Keresés: „internet” (112 találat)

Nosztalgia és körkép a régiségvásáron

· Szabadidő

A régi tárgyak mindenkinek mást jelentenek. Sokan csak értéktelen kacatoknak tartják a megkopott, csorba, pöttyös bögréket, míg mások a fellegekben járnak, ha rálelnek egyre, ráadásul hozzá illő aljjal. Egy traktoros mintájú cigarettatárcát lehet szocreál borzalomnak is nevezni, míg másnak értékes darab a gyűjteményében. Egy azonban biztos: a régiségvásároknak romantikája van.

Minden hónap harmadik vasárnapján régiségvásárt rendeznek Eger belvárosában, a Szúnyog-közi parkolóban, a Centrum áruház mögött. Reggel hattól délután négy óráig várják az árusok portékáikkal a régiségekre vadászó vevőket vagy a nosztalgiára vágyókat. Így volt ez október 17-én vasárnap is.

Egy nosztalgiával átszőtt vásári sétán újra felfedezhetjük a letűnt korok mindennapi használati eszközeit: a széntüzelésű vasalót, az ijesztő diótörőt, a sulykolót, a borbély régi eszközeit, amelyekről talán már meg is feledkeztünk. Kapcsolatba kerülhetünk dísztárgyakkal, ritkaságokkal. Mosolyra fakasztó élményt jelenthetnek számunkra a mai gépiesített világban, ha feltehetünk egy lemezt egy régi lemezjátszóra, kipróbálhatjuk a gramofont, tehetünk pár lépést egy szépen faragott vándorbottal, s gyönyörködhetünk százéves fényképekben.

Ne feledkezzünk meg a régi pénzérmékről, könyvekről, játékokról sem. Az idősebbek újra felidézhetik a gyermekkorukat a tárgyak kapcsán, de a fiatalok számára is lenyűgöző és csodálatra méltó lehet például az, hogy milyen eszközökkel tudták ellátni a feladatukat a háziasszonyok a háztartási gépek megjelenése előtt. Érdemes faggatni a tárgyakat összegyűjtő árusokat is, mert érdekes dolgokat tudhatnak az eredetükről, sőt még az adott korszakról is mesélhetnek nekünk, többet, mint az internet vagy a lexikonok.

A pénztárcánkat sem kell nagyon kinyitnunk, hiszen pár száz forintért már biztosan találunk valamilyen apróságot, ami nem csak egy értéktelen kacat a számunkra. Néhány ezer forintért pedig akár egy antik zsebórára vagy festményre is szert tehetünk. Aki valódi régiségeket vásárolna, keresse a mű- és régiségkereskedőket! A régiségvásár kitűnő helyszín erre, hiszen nagy előnye az antikvitás üzletekkel szemben, hogy itt lehet alkudni. Ez azonban nem mindenkinek megy könnyen, sokan kényelmetlenül érezik magukat az alkudozás során, s kifizetik az elsőre bemondott árat. Ez öreg hiba, hiszen akár 50%-kal is lejjebb tornázhatjuk az összeget, ha meg tudjuk nyerni magunknak az árust.

Könyveket már 100-500 forint között kaphatunk, s természetesen minél többet vásárolunk, annál többet engednek az árból. Konyhai eszközöket (régi lábasok, sütőformák, tálak, kaviártartó, porcelánbögre) 1000-6000 forintért vihetünk haza. A valódi antik műalkotások persze itt is drágábbak: egy aranyozott olajfestmény akár százezer forintba is kerülhet. Ha szeretnénk egy értékes darabot, de nem értünk hozzá, mindenképpen vigyünk magunkkal valakit, aki meg tudja különböztetni a bóvlit a valódi régiségtől. Ellenkező esetben nagy csalódás érhet bennünket, amikor szerzeményünket világgá kürtölve kiderül, hogy értéktelen, ósdi vackot vásároltunk sok pénzért.

A következő régiségvásár rendhagyó módon október 31-én lesz a Szúnyog-közben.

