Keresés: „piac” (128 találat)

Közmeghallgatást rendezett az egri közgyűlés csütörtökön délután a Városházán. A több mint harminc felszólaló fejenként két témában, maximum 10 percben fordulhatott a testülethez. Többen a közbiztonság kapcsán ragadtak mikrofont: szóba került, hogy az éjszakai szórakozóhelyekről hazafelé közlekedő vandálok jelentős károkat okoznak a lakóknak és a városnak is egyaránt, illetve többen jelezték a rendőrség képviselőinek azokat a kellemetlenségeket, amelyeket a piac környékén megszaporodott lopások okoznak.

Több sportvezető is szót kért a meghallgatáson. Bíró Csaba, a Heves Megyei Diáksport Tanács elnöke megköszönte az önkormányzatnak, hogy figyelik és megbecsülik a város diáksportolóinak eredményeit. Az Egri FC Kft. ügyvezetője, Kocsis Zoltán az NB III-as labdarúgócsapat  nevében fejezte ki háláját a képviselők felé azért, hogy bíztak a csapatban és támogatták őket. Míg Kovács Géza, az Egri Városi Sportiskola vezetője egy kisfilmet is levetített, amelyben a korábbi évek kiemelkedő eredményeit mutatta be. Az ő prezentációjából sem maradt ki az őszinte köszönetnyilvánítás.

A hozzászólók közül többen is kérték a testületet, hogy segítsék a közlekedési feltételek javítását a Nagylaposi úton, mivel jelenleg szinte lehetetlen biztonságosan haladni az utcában. Habis László polgármester elmondta: megvizsgálják a terep rendezésének lehetőségeit.
A városi közgyűlések és politikai események állandó lakossági szemlélője és kommentálója, Hamza Etelka kérte Eger lakóit: ahelyett, hogy a kákán is csomót keresnének, mindenki inkább álljon be a testület mögé és tolják együtt a város szekerét.
A délután egyik felszólalója, Fábián Mária kérte az önkormányzat képviselőit: tiltsák meg a fiatalok számára a dohányzást a város közterületein, ugyanis a cigarettafüst is káros az egészségre.

Forrás: Heol

2009. év elején, 6 partner intézmény közreműködésével jött létre az Agria TISZK. A program főként humán erőforrás fejlesztésre összpontosított. A cél a hatékony, rugalmas reagálás a munkaerőpiac jelzéseire, és ehhez igazítani a szakképzést.

Az Eszterházy Károly Főiskola szervezésében a Hotel Egerben találkoztak Heves és  a környező megyékben oktatással és továbbtanulással foglalkozó intézmények szakemberei.  A Regionális Munkaerőpiaci Workshop  lehetőséget nyújt az EKF -en végezhető szakok, az ott folyó színvonalas munka bemutatására, valamint a 2011-ben  módosításra kerülő felvételi eljárások ismertetésére. A több évre visszanyúló programmal szeretnék elérni, hogy a felsőoktatásban a munkaerő piacon versenyképes diplomák megszerzésével ösztönözzék a középiskolások  továbbtanulását. A bővülő szakirányok miatt partneriskola hálózatot hoznak létre, a mentorok folyamatos képzésével magas szakmai színvonalat kívánnak elérni, így a tanárjelöltek gyakorlati képzésben  fontos szerepet kapnak az iskolák. Fontosnak tartják, hogy olyan képzést nyújtson a főiskola, hogy az itt diplámát szerzett diákok, megállják az életben és a munkájukban a helyüket,és a pedagógusi pálya újra elfoglalhassa a társadalomban megbecsült és fontos szerepét. December 7-én és 2011. január 18-án a EKF nyílt napot rendez, az EKF a sportcsarnokban ahol nem a szakemberek, hanem a  főiskola iránt érdeklődők ismerkedhetnek meg a felsőoktatási intézmény képzési kínálatával.

„Digitális újdonságok az üzleti szereplőknek” címmel rendezett szakmai napot a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Az érdeklődők előadásokon ismerkedhettek meg többek között a 3 Dimenziós nyomtatással, az energetikai adatbázis lehetőségeivel és CMR vállaltirányítási rendszer előnyeivel.

