Keresés: „gyakorlat” (174 találat)

A verpeléti laktanya területén került megrendezésre csütörtökön a II. Heves Megyei Tűzoltó Szakmai Vetélkedő. A versenyt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte, de az előkészítő feladatokból az egri tűzoltóság állománya is kivette a részét.

A megmérettetésen a megyében működő hivatásos tűzoltóságok szakemberei vettek részt, akik elméleti és gyakorlati feladatok teljesítésével mérték össze tudásukat.

Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a katasztrófavédelem igazgatója a verseny ünnepélyes megnyitóján köszöntötte a versenyzőket és a meghívott vendégeket, és a nagy melegre való tekintettel engedélyezte, hogy az egyes gyakorlati feladatokat a tűzoltók könnyített felszerelésben hajtsák végre. A tűzoltók szívósságát, alakiasságát semmi sem jellemezheti jobban annál, hogy ezt a könnyítést nem vették igénybe és a megszokott felszerelésükben a mindennapi rutin szerint hajtották végre a feladataikat.A versenyzők az első állomáson a tűzoltó fecskendőn rendszeresített beosztásuknak megfelelő szakmai tesztlapokat töltöttek ki. A második állomáson a gépkocsivezetők ügyességét mérték fel többek között szlalomozással, „Y” megfordulással. A következő állomáson a lánglovagok két sérültet mentettek ki létrán behatolva egy épületből. A következő állomáshely felé haladva a tűzoltóautó vezetőjének 20 kilométer/órás sebességet kellett a lehető legjobban megközelítenie úgy, hogy a kilométeróra le volt ragasztva. A rendőrség bevonásával egy traffipax mérte az autók sebességét. A harmadik feladatban a szakemberek egy vasrudat átvágva jutottak be az épületbe, ahol hordókban lévő veszélyes anyagot azonosítottak, majd mentesítő helyre juttattak el ezután pedig egy füsttel teli épületből gázpalackot mentettek ki. Innen tovább haladva - az utóbbi időben éles helyzetben is gyakori - fakidőléssel találták szemben magukat. A tűzoltók elvégezték a műszaki mentést: motoros fűrésszel feldarabolták a fát és eltávolították az úttestről. Az utolsó állomáson égő autót kellett eloltaniuk, majd egy autóba szorult sérültet mentettek ki és szállítottak az elsősegélynyújtó helyre.

A verseny végeztével a kimerült tűzoltók ásványvízzel és babgulyással igyekeztek szervezetüket regenerálni, hiszen az élet akár azonnal előidézhet olyan helyzetet, amikor újra teljes erőbedobással a valóságban kell szakmájukat gyakorolniuk – ahogyan az aznap talált bomba miatti Eger belvárosi kiürítéssel meg is történt.
A verpeléti vetélkedő a megyei válogatót is jelentette, amelyről a győztes a szeptember 15-én, Szolnokon megrendezésre kerülő országrészi versenyen képviseli megyénket.

A verseny végeztével Plachi Péter mk. pv. alezredes igazgató-helyettes értékelte a csapatok teljesítményét megköszönve az egész éves áldozatos munkát és a versenyre történő felkészülést. A megyei verseny végeredménye: 1. Hatvan Hivatásos Tűzoltóság 2. Heves Hivatásos Tűzoltóság 3. Eger Hivatásos Tűzoltóság B csoport 4. Eger Hivatásos Tűzoltóság  C csoport 5. Gyöngyös Hivatásos Tűzoltóság 6. Eger Hivatásos Tűzoltóság  A csoport

Tesztlap egyéni legjobb eredményei:
Irányítói kategória: Éles Viktor (Heves)
Beosztott kategória: Kulcsár Gábor (Gyöngyös)
Gépjárművezetői kategória: Hortobágyi Viktor (Eger)

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

  Az elmúlt hétvégén Hajdúböszörményben rendezték meg a VI. Harcművészet és Életmód Fesztivált, ahol három egri versenyző is kiváló eredményt ért el.

A Harcművész és Életmód Fesztivált eredeti célja a Tai-Qi stílust gyakorló tanítványok versenylégkörhöz való szoktatása, de a 2010. évben már Romániából érkező harcművészek és hazai kick box és K1 versenyzők is küzdőtérre léptek.