Forrás: Egriszín

Bemutatkoznak a közgyűlés tagjai

· Politika

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín

Videokonferencián az EKF

· Oktatás

Videokapcsolat segítségével az Eszterházy Károly Főiskola is részt vett több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ mellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.3.2. programjának keretében létrehozott "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt, videokonferencia rendszer ünnepélyes átadóján. A Líceum első emeleti konferenciaterméből élőben jelentkezett be a főiskola ma délelőtt az ünnepség helyszínére, a Magyar Tudományos Akadémiára.

A hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösségek munkáját szolgálja az a megújuló országos videokonferencia rendszer, amit ünnepélyes keretek között ma délelőtt mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián.
Az "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt keretében 212 millió Ft-os beruházás eredményeképpen megújul és tovább bővül a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények számára rendelkezésre álló internetes videokommunikációs infrastruktúra.
Ünnepélyes keretek között adja át a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) országosan 30 helyszínen az új, HD videokonferencia rendszert és a rá épülő szolgáltatásokat.

A rendezvény központi helyszíne Budapesten volt, de videokonferencián keresztül több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ élőben kapcsolódott be az eseménybe, így az egri Eszterházy Károly Főiskola is.
A Magyar Tudományos Akadémia kisterméből Nagy Miklós, NIIF Intézet igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelyen az oktatás, kutatás-fejlesztés területén jelentős mérföldkőnek számító rendszer felhasználásáról, a fejlesztési irányokról, az infrastrukturális tényezőkről tartottak előadásokat a szakemberek.

Az NIIF Intézet közbeszerzés útján összesen 30 db High Definition (HD) H.323/SIP szabvánnyal kompatibilis IP alapú videokonferencia berendezést helyezett el a konvergencia régiókban található felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben. A kedvezményezett intézmények térítés nélkül juthattak hozzá a legkorszerűbb eszközökhöz, amelyeknek köszönhetően az intézmények munkatársai 1080p HD (full HD) minőségben kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. Az eszközök a hazai intézmények közötti együttműködés mellett – a szabványos működésnek köszönhetően – nemzetközi kapcsolatokat is erősítik.
A fejlesztés a végberendezéseken túl az NIIFI által biztosított országos infrastrukturális szolgáltatások bővítésére is kiterjed. A többpontos videokommunikációt egy nagykapacitású High Definition videokonferencia szerver (un. Multipoint Control Unit, MCU) támogatja, amely 35 db HD vagy akár 100 feletti hagyományos (nem HD) videokonferencia résztvevőt képes egyidőben kiszolgálni.
A közbeszerzési eljárást az amerikai Polycom gyártó termékeivel a KFKI Rendszerintegrációs Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja nyerte el. A videokonferencia végpontok Polycom HDX 8000-es típusúak, a szerver Polycom RMX 4000. A KFKI Zrt. a kiépítés után 3 évig rendszertámogatást is nyújt. A beszerzés teljes értéke 212 millió Ft.

Forrás: Egriszín

Hangfelvétel a Leader ügyekről - Sós Tamás reagál

· Politika

Újabb bizonyítékot, egy hangfelvételt adott át a rendőrségnek Horváth László Heves megye 2. számú választókörzetének fideszes országgyűlési képviselője, a Leader szervezet ügyében. A Leader-pénzek szétosztására alakult "Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület" ellen korábban feljelentés-kiegészítést tett képviselő, bűnszövetségről beszélt a visszaélések kapcsán.

„Folyamatosan gyűlnek a bizonyítékok, hozzám és munkatársaimhoz egyre több, és több információ jut el gyanús ügyletekkel kapcsolatosan. Bár jelenleg a jéghegy csúcsát látjuk, már-már felsejlenek a zuschlagi mélységek az ügy kapcsán.” – fogalmazott Horváth László ma délelőtti sajtótájékoztatóján a „leader ügyben”.
A képviselő augusztus 18-án feljelentés-kiegészítést nyújtott be magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az említett, a Leader-pénzek szétosztására alakult egyesület ellen korábban jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.

