Kékestetőn hétfőn hajnalban leesett az első hó. A sícentrum munkatársai bizakodók: hamarosan megtelnek a hegyoldalak sportolókkal, kirándulókkal.
Hó még csak mutatóban van, mégis sokan voltak kíváncsiak a látványra, a téli Mátrára. A bátrak már le is csúsztak a pályán, a legbátrabbak szétnézhettek a kilátóból.
Valaki felgyújthatta a szemetet.
Mint tegnap beszámoltunk róla, az egri Rozália temető mellett nagy mennyiségű, szeméttel kevert falevelet tárolnak. Mint a temető gondnoka elmondta, legkésőbb tavaszig elszállítják a felgyülemlett hulladékot.
Kedd délután telefonáltak a temető környékén élők és a városban közlekedők, hogy óriási füstöt látnak a tegnap bemutatott szeméthegy felől. A füst betakarja az egész környéket, a házakban is alig tudnak megmaradni.
Személyes sértésnek érzi és valamelyik konkurens kezét véli felfedezni a tűz keletkezésében a temető gondnokságát ellátó cég vezetője. Elmondása szerint szerda reggelre várták a munkásokat, hogy az adásunkban is bemutatott szemétdombot megszüntessék.
A szomszédok hívták telefonon, hogy a falevelek égnek, majd megérkezése után a cégvezető személyesen hívta ki a tűzoltókat.
A környéket hatalmas füst borította be, hiszen nem csak a falevelek égtek, hanem a kupacban lévő műanyagok is.
A katasztrófavédelem szóvivője érdeklődésünkre elmondta: fél 5 körül érkezett a bejelentés hozzájuk, 1 gyorsbeavatkozó egységgel vonultak a tűz megfékezésére.
2013. október 29-én, 62 LEADER Helyi Akciócsoport közreműködésével Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán létrejött a LEADER Egyesületek Szövetsége országos hatáskörű civil szervezet melynek célja a LEADER szervezetek szakmai munkájának segítése.
Az országos ernyőszervezetként működő egyesület vállalja fel a hazai LEADER módszer elveinek megfelelő vidékfejlesztési program szakmai képviseletét, a Helyi Akciócsoportoknál felhalmozódott tudás- és tapasztalat összegyűjtését és megosztását, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósítandó program népszerűsítését. A szervezet további céljai között szerepel az együttműködés a vidékfejlesztéssel foglalkozó állami és önkormányzati szervekkel a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásában, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése a vidékfejlesztés területén.
Az alakuló ülésen részt vett dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, és Tar Gyula megbízott igazgató, osztályvezető, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet képviseletében.
Az országos szervezet megalakulásában a Magyarországon működő LEADER Helyi Akciócsoportok közel fele, 46 alapító tagszervezet vett részt. Mind a hét magyarországi régió képviselteti magát a megalakult egyesületben, és a szervezethez való csatlakozás lehetősége továbbra is nyitva áll a Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoportok előtt.
Az alakuló közgyűlésen a tagság a LEADER Szervezetek Szövetségének elnökévé választotta dr. Finta Istvánt, a Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület elnökét. A szervezet alelnöke Rácz Judit a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője, és Gelencsér Géza, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke. A közgyűlés által választott Elnökség tagjai: Hutvágnerné Kasper Judit munkaszervezet vezető, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Kodák József munkaszervezet vezető, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület, Szabó Tibor munkaszervezet vezető, Zala Termálvölgye Egyesület, Szendrői Júlia munkaszervezet vezető, Völgy-Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Dr. Szemán Ákos munkaszervezet vezető, Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület, Völgyi Tamás titkár, Szinergia Egyesület.
A Felügyelő Bizottság elnöke Bíróné Nagy Csilla munkaszervezet vezető, Hortobágyi LEADER Egyesület, a bizottság tagjai: Dr. Vén Gabriella munkaszervezet vezető, Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, és Szabó István elnök, Tisza-Tó Térsége LEADER Egyesület.
A LEADER Egyesületek Szövetsége, (rövid nevén LESZ), erősítve a LEADER Helyi Akciócsoportok pozitív megítélésének támogatását Etikai Bizottságot hozott létre, melynek elnöke Dr. Orcsik István, a Hortobágyi LEADER Egyesület elnöke, a testület tagjai: Pál Zoltán elnök, Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Hargitai Katalin főtitkár, Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Horváth Márton munkaszervezet vezető, Mecsekvidék Egyesület, Vida Tamás elnök, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület.