A szakmai nap talán leglátványosabb témája, a sokak számára még újdonságnak tűnő háromdimenziós nyomtatás, melynek gyakorlati jelentőségéről Turi Norber a BIBUS Kft. képviselője számolt be.
A 3Dimenziós nyomtatás egy olyan technológia, mellyel tervezők, mérnökök gyorsan, hatékonyan hozhatnak létre prototípusokat.
Az eljárás sok területen megkönnyítheti a szakemberek munkáját, hiszen számítógépes adatokból közvetlenül gyártható le a háromdimenziós tárgy szerszám nélkül. A technológia a termékfejlesztés területén, a tervezési folyamatokban, teszteléshez, csomagoláshoz és a marketingnél nagyon jól alkalmazható. Kis szériás megoldások esetében akár a gyártás is elképzelhető a készülékkel.
Az eljárás során az elképzeléseket, termékeket 3D-s szoftver segítségével alkotják meg, majd a nyomtató átalakítja ezt kézzelfogható modellé. A termék előállítása speciális ragasztó és por segítségével, lézeres, valamint folyékony fotopolimeres eljárással történik.

A nap második témaköre az energetika volt, melyhez elsőként a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési főmunkatársa Becskei Márk előadása kapcsolódott.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara energia beszerzési társulást hoz létre, melynek eredményeként a tagok jelentős megtakarítással juthatnak villamos és földgáz energiához. Az ötlet az energiaszektor liberalizációján alapszik, mely lehetővé teszi több szolgáltató jelenlétét a piacon. A kamara összevonja a fogyasztókat, szakértő segítségével versenyezteti a kereskedőket, így lehetőséget teremt a vállalkozások költségeinek optimalizálására.
A beszerzés közösséghez kamarán kívüli szereplők is csatlakozhatnak, a közösség csak az árajánlatig él. Minden szereplő egyénileg köti meg a szerződést.

Az energetikai tervezés egy modern technológiával Fülöp Gábor, a HKIK főtitkára ismertette meg a hallgatókat. A műszaki berendezések energetikai besorolásához hasonló a „Földcímke” program, mely a földrajzi területek adatbázisát hivatott létrehozni. A NAVENTER program segíti eligazodni és tájékozódni a felhasználót az energia kapacitások terén.

Forrás: Egriszín

„Ecuador, a Napéjegyenlőség országa” címmel nyílt fotó és néprajzi kiállítás tegnap este, a Szent Hedvig Kollégium Galériájában. A Koncz László gyűjteményéből összeállított tárlatot
Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete nyitotta meg.

A különböző kultúrák, nyelvek nem szétválasztják az embereket, hanem a művészet, a zene, a tánc révén összekötik őket, jelentette ki Rázsi Botond alpolgármester köszöntve a kiállításon megjelent diplomatát.

Dr. Jaime Augusto Barberis Martínez, az Ecuadori Köztársaság nagykövete az ország két jellegzetes vonását emelte ki, a földrajzi elhelyezkedést és az etnikai gazdagságot. A 14 indián népnek otthont adó multikulturális közeg, a két félgömb találkozásánál helyezkedik el. A területen végighúzódó egyenlítőről kapta nevét az ország, amelynek a természeti adottságait és a nemzeti életformát mutatja be a kiállítás.
A tárlat különlegessége, hogy az egyenlítő vonalát is bemutatja a Szent Hedvig Kollégium Galériájában, ahol Dr. Nyíri Iván, tiszteletbeli konzul az equadori szokásoknak megfelelően mindkét féltekére állt, és kipróbálta milyen az ecuadori csók, az egyenlítő két oldaláról.
Az ecuadori kultúrában jártas Nyíri Iván kiemelte az esemény népek közötti barátságot erősítő oldalát. A vendégek számára Eger gazdagságából is tudott mutatni látnivalót.
Koncz László, a Jatari Indián Népművészeti Egyesület vezetőjének a gyűjteményéből összeállított tárlaton, a 2008-as dél-amerikai útján készült fotók örökítik meg az Andokban élő indiánok életét. A fotókon a természet mellett láthatjuk a mindennapokat, a munkát, a családok életét, a piacot és az ünnepet is.