A legújabb bizonyíték, egy több mint negyven perces hangfelvétel, ami a Leader egyesület egyik munkatársával készült, s ezen a felvételen a meg nem nevezett illető részletesen beszámol a közpénzek kifizetése körüli ügyletekről.
Horváth László, aki a hangfelvételt, mint bizonyítékot ma délelőtt eljuttatta a heves Megyei rendőrkapitányságra, a hangfelvétel alapján vélelmezhetőnek tartja, hogy bűnszövetségben követték el a bűncselekmények gyanújára okot adó cselekményeket.  A képviselő hangsúlyozta, hogy több személy, egymással együttműködve, egymás cselekményeiről tudva,
egymás szándékáról tájékozottan, egyeztetve követte el a cselekményt.
Horváth László indokolatlannak tartja azt az eljárást amivel a Leader szervezet külsős szakértőket vont be a munkába, és eltúlzottnak, a külsős szakértőknek kifizetett összegeket.

A felvétel tanúsága szerint semmire nem használták a 2008-ban az internetről kigyűjtött adatbázist, amire egy cégnek adatfeldolgozás címen 2009-ben 9 millió 379 forintot fizettek ki.
A hanganyagból az is kiderül, hogy a munkatársak nem vettek részt semmilyen oktatáson, bár felnőtt és egyéb oktatás címen közpénzből 4 millió 660 ezer forintot fizettek ki. Semmilyen szoftvert nem kaptak a dolgozók, amihez szaktanácsadás szükségeltetik, miközben 2009-ben szoftver szaktanácsadás címén 3 millió 498 ezer forintot fizettek ki.
2,5 millió forintot fizettek a már meglévő tanulmányokért, amiket előre számláztak. A tanulmányokat korábban Hangácsi Judit, a munkaszervezet helyettes vezetője pendrive-on vitte el. Tanulmánykészítésre 14 millió 781 ezer forintot fizettek ki 2009-ben.
Jogi tevékenységre közel hárommilliót fordítottak, de ügyvédi ellenjegyzett irattal nem találkoztak.
A takarításra kifizetett közel egymilliónak sincs nyoma, részben a dolgozók végezték ezt a munkát.
Horváth László szerint a hanganyagban elhangzik, hogy Hangácsi Juditot, a volt pétervásárai Szocietas elnököt „odapakolták” a szervezet vezetéséhez, ő volt „Sós Tamás jobb vagy bal keze”. Sós Tamás Hangácsi Juditon és Kotroczó Istvánon aki az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnöke, keresztül irányította az ügyleteket. Sós tamásnak küldték el a támogatási szerződéseket és a rangsort, erről beszél, hogy a felvételen hallható ismeretlen személy.
A képviselő hangsúlyozta, hogy sós tamásnak tisztáznia kell szerepét az ügyben. felhívta a nyomozó hatóságok figyelmét, hogy minden esetben készpénzfizetés történt.
Mint arról már hírt adtunk, ismeretlen tettes ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere tett feljelentést jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. A jogi lépésre az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnökségi tagjaként, a múlt évi gazdálkodásról szóló pénzügyi adatok ismeretében került sor. Korábban az Egri Színnek adott interjúban Sós Tamás a leghatározottabban visszautasította, hogy személyét összefüggésbe hozták az üggyel.

http://www.egriszin.hu/index.php?c=cikk&searchthis=Sós%20Tamás&id=5992

Forrás: Egriszín

Bányász Róbert is Eger polgármestere szeretne lenni

· Politika

Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület elnöke, Bányász Róbert önkormányzati képviselő, lajosvárosi tanácsnok polgármesterjelöltként indul az október 3-i helyhatósági választásokon Egerben.