A helyi fejlesztéspolitikai feladatok ellátására Magyarországon 95 LEADER Helyi Akciócsoport működik. A LEADER szervezetek összefogására létrejött LEADER Egyesület Szövetsége fontos célkitűzése a vidéki területek egységes fejlesztésének előmozdítása, valamint a vidék-város partnerség erősítése, különösen a 2014-2020 közötti időszakban.
A LEADER Egyesületek Szövetsége alakuló közgyűlésén készült videofilm linkje:http://www.youtube.com/watch?v=eMBW5RGb4pg&feature=c4-overview&list=UUHhtGVcXE6YGfSNr7chOs4w
Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.
Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.
– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.
– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.
Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.
Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.
Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.
Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.
– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.
Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők
Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.
Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak
A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.
Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.
Forrás: HEOL
Magyarországon a használatból már kivont szerves oldószereket, szén tetrakloridot, illetve triklór- és tetraklór etileket találtak az Abasár vízellátását biztosító kutakban. Ma estére kiderül, hogy korlátozással, azaz háztartási és tisztálkodási célra használható-e a szennyezett víz a településen, ahol jelenleg teljesen szünetel a vízellátás.
Abasár polgármestere, dr. Lénártné Benei Anikó hétfőn délelőtt jelezte, hogy a helyi vízszolgáltató, az Észak-magyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. a település vízellátását biztosító kutakban a vizsgálatok során szerves mikroszennyező anyagok jelenlétét mutatta ki. Az eset kivizsgálása és a helyzet megoldása érdekében a Horváth László által vezetett Heves Megyei Védelmi Bizottság azonnal egy operatív törzset hozott létre. Miután a szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértéket, a Hatvani Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete a községben határozatlan időre elrendelte a vezetékes vízellátás szüneteltetését és az átmeneti vízellátás biztosítását. Az abasáriakat szórólapokon és hangosbemondón már hétfő délután tájékoztatták a történtekről. A vizet biztosító lajtoskocsik, ivóvíztartályok hétfőn estétől öt helyszínen szolgálták a lakosság ellátását.
A Heves Megyei Védelmi Bizottság Egerben tartott, mai, rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatón Horváth László elmondta: olyan szerves oldószereket, mint a vízben talált szén tetraklorid, triklór- és tetraklór etilek, a közeli Pipis-hegyen működő félvezető- és gépgyárban használtak a nyolcvanas évekig. Augusztusban is zajlott egy a mostanihoz hasonló mérés Abasáron, amikor ezeknek az anyagoknak a koncentrációja még alacsonyabb, határérték alatti volt, ám október elejére esetenként hatszoros növekedést tapasztaltak a vízszolgáltató szakemberei.
Dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tisztifőorvos szavai szerint az említett oldószerek rendkívül ritkán találhatók meg ivóvízben. Az abasári vízhálózatban nagy hígításban vannak jelen, de még nem tudni, hogy milyen kockázatot rejtenek magukban, ezért rendelték el a teljes vízkorlátozást. Folynak a hatósági laboratóriumi vizsgálatok.
A probléma megoldását illetően a leggyorsabb alternatíva az aktív szénszűrő rendszer felszerelése lehet, ami mintegy 20 millió forintba kerül és 2-4 hétbe telik. Minden más – például új hálózat kiépítése – lassabb, drágább és bonyolultabb. A kormánymegbízott kiemelte: nagyon fontos a szennyeződés lokalizálása, ezért kéri is azok segítségét, akik annak idején az érintett üzemben dolgoztak, szolgáljanak tájékoztatással, hol voltak a hulladék- illetve veszélyes anyagtárolók. Horváth László elmondta azt is, hogy az ügyben ma ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon.
Hatodik alkalommal rendezték meg Eger mellett, az Eged-hegyen a Sherpa Rallyt. A versenyzők 4 km-es távot teljesítenek, 300 méteres szintkülönbséggel. A nők 20kg ásványvízzel, a férfiak 60kg téglával megpakolva tesznek meg a hegy tetején lévő kilátóig. A sherpa-manó futamon a gyerekek is megteszik ezt a távot, bár ők még teher nélkül.
Az idei versenyt az időjárás is nehezítette: a szakadó esőben, sárban, csúszós sziklákon kellett felcipelni a súlyt, a hegytetőn pedig a ködtől a cél is alig látszott.
Hétfőn többször is riasztották a lánglovagokat Gyöngyösön.
11 óra előtt érkezett a bejelentés, hogy egy helyi lovarda mellett több bála is ég. A kiérkező tűzoltók mintegy 300 lángoló körbálát találtak a helyszínen. itt két óra alatt sikerült megfékezni a tüzet.