Forrás: egriszín

Projektnyitó rendezvényt és szakmai konferenciát tartottak tegnap délután az EKF-en „Élelmiszeripari innovációs törekvések és azok eredményei” címmel. Beszámoltak a főiskola által pályázati forrásból létrehozott Innovációs és Technológiatranszfer Irodáról, illetve egy 48 cég bevonásával történt felmérés eredményeiről.

Innovációs tevékenységek, illetve összehangolt, célirányos kutatás-fejlesztési tevékenységek nélkül az élelmiszeripar sem belföldön, sem külföldön nem fog tudni kilábalni a nehéz helyzetből – hangsúlyozta dr. Kiss Attila, az Egerfood Regionális Tudásközpont főigazgatója. A tapasztalat az, hogy azok a cégek maradnak a piacon, akik nyitottak a termékszerkezet bővítése felé, akik a szervezeti struktúrájukat is képesek rugalmasan átalakítani, és akik a technológiai fejlesztésekre is odafigyelnek.  A technológiafejlesztés, az innováció és a termékfejlesztés az Egerfood tudásközpont és az újonnan létrejött Innovációs és Technológiatranszfer Központ munkájának a fókuszában áll. Ezek a fő sarokpontok kialakultak már az Egerfood elmúlt 5 éves munkája során is. Az egészségtudatos magatartáshoz illeszkedő, speciális pozitív biológiai-élettani hatással rendelkező élelmiszerek egyre nagyobb számban vannak jelen a piacon. Azok a partnerek, akik erre nyitottak egy nagyon jelentős és fizetőképes célcsoportot tudnak elérni, tömegáruval csak kevés partner tud életben maradni – mondta dr. Kiss Attila.

Az Innovációs és Technológiatranszfer Központ legfontosabb célja, hogy a partnerek igényével összhangban, világszinten is korszerű új termékeket és technológiákat fejlesszenek ki közösen. Az iroda létrejötte az Egerfood Regionális Tudásközpont megalakulásával kezdődött folyamat része. Már a kezdeteknél megfogalmazódott az a szándék, hogy a meglévő kutatói bázissal és kapacitással piacképes fejlesztések jelenjenek meg. Most egy olyan szervezeti egységet hoztak létre, amely célirányosan foglalkozik az ipari kapcsolatok építésével, fejlesztések hasznosításával, az együttműködés körének bővítésével.

Forrás: Egriszín

Három heves megyei kistérségben indítja el programját a „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány novemberben. A program célja, a munkvállalás motivációjának erősítése a hátrányos helyzetű , alacsony iskolázottságú személyeknél.

Az ESZA Nonprofit Kft. által - a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében - kiírt, TÁMOP  „ELSŐ LÉPÉS” – az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő program megvalósítására kiírt pályázat kapcsán 70.305.545.- forint támogatást nyert a  „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek-és Ifjúságvédő Alapítvány.
A „JÖVŐ MEGALAPOZÁSA” elnevezésű program részleteit Kónya Lajos projektmenedzser ismertette a ma délelőtti sajtótájékoztatón. A program a legnehezebb élethelyzetben lévőknek új távlatokat alapoz meg egy olyan komplex szolgáltatásrendszerrel, amely az egyének meglévő képességeire épít, és több a szociális munkában a munkaerő-piacon érdekelt önkormányzat, kistérségi társulás, intézmény, szervezet, civil közösség szoros együttműködésén alapul.

A program célja, hogy a megtalált és kiválasztott személyek számára legalább egy fél évig olyan szolgáltatást nyújtsanak, amelyek képessé teszik őket arra, hogy kilépjenek abból a környezetből, ahol eddig éltek.
Az uniós támogatásból megvalósuló programba hetven főt vonnak be a programba másfél év alatt. A célcsoport a 18 és 30 éves kor közötti emberek, alacsony iskolai végzettségűek  akik munkatapasztalattal még nem rendelkeznek, legfeljebb közcélú foglalkoztatásban vettek eddig részt, inaktívak, vagy olyanok, akik még semmilyen ellátórendszerbe nem kerültek bele.
A huszonnégy hónapos futamidejű program eredményeként ötvenhat fő kap konkrét segítséget önálló életvitelük, foglalkoztathatóságuk és társadalmi integrációjuk javításához, húsz fő részesül OKJ-s szakmai képzésben.
Bene Balázsné szakmai vezető a program megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy az egyéni és csoportos foglalkozások célja az egyéni képességek fejlesztése, tanulási és munkamotiváció erősítése, kulcskompetenciák fejlesztése valamint szociális állampolgári és munkavállalói ismeretek átadása. A szakmai programban szerepel álláskeresési, munkavállalási tanácsadás, mentális állapotjavító programok
A munkatársak valamennyien dolgoztak már ilyen és hasonló szociális programokban. szociális munkások, szociálpedagógusok az esetmenedzseri feladatokat fogják ellátni. ők azok akik egyénileg is mindennapos kapcsolatban lesznek az ügyfelekkel.
Mellettük roma közösségfejlesztőket is alkalmaznak. A célcsoport elsősorban várhatóan romákból áll. Olyanokból, akiknek nagyon alacsony az iskolai végzettségük, 3-5 éve nem dolgoznak, esetleg nincsenek is nyilvántartva az ellátási rendszerekben. Az ő elérésükhöz is nagy segítséget jelent, hogy olyan munkatársakat kerestek, akik az adott térségekben, az Egri- Bélapátfalvai-, Pétervásárai kistérségekben és Tarnaleleszen helyi lakosok, vagy kötődésük van, és így már van ismertségük, akár elismertségük. A roma közösségfejlesztőket is ezekről a településekről fogjuk kiválasztani hogy ne okozzon gondot az elfogadásuk.
A szakmai vezető a módszerekről is beszélt:
„Nagyon fontos, hogy egyéni kapcsolatot alakítsunk ki mindenkivel. Nem hivatalként szeretnénk működni, hanem egy olyan támogató bázist szeretnénk nyújtani, akár mentálisan akár különféle szolgáltatásokkal, hogy kialakuljon az a bizalom, amit talán még soha nem kaptak meg az ügyfelek, például egy munkaügyi központtól, vagy egy szociális szolgáltatótól. Az ő munkájuk célja más.
Nekünk lehetőségünk van arra, hogy mélyebben megismerjük őket, a családjukat a körülményeiket. Azt, hogy miért alakult így az életpályájuk. Talán ez lehet egy olyan segítség, ami révén közösen tudunk kialakítani célokat.
Úgy vettük észre, hogy ez jobban motiválhatja őket, beleszólhatnak ők is abba, hogy mit kapnak tőlünk. Várjuk is, hogy fogalmazzák meg mi az ami hiányzott, és milyen segítséget nyújthatunk számukra.”

A „JÖVŐÉRT” Szociális, Gyermek- és Ifjúságvédő Alapítvány 1991-ben jött létre, azzal a céllal, hogy Heves megye területén részt vállaljon a szociálpolitikai, a szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldásából, elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét, a szociálpolitika, a szociális munka anyagi, tárgyi és intézményi feltételeinek javítását, országos és térségi programokhoz kapcsolódó közvetlen szociális szolgáltatások nyújtásával hozzájáruljon az arra rászorulók munkaerőpiacon való megtartásához, a munkanélküliek foglalkoztatásához.

Az Alapítvány működése megalakulása óta folyamatos, tevékenysége során több, a hátrányos helyzetben lévők munkaerő piaci integrációját, re-integrációját célzó pályázat megvalósításában vett részt főpályázóként a Bélapátfalvai-, az Egri-, a Pétervásárai Kistérségek területén.

Forrás: EGriszín

Sajtótájékoztató keretében mutatkozott be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság új vezetője Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes ma délelőtt. Az új rendőr-főkaptány, november 11-én váltotta a távozó dr. Juhász István rendőr dandártábornokot.

2010. november 10-i hatállyal Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Hatala József rendőr altábornagy országos rendőrfőkapitány javaslatára visszavonta Dr. Juhász István rendőr dandártábornok a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének vezetői megbízását.
Az országos rendőrfőkapitány november 11-i hatállyal főkapitányi biztosi feladatokkal bízta meg Dr. Juhász Istvánt.
A belügyminiszter november 11-i hatállyal kinevezte Heves Megyei Rendőrfőkapitánynak Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes urat, aki korábban a BRFK XIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetője volt. Eredményes munkájáért korábban megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.
Dr. Ormossy Attila nős, négy gyermek édesapja. Eddigi élete Budapesthez kötötte. 1981-ben kezdte meg rendőri pályáját, amelyen elmondása szerint minden lépcsőfokot végigjárt. 1994-től három budapesti kapitányság vezetője volt. Az új főkapitány az elvárásoknak eleget téve hamarosan Egerbe költözik.

Három évtizedes budapesti szolgálata után kellő felvértezettséggel és tapasztalattal áll a feladat előtt, de úgy érzi, hogy Heves megyét még tapasztalnia kell.
Az új főkapitány elmondta, hogy eddigi szolgálati helyein még nem érte kritika. Kiemelte, hogy az országos elvárások mellett fontos a helyi speciális igényeknek való megfelelés.
Meggyőződése, hogy egy jól működő kapitányságot vett át, ám látja, hogy mi az amin változtatni kell. Véleménye szerint a legnagyobb előrelépés a humán területen lehet, emellett az anyagi feltételeket is javítani kell.
A jelenlegi létszám épp, hogy elég a feladatok ellátására, mindenféle átcsoportosítás komoly szakmai feladatot jelent.
Ormossy Attila elmondta, hogy a megyében közel 700 a rendőri állomány, örülne ha száz fővel sikerülne növelni ezt a számot. Az új kapitány erre lát reális lehetőséget, bízik abban, hogy a kormányzat komolyan veszi a kérdést.
Az új kapitány eltökélt, véleménye szerint a jó értelemben vett küldetéstudat szükséges a munkájához.
„Olyan céget vezetek, aminek a közbiztonság a terméke a piacon. Erre a termékre nagyon nagy a kereslet, hiszen a biztonság igénye genetikailag kódolt az emberben.” – fogalmazott Ormossy Attila.

Forrás: Egriszín

Az „Elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás eredményeit tartalmazó záró dokumentumot adták át a HP Magyarország Kft képviselőjének ma délelőtt az Eszterházy Károly Főiskola szokásos havi sajtótájékoztatóján. Az eseményen a Természettudományi Kar két tanárának sikereiről és a TÁMOP keretében megvalósuló pályázati fejlesztésekről is szó esett.

A HP Magyarország Kft. és a Szinva Net Kft. támogatásával megvalósult kutatásról Dr. Kis-Tóth Lajos általános és fejlesztési rektorhelyettes számolt be. Az informatika egyre inkább átszövi az élet minden területét, hangzott el az „elektronikus tanulási környezet optimalizálása” című kutatás kapcsán.

A főiskola két oktatója, Dr. Murányi Zoltán és Dr. Vida József bekerült a Színpadon a Természettudomány (Science on Stage) elnevezésű verseny európai döntőjébe, amit 2011-ben rendeznek Koppenhágában. A versenyre minden fizika, kémia, biológia-szakos tanár vagy tanító innovatív oktatási ötletekkel, projektekkel, színpadi bemutatókkal, vagy bármivel pályázhatott, ami segítheti a természettudományok tanítását. A két tanár a magyarországi döntőn  ért el kiemelkedő eredményt „A túlélés kémikus-fizikus eszközei” programjával.

Széles palettán a tehetséggondozás, melyet pályázati alprogram keretében minőség javítási céllal kívánnak fejleszteni. A célokról a program szakmai vezetője, Dr. Thiel Katalin, az Eszterházy Károly Főiskola oktatásfejlesztési rektor-helyettese számolt be.
A tehetséges hallgatók kutatómunkájának támogatásában fontos terület a TDK munka, valamint konzulensi segítség melletti, hallgatói partneri támogatásra épülő mentorrendszer. A másik elem a hallgatói tudományos konferenciák, melyeken az országos versenyek között adnak számot tudásukról a diákok. A program harmadik eleme a tudományos munkát népszerűsítő Tudományos Magazin.
A „Komplex szolgáltatásfejlesztés az Eszterházy Károly Főiskolán a minőségi gyakorlati képzés érdekében” című pályázat kapcsán Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója elmondta, hogy a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése céllal több száz munkaadóval vették fel a kapcsolatot, akiket interjúk során keresnek meg, hogy megfogalmazzák a feltételeket.
Az intézményben gyakorlati helyek számára tereptanárokat képeznek, akik a gyakorlati munkát koordinálják.