A nemrégiben alakult civil szervezet szerda délelőtti sajtótájékoztatóján megnevezték az egyéni választókerületek képviselőjelöltjeit is, ők a következők:

1-es körzet: Komóczi Mihály pszichológus
2-es körzet: Nagyfejeő Péterné pedagógus
3-as körzet: Bányász Róbert Sándor szakreferens, joghallgató
4-es körzet: Sztaniszláv László rendező, hangosító
5-ös körzet: Bartos Sándor nyugállományú r. alezredes, magánnyomozó
6-os körzet: Nemcsik János pedagógus
7-es körzet: dr. Sike József ügyvéd
8-as körzet: dr. Ites István ügyvéd
9-es körzet: Újháziné Bollók Mária optometrista
10-es körzet: Deák Boldizsár önkormányzati képviselő, médiavállalkozó
11-es körzet: Nagy Barna pedagógus
12-es körzet: Lendvai László nyugállományú r. alezredes, magánnyomozó

 

Deák Boldizsár, aki egyben az egyesület kampányfőnöke is, elmondta: mintegy harmincoldalas programjuk, annak főbb tartalma rövidesen elérhető lesz az interneten, a www.egyuttegerert.hu oldalon. Szlogenjük: „Tiszta város, tiszta ügyek”. Bányász szavai szerint alapvető törekvésük az élhető Eger megteremtése, a kereskedelem, az idegenforgalom fellendítése. Konkrét tervük például, hogy más önkormányzatokhoz hasonlóan az egriek ingyenes matrica és tárcsa használatával a jövőben ingyenesen parkolhassanak maximum másfél órát a városban, az egyébként fizetős parkolókban is.

Forrás. Heol

Gyalázatos médiatörvényről beszélt Mészáros Tamás

  Gyalázatos a kormány által bevezetni kívánt médiatörvény, betarthatatlan, egy olyan bumeráng, amely vissza fog ütni – véli Mészáros Tamás újságíró, színikritikus, televíziós személyiség.

Nézze meg videónkat!

Mészáros Tamás Nagy István önkormányzati képviselő, tanácsnok, az MSZP egri polgármesterjelöltjének meghívására érkezett csütörtökön a hevesi megyeszékhelyre. Mészáros szerint rég bebizonyosodott, hogy az internetet nem lehet cenzúrázni – eddig is hiába próbálkoztak példának okáért a szélsőséges portálokkal –, a nyomtatott sajtó jelentőségét pedig túlértékeljük. Már egy hat esztendővel ezelőtti felmérés szerint is csupán az össznépesség 7 százaléka olvasott normális, közéleti – azaz nem bulvár – újságot. Az internet és a televízió a meghatározó, ezek nem nyomhatók el, a közszolgálati médiumok kivételével, ahol viszont már meg is történtek a „fejcserék”.

Ugyanakkor látni kell, hogy az előző, baloldali-liberális kormányzatok az elmúlt nyolc év médiapolitikájában ami rosszat csak lehet, azt elkövették.  Dermedten nézték a jobboldali sajtóbirodalom kiépülését, miközben a hozzájuk közelebb álló média tisztességes, legális anyagi csatornáinak megteremtését – a legjobb modell erre az alapítványi finanszírozás lett volna – elmulasztották.

Forrás: Heol

A halálra gázolt rendőr családját segíti a főkapitány

· Kék hírek

Kétszázezer forintos jóvátételt ajánlott fel dr. Juhász István r. dandártábornoknak egy őt megsértő internetező. Az összeget jótékony célra fordította a rendőri vezető.

Levelet kapott a napokban szerkesztőségünk, amelyben egy férfi leírta: még tavaly év végén a Heol.hu-ra küldött egyik hozzászólásával ismeretlenül is megbántotta dr. Juhász István r. dandártábornokot, megyénk rendőr-főkapitányát. Éppen ezért nyilvánosan is bocsánatot kér tőle, családjától és a főkapitányság dolgozóitól.

Az eset előzménye, hogy a férfi a Heol.hu egyik híréhez hozzászólva meglehetősen durva, becsmérlő szavakkal adott hangot véleményének a magyar rendőrség, s a megye első számú rendőri vezetőjének munkájával kapcsolatban.

A levél kapcsán megkerestük Soltész Bálint r. századost, a főkapitányság szóvivőjét, aki elmondta: a hozzászólás nyomán becsületsértés miatt büntetőeljárás is indult. Ennek során a felek végül közvetítés útján rendezték a helyzetet. A férfi vállalta, hogy nyilvánosan bocsánatot kér a rendőri vezetőtől, ugyanakkor 200 ezer forintot is felajánlott a főkapitánynak jóvátétel gyanánt.

