Keresés: „nyugdíj” (158 találat)

Az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikája tönkreteszi a nyugdíjasok egyébként is nehéz helyzetét. Jövőre tovább csökken a nyugdíjak reálértéke – kezdte a csütörtöki, Korózs Lajossal közösen tartott sajtótájékoztatót Dr. Sós Tamás, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselő.

A politikus véleménye szerint miközben 6 százalékos visszamenőleges nyugdíjemelésről beszél a kormány, a novemberi korrekciótól valójában csak 0,5 százalékkal emelkedik az alapellátás. Dr. Sós Tamás elmondta: elképzelhető, hogy ezzel a pótlással idén találkoznak utoljára az idősek, hiszen jövőre új nyugdíjszámítást vezet be a kormány. Kizárólag az alultervezett infláció mértékének megfelelően növelik az idősek pénzét, emellett figyelmen kívül hagyják az eddig alkalmazott nyugdíjas fogyasztói kosarat. Pedig az idősek vásárlási szokása más, mint az aktív korúaké, elsősorban gyógyszerre, élelmiszerre, lakásfenntartásra költenek. Ezek a költségek emelkedtek a legjobban a kormány megszorító intézkedései nyomán – tette hozzá.

Korózs Lajos, az MSZP országos elnökségi tagja elmondta: a rendvédelmiseknek nem lesz lehetőségük ezentúl közös megegyezéssel leszerelni, csak lemondással, ami pedig a nyugdíjuk megvonásával járhat. Ez 43 ezer embert fog érinteni 2012. január 1-től.
Január 1-vel összességében több százezer embertől veszik el a nyugdíjat. A legbotrányosabb a korengedményes nyugdíjak eltörlése, valamint a különböző jogosultságok összevonása, pl.: ugyanúgy eltörlik a bányásznyugdíjat, mint a művésznyugdíjat. Az Orbán-kormány visszaél az idős emberek kiszolgáltatott helyzetével – zárta beszédét Korózs Lajos.

 

Péntek reggel a szakszervezetek forgalomlassítást kezdtek országszerte. Heves megyében több helyszínen is tiltakoznak, Egerben 3 helyre vonultak  a tiltakozók a Munka törvénykönyv változásai miatt. Az országos megmozdulással a Liga Szakszervezetek azt kívánják elérni, hogy a kormány tárgyaljon velük a munkavállalókat érintő javaslatok kapcsán, amelyek negatívan érintik a dolgozók érdekeit.

Fodor Pálné elmondta, hogy a demonstráció oka a  Munka törvénykönyvének szerintük elfogadhatatlan átdolgozása illetve a nyugdíjrendszer átalakítása, melyben a korábban megszerzett jogokat megsértik.

A kormány eltökélt a célkitűzések megvalósítása kapcsán, továbbra is fenntartja eredeti elképzeléseit a törvénnyel kapcsolatban.

Egerben nem alakult ki nagyobb fennakadás a közlekedésben, az útlezárás reggel 7-től másnap reggel 7-ig tart a tervek szerint.

Közös sajtótájékoztatót tartott Tóbiás József országgyűlési képviselő, az MSZP frakcióigazgatója és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke október 21-én Parádon.

A két MSZP-s politikus véleménye szerint a kormány a „Nemzeti Átverés Programot” valósítja meg. Másfél év alatt Heves megyében is csökkent a munkahelyek száma, nőtt a munkanélküliség, csökkentek a munkavállalók fizetései.
A sajtótájékoztatón elhangzott: elvették a nyugdíjasok pénzét, megszűnik a reál-nyugdíjemelés, és a korhatár alatti nyugdíj is a múlté.
Tóbiás József elmondta: a kormány politikája miatt Magyarország a világ tíz legnagyobb pénzügyi kockázatot jelentő országa közé sorolják. Véleménye szerint romokban a jogbiztonság; felszámolják a sajtószabadságot.
Dr. Sós Tamás hozzátette: a kormány beismerte, hogy alkotmányellenes a megyei önkormányzatok vagyonának államosítása, ezért most ebben az ügyben is alkotmánymódosítást terveznek, hogy mindenáron véghezvigyék a tervüket: hatalmi céljaik érdekében szétverik az utolsó közösségszervező erőt, az önkormányzati rendszert.
Elhangzott továbbá: a kormány lemond a vidékfejlesztésről, a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásáról.

