Keresés: „nyár” (252 találat)

Felkészülten várják a jó időt és a vendégeket a bükkszéki fürdőben.

Már csak a jó idő kell ahhoz, hogy elinduljon az igazi szezon a strandon. A szabadtéri medencék feltöltve, az élmény elemek előkészítve várják a látogatókat.

A messze híres bükkszéki víz kívül-belül jótékony hatással van a szervezetre. Használható nőgyógyászati, reumatikus és bőrbetegségekre is.

Az elmúlt évek fejlesztései révén már nem csak a nyári időszakban, hanem télen is látogatható a fürdő.

Visszatért a Végvári vitézek terére a szoborkompozíció első lovas alakja.

Az egri belvárosi rehabilitációs program hivatalos hírlevelében ez állt 2014. márciusában: „A Dobó téren és környezetében zajló munkálatok során február 7-én kezdődött a Végvári vitézek szoborcsoport leemelése a talapzatról. A fokozott körültekintést és különös óvatosságot igénylő műveletsor első lépéseként a szakemberek már korábban elbontották Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1967-ben felállított alkotásának talapzatát borító, egyenként egy tonnás mészkőlapokat. Ezután megkezdték a három, darabonként nagyjából 2,7 tonnás szobor leemelését. A munkafolyamat több napig tartott: mindent megelőző szempont volt az alkotások megóvása, s ezért a folyamatot nem lehetett siettetni.”

Egy bő év elteltével a lovas szoborcsoport visszatér a belvárosba és eredeti helyszínétől mintegy 100 méterre, a Dobó tér közvetlen szomszédságában kap új helyet. A több mint 5 milliárd Ft-os belvárosi rehabilitációs program keretében zajló munkálatok a nyár folyamán érnek véget a készülő Végvári vitézek terén (egykori Szúnyog-köz), amely a teljesen megújított szoborkompozícióval és az Eger patakhoz épített lelépcsőzéssel Eger új színfoltja lesz.

A történelmi belvárosban így a Dobó tér (a várkapitány szobrával) és a Kis Dobó tér mellett további három közösségi tér alakul ki: a Gárdonyi tér (Gárdonyi Géza szobrával) és az új gyaloghíd megépítésével az Eszperantó sétány mellett létrejött terecske mellett (ide egy különleges térplasztika kerül) a Végvári vitézek terének kialakítását (ide kerül a lovas szoborkompozíció) régóta várják az egriek és a hozzánk látogató vendégek is. A nagyszabású rehabilitációs program 24 építést-felújítást tartalmazott, s ezek közül a Végvári vitézek terének létrehozása a záró projektelem.

A hagyományokhoz híven idén is megrendezik a rendvédelmi- és társszervek a Kéklámpás Napot Egerben, az Érsekkertben, melynek időpontja 2015. április 25. Eddig a nyári hónapokban szerveztük meg a rendezvényt, viszont most a Rendőr- és Tűzoltó Naphoz igazítottuk, így az időpont módosult, de a program garantáltan változatlan lesz.

Az esemény reggel kilenc órakor kezdődik a kéklámpás autók felvonulásával. Szirénázva mennek majd végig az egész városon a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentők és a büntetés-végrehajtás járművei. Tíz órakor az Érsekkertben lesz a rendezvény megnyitója, majd ezt követően bemutatót tartanak az önkéntes tűzoltók. Valamivel tizenegy óra után kezdődik majd a rendvédelmi szervek közös szakmai bemutatója. A nap folyamán a szakmai sátrakba látogatók bepillantást nyerhetnek a rendvédelmi szervezetek munkájába. Ezen túl lesz rendőrkutyás bemutató, légpuskás lövészet, aszfalt rajzverseny, kerékpáros és elektromos kisautós ügyességi verseny, tűzoltó vizes játék, füstsátor, tűzoltó kisautó hajtogatás és népi játszóház. Az Epreskert utcai Tagóvodából érkező óvónők arcfestéssel, az egri Waldorf iskola tanítói pedig gyapjúkép készítéssel várják a rendezvényre látogatókat. A gyerekeket különböző állomásokon várjuk, amennyiben ezek közül négyet teljesítenek, akkor pecsétet kapnak és ajándékot vehetnek át az információs pultnál. Délután kettő órától a „The Hedgehogs” zenél majd az érsekkerti színpadon. Tíz órától délután háromig véradást szervez a Vöröskereszt a Liget étteremben.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Régi vágya teljesül azoknak, akik a hajdani Ifjúsági Ház tereiben a művészet és a kultúra jelenléte mellett a szórakozás, az egymásra találás lehetőségeit is szeretnék viszontlátni.