Dr. Juhász István azzal a kikötéssel fogadta el az összeget, hogy azt nem saját célra használja fel, hanem a borsodi árvízkárosultak támogatására ajánlja fel. Az élet azonban közbeszólt. Múlt héten szolgálat közben életét vesztette egy rendőr a fővárosban. A főkapitány így a gyászoló családnak ajánlotta fel a 200 ezer forintot.

Forrás: Heol

A ló vontatta gőzfecskendőtől a szirénázó Mercedesig

· Szabadidő

Jelentős tűzoltói erőket vontak össze Egerben. Egészen pontosan a Tűzoltó Múzeumban, ahol több mint száz speciális jármű tölti meg a vitrineket.

Mindenkinek kell legyen valami hobbija – vallja az a két hivatásos tűzoltó, akiknek makett- és modellgyűjteményéből a héten nyílt kiállítás az egri Tűzoltó Múzeumban. S mi másból is állhatna kettejük közös tárlata, mint a lánglovagok napi munkája során használt járművek kisebb másaiból?

– A megye útjain futó tűzoltóautókból többet is sikerült már beszerezni. Látható például egy olyan Mercedes Atego gépjárműfecskendő makettje is, mint amilyet tavaly decemberben vettek birtokba a hevesi kollégák – mondja Vaszkun Attila tű. őrnagy, aki bár mindig is szeretett maketteket építeni, 8 évvel ezelőtt kezdte el gyűjteni a hivatásához kötődő járműveket. Az őrnagy a gyöngyösi tűzoltóparancsnokságon járta végig a hivatásosok „ranglétráját”, ahol legutóbb mentési osztályvezetőként teljesített szolgálatot, jelenleg pedig a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozik.

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Vaszkun Attila épített már vitorlást és Forma-1-es autót is, de a nagy kedvencnek a szirénás járművek számítanak. Fotó: Lénárt Márton

Ha valamilyen jeles alkalom közeleg, családja már tudja, hogy egy újabb különlegességnek örülne leginkább. Könnyíti a helyzetet, hogy a szirénás járművek iránti rajongással nincs egyedül a famíliában: apósa szintén több évtizeden keresztül állt a tűzvédelem szolgálatában, s most ötéves ikerfiai is élénk érdeklődést mutatnak a pálya iránt. A gyűjtemény gyarapodásához a munkatársak is hozzá-hozzájárulnak, például a Gyilkos-tó partjáról is hoztak neki egy fából készült kis tűzoltó létrás járművet.
– A most kiállítottak közül ez az egyik kedvencem, mivel nagyon különbözik a többitől, ugyanakkor arra emlékeztet, hogy a kollégák külföldön is gondoltak rám – tette hozzá az őrnagy.

 

Kiállítótársa, Benke Donát tű. főtörzsőrmester a készen kapható modellek szerelmese. Egy-egy ritka darabért – mint például egy Barkasért Prágába – akár külföldre is képes elmenni.
– A tűzoltóautók modelljeit nem könnyű beszerezni, így sokszor csak egy teherautót vásárolok, amelyet aztán még alakítani kell. Átfesteni, felszereléseket gyártani hozzá, szirénát szerelni rá. Szerencsére vannak, akik tudnak ebben segíteni – veszi át a szót a Szentendrei Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárművezetője, s egyben szóvivője.

Szenvedély, ami összehoz

Országosan is ritka hobbinak számít, hogy valaki tűzoltóautók makettjeit vagy modelljeit gyűjtse. Éppen ezért mikor a kollégák, ismerősök révén a kiállítók hírét vették egymásnak, elkezdték keresni a kapcsolatot. Külön-külön már mindketten bemutatták kincseiket a nyilvánosságnak. Öt éve hasonló kiállítást láthattak az érdeklődők a Tűzoltó Múzeumban Vaszkun őrnagy gyűjteményéből, Benke Donát pedig 2008 áprilisában már bemutatta egyszer megyénkben, a gyöngyösi laktanyában féltett darabjait. A mostani közös kiállítás szeptember 30-ig látogatható, így a turisztikai szezon végeztével akár az iskolai, óvodai programok sorába is beilleszthető.

Azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók személyre szabottak, hiszen tulajdonosuk addig formálta őket (a feliratoktól egészen a rendszámtáblákig), mígnem pontosan olyanok nem lettek, mint amilyeneket ő maga is vezet vagy vezetett. Mint megtudtuk, a vitrinekben sorakozó kincsek között felbukkanó mentő-, illetve rendőrautók sem a véletlen művei. Mielőtt csatlakozott volna a lánglovagokhoz, a főtörzsőrmester mentőzött is, s a bűnügyi tudósítói pályán is már másfél évtizedes múltat tudhat maga mögött.

  Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton Tűzoltó IFA a múzeumban. A mintául szolgáló eredeti a főváros útjait rója. Fotó: Lénárt Márton

Gyűjteménye mintegy 300 darabra rúg, melyek az 1880-as évek lóvontatta gőzfecskendőjétől napjainkig mutatják be számos ország tűzoltó szereit. Legkülönlegesebb darabja egy, az 1900-es évek elejének egyik amerikai tűzoltóautóját mintázó modell, amely igencsak kalandos úton jutott a gyűjtőhöz.

  Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton Benke Donát egyik büszkesége ez az amerikai darab, amelyhez nem mindennapi módon jutott hozzá. Fotó: Lénárt Márton

– Egyszer egy idős szentendrei férfi házához kértek tőlünk segítséget a mentők. A koros ember ugyanis leesett az ágyról, s combcsonttörést szenvedett, ám ők nem tudták felemelni a súlya miatt. A kollégáim vitték le a mentőhöz, ám a lakásban felfigyeltek az egyik sarokban kallódó tűzoltóautóra. Tudják, hogy fanatikusan gyűjtöm a modelleket, így le is fotózták nekem – idézi fel az eseményeket Benke Donát, aki úgy döntött: tesz egy kísérletet, hogy megszerezze a modellt. Az idős ember sajnos életét vesztette a kórházban, a korábban sokáig az USA-ban élő rokonok azonban fogadták a főtörzsőrmestert. Az elhunyt unokatestvére korábban szintén mentőzött, s szívesen adta oda ingyen is az értékes darabot a tűzoltónak. Az egy méter hosszú jármű gyártója és készítési ideje ismeretlen, s a tömlők és kerekek kivételével minden eleme vasból készült. Annyit tudni róla, hogy az eredeti tulajdonos, Pali bácsi egy amerikai tűzoltóparancsnoktól kapta ajándékba.

Nem könnyű a magyar gyűjtők dolga

Legyen szó modellről, vagy makettről, a hazai boltokban elérhető kínálat közel sem elégíti ki a gyűjtők igényeit. Az utóbbi években azonban egyre nagyobb segítséget nyújt a világháló. Az interneten keresztül elérhetőek úgy a külföldi szaküzletek friss termékei, mint a hazai licitálós oldalakon fellelhető ritkaságok.

A Tűzoltó Múzeum emeleti kiállítótermében felsorakoztatott járművek sorában többek között látható mentőautóként funkcionáló UAZ, a bűnözők nyomában száguldó Volga és Zsiguli, tűzesethez vonuló Csepel, de nem hiányozhatnak napjaink Fordjai, Skodái és IFÁ-i, Mercedesei sem. Akit tehát vonz a kéklámpás járművek világa, vagy csak egy kis nosztalgiázásra vágyik, annak érdemes betérnie a valaha laktanyaként működött múzeumba.

Forrás: Heol

Mesterházy: a Fidesz mindenki dolgát megnehezítette

· Politika

A szocialista politikus szerint a választóknak mérlegelniük kell majd, hogy akarnak-e ellensúlyt teremteni a kormánnyal szemben.