A FIDESZ csapdában van, az elszámolás helyett leszámolás folyik Magyarországon – kezdte pénteki egri, Kovács Lászlóval, az MSZP alelnökével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Heves megyében az elmúlt egy évben leálltak a fejlesztések, ezres nagyságrendben szűntek meg munkahelyek. A kiemelt projektek is veszélyben vannak, az utak felújítása is elodázódott. Azt látjuk, hogy szétverik az önkormányzati rendszert, valamint az egészségügyi és szociális területeken is elküldik a dolgozókat – ecsetelte a jelenlegi helyzetet dr. Sós Tamás.

A tájékoztató további részében Kovács László adott felvilágosítást a hazai és nemzetközi viszonylatban mért magyar gazdasági helyzetről.
A 2008-as válság az egész világot sújtotta, átlagosan 6-7 százalékkal esett vissza a gazdaság az Unió országaiban, és a munkanélküliség növekedés is általános jelenség volt. Minden országban jellemző volt az államháztartási hiány és az államadósság növekedése, amit mindenhol megszorításokkal kezeltek. 2011-ben Magyarország államháztartási hiánya a 4 százalék körüli értékkel átlagosnak mondható, nem tűnik ki az európai átlagból, ahogy a 80 százalékos államadósság sem – mondta Kovács László.
Az MSZP országos alelnöke hozzátette: a mostani válság nem hasonlítható össze a 2008-sal, kevésbé súlyos annál, a FIDESZ mégis mindent ezzel magyaráz és a felelősséget a nemzetközi környezetre hárítja.
A tavalyi kormányváltáskor 4 százalék alatt volt az államháztartási hiány, vagyis jobb helyzetben volt Magyarország az eu-s átlagtól. A 1,5 éves FIDESZ kormányzás alatt növekedés tapasztalható az eu-s tendenciához mérten, a foglalkoztatás pedig alig változott. A hiányt egyszeri megoldásokkal próbálják kezelni, mint pl.: a magánnyugdíj megtakarítások elvonása, vagy a válságadók, ami 2011-ben 3 százalék alá csökkenti a hiányt, de 2012-ben már nem alkalmazható – folytatta Kovács László.

Az MSZP-s országgyűlési képviselő szerint a fő probléma az egykulcsos adórendszer és az ehhez kapcsolódó társasági adórendszer, ami igazságtalan és a 300 ezer forint alatt keresőknek adónövekedést azaz jövedelemcsökkenést okoz, ráadásul 500 milliárd forint esik ki a költségvetésből.
Kovács László szerint a keresletet sem ösztönzi az adórendszer, nem vásárolnak többet az emberek, és a foglalkoztatást sem növeli, ezt a FIDESZ-hez közel álló közgazdászok is elismerik. A megoldás a kétkulcsos adórendszer visszaállítása és a járulékcsökkentés lenne.
A foglalkoztatásról szólva elmondta, hogy az elmúlt 1,5 évben ugyan 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, de arról nem szól a FIDESZ, hogy hány munkahely szűnt meg.
A felsőoktatási törvényben foglaltak szerint 50 ezerről 25 ezerre fog csökkenni az államilag finanszírozott helyek száma, a költségtérítéses helyett az önköltséges rendszer sokkal nagyobb terhet ró majd a hallgatókra ill. a szüleikre, a jelenleginek többszöröse lesz.

Kenyér helyett cirkuszt ad a FIDESZ- kormány, erről szólt a csontvázkeresés, erről szólnak a vizsgálóbizottságok és a feljelentések és a készülő kirakatperek. Ezekhez képest ártatlan, inkább csak nevetséges a NENYI kötelező kifüggesztése vagy az Alaptörvény asztala – zárta mondandóját az MSZP alelnöke.

Forrás: sostamas.hu

A Heves Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Gondos István elnökletével ülésezett kedden Egerben, a Megyeházán a Heves Megyei Idősügyi Tanács.