A Kepes Intézetben április 10-én indul útjára a Kepes Klub, Eger legújabb ifjúsági közösségi tere. A szervezők olyan előadókat hívnak meg, akik elismertek, kulturális értékeket képviselnek, és nem utolsósorban közönség kedvencek. A hazai underground és overground zenekarok mellett lesznek koncerttel egybekötött filmvetítések is.

A Kepes Klub nyitó bulija 2015. április 10-én lesz, ahol az Egri gyökerű, ám mára országos ismeretségű, kísérletező, ám mégis súlyos bulikat nyomó Ethnofil lép színpadra egy Kepes Special műsorral, ahol a zene mellett a fényé lesz a főszerep.

Ezen az estén nyílik a Zöld Pecsét fénypultja is a Kepesben, ahol a kézműves sörök mellett Eger kézműves borait is megkóstolhatjuk. A Koncert után az After Party a szintén ekkor nyíló Uránia Café-ban lesz, a szomszédos Uránia épületében.

Április 24-én A.K.E.Z.D.E.T.P.H.I.A.I. koncerttel várják az arra hajlamosakat. Már erre is lehet venni elővételben jegyeket a Kepes pénztárában, mert úgy sokkal olcsóbb.

Májusban a Balaton Method vetítésével (május 7, 8) és koncerttel indul a hónap és várjuk a Tárkány Műveket is.

Nyáron Harcsa Veronika és Bin-Jip lép fel, de szervezés alatt van a Kistehén, Rájátszás, Kis Erzsi Zene, ef.Zámbó Happy Dead Band, The Braindogs, Pribojszki Mátyás & Little G. Weevil és még sokan.

Attól, hogy valami jó, még lehet, hogy jó.

2015. március 14-én az Eszterházy Károly Főiskola Dísztermében mutatkoznak be az Egri borvidék legkiválóbb Egri Csillagai.

Az Egri Csillag Szalonban már tavaly is több száz vendég ízlelgette a borvidék legfiatalabb fehérborát. A Líceum Dísztermében hagyományos rendezvénynek szánt esemény célja idén sem változott: Eger és környéke legjobb borászai ismét megmutathatják legjobb Csillagaikat. A fehérborok, az ízletes sajtok, az impozáns környezet és a hangulatos zene továbbra is garancia arra, hogy az egri borkedvelők közelebb kerüljenek a borászokhoz és az Egri borvidék egyik új zászlóshajójához, az Egri Csillaghoz.

Tarsoly József főszervező szerint az Egri Csillag Szalon célja a borvidék legjobb 2014. évi Egri Csillag borainak bemutatása mellett az, hogy az Egri Csillag ne „csak” szezonális borként jelenjen meg a piacon, hanem a korábbi évjáratok is a figyelem központjában maradjanak. Így az Egri Csillag Szalon életre hívásával a tavalyi bortételek és az előző évjáratok, illetve a különböző klasszifikációjú házasítások (Classicus, Superior, Grand Superior) párhuzamos bemutatása is megvalósul. A hegybíró úgy véli, a borversenyeken mutatott egyre jobb eredmények is azt bizonyítják, hogy a 2010-ben elindított, immáron öt sikeres évjárattal bemutatkozott Egri Csillag is egyre nagyobb figyelmet érdemel.

Az Egri Csillag Szalon az egyik legjobb esemény a nyári borfesztiválok előtt, amikor a nagyközönség is jobban megismerkedhet a borvidék újkori sikertörténetének képviselőivel.

