környezetet hoznak létre körülbelül egymilliárdos költséggel.

Forrás: Egriszín

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:

Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.

Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.

Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.

Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/