Az eseményen a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének vezetője, Bujdosó Sándorné beszámolt a szövetség munkájáról, tevékenységéről. Mint elhangzott, ebben az évben október 6-án tartják meg az Idősek Világnapjához kapcsolódó megyei ünnepséget. A Heves Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata osztályvezetője, Zvara Ágnes az idősek ellen elkövetett bűncselekmények megelőzésének jelentőségéről beszélt. Dr. Gondos István hangsúlyozta: az idős emberek szerepe rendkívül fontos, a tudást, a tapasztalatot tőlük kapjuk, s általuk adhatjuk tovább a jövő generációinak- tájékoztatta szerkesztőségünket a Heves Megye Közgyűlés sajtóreferense.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Dr. Sós Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján a megye munkanélküli helyzetét és a kormány munkahelyteremtő ígéreteit tette mérlegre.

A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megyében ez 16,8 százalék, amely az országos átlagot 3 százalékkal haladja meg – állítja dr. Sós Tamás.
Heves körzetében egy éve 31 százalékos a munkanélküliség, a Pétervásárai térségben pedig romlott, ott 27 százalék az arány. Füzesabony és térségében szintén romló tendencia figyelhető meg, itt 22,7 százalékos a mutató. Jobb a helyzet Hatvanban (12,8 %), ezt követi Gyöngyös 13,1 százalékkal és Eger 14,8 százalékkal.
A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű munkanélküliek száma ugrásszerűen nőtt az elmúlt egy évben.
Az MSZP szerint a Fidesz elhibázott gazdasági koncepciója átgondolatlanul felbolygatta az adórendszert, 1000 milliárdos lyukakat teremtett. Terveikkel ellentétben nem hozott gazdasági növekedést, foglalkoztatási bővülést az új adócsomag. Jelentős, újabb megszorítások következnek a kormány elmúlt egy éves hibás gazdaságpolitikájából következően. Az alacsony jövedelműek helyzete tovább romlik és egy szűk réteg, a magas jövedelműek helyzetét preferálják.
A Fidesz-KDNP- kormány folyamatosan foltozott költségvetése rég összeomlott volna, ha a magánnyugdíj-pénztári vagyont nem „einstandolják” – hangzott el a hétfői sajtótájékoztatón.
A 2010-es választási kampány jól hangzó, ám irreális ígérete volt az 1 millió munkahely megteremtése az MSZP-s képviselő szerint. Heves megyében évente be kellene indítani egy hatvani Bosch és egy Mátrai Erőmű kapacitású gyárat, amely 3-4 ezer embernek ad munkát.
Nem segített az sem, hogy olyan vállalatokat sújtottak válságadóval, akik beruházásokat tudtak volna megvalósítani.
Dr. Sós Tamás kihangsúlyozta: A konténerekbe kényszerített közmunkásokkal statisztikákat lehet szépíteni…
A romló tendenciát mutatja, hogy a KSH friss felmérése szerint a lakosság 37 százaléka él a létminimumnál kevesebb pénzből.

Hétfő délelőtt a Városházán sajtótájékoztató keretében reagált Rázsi Botond Eger alpolgármestere és Ballagó Zoltán, az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodájának vezetője a városban terjengő „hiedelmekre” a megszűnt, Felsővárosi Általános- és Előkészítő Iskola épületével kapcsolatban valamint az óvodai átszervezéseket érintve.

Sok pletyka, rosszindulatú hír kering a városban a Felsővárosi iskola kapcsán, melyek teljesen alaptalanok, ezért úgy éreztük, hogy elejét véve az aláírásgyűjtésnek tájékoztatni szeretnénk a közvéleményt arról, hogy nem lesz hajléktalanszálló az Iskola úti épületében. - kezdte a sajtótájékoztatót Rászi Botond alpolgármester. Majd kiemelte: Nem tudjuk még, hogy mi lesz az épület sorsa, de mindenképpen szeretnénk eredeti funkciójának megfelelően megtartani, vagyis oktatási célra használni. Az épületet lehet, hogy kiadjuk valamely egyházi vagy magán oktatási célra, hiszen erre alkalmas. A demográfiai mutatók a felsővárosban és Egerben is, ahhoz a lépéshez vezettek minket, hogy a székhely intézményt meg kell szüntetnünk, hiszen csökkent a tanulók létszáma. Ez egy kényszerű lépés volt, amit gazdasági okból kellett meglépnünk. A gyerekek átkerültek a Balassi Bálint Általános Iskolába, de az osztályok megmaradtak és a tanárok is mennek velük.