Az Egri Csillag története

A Gál Tibor Pincészetben 2010. február 10-én, a Borászok Éjszakáján az egri borászok a borvidék életének megújítása mellett döntve elhatározták, hogy a már jól ismert Egri Bikavér mellett egy fehér házasítást is megalkotnak. Egy házasítást, amely egységes lesz, mégis minden borászat egyéniségét magában hordozza – így született meg az Egri Csillag, amely lényege, hogy legyen az bárkié, abban a termőhelyi karakter kapja a legnagyobb hangsúlyt, azaz terroir bor váljék belőle.

A világon Eger az első hely, ahol egységes márkanév alatt fehér borvidéki házasítással találkozhatunk. Az Egri Csillag hosszabb távú sikerének kulcsa lehet, hogy képes valóban valami frisset, újat mutatni. A termelő saját képére formálhatja, ennek megfelelően minden egyes Egri Csillag a maga kategóriájában (classicus, superior vagy grand superior) kiváló minőséget képvisel.

Az Egri Csillag eddigi sikerét mutatja, hogy 2010-ben még csak 8 borászat készített ilyen néven bort, a rá következő évektől számuk megsokszorozódott. A 2012-es évjáratban megszületett az első Egri Csillag Grand Superior is. Mára már a borvidéki pincészetek legtöbbjében ott van az Egri Csillag, amely a borversenyeken is egyre jobb eredményekkel hívja fel magára a figyelmet.

Az egri borászok összefogását tovább erősíti, hogy a legújabb és a korábbi évjárat Egri Csillag borait minden tavasszal együtt mutatják be a nagyközönségnek.

Meghalt Hubai Gruber Miklós rádiós újságíró, író, a Magyar Rádió volt munkatársa, nívódíjasa, 65 éves volt – közölte Hajnal József, a rádió egykori észak-magyarországi regionális szerkesztőségének korábbi vezetője hétfőn.

Hubai Gruber Miklós szlovák nyelven, a zólyomi erdészeti és faipari egyetemen szerzett erdőmérnöki diplomát.

A Magyar Rádió szlovák nyelvű adásában 1983-tól dolgozott, majd a rádió belső munkatársa lett. Heves megyéből, Egerből adott hírt elsősorban a Miskolci Rádiónak, de a Kossuth Rádión keresztül az egész országnak, városról, faluról, tanyáról, emberekről.

Főképpen természetvédelmi témájú rádiós jegyzeteket, újságcikkeket írt, riportokat készített.

Egykori iskolájában, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban szóbeli érettségi tétel lett Döntetlen című kötetének címadó novellája.

MTI

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Magyarország 1980 óta megközelítőleg 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállítással, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

Az idei Gombaszögi Nyári Tábor jelmondatául választott Ady idézethez hűen, a felvidéki fiatalok évről-évre kitartóan szervezik a tábort. Pályáznak, felhívásukra, megkeresésükre megmozdul a szlovákiai magyar sajtó, nem kis támogatók adnak, remélem nagy (*a szerk.) segítséget a megvalósításhoz, 20 társszervezet vesz részt a programok lebonyolításában, vagy közreműködik a szervezésben. Más ez a fesztivál, mint a minden hétvégén, úton-útfélen, unalomig ismert: míg a fiatal anyuka-aki maga is előadó-hallgatja az első magyar szlovákiai államfőjelölt választási tapasztalatait, néhány méterre tőle a kézműves asztalnál tanítják a húszéves lányok, a tízéves körüli lánykáját színes virágot horgolni hajdísznek, vagy kardigánra. A Krasznahorka büszke vára kezdetű dalt is elénekelték, mégpedig akkor, amikor a táborlakók megölelték a várat. Ez Guinness-rekord kísérlet volt, remélem rekord lesz, mindenesetre sikerült! Itt mindenre gondoltak: a várölelést drónra rögzített kamera dokumentálta és adta élőben a jelet a gombaszog.sk oldalra, ahol a fent említett államelnökkel készült beszélgetést is, mint mindegyiket élőben nézhették az Új Szó tábori stúdiójából.