14 óra után ismét bejelentés érkezett: most a Sárhegy gyulladt ki, fenyegetve a hétvégi házakat is. Ebbe a tűzben mintegy 30 hektár vált a tűz martalékává. Szerencsére a tüzet időben megfékezték, így az építményekben sem esett kár.
Megtelt az Érsekkert a XVII. Egri Bikavér Ünnep nyitónapján, csütörtökön.
Csütörtök délután beindították a matuzsálemnek számító Hoffer traktort, majd este hét órakor Habis László, Eger polgármestere és Zilai Zoltán, a Magyar Borakadémia főtitkára köszöntötte a megjelenteket. Tarsoly József hegybíró elárulta: idén 38 borászat és 21 étterem van jelen, közel százféle nedűt, ebből 49 Egri Bikavért kóstolhatnak a borbarátok.
Kiemelte: bár az ünnep Szent Donáthoz kötődik, de e pár nap a szakemberek fáradságos munkájáról, a köszönetről és a háláról is szól.
A köszöntőket követően a hagyományos díjátadások következtek. A „2012. Év Egri Szőlőtermelője” Rozsnyai Mihály lett, bortermelője pedig Tóth Ferenc. A tavalyi év borgasztronómusának Bányai Róbertet, a Hotel Korona igazgatóját választották.
Hagyományosan a megnyitó után hirdették ki az Egri Borvidéki Borverseny eredményét is. A kategóriák versenyében a legjobb Debrői Hárslevelű a Varsányi Pincészet 2009-es bora lett, s miután ez a bor nagy aranyérmet is kapott, kijárt neki a Champion Díj. A fehér borok között Nagy Lajosné 2012-es Sauvignon blanc-ja, míg az Egri Csillagok között Thummerer Vilmos 2012-ese vitte a pálmát. A legjobb rosé az Ostoros-Novaj Bor Zrt. 2012-es Egri Merlot-Pinot noir-ja, a legjobb vörösbor Thummerer 2009-es Egri Syrah válogatása lett. A Thummerer pincészet az Egri Bikavér kategóriával triplázott, ugyanis a 2009-es Egri Bikavér superiorja nyert a mezőnyben. A legjobb desszertbor pedig egy 2011-es Egri Tramini lett, amelyet a Tárkánybor Kft. készített.
A vasárnapig tartó esemény programja igen színes: ma este fellép mások mellett a Group N' Swing, s lemezbemutató tart az egri Kerekes Band.
Szombaton délután 4 órától a színház előtt traktor gyorsulási- és szépségversenyt rendeznek, amelyen dr. Torgyán József, Csernus Imre, Szabó Győző és Wahorn András zsűrizik. Ugyancsak szombaton este közös koccintásra várják a borbarátokat, a cél, hogy fél 8-kor minél több Gárdonyi-bort tartalmazó pohár csendüljön össze, hogy Eger nyerje el a legkedveltebb borvidéki település címet. Vasárnap hagyományosan a Szent Donát szobornál könyörögnek a jó termésért a szőlészek, borászok.
A zenepavilonnál, az Egri Csillag színpadon ezúttal is számos remek koncert és gyermekprogramok várják a publikumot. Ma este finn fellépő is lesz, Antero Lindgren személyében.
Forrás: Heol
Fotó: Gál Gábor
Domoszlón egy teljes utcát öntött el a környező hegyekből lezúduló víz. A falu a hatalmas esőzésre felkészült, a patak egy ideje jó minőségű mederben folyik.
Az erdőből lezúduló víz azonban rengeteg ágat és hatalmas követ sodort le magával, ami eltömítette az egyik átfolyót. Mire a lakók észre vehették, már ki is öntött, hatalmas mennyiségű vízzel, sárral elborítva az egyik utcát. Csak egy munkagéppel sikerült megtisztítani az átereszt.
A környék lakói órákig takarították az utat a sártengertől.
Barátok, ismerősök és tisztelők búcsúztak el a Himalájában eltűnt fiatal gyöngyösi hegymászótól, Kiss Pétertől a város főterén.
Kékes Kutató Mentő Alapítvány szervezte a megemlékezést, hiszen a csapatnak tagja volt a fiatalon eltűnt hegymászó, Kiss Péter is. A gyöngyösi Fő téren felállított sátorban ismerősök, barátok, tisztelők rótták le kegyeletüket Péter emléke előtt.
Forrás: gyöngyös.hu