Ballagó Zoltán elmondta, hogy a szeptemberi iskolakezdésre csupán 10 gyereket írattak a szülei a Felsővárosi iskolába. A 800 férőhelyes Balassiba eddig közel 500 gyerek járt , most 195-en mentek át a másik iskolából. A Felsővárosi iskola dolgozóit átcsoportosították más iskolákba illetve nyugdíjazták és csupán 4 pedagógus és 7 technikai dolgozó munkája szűnt meg.
A Balassiban felújítások lesznek a nyáron, festenek, és a vizesblokkokat alakítják át. Elhangzott az, hogy Eger Önkormányzata 18 millió Ft-ot nyert egy belügyminisztérium által kiírt pályázaton, melyhez 7 millió Ft önerőt kell biztosítaniuk. Az összeget épületkorszerűsítésre fordítják, szigetelést és ablakcserét terveznek.
Rázsi Botond reagált a Lenkey iskola kapcsán kirobban „fölösleges izgalomkeltésre” is az állítólagos tömeges kiiratkozásokra és egy friss információt is megosztott a sajtó képviselőivel, melyet a sajtótájékoztató alatt kapott sms-ben. A Lenkey János Általános Iskolából összesen 21 diák távozott, ebből 14-et kisgimnáziumba írattak szülei és 7 gyerek indokolatlanul távozott, mely a szakember szerint teljesen átlagos „vándorlásnak” számít.

A tájékoztatón beszéltek még az óvodai átalakításokról is, melyben semmilyen új információ nem hangzott el, csupán szerették volna kihangsúlyozni, hogy a változások a gyerekek érdekeit szolgálják és kizárólag nevelési szakmai okokból történtek. Régóta érett az óvodai hálózat korszerűsítése, melyet hosszú szakmai kutatómunka és tervezés előzött meg. Egyeztetések történtek a szakmai vezetők és a szülők képviselői között is valamint egy országosan is elismert szakértőt, Mályi Lillát is bevontak a programba. Az óvodapedagógusok továbbképzéseken, tréningeken vettek részt, hogy megfelelően tudják kialakítani nevelési programjukat. Összesen 6 óvodavezetőtől kellett megválni, melyből 5 nyugdíja ment.

Az új rendszer gazdaságosabb, egyszerűbb és koordinálhatóbb lesz. Ezek többsége csupán adminisztrációs változást jelent, melyből egy átlagos óvodás semmit nem fog észrevenni. – mondta Rázsi Botond.

Forrás: Egriszín

Július 1-je a kormánytisztviselők, a kormányzati ügykezelők, valamint a fizikai alkalmazottak számára is munkaszüneti nap.

Mivel az ügyfélszolgálati feladatok ellátása, folyamatosságának fenntartása ezen a napon is kiemelt fontosságú, ezért az ügyfélszolgálatokon dolgozók a Kormánytisztviselők Napján is a szokásos munkarendben végzik majd teendőiket.

• A Heves Megyei Kormányhivatal Integrált Ügyfélszolgálati Irodája, a Kormányablak 8-20 óráig várja az ügyfeleket.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének egri és gyöngyösi ügyfélszolgálatán a szokásos pénteki ügyfélszolgálati rend szerint 8-12 óráig lesz ügyfélfogadás.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságán Egerben és Gyöngyösön8-12 óráig fogadják az ügyfeleket.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatal 5 ügyfélszolgálatán (Eger, Gyöngyös, Füzesabony, Hatvan, Heves)a szokásos pénteki ügyfélszolgálati rend szerint 8-12 óráig lesz ügyfélfogadás.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség egri ügyfélszolgálata 8-12 óráig tart nyitva.


• A Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelet egri ügyfélszolgálata8-14 óráig várja az ügyfeleket.


• A Heves megyében működő Munkaügyi Központ ügyfélszolgálatai is működnek 8-14 óráig.

 

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés