Keresés: „képviselő” (486 találat)

A legutóbbi közmeghallgatáson a Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja képviseletében Gócza Attila, helyi koordinátor szólt hozzá közérdekű témában. A dr. Misz Mihálytól kapott válaszra nem reagálhatott, most nyílt levélben utasítják vissza a vádakat. A levelet alább olvashatják.

Tisztelt Tanácsnok Úr!

A folyó év december 6-i közmeghallgatáson a Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja képviseletében Gócza Attila, helyi szervezetünk koordinátora szólt hozzá közérdekű témákban. A felszólalás első részében ismételten tiltakoztunk az ellen, hogy a közgyűlés megvonta a közgyűlési felszólalás jogát az egri lakosságtól. A második részében az ellen tiltakoztunk, hogy az ún. „Székhelyi ügy” kapcsán elhíresült egri képviselőt, Orosz Lászlónét bizottsági tagi tisztségre való választással rehabilitálják.

Ön Tanácsnok úr az alkalmat arra használta fel, amit már többször megkísérelt, hogy az Oroszné által kavart szennyes ügyet megnyugtatóan lezártnak, befejezettnek, és elfelejtendőnek nyilvánítsa. Tiltakozásunkra reagálva, Ön Tanácsnok Úr, elragadtatottságában az elhangzott szavakat úgy értelmezte, hogy azok az egész egri FIDESZ-KDNP frakciót antiszemitizmussal vádolják, és a hozzászólást aljasságnak minősítette. Szó szerint idézve Ön ezt mondta: „A Fidesz-KDNP frakció nevében pedig kellő tisztelettel, nagy nyomatékkal, határozottan visszautasítom, hogy bárki, bármikor antiszemitizmussal gyanúsítson meg bárkit ebben a csapatban. Mi az emberi méltóság tiszteletén alapuló egyesület vagyunk, mi senkit, se vallása, se bőrszíne, se semmi alapján soha meg nem különböztetünk. A szükséges lépéseket pedig megtettük, amikor arra volt szükség! Még egyszer visszautasítom, aljasság ilyennel vádolni ezt a frakciót!"

A közmeghallgatás sajátos – legkevésbé sem fair – szabályai szerint a megszólított képviselők időkorlát nélkül reagálhatnak a felszólalásra, de a közmeghallgatottnak viszontválaszra nem adnak lehetőséget.  Ezért aztán – bármennyire is szeretné Ön Oroszné ügyét meg nem történtté tenni – e nyílt levélben vagyunk kénytelenek az Ön vádaskodását cáfolni és visszautasítani, valamint követelni, hogy a decemberi közgyűlésen, illetve nyilvánosan vonja vissza, igaztalan, gyalázkodó kijelentését!

Oroszné bizottsági taggá való jelölés kapcsán az alábbiakat állítottuk, egyetértve hozzánk forduló egri választók véleményével:

„(A hozzánk fordulók…) elmondták, mi egyetértünk vele, hogy a hétköznapi antiszemita gondolkodás, közbeszéd térnyerésének oka többek között a politikusok, közszereplők passzív, el nem utasító magatartása, sőt aktív megnyilatkozásaik. A közelmúlt parlamenti és azon kívüli antiszemita megnyilvánulások fényében negatív üzenetértéke miatt elfogadhatatlan Orosz Lászlóné rehabilitálása, önkormányzati bizottságba történő jelölése, aki a korábbi bizottsági ülés hanganyaga alapján, megnyilvánulásával, jelentősen erősíthette egyik legégetőbb társadalmi problémánkat.”

Az idézetből nyilvánvaló, hogy a felszólalásban az Ön frakcióját nem „vádoltuk” antiszemitizmussal. Orosz Lászlóné, mint az a vonatkozó vizsgálati anyagból és saját megnyilatkozásaiból kiderül, számos szempontból bizonyította alkalmatlanságát az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság vezetői posztjára. A Szolidaritás Mozgalom Egri Csoportja korábban a nyilvánosság előtt fogalmazta meg egyértelmű álláspontját arról, hogy miért tartja alkalmatlannak Orosznét lényegében bármilyen köztisztségre: „Úgy tűnik a jegyzőkönyvből, hogy Várkonyi György az ülésen a valós indokait igyekszik feltárni annak, hogy a Fidesz-KDNP-s bizottsági tagok miért nem kívánják Székhelyi Józsefet Egerben látni. Ismerheti gondolkodásukat, nyilván ezért szembesíti őket a szerinte valós motivációval, feltételezi, hogy a bizottság politikai döntéshozói „SZDSZ-es büdös zsidónak” tartják Székhelyit. Oroszné megkönnyebbülten kacarászik, amiért a gyalázatos gondolatokat nem neki kellett szavakba öntenie. Nincs tiltakozás (…) Az egyetértő némaság sokat mond, de elhangzanak a „Te mondtad” szavak is, olyan hangsúllyal, mely leginkább egyetértést fejez ki, megkönnyebbülést, hogy gondolataikat, valódi érzéseiket másvalaki mondja ki.” (A Szolidaritás álláspontjának teljes szöveg itt olvasható: http://www.egriugyek.hu/velemeny/722-lista-uegy-a-szolidaritas-egri-csoportja-koezli-allaspontjat.html)

Tisztelt Tanácsnok Úr! Mielőtt az antiszemita megnyilvánulás makulányi gyanúját is lesöpri az Oroszné fémjelezte esetről, kérem, gondolkodjon el azon, hogy vajon az eset után miért érezte kötelességének – helyesen  -  Habis László polgármester/képviselő, dr. Lukács Tamás  és dr. Nyitrai Zsolt egri országgyűlési képviselő, hogy a Székhelyi József melletti szolidaritási rendezvény helyszínén, a budapesti, Dohány utcai zsinagógában találkozzon a színművésszel, valamint Izrael Magyarországra akkreditált nagykövetével?

Tisztelt Tanácsnok úr!

Visszautasítjuk az Ön szavait, melyekkel aljasnak minősítette közérdekű hozzászólásunkat, melyben egri választó polgárok véleményét tolmácsoltuk a közmeghallgatáson. Fenntartjuk, hogy szavainkkal nem vádoltuk az Ön frakcióját antiszemitizmussal. Fenntartjuk a közmeghallgatáson elmondottakat: elfogadhatatlan Orosz Lászlóné rehabilitálása, önkormányzati bizottságba történő jelölése, mert a korábbi bizottsági ülés dokumentumain hallható megnyilvánulásával, mint városvezető jelentősen erősíthette az antiszemitizmust, egyik legégetőbb társadalmi problémánkat.

Eger, 2012.12.16.

Tisztelettel:

a Magyar Szolidaritás Mozgalom

Egri Csoportja

Az EKF a város egyik kiemelten fontos intézménye, mely része Eger történelmének, arculatának. Ma azonban a felsőoktatásban tapasztalható zűrzavarban ennek az iskolának is bizonytalan a sorsa.

Azért bizonytalan, mert a kormányzat nem tudja, mit akar kezdeni a főiskolákkal, egyetemekkel. Rögtönöz a pillanatnyi politikai hangulattól függően, és akár teljesen az ellenkezőjét csinálja, mint az előző nap.

A keretszámok eltörléséről szóló legújabb kormányzati kommunikáció is csak szemfényvesztés. A Fidesz nem tett mást, mint kifordította ugyanazt a kesztyűt, amit eddig viselt. Teljes a káosz, 72 órán belül ez már a harmadik koncepció!

Átfogó koncepció helyett előbb önfenntartó felsőoktatásról, majd a keretszámok eltörléséről és ingyenes felsőoktatásról beszéltek, most pedig már kormányrendeletben akarják meghatározni, ki mikor és hogyan tanulhat Magyarországon a jövőben.

Az Orbán-kormány célja továbbra is az államilag támogatott férőhelyek drasztikus csökkentése.

Bizonyítja ezt az, hogy az ország költségvetésében folyamatos forráscsökkentést hajtanak végre a felsőoktatási fejezetben. A költségvetés tervezésekor még azzal számoltak, hogy mindenki fizet, ma meg már mindenki ingyen tanulhat, de pénzt nem adnak hozzá.

A kormányzati kapkodással, hirtelen irányváltásokkal még nehezebbé tette a családok számára, annak eldöntését, hogy mi legyen a továbbtanulással, így néhány héttel a jelentkezési határidő előtt csak nő a káosz. A jelentkezési határidőt már kitolták, de még egyetlen jelentkezni kívánó diák sem tudhatja, hány férőhely lesz az általa megcélzott képzési területen és milyen feltételekkel lehet majd elfoglalni azokat.

Ezzel szemben a MSZP felsőoktatási programja méltányos és igazságos tandíj- és ösztöndíjrendszer bevezetését tartalmazza, amely megteremti a fenntartható minőségi oktatás lehetőségét. A röghöz kötést eltöröljük, és kitárjuk az iskolák kapuit, megteremtve a lehetőségét mindenkinek a bizonyításra. A stadionok és luxusberuházások helyett az oktatásra fogjuk költeni a milliárdokat.

Eger, 2012. december 18.

Pál György

Önkormányzati képviselő

MSZP

Öt évvel ezelőtt, húsz évvel a rendszerváltás után tűnt el a sorompó Magyarország és Szlovákia között. Nemcsak a fizikai hatások, hanem a féltés és a féltékenység lelki hatásai is lebontásra kerültek.

Így lett a senki földjéből a lehetőségek földje öt évvel ezelőtt.

Ma már a két ország határa nem elválaszt, hanem összeköt. Korábban hatalmas kerülőt kellett megtenni, 160 km-t utazni, hogy a szomszéd településen élő rokonok találkozhassanak.

Szörnyű hozadéka volt a magyar történelemnek, amikor a XX. sz. elején Magyarország 400 év után először újra önálló állam lett. Az önállóság viszont együtt járt azzal, hogy új határok keletkeztek. Azok a határok elválasztottak  magyart és magyart, családokat, barátokat, de kilencven  év távlatából ezek a falak öt évvel ezelőtt leomlottak.

Demokratikus Magyarország és Szlovákia csatlakozott Európa demokratikus közösségéhez. Ez nem kárpótlás ugyan az elveszett történelem egy darabjáért, de legalább gyógyír a fájdalmakra. Nagyon sok a tennivaló, hogy a régió ne határrégió, hanem Európa közepe legyen. Magasabb életszínvonallal, több munkalehetőséggel és több barátsággal.

Ez fejlődési lehetőség  a Pétervásárai kistérség, a Gyöngyösi régió, Medvesalja, Cered, Tajti lakosságának.

Az évente sorra kerülő Bükkszéki polgármesteri, önkormányzati találkozók ezer fős résztvevői köre jól jelképezi az együttműködést…..

Korózs Lajos                                                             Czene Árpád                                                 Dr Sós Tamás

MSZP országos                                                              Cered                                                        Országgyűlési

elnökségének                                                           polgármestere                                                 képviselő

tagja

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Az MSZP közleménye:

Kommunikációs trükkökkel tévesztik meg a lakosságot a kormánypárti politikusok a fejlesztésekkel kapcsolatban.

-          A közvélemény máig nem tudja, hogy az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése, vagy a gyöngyösi Bugát Pál Kórház több mint 1 milliárdos beruházása miért nem indult még el. Mint, ahogy az egri vár 1,7 milliárdos megítélt beruházását sem kezdték még el – mondta dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Elhangzott, a szocialista kormányok alatt elindított beruházásokat adják át a FIDESZ-KDNP politikusai. Jelentős, több tízmilliót költöttek újabb fejlesztési tervek készítésére. A települési polgármesterek bevallása szerint sikerélménytelen a munkájuk, hiszen semmit nem tudnak felmutatni ebben a kormányzati ciklusban.

-          Már látszik, hogy az erre a ciklusra betervezett beruházások egy részét nem tudják megvalósítani. Veszélyben van többek között a 31-es, 33-as út betervezett felújítása is. A gyöngyösi nyugati elkerülő út építését eleve leállították. Az új –bízunk benne – szocialista vezetésű kormányra vár annak a beruházásnak is a folytatása – tette hozzá a szocialista politikus.

Dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP frakciójának vezetője kiemelte, jelentős ellentétek figyelhetők meg a megyei önkormányzatnál, hiszen területfejlesztési koncepció készítése zajlik, viszont valós tevékenységet és pénzt nem kapott a megye.

-          A Kormányhivatalt lehet megkérdezni gyakorlatilag arról, hogy mi lesz az eddig elmaradt beruházásokkal. Aggodalomra ad okot az is, hogy a turisztikával foglalkozó vállalkozások csupán 3 milliárd szállásfejlesztésre szóló pályázati összeget kapnak, pedig 23 milliárdra pályáztak. A vállalkozók mellett Eger is nagy vesztese ennek, hiszen a kormány 12 milliárd forint kiemelt turisztikai támogatást juttatott esősorban az önkormányzatoknak, miközben Egerbe ebből egy fillér sem jut – zárta a sajtótájékoztatót dr. Nagy Imre.

Polgárok Háza elnevezéssel ügyfélszolgálati irodát és szolgáltatóközpontot nyitott a Fidesz Egerben. Azt mondják, elsősorban sajátjaikkal akarnak az új helyen "eszmecserét folytatni", de jogi és pályázati tanácsokat is osztanak majd.  A Polgárok Háza ad otthont a párt egri szervezetének is.

Eddig hiányozott egy olyan, rendezvényeket is befogadni képes tér Egerben, ahol a Fidesz elsősorban a saját tagjaival és szimpatizánsaival eszmecserét folytathat a politikai folyamatokról. Márpedig 2014-ben is abban lesz a párt ereje, hogy "értjük egymást, egy nyelvet beszélünk és egységes akaratot képviselünk" - jelentette ki a Polgárok Háza avatásakor Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, választókerületi elnök azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz mindig is szolgáltató párt volt. Ezért a Polgárok Házában a többi között jogi és pályázati tanácsadást is nyújtanak az érdeklődőknek. Ugyanakkor otthont kívánnak biztosítani a szövetségeseik, a KDNP, a Nemzeti Fórum, a Magosz, a Fidelitas és a Vállalkozók Pártja által szervezett rendezvényeknek is.

Szabó Zsolt, a párt megyei elnöke úgy vélekedett, hogy a Polgárok Háza méltó környezetet teremt a jobboldali gondolkodásnak. A városi pártszervezetnek is otthont biztosító szolgáltató központ az északi városrészben, a város legnagyobb lakótelepén kapott helyet. A bérleti jogot a városi önkormányzat döntése alapján nyerte el a párt.

MTI

Az egri önkormányzat a romák által sűrűn lakott Verőszala városrész rehabilitációjára dolgozott ki programot, az Európai Unió Sure Urbact II. projektjének keretében, amelynek megvalósításában nyolc európai város vett részt - jelentette be a napokban a település polgármestere.

A 2010-ben indult munkának az volt a célja, hogy a részt vevő magyar, finn, ír, spanyol, görög, ciprusi, belga és romániai települések felkészülten várják a szociális fejlesztéssel és városrehabilitációval foglalkozó uniós pályázati kiírásokat - közölte Habis László (Fidesz-KDNP).

Mint elmondta: az egri önkormányzat igyekszik kihasználni a leszakadóban lévő, hátrányosabb helyzetű területek megújítására, felzárkóztatására irányuló pályázati lehetőségeket. Mindennek nyomán infrastrukturális fejlesztésekre, közvilágítás-, út- és járdaépítésekre került sor a Verőszala városrészben, illetve lakásépítések valósultak meg önkormányzati segítséggel.

Ugyanakkor a most zárult projektnek is a Verőszala városrész volt a célterülete. A negyedben magas az alacsony képzettségűek aránya és a munkanélküliségi ráta. Az átlagosnál jóval rosszabb a közbiztonság és a lakások 75 százaléka alacsony komfortfokozatú.
A projekt keretében, a helyi civil szervezetek és a közeli iskolák bevonásával úgynevezett támogató csoportot alakítottak ki, segítségükkel olyan helyi közösségeket szerveznek, amelyek képesek elősegíteni a helyi problémák megoldását. Elhangzott, hogy támogatják a kisvállalkozásokat, a borturizmus fejlesztését.

Önkormányzati segítséggel létrehozták a Szalai Környezetvédő és Ifjúsági Egyesületet, amely a helyi lakosok részvételével számos közösségi programot valósított meg. Ugyanakkor városi források bevonásával felújítottak egy igen rossz állagú, de a gyalogos forgalom szempontjából jelentős szerepet betöltő lépcsősort. Az országos közmunkaprogram keretében a területen több mint 40 ember kapott munkalehetőséget.

Helyi akciótervet fogalmaztak meg, amelyet lépésről lépésre, pályázati és egyéb források segítségével kívánnak megvalósítani - sorolta a feladatokat a polgármester.
A sajtótájékoztatón a programban részt vevő települések képviselői azt hangsúlyozták, hogy a különböző országok hasonló problémákkal küzdenek, ezért az egy-egy városban kidolgozott módszerek a többiek esetében is alkalmazhatóak.

MTI

Eredményesnek mondható-e a feloszlatott megyei „ad hoc bizottság” munkája?

Mint ismert a Heves Megyei Közgyűlés – akkor még teljes feladatkörrel ellátva – 2011-ben „házon belül” létrehozta az ún. Előző Ciklus Tisztázatlan Ügyeit Vizsgáló Eseti Bizottságát.

Az ad hoc bizottság néven elhíresült grémium idén, az első őszi közgyűlésen a Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) módosításának nyomán vetett véget munkájának, melynek során gyakorlatilag 10 „ügyet” göngyölítettek fel, többnyire eredmény nélkül.

A Bizottság működéséről tartott sajtótájékoztatót pénteken, az egri Megyeháza udvarán dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakcióvezetője.

-          Az immár kiüresített feladatkörrel működő Heves Megyei Közgyűlés részéről Gondos István úgy vélte: nem az a lényeg, hogy milyen eredménnyel zárultak az ügyek, hanem, hogy meg kellett vizsgálni, történt-e visszaélés ezekben. Ezzel alapvetően egyet is értettünk. A probléma azonban ott van, hogy több tíz millió forintra tehető az az összeg, amelyet az önkormányzat és a kórház fizetett a különböző vizsgálatokért, az ügyvédi irodától – akinek képviselője az Eseti Bizottság egyik ülésén elismerte, hogy megbízatása kifejezetten a hibák keresésére szól – az átvilágító cégeken keresztül – ecsetelte dr. Nagy Imre.

Az ad hoc bizottság munkája során végig érzékelhető volt a célzatosság, az ügyek média felé való színes tálalása, ezzel együtt a lakosság felé történő valódi bajok takargatása, a saját hibáik elfedése.

-          A fideszes megyei vezetés nagyrészt annak érdekében költött milliókat az adófizetők pénzéből, hogy aztán kiállhasson ezekben az ügyekben sajtótájékoztatót tartani és megvádolják az előző szocialista vezetést, személy szerint pedig dr. Sós Tamást – folytatta dr. Nagy.

Nem született eredmény a Buttler Ház, a Baktai úti raktárbázis, az üzemanyag norma, a Mátra Múzeum, a Gárdonyi Géza Színház vizsgálatainál sem.

-          Ezt a fajta eredményességet tulajdonképpen meg kell köszönni a megyei fideszes vezetésnek – zárta a szocialista politikus.

MSZP

Reagálás dr. Nagy Imre sajtótájékoztatójára

 

A bizottsági feljelentések egy részét lezárták, de a jegyzőkönyvek indoklásai ezen esetekben is utalnak hibákra, szabálytalanságokra a gazdálkodásban. Nem boszorkányüldözés zajlott tehát, hanem alapos vizsgálódás. Ha mindössze a gazdálkodási hibákra derült volna fény, akkor is eredményesnek tartanám a bizottság – hangsúlyozottan juttatás nélkül végzett – munkáját. Ám sajnos messze nem erről van szó.

Több ügyben a nyomozás jelenleg is folyamatban van, iratbekérések zajlanak. Kiemelem, hogy a bizottság által feltárt visszásságok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt már eljárás is indult.

Azt gondolom, érthető, ha a tisztelt képviselő úr neheztel ránk az alapos vizsgálódás miatt, hiszen ne feledjük: az Egri Városi Bíróság pár hónapja hirdetett ítéletet büntetőperében, s jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a szocialista dr. Nagy Imrét. Az elsőfokú ítélet szerint a bíróság 300 nap börtönnek megfelelő 900 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá.

Sveiczer Sándor Péter

a volt eseti bizottság elnöke

A rendőrség sajtószóvivője lapunknak elmondta, hogy a képviselő a helyszínen nem nyilatkozott arról, hogy kíván-e élni a mentelmi jogával.

 Jogosítvány nélkül, lejárt műszaki engedéllyel vezette autóját Eger belvárosában Zagyva Gyula (Jobbik) – tudta meg a Blikk. A rendőrök ráadásul egy olyan utcában állították meg az országgyűlési képviselőt, amelyikbe mindkét irányból tilos behajtani. Információik szerint kedd este fél tizenegykor a Széchenyi István utcában intették le az Egerben élő politikust, aki egy Chrysler volánjánál ült. Sem jogosítványt, sem forgalmit nem tudott nekik mutatni, és a nyilvántartásból lekért adatokból kiderült, hogy a kocsi műszakija 2011 márciusában lejárt.

"Van érvényes jogosítványom, csak nem volt nálam" – reagált a lap megkeresésére a képviselő. A Népszabadság ezzel szemben úgy tudja, Zagyva elveszítette a jogosítványát, és még nem csináltatott újat, illetve hogy személyi igazolványa sem volt, és egy képviselői igazolvánnyal próbálta igazolni magát. "Az utcába pedig rutinból hajtottam be: 20 éve arra járok, most zárták le. A kocsinak meg valóban nincs érvényes műszakija, mert nem szoktam használni" - magyarázta a Blikknek.

Zagyva elismeri a vétségeket, és ki fogja fizetni a bírságot, abból sem csinált ugyanis titkot, hogy egyszer már megbüntették.

Friss:

A rendőrség az esettel kapcsolatban megkeresésünkre annyit közölt, hogy valóban megállították az Egri Rendőrkapitányság járőrei november hatodikát az esti órákban Zagyva Gyula képviselőt, és igazoltatták. Soltész Bálint sajtószóvivő lapunknak elmondta még, hogy a képviselő a helyszínen nem nyilatokozott arról, hogy kíván-e élni a mentelmi jogával. Ennél többet azonban a rendőrség hivatalosan nem közölhet. A szóvivő annyit tett még hozzá, hogy az Egri Rendőrkapitányság megteszi a szükséges intézkedéseket, de azt nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy eljárás indult volna szabálysértés miatt a honatya ellen.

Forrás: HEOL, BLIKK

Az Országgyűlés hamarosan tárgyalja a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot, ennek kapcsán egri borászokkal találkozott Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. A fórumon az érintettek is elmondták véleményüket, észrevételeiket a tervezett változtatásokról.

Nyitrai Zsolt a fórumon elmondta, hogy a magyar borok piaci helyzete jelentős változáson megy keresztül, ezért vált szükségessé a szabályozás újragondolása. A cél az – tette hozzá -, hogy közösen alakítsák ki azt a szakmai álláspontot, amely a méltán híres Egri Borvidék és a magyar borászok számára a leghatékonyabb önkormányzati és közigazgatási rendszert biztosítja, s egyben csökkenti az adminisztrációs terheiket. Ezért különösen fontos, hogy a helyi borászok véleményét megismerjék.
A Borászok Fórumán szó esett az új tervezet több pontjáról, így a hegybírók státuszának változásáról, valamint a közigazgatási feladatok egységes ellátásáról, s színvonalának emeléséről is.
A találkozón részt vett a Vidékfejlesztési Minisztérium szakértője, aki részleteiben ismertette a tervezett változásokat. Az egri borászok a fórumon ezt követően elmondták észrevételeiket és javaslataikat.

Nyitrai Zsolt a tanácskozás végén azt hangsúlyozta, hogy az elhangzottakat figyelembe veszik a törvény tárgyalásakor, ugyanakkor leszögezte: további egyeztetésekre kerül sor annak érdekében, hogy a legjobb szabályozás szülessen meg ezen a stratégiai szempontból oly fontos területen.

Fotó: Szántó György