Keresés: „fizetés” (144 találat)

Az év elejétől Heves megyében is visszaesett a közfoglalkoztatásban résztvevők aránya. 2010-hez képest kevesebben, kisebb óraszámban dolgoznak idén. A segéllyel összehasonlítva a rendszer nem ösztönöz – kezdte sajtótájékoztatóját hétfőn dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.
A tavalyi összeg csupán 40 százalékát tervezete be a kormány az idei költségvetésbe, melynek felhasználási szabályozása folyamatosan változik.
-    A Heves megyei polgármesterek elégedetlenek a közmunkaprogram változásaival, hiszen a tavalyi 160 milliárd helyett idén csak 64 milliárd forint jut a közmunkások foglalkoztatására – tette hozzá a képviselő.
A nyár elején – széles körben – komoly felháborodást váltott ki, hogy felfüggesztették a közfoglalkoztatásra szánt pénzek kifizetését, csak úgy, mint a felnőttképzések szervezését.
-    Czomba Sándor (Fidesz) foglalkoztatáspolitikai államtitkártól az év elején kaptak levelet a munkaügyi központok, melyben az állt, hogy a kormány felbontja a szerződéseket a felnőttképzésben résztvevő cégekkel. Ezek újrakötése még mindig nem történt meg, és bizonytalan a jövő is. 2011. második féléve az átmenet időszaka lesz, mert a közfoglalkoztatás ténylegesen csak 2012. év elejétől fog realizálódni. Viszont drágább lesz a rendszer, hiszen külön adminisztrációs folyamatot is beindítanak – zárta dr. Sós Tamás.
A településeken a nyárra betervezett munkákat nem, vagy lényegesen kisebb arányban tudják elvégezni, a szűkös források, illetve az akadozó kifizetések miatt.
Az Országgyűlés legutóbbi ülésén a kormánypárti Fidesz-KDNP többség elfogadta a közfoglalkoztatásról szóló törvényt, amely további igazságtalanságokat vezet:
-    Nem hoz létre megfelelő munkahelyeket!
-    Drágább lesz a rendszer működtetése!
-    Nem csökkenti a meglévő társadalmi feszültségeket, sőt! A konfliktusok egyik oldalán a létbiztonságuktól teljesen megfosztott, reménytelen helyzetben lévő szegények, a másikon pedig a létbiztonságukat féltők, fokozatosan lecsúszó emberek állnak.
Nem megoldás az ország egyik részéből a másik részbe történő szállítás, nagyobb beruházásokon végzett közmunka.
Nem igaz, hogy ezen az úton fenntartható módon növelhető a foglalkoztatottság.

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

Sajtóközlemény

"Dr. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke személyiségi jogainak megsértése miatt pert indít a Heves Megyei Bíróság előtt Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnöke ellen.

Dr. Sós Tamás sérelmezi, hogy Szabó a széles nyilvánosság előtt terjesztette azt, - a minden alapot nélkülöző állítást - miszerint, a HVL-INVEST 280 millió forintos követelése, annak keletkezése tekintetében az előző közgyűlés elnökét személyes felelősség terheli.

Felperesként Dr. Sós Tamás annak megállapítását kéri a bíróságtól, hogy ez az állítás valótlan és alkalmas a jó hírnév megsértésére, mert a HVL-INVEST 280 millió forintos követelése tekintetében őt sem közvetlen, sem közvetett felelősség nem terheli.

A sérelem súlyára tekintettel dr. Sós Tamás azt is kéri a Heves Megyei Bíróságtól, hogy a bíróság Szabó Róbertet 1 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kötelezze."

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

A konvergencia program időseket, betegeket és munkavállalókat érintő hatásairól szóltak pénteki egri sajtótájékoztatójukon Kiss Péter és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselők.

-         Heves megyében is több ezren írták alá azokat az aláírásgyűjtő íveket melyekkel tiltakoznak az emberek a megszorítások ellen- kezdte a tájékoztatót az MSZP megyei elnöke.

Folytatva a gondolatmenetet, Kiss Péter elmondta, hogy a konvergencia program alapvetően két társadalmi csoportot érint: az időseket ill. betegeket, valamint a munkavállalókat.

-         Az Orbán-kormány a szegényektől csoportosít át pénzeket, a jobb módúak felé, mintegy 800 milliárd forintos összegben. Az MSZP szerint is kellenek a reformintézkedések, azonban nem ilyen mértékben.

Kiss Péter hozzátette, hogy a kormány szerint túlzó a munkavállalók jelenlegi védelme, ez jelentős mértékű cinizmusra ad okot és nem ez az Európába vezető út a munkaerőpiac terén.

A konvergencia program munkavállalókat érintő legjelentősebb pontjai: a munkaidő heti 48-50 órára emelése (kifizetésnél azonban csak 40 órát jelent továbbra is), megreformálnák a szabadságot is, mellyel az eddigi közös megegyezés, ill. a munkavállaló szabad rendelkezése helyett a munkaadó rendelkezne. A túlórát szabadnapok kiadásával tervezik letudni. A próbaidőt az eddigi 3 hónapról 6 hónapra emelnék, mellyel azt érnék el, hogy a cégek esetlegesen csak 6 hónapos etapokra alkalmaznák a munkavállalókat.

A munkabaleset fogalmát szűkítenék, így bizonyos balesetek nem tartoznának bele ebbe a körbe.

-         Ez az intézkedéssor még Latin-Amerikában is kiverné a biztosítékot. A társadalom kettéosztása folyik – zárta sajtótájékoztatóját Kiss Péter.

Közcélú foglalkoztatottak kezdték meg a munkát április 1-én az egri Polgármesteri Hivatalban. Eger önkormányzata 210 fő foglalkoztatására pályázott, végül 150-en álltak munkába.

Számukra ez a lehetőség részmunkaidős, napi négyórás elfoglaltságot jelent. A Polgármesteri Hivataltól megtudtuk, hogy a  programban olyan személyek vehetnek részt, akik bérpótló juttatásban részesülnek, a közfoglalkoztatás költségeinek 5%-át állja az önkormányzat, 95%-át Eger támogatásként kapja.

A 150 főt négy hónapra vette fel az egri önkormányzat, a minimálbér arányos részét kapják fizetésként és hasznos lehet számukra az itt szerzett munkatapasztalat. A hivatalnál később, egy újabb pályázati szakaszban –hasonló feltételekkel- lehetőség nyílik majd további állás nélküliek foglalkoztatásra.

A 150 közcélú foglalkoztatott közül 60 fő a városi oktatási, szociális intézmények, a sportlétesítmények kezelőinek segítenek, a karbantartási feladatokat végzik, vagy más kisegítő munkakörökben dolgoznak. A többiek a Polgármesteri Hivatal szervezésében tevékenykednek, illetve nagyobb létszámban a városüzemeltetési, köztisztasági és városszépítési feladatok ellátásában vesznek részt.

Fontos információ, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján a munkanélkülieknek 2011-ben minimálisan 30 munkanapot dolgozniuk kell közcélú munkásként, ellenkező esetben a jövő évben már nem lesznek jogosultak a juttatásra. Ennek ellenére a 210 megszólított közül akadt olyan, aki meg sem jelent a hivatal felhívására, vagy nem fogadta el a felkínált munkát. Utóbbiak az együttműködés megszegése miatt a jövőben nem jogosultak a bérpótló juttatásra sem.

A valósághoz kell igazítani a megyeszékhely helyi buszos vonalhálózatát, s ha ez megtörtént, –az igények és lehetőségek ismeretében- a menetrendet is meg kell újítani. A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az önkormányzat és az Agria Volán Zrt. január elején öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá a fenti célok elérése érdekében.

Megérett a változásra Eger város tömegközlekedése. Ahogyan arról korábban már többször szó esett: a valósághoz kell igazítani a megyeszékhely helyi buszos vonalhálózatát, s ha ez megtörtént, –az igények és lehetőségek ismeretében- a menetrendet is meg kell újítani. A Polgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az önkormányzat és az Agria Volán Zrt. január elején öt évre szóló együttműködési megállapodást írt alá a fenti célok elérése érdekében. Szeretnék csökkenteni a környezetterhelést, egyben folyamatosan emelni kívánják a közszolgáltatások színvonalát. Az elmúlt hetekben a két fél egyeztetett a buszmegállók szükséges felújításáról, új, fedett váróhelyek kialakításáról és az utas-tájékoztató rendszer fejlesztéséről is.

A munka most már az első látványosabb szakaszhoz ér: ahhoz, hogy az egri buszos vonalhálózatot a 2011-es helyzethez és igényekhez igazítsák, alapos felmérésre van szükség. Első feladatunk az utasszámlálás, melyet a szakemberek április 14-én, a teljes üzemi időszakra vonatkozóan végeznek el. Ennek egyik eleme az adatgyűjtés, hogy kiderüljön: egy átlagos tanítási- és munkanapon hányan veszik igénybe a közlekedési vállalat szolgáltatását. Az utasszámlálást járatonként –forgalom függvényében- 2-3 diák számlálóbiztos végzi majd. Figyelik az ajtókon le- és felszálló utasokat, majd egy egységes nyomtatványra jegyzik fel a látottakat.
A számlálóbiztosok egy másik csoportja –közel 40 megállóhelyen- az utazási szokásokról kérdezi majd az autóbuszra várakozókat. A kérdések a díjfizetés módjára is vonatkozhatnak. Kérjük a lakosságot, hogy együttműködésükkel segítsék a kérdezőbiztosok munkáját, hiszen mindannyiunk érdekében, azért dolgoznak, hogy az új vonalhálózat valóban a reális egri helyzethez igazodjon!

A kutatási eredmények feldolgozása után (közlekedéstervezési módszerekkel és számítógépes programok segítségével) grafikusan is láthatóvá válik Eger autóbusz-hálózatának forgalma, sőt az egyes járatok (pl. 5-ös, 12-es) utasforgalma is pontosan megállapítható. Ennek alapján indul majd el a közel 40 éves egri vonalhálózat teljes újratervezése. A munkálatok állásáról, a tervezett fejlesztésekről a Eger MJV Önkormányzata és az Agria Volán Zrt. folyamatosan tájékoztatja majd a lakosságot.

Az Orbán csomag megszorításai a legelesettebbekből csinálnak bűnbakot. Mintha ők tehetnének arról, hogy a gazdagokat támogató adórendszer bevezetése miatt csak az idén 600 milliárd forint bevételtől esik el a költségvetés…- mondta el dr. Sós Tamás keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Adórendszer, családi adózás

A nemzetgazdasági tárca közleménye szerint közel 700 ezer család részesül családi adóalap-kedvezményben. Ez azonban jóval kevesebb, mint ahány gyermekes család van, hiszen családi pótlékra több mint 1,2 millió család jogosult. Azaz az érintettek legalább 40%-a nem részesül a kedvezményben.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a jelenlegi családi kedvezmény az adózó bruttó béréből kerül levonásra, ezért bizonyos szintig egyszerűen nem tudják kihasználni a kedvezményt.

•    Az egy gyermeket nevelők kb. 110 ezer forinttól tudja teljesen igénybe venni a kedvezményt, esetükben ez 10 ezer forintot jelent.
•    A két gyermekes havi 160 ezer forintos keresettől tudják a 20 ezer forintnyi kedvezményt megkapni.
•    A három vagy több gyermeket nevelők 490 ezer forinttól vehetik teljes mértékben igénybe a gyermekenkénti 33 ezer forintos kedvezményt.

Mivel a sokgyermekes családok közül csak a magasabb jövedelműek tudják teljesen igénybe venni a kedvezményt, így éppen a nagyobb szegénységi kockázatú három vagy többgyermekes családok nem jutnak majd hozzá a teljes kedvezményhez. A Költségvetési Tanács őszi becslése alapján alig 5%-uk kapja meg azt teljes mértékben.

Ma már a gyakorlatban is sokan láthatják, hogy az adójóváírás szűkítése, a sokak számára nem teljes mértékben igénybe vehető adó-alapkedvezmény nem a várt hatást eredményezte: nem nőtt a fizetése. Az inflációt is figyelembe véve a gyermektelenek esetében különösen nagy reálbércsökkenés is előfordulhat.

A napokban megjelent egy tanulmány, amely szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott 5-6%-os bruttó béremelési ütem nem elegendő ahhoz, hogy az alacsonyabb keresetű gyermektelenek reáljövedelme 2011-re ne csökkenjen.  Számítások szerint, ha valaki nem keres havi bruttó 290 ezer forintot és nem tudja a gyerekkedvezményt érvényesíteni, még egy 5 százalékos béremeléssel is 3-5 százalékot veszít a reáljövedelméből. Azonban, ha nem emelik a munkavállaló bérét, akkor akár 9%-os reálbércsökkenést is elszenvedhetnek az érintettek.

Egyesek szerint akár a másfélmilliót is elérheti azok száma, akiknek az 5 százalékos béremelés sem elég a reálbér szinten maradásához . Ez pedig még a nemzeti együttműködés rendszerében is kétszer akkora szám, mint a családi kedvezményt kapó 700 ezer család.

Szociális támogatások
Az idei költségvetésben sok esetben csökkentették a szociális támogatásokra fordítható keretet, a nyugdíjminimumot nem emelték, ezért az ellátások összegei nominálisan sem változtak, reálértékükben tovább zuhantak.

Közfoglalkoztatás átszervezése
A kormány már erre az évre azt ígérte, hogy átalakítja a közfoglalkoztatás rendszerét, és a tavalyi nagyjából 100.000-rel szemben idén 220.000 embernek ad közmunkát. Csakhogy a költségvetésben erre szánt 64 milliárd forint négy hónapra sem elég, ha nyolcórás munkaidővel és minimálbérrel számolunk, és négyórás munkaviszonnyal is csak bő féléves foglalkoztatást tesz lehetővé.
A mostani rendszerben az önkormányzatnak jobban megéri segélyen tartani a jogosultakat, mint bevonni őket a közfoglalkoztatásba.