Idén a küzdelmek kategóriánként négy-öt, míg a formagyakorlatok öt-tíz indulóval zajlottak. A fesztivál első részében formagyakorlat versenyt rendeztek. A saját stílus valamennyi gyakorlójának (korcsoportra bontva) kötelező volt részt vennie a tradicionális tai-qi pusztakezes formában, ezt követően a tradicionális fegyveres formagyakorlatok következtek, majd a free style formagyakorlatok.A következő rész a küzdelmeké volt. Nagy Ferenc tanítványai ligh contact szabályrendszer szerint indultak (félerős találatok, kesztyű,fej és lábvédő kötelező a gyermekeknél). Nagy László (5 éves Deák Ferenc úti óvoda) idén kezdte a versenyzést, az áprilisi, Nyíregyházán megrendezett Tai-Qi stílusbajnokságon mutatkozott be. Nagy Rita Anna (9 éves Pásztorvölgyi Általános Iskola) és Vizi Mátyás (17 Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium) már több hazai és nemzetközi versenyen is jeleskedett. Idén Rita Anna a kevés leány nevezés miatt fiúk mezőnyében indult. Matyinál most tört meg a jég, eddig felváltva állt a dobogó 2. ill 3. fokán, de idén letisztult, látványos küzdelemmel kiérdemelte a bajnoki címet.Eredmények:

Formagyakorlat:

Nagy Rita Anna (0-10 év leány) 1. hely
Nagy László (0-10 év fiú) 3. helyKüzdelmek, Light-contact:
Nagy László 30kg 2.hely
Nagy Rita Anna 40kg 2.hely
Vizi Mátyás 60kg 1. hely

Jelentős létszámmal 57 fő próbaidős rendőr őrmesterrel nőtt Heves Megye járőreinek állománya. Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között tettek esküt a leendő rendőrkollégák a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.

A fiatalok érettségire épülő egyéves rendészeti szakközépiskolát végeztek, melyből még egy év hátra van, melyet már szolgálat mellet fejeznek be. A hétfői eskü után kezdik szolgálatukat 23-an az Egri Rendőrkapitányságon, 12-en a Gyöngyösi, 8-an a Hatvani, 8-an a Hevesi és 6-an a Füzesabonyi Rendőrkapitányságon. A ifjoncok még három- plusz egyhetes útlevélkezelői és határrendészeti képzésben fognak részt venni és 1 hónapos csapatszolgálati képzésre lesznek kivezényelve a készenléti rendőrség állományába, de ezektől függetlenül augusztus 1-jével felveszik a szolgálatot a kirendelt rendőrkapitányságon.

Kovács Miklós rendőr ezredes elmondta: már nagyon várták az újoncokat. A várakozásokat az előzte meg, hogy 2008-ban a határőrség integrációjából sajnálatos módon Heves Megye negatívan jött ki, amely a létszám viszonyaikban is megnyilvánult. Heves Megyei a rendőrség tekintetében az ország egyik legkisebb állományú megyéje volt. Ezt a létszámproblémát folyamatosan jeleztük elöljáróink felé és az Országos Rendőr-főkapitányság és a Belügyminisztérium vezetése a mutatóink alapján egyértelműsítette, hogy a probléma valós, és a keretet emelni szükséges. Ez a létszámemelkedés 2011. július 1-vel realizálódott az 5 + 1 hónapos képzésből ideérkezőkkel, majd a most augusztus 1-vel nálunk kezdőkkel.
Az ezredes az újoncoknak kifejtette, hogy milyen fontos és szép hivatást választottak, melyhez elengedhetetlen, hogy az eddig megszerzett tudást alapul véve a kapitányságokon olyan emberek segítség a munkájukat, akiktől lehet tanulni és kötelességük is tanulni. Fontos, hogy minél hamarabb elsajátítsák a rendőri szakmának azon gyakorlati elemeit, amelyek felhatalmazzák majd arra, hogy az állampolgárok meg legyenek elégedve a munkájukkal és az esküjüknek megfelelően teljesítsenek.
Az ezredes zárásként felajánlotta a segítségét mindenben, és kérte, hogy minél gyorsabban szerezzék meg a megfelelő gyakorlati ismereteket és integrálódva a rendőrség szervezetébe, működjenek együtt a többi kollégával.
A próbaidős rendőr őrmesterek már a mai napon szolgálatba álltak.

Forrás: Egriszín

Idén július 13-a és 17-e között rendezik meg a 29. Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlatot, amely több évtizede magyar katolikus fiatalok százait vonzza a Kárpát-medence minden pontjáról – hangzott el a ma délelőtti sajtótájékoztatón.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Család Éve kapcsán a találkozó idei témája a család lesz. A fő gondolat kifejtését és elmélyítését segítik az egyházi és a civil életből hívott előadók és a kiscsoportos műhelyfoglalkozások is, amelyek lehetőséget nyújtanak a fiataloknak az elhangzottak feldolgozására, élményeik és gondolataik megosztására – mondta Szarvas István egyházmegyei ifjúsági referens.
A fiatalok Kerényi Lajos piarista és Ternyák Csaba érsek mellett idén találkozhatnak majd többek közt Bíró László tábori püspökkel, Beer Miklós váci megyéspüspökkel, Kormosné Debreceni Zsuzsával a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztályának, Népesedési és Családügyi Osztály vezetőjével is.

A találkozóról és a jelentkezés módjáról további információ a www.szalokitalalkozok.hu oldalon található.

Forrás: Egriszín

Dr. Sós Tamás sajtóközleménybe reagált az Eger város közgyűlésében elhangzottakra:

"A városi Közgyűlés legutóbbi ülésén Habis László polgármester úr azt állította, hogy én valaha azt mondtam a Regionális Fejlesztési Tanács ülésén, hogy „Egert meg kell büntetni!” Ez a kijelentés nem fedi a valóságot. Sajnálom, hogy polgármester úr is beáll abba Fideszes a kórusba, amely alaptalan, aljas és hazug rágalmakkal próbálja lejáratni a tőle eltérő véleményt képviselőket.

Ezzel szemben az igazság az, hogy az Eger gimnáziumainak kedvező többségi álláspontot éppen polgármester úr ötletszerű politizálása változtatta meg.

Habis László, aki a szavazás előtt módosító indítványában azt kérte, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium helyett a Dobó István Gimnázium kapja meg a támogatást, ezzel felborította az Egernek kedvező, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium felújítását célzó többségi álláspontot.

Ezt követően döntött úgy a Tanács, mivel Eger polgármestere nem támogatta a többségi javaslatot , ezért az eredeti szakmai pontszámok szerinti értékelést vegyék figyelembe, és így a megyei fenntartású egri Arany János Általános Iskola és Szakiskola részesül az RFT támogatásában. Azaz, Eger városában valósult meg a fejlesztés.

Érthető Habis László aggodalma és látható indulata ebben a kérdésben, még talán az is, hogy folyamatosan valótlanságokat állít ebben az ügyben, hiszen gyakorlatilag megakadályozta azt, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnázium felújítására megkapja az előterjesztés szerinti támogatást.

Visszautasítom azokat a nekem tulajdonított szavakat, miszerint Eger megbüntetéséről beszéltem volna. Ez a gondolkodásmód, ez stílus tőlem idegen, aki ismer, az tudja, hogy sem okom sem késztetésem nincs ilyen kijelentésekre.

Elvárom, hogy Habis László polgármester úr nyilvánosan kövessen meg a rágalmazásért."

A Városháza közleménye:

"Egy mondat Habis László polgármester nevében:
Sós Tamás mai közleményét nem tartjuk reagálásra érdemesnek."

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

Az Ariadné program –találd meg a saját utad az építő közösségekben, @tanulás, képzés, önfejlesztés által TÁMOP projekt zárókonferenciáját tartották hétfőn Egerben az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A program az Egri kulturális és Művészeti Központ valamint a füzesabonyi Városi Intézményi Központ falai között 2009. szeptember1. és 2011. június 30 között zajlott. A program alapvető célja az egész életen át tartó tanulás elvének terjesztése, a lakosság munkaalkalmasságának javítása, a versenyképesebb tudású felnőttek számának növelése. Az elmúlt 17 hónap alatt Irodai alkalmazásokat, útban a távmunka felé, gyakorlati önmenedzsment és pályázati informatika, valamint 5. és 6. osztályos felzárkóztató képzéseket tartottak.

A zárórendezvényen Mészárosné Pusztai Éva az EKMK igazgatója elmondta: Újfajta lehetőség volt ez a felnőttképzési program, hiszen a nonformális tanulásnak nehéz és rögös útját próbáltuk ki. Rájöttünk, hogy milyen nagy szükség van ezekre a képzésekre, hogy ezek az emberek megállják a helyüket a munkaerőpiacon. 6 felnőttképzési akkreditációt szerzett az intézményünk a füzesabonyi társintézménnyel együtt, amelyekkel bármikor indíthatunk újabb tanfolyamokat. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Munkaügyi Központtal, az Arany János Általános Iskolával, az ÉRÁK-kal és a Heves Megyei Iparkamarával is.

Kelemen Éva a projekt menedzsere hozzátette: közel 90 millió Ft-ot nyert az Ariadné program, amelyből 8 tanfolyamot indítottunk el, közel 2000 emberrel kerültünk kapcsolatba, melyből 115 fő kapott bizonyítványt és 10 fő már el is helyezkedett. Sikerült Egerben és Füzesabonyban is egy-egy 16 számítógépet tartalmazó számítógéptermet kialakítani, ami segíti későbbi munkánkat is. A képzések nagyon népszerűek voltak, így nagy volt rájuk a túljelentkezés. Elsősorban hátrányos helyzetű roma származású lakosokat érintett, ami nem meglepő, hisz nem csak hogy ingyenes, de támogatott is volt, és szerencsére a lemorzsolódás sem jellemezte, ami a képzések szükségességét igazolja.

Mindkét intézmény vezetője sikeresnek értékelte az Ariadné programot és remélik, hogy a jövőben lesz lehetőségük folytatni a már elkezdett munkát a már rendelkezésükre álló eszközökkel.

Forrás: Egriszín

Az „Informatikai infrastruktúra fejlesztése Eger Város oktatási intézményeiben” című projekt zárórendezvényét tartották szerdán Egerben, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában.

A zárórendezvényen Dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: napjainkban komoly jelentősége van az informatikai tudásnak, hiszen a munkaerőpiacon igen nehezen lehet érvényesülni enélkül. Hozzátette: az egri önkormányzat fontos lépést tett azzal, hogy uniós támogatással felszerelte oktatási intézményeit a legkorszerűbb eszközökkel.

Rázsi Botond, Eger MJV alpolgármestere korábbi intézményvezetői tapasztalataira utalva rámutatott: az eszközök megléte kulcsfontosságú a színvonalas oktatáshoz, s míg néhány évvel ezelőtt elérhetetlennek tűnt az ilyen technikai színvonal, mára az iskolák hozzájuthattak a berendezésekhez. A program és az önkormányzat támogatásával a pedagógusok továbbképzéseken is részt vesznek. Ballagó Zoltán projektmenedzser ismertetőjében elmondta: közel 200 millió forintot nyert pályázaton Eger város önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében oktatási intézményeinek informatikai fejlesztésére. Május végéig négy általános iskola és hét középiskola kapott 119 iskolai tananyagcsomagot, interaktív táblákkal, notebookokkal, kivetítőkkel, iskolai PC-kel. Bodnár Gábor, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola igazgatója az intézményvezetők nevében köszönetet mondott a pályázat adta lehetőségekért, s az önkormányzat támogatásáért, mellyel a program költségvetésén felül további többmilliós forrást biztosított bútorok, kiegészítők vásárlására. Az ünnepélyes rendezvény résztvevői a program zárásaként a gyakorlatban is megismerhették az eszközök működését a Hunyadi Mátyás Általános Iskola harmadikosainak bemutató óráján.
A projekt főösszege: 195 552 000 Ft.
A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja.

Kerecsenden 10 ezer paradicsom, paprika palántát osztottak szét azok között, akik vállalkoztak arra, hogy saját kertjeik megművelésével családjuk számára termelnének zöldség- és gyümölcsféléket. Az Eger Vidék Kincsei segítségével pályáztak erre a lehetőségre. A közel száz hátrányos helyzetű helyi lakos, először elméleti oktatáson vett részt, hogy a zöldségtermesztés alapjait elsajátítsa.

A mai napon az így megszerzett tudást gyakorlatba is átültették. Sári László polgármester elmondta: a faluban nagyon sok szegény család él, nagy a munkanélküliség és a képzetlen romák száma is igen magas. A növénytermesztés lehetőséget ad arra, hogy a számukra megvásárolhatatlan primőrök is felkerülhessenek ételeik sorába. Az elmúlt esztendőben létrehozott óvodai konyhakert adta az ötletet a saját konyhakertek létrehozására. A pályázat lehetőséget adott, hogy az oktatásban résztvevők növénytermesztői szakvégzetségre tegyenek szert. A palánták szétosztásával nem fejeződött be a program, a munkafolyamatok rendszeres figyelemmel-kisérésével, igény szerint további segítséget nyújtanak a romáknak.