Nézze meg videónkat!

Idén is megrendezték hagyományos tóparti politikai pikniküket Bodonyban a Heves megyei szocialisták. A rendezvény házigazdája Sós Tamás, országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt megyei szervezetének elnöke volt, míg díszvendégként Mesterházy Attila, a párt frissen megválasztott elnöke érkezett az eseményre. Utóbbi érdeklődésünkre többek között azt is elmondta, hogy a Baloldali Önkormányzatok Közösségével együtt készülnek az önkormányzati kampányra, a munka koordinálására pedig egy bizottságot hoztak létre. Ebben a megyei közgyűlési kampányt illetően Sós Tamás, a kisvárosok kapcsán pedig Érsek Zsolt hatvani polgármester kap fontos szerepet. Hozzátette: a Fidesz az önkormányzati törvény megváltoztatásával a saját dolgán kívül mindenki másét megnehezítette. A választóknak ősszel mérlegelniük kell majd, hogy akarnak-e ellensúlyt teremteni a kormánnyal szemben.

Szó esett az LMP-ről is, melynek kapcsán Mesterházy elmondta: az MSZP már több gesztust is tett a párt felé, melyeket az eléggé udvariatlanul utasított vissza. Így érthető, ha ezután nem próbálkoznak többet, az MSZP teszi a saját dolgát. Az ugyanakkor nem kizárt, hogy helyi szinten együttműködés köttessen a szocialisták és az LMP között, erről mindenütt az MSZP megyei vezetése határoz majd.

Mesterházy Attila beszélt arról is, hogy friss elnökként az egyik első teendője pártja kommunikációjának újjászervezése. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen mint fogalmazott: úgy tűnik, hogy a jobboldal mindenre rátenné a kezét, még az internetre is. Ami a tartalmaz illeti: a jövőben jobban érthető üzenetekkel szeretnék elérni az embereket.

Forrás: Heol

Július 17-étől Noszvajon látható a Dél-Bükköt és a Borsodi Mezőséget bemutató egyedülálló, interaktív természetfotó-kiállítás

· Szabadidő

Az Eszterházy Károly Főiskolán már sikert aratott a "Tájaink és kincseink" címet viselő különleges, interaktív természetfotó-kiállítás, amely a Dél-Bükk és a Borsodi Mezőség tájait, élővilágát mutatja be az érdeklődőknek.

Július 17-étől Noszvajon, a Magtár Borozóban (Szomolyai út 2/a) lesz megtekinthető a tárlat, amelyet eddig több mint 11.000 ember látott az eddigi 16 helyszínen.


A kiállítás megnyitójára július 17-én 15 órakor kerül sor a borozóban, amely rendkívűl hangulatos helyszínt biztosít a különleges tárlatnak.

A kiállítást július 17-től július 30-ig látogatható (keddi,szerdai, csütörtöki és vasárnapi napokon 14-18 óráig, pénteki és szombati napokon 14-21 óráig)



A kiállítás egyik különlegessége, hogy olyan fotókat is láthatnak az érdeklődők, amelyeket egy hagyományos természetfotó-kiállításon nem lehet megtekinteni.A két szervező fél, a bükkábrányi székhelyű Eleven Televízió, és a bükkábrányi Jánosházi Sándor Könyvtár ugyanis az érintett területen tevékenykedő természetvédelmi őr, Kleszó András fotóiból készítette el a tárlatot, így ritka, különleges élőlényeket, élethelyzeteket is a látogató elé tárnak.

A kiállítás része még a televízió díjnyertes természetfilm-sorozatának három része, valamint egy olyan internetes, interaktív térkép, amelynek segítségével a virtuális földbolygón is megtekinthetők a képek. A kiállítás abban a tekintetben is rendhagyó, hogy a teljes képanyag elérhető az interneten is a következő címen: www.panoramio.com/user/3074466

Itt többet is megtudhatnak a kiállításról, továbbá ajánljuk figyelmükbe az Eleven Televízió honlapját (www.eleven.bvmedia.hu), ahol a filmeket is megtekinthetik.