A szlovákiai magyar egyetemisták elérték a kitűzött célt, amiért mindent meg is tettek: a profi szervezés, a kiváló kampány és a tökéletes program több mint 2000 fiatalt csábított a Gombaszögi Nyári Táborba. Hat nap a kultúra, a közélet, a politika, és a felhőtlen szórakozás jegyében, a krasznahorkai vár tövében. A két évvel ezelőtti tűzre a kilométerekről jól látható toronydaru emlékeztet, de ha valakinek ez elkerülné figyelmét, minden, a fesztivál programját népszerűsítő leírás, kiadvány, prospektus, vagy a tábor hivatalos pohara is megjeleníti. A felújítás kisebb-nagyobb intenzitással zajlik és tart, és a két éves ciklushoz véletlenül alkalmazkodva, most 2016-ra ígérik.

Itt előkerültek a közéleti és politikai témák, párbeszéd, vagy kerekasztal formájában, az oktatás, vagy az esélyegyenlőség kérdése, de volt erdélyi és ukrajnai kitekintés is. Minden témának persze külön terep, azaz sátor, csakúgy, mint az olvasásra, vagy az irodalomra. Az Irodalmi Szemle szerkesztői két napon keresztül tartották ébren az érdeklődést, ami nem csoda, hiszen Hrabal, Weöres, Mikszáth megidézése mellett Pepin magyar alteregóját is keresték, válogattak a szemlékből, és értékelték a novellaíró pályázatra érkezett műveket. A Szalmaszínházban a kassai Thália Színház rendezkedett be, játékkal és felolvasószínházzal. Novemberben Egerbe jönnek, A kassai polgárokat mutatják be, aminek színpadra állításában közösen dolgoztak a Gárdonyi Géza Színházzal.

Egy erdősóhajtásnyira, a Királyréten, a labirintus udvarban a gyermeki, majd a felnőtt lélek kanyargós útjait boncolgatta, világított rá az élet élvezetére és a boldogságra Pál Feri atya, majd Bagdy Emőke.

Innen nem messze a színpad, ahol minden este koncert hajnalig, válogatott bandákkal. Jubileumi sorozatában a Tankcsapda sem mulasztotta el a krasznahorkai tábort. A szervezők meglepték a falut, minden postaládában volt egy jegy a rockbanda koncertjére, 1 eurós áron. Szép gesztus.

A „nemzedéki találkozóhely”, nyolcvan éves múltjával, a jelen sikerével és a jövőbe vetett hitével jelesre vizsgázott.

Megérezni Gombaszög hangulatát, megéri!

Dorkó Zsuzsanna

A pénteki esős idő ellenére az utóbbi évek egyik legjobban látogatott Egri Bikavér Ünnepe volt az idei. A rendezvény szombati napján látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők.

Az idén már nagykorúvá vált Egri Bikavér Ünnep ismét bizonyította, hogy – egyebek közt – a változatos bor- és ételkínálat, az egyedi helyszín, a sokszínű zenei kínálat és a kísérőprogramok miatt is évek óta a város leglátogatottabb rendezvénye. A 36 borászat 118 bora és a 19 étterem ételei tömegével vonzották a gasztronómia szerelmeseit, hiszen a poháreladásokból és a fogyasztásokból becsült számok alapján ebben az évben – a tavalyi csúcstól csak egy hajszállal elmaradva – mintegy negyvenezren látogatták a fesztivált és programjait a négy nap során.

A rendezvény főszervezője, Tarsoly József szerint különösen a szombati nap sikerességét és minden korábbinál magasabb látogatói létszámát látva kijelenthető, hogy az Érsekkert idén használt területe is kezd szűknek bizonyulni, így a jövőben mindenképp érdemes lesz átgondolni az újabb bővítési lehetőségeket. Az egri hegybíró úgy véli: az érsekkerti gesztenyefák alatt hömpölygő emberek láttán ismét bebizonyosodott, hogy az Egri Bikavér Ünnep nem csupán a város, hanem a régió egyik legmeghatározóbb nyári tömegrendezvénye.