Orbán-csomag

A jóléti rendszer egyes elemei talán korrigálásra szorulnak, de a most bejelentett megszorítások csak a pénzbehajtásról szólnak, hasonlóképpen, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetések lenyúlása. Az sem jelentett nyugdíjreformot, mint ahogy az sem reform, hogy emberek százezreit fenyegetik, és riogatják őket azzal, hogy bármikor ellátatlanokká válhatnak, akár a rokkantellátás területén, akár a munkanélküli ellátásoknál, vagy egyéb szociális területen.

Rokkantellátás
A bejelentések szerint százezer embertől akarják megvonni az ellátást valamilyen módon. A megszorítások nagyjából 550 ezer főt érinthetnek, akiknek ellátásaira több mint 380 milliárd forintot terveztek be az idei költségvetésbe. A százezer fős létszámcsökkentés azt jelenti, hogy az érintettek majd 20%-ának a megélhetését veszélyezteti a kormány, hiszen megfelelő rehabilitáció, illetve munkahely nélkül még a „legegészségesebbek” sem fognak tudni munkát vállalni.

Táppénzszabályok
A kormány szerint a táppénzcsalók ellen is fel kell lépni. Ezzel szemben, nemzetközi összehasonlító adatok szerint nálunk hamarabb visszatérnek a táppénzről a munkavállalók, mint sok, nálunk fejlettebb uniós országban.
A Bajnai kabinet a táppénzszabályokon már változtatott, annak érdekében, hogy ne adjon okot a visszaélésre a rendszer.
A KSH adati szerint 2003 óta folyamatosan csökken az alkalmazásban álló táppénzesek napi átlagos létszáma. (Hét év alatt 30 ezer fővel csökkent a létszám.) Hasonlóan mérséklődött ezen időszakban a táppénzes napok száma is.

Oktatás
A kormány tervei szerint a tankötelezettség korhatárát csökkenti akarja 18-ról 15 évre.
Jelenleg nagyjából 600.000 a 15-19 éves korúak száma, közülük 450.000-en középiskolai tanulók (gimnázium, szakközépiskola), míg 150.000-an szakiskolában tanulnak. Valószínű, hogy azok, akik általános iskola után munkába állnának, főként ez utóbbi csoportból kerülnek ki, ám nyilvánosan egyetlen becslés sem hangzott el arról, hogy ez hány ember lehet.
Ezzel tovább rombolják a munkaerő-piaci lehetőségeket és a fiatalok későbbi kilátásait a munkavállalás tekintetében.

Munkanélküli ellátás
Az elképzelések tartalmaznak egy drasztikusjavaslatot, mely szerint a mostani 270 napot 90 napra faragná le az álláskeresési járadék folyósítási idejének, vagyis csak 3 hónapig járna álláskeresési támogatás. Továbbá a járadék összegét is csökkenthetik. Ezzel az amúgy is nehéz helyzetben lévő, dolgozni akaróktól veszik el a mindennapi megélhetést. - állítja dr. Sós Tamás MSZP -s országgyűlés képviselő.

Orbán Viktor egykulcsos személyi jövedelemadója sokak számára adóemelést hozott- fejtette ki álláspontját a keddi sajtótájékoztatón dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

A 300 ezer forintos bér alatt keresőknek csökken a nettó jövedelme. A közszférában az alkalmazottak több, mint 50 százaléka kevesebb pénzt kapott kézhez, mint 2010-ben. Orbán Viktor a „bérkommandóval” valóban elismerte, hogy egy igazságtalan adórendszert hozott létre.
Az adóreform negatív hatása különösen ott jelentős, ahol magas az kiskeresetűek foglalkoztatási aránya. Sokan vannak minimálbéren illetve szakmunkás bérminimumon.
Amikor a Kormány a munkaadókra hárítja a bérkompenzáció terhét, nem veszi figyelembe, hogy ez a munkaadóknak a kapcsolódó járulékokat és a hozzájárulásokat is jelenti. Ez 27 százalék a béremelésen felül, a szakképzési hozzájárulás fizetése esetén pedig 28,5 százalék.
Nagyon sokan jelezték Heves megyében is elégedetlenségüket, melynek bizonyítására fizetési papírjaikat juttatják el az MSZP-hez. - mondta el dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.
Folyamatosan százak csatlakoznak az „Időben szólunk” aláírási kampányhoz is, mellyel a Kormány igazságtalanságai ellen emelik fel hangjukat.

Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.

Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.

Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.