A csütörtöki megnyitón dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke megnyitóbeszédében azt mondta: „Bor nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Ennek kapcsán Tarsoly József kiemelte: a fesztivál sikerét látva az is kijelenthető, hogy a hevesi megyeszékhelyen Egri Bikavér Ünnep nélkül lehet, de már nem érdemes a nyarat tervezni.

A két élőzenei helyszín, az Egri Bikavér és az Egri Csillag Színpad kínálata jól kiegészítette egymást. Külön öröm, hogy utóbbi, a Zenepavilonnál felállított pódium sokszínű felhozatalát is egyre többen látogatják, az Egri Csillag Színpad a fiatalok számára Egerben egyedi zenei igényességet és minőséget kínál évről-évre.

A kísérőprogramok idén is színesítették a programkínálatot, különösen a Traktoros gyorsulási és traktorverseny. A már harmadik alkalommal, a Gárdonyi Géza Színház előtti útszakaszon megrendezett eseményre ismét rengeteg néző volt kíváncsi, a résztvevő és a szervező borászok is kitettek magukért, remek hangulatú volt a verseny. Az új szolgáltatások közül különösen jó visszajelzések érkeztek az ingyenes WIFI-lefedettség és a megújított arculat illetve weblap kapcsán is, de jó volt látni, hogy mennyi fotót küldtek a pályázók a Fotózz Bikavért! c. felhívásra is. A későbbiekben a szervezők további hasonló újításokkal is próbálják majd színesíteni a fesztivál szolgáltatásait.

A szakmai előrelépés terén fontos mérföldkő a fesztivál életében, hogy a XVIII. Egri Bikavér Ünnepen – egy hosszabb távú megállapodás részeként – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei zsűrizték a fesztivál ételeit. Varga Károly olimpiai és világbajnok mesterszakács, Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács és Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke bírálta az Egri Bikavér Ünnepen kínált fogásokat. Döntésük alapján a legjobb párosítás a Hangácsi Pincészet 2011-es Egri Bikavére és hozzá a Hotel Balneo kínálta barbecue sertéstarja grillen sütve vörösboros zöldségekkel, kéksajtos burgonyával lett. A szakmai zsűri egyebek közt megjegyezte, hogy a fesztiválon kínált ételek kiváló minőségűek voltak; a kreativitás, az igényes tálalás és a borokkal való harmónia is mind-mind jellemző volt a kínálatra.

A fesztivál szombati napján Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Tarsoly József hegybíró aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely értelmében a gasztronómiai szervezet és az Egri borvidék a jövőben közösen dolgoznak azért, hogy az egri borok a jövőben a jelenleginél is elismertebbek és kedveltebbek legyenek.

A hagyományokhoz híven megválasztották az ünnep legjobb Bikavérét is, az Egri Bikavér Borlovagrend ezúttal nem pontozott, hanem párba állította a nedűket, és úgy kóstolt. Vincze Béla 2009-es Arcanuma öt kör után is a legjobbnak bizonyult, így elnyerte a megtisztelő címet.

Külön köszönet a látogatóknak, a rendezvény minden támogatójának, a fesztivál megvalósításában segédkezőknek a munkájukért és az Érsekkert környékén élőknek a türelmükét. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre hasonlóan sikeres Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor és a város hírnevét.

A tábor a szlovákiai magyar ifjúság hagyományos találkozóhelye. A fesztiváli hangulatról különböző stílusokat képviselő hazai és külföldi zenekarok, DJ-k és VJ-k gondoskodnak. A tábori szabadegyetem egy semleges platform közösségünk aktuális történéseinek és jövőjének megvitatására, a felvidéki alkotók és a tudományos élet bemutatására, hagyományaink ápolására. A csapatjátékok révén pedig barátaiddal próbára tehetitek ügyességeteket, műveltségeteket és tudásotokat is!

https://www.gombaszog.sk/