A „Kulturális innováció az Észak-magyarországi régióban – REKÉP” című programról Tóth András dr. Tóth András az Andragógiai és Közművelődési Tanszék tanára számolt be. A régió kulturális és közoktatási intézményeinek humán erőforrás fejlesztését, továbbképzését az egész életen át tartó tanulás szemléletmódjának, valamint a nonformális és informális tanulási formák és lehetőségek kibővítését célzó program részeként pedagógus továbbképzés, e-tanácsadó képzés, valamint a 10-14 éves korosztályt érintő oktatást kiegészítő foglalkozásokhoz kapcsolódó szakmai képzés jelenik meg a tanszék munkájában.

Forrás: Egriszín

Januártól úgy fest, hogy többet kell fizetnünk a távhőért Egerben. A jelenlegi 2950 Ft/GJ hődíjból minimum 3800 Ft/GJ lehet, és a 441 Ft/lm3/év alapdíj is növekedni fog – nyilatkozta szerkesztőségünknek Zsebe Albert, az EVAT Zrt. távhő divízióvezetője.

A fogyasztóknak fűtés kapcsán alapdíjat és hődíjat kell fizetniük. Az alapdíj a szolgáltató állandó költségeire nyújt fedezetet: a szolgáltatói berendezések üzemeltetése, fenntartása, javítása, stb. Ezt a díjat akkor is ki kell fizetni, ha nem vételez hőt a felhasználó. Az alapdíjat a használatban álló, fűthető helyiségek légtérfogata után kell fizetni havonta egyenlő részletekben. Egy átlagos, közepes méretű egri lakás (135 lm3) alapdíja 62.512 forint évente, ami két éve nem emelkedett. A jelenlegi összeg már nem tartható. Nem csak az általános árdrágulás vagy infláció miatt, hanem mert nagyon komoly változás történt az egész energiaellátásban – mondta Zsebe Albert.

Egerben és sok más városban a hő jelentős része kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés keretében kerül ki, azaz gázmotorokat működtettek. Alapvetően villamosenergiát termeltek, amit közcélú hálózatban értékesítettük, s az eközben keletkezett hőt hasznosítottuk a távfűtési rendszerben. Egyrészt ez a hő így olcsóbb volt, mintha pusztán gázból állítottuk volna elő, másrészt egy idegen befektető tulajdona a gázmotoros kiserőmű, vállalva az üzemeltetési feladatait a távhő bevételekhez jutott, s ez az alapdíjat csökkentette – tudtuk meg a divízióvezetőtől.

A jogszabályok változása miatt 2011. január 1-jén a kötelező átvételi rendszer megszűnik. Ez azt eredményezi – miközben a válság miatt a világ villamosenergia-fogyasztása mélyponton van –, hogy nem szabad a gázmotoros erőművet elindítani, mert veszteséget termel. Elveszik az az olcsó hőhányad is, amely a kapcsolt energiatermelésből született, ami pedig a hődíjra volt hatással. A hődíj a hőfogyasztás nagyságától függ, a hőközpontban mért távhő mennyisége után kell fizetni. Most zajlanak a számítások, keressük a megoldás lehetőségét – informálta az egriszin.hu-t Zsebe Albert.

A megoldás egyik lehetőségének egy alternatív hőforrás hadrendbe állítása tűnt, ami itt a Bükk környékén, az erdők környezetében a tervszerű gazdálkodás következtében keletkezett faapríték tüzelésével lenne megoldható. De lehet a mezőgazdasági hulladékot, például a szőlővesszőt is hasznosítani energetikai céllal. Sajnos már most késlekedik a biomassza, de a meglévő fűtőműnek a bővítése is, amiben elhelyezhető néhány faapríték tüzelésére alkalmas kazán. Ha ez ellen sokat tiltakozunk, a mai 2950 Ft/GJ árból januárban alsó hangon is 3800 Ft/GJ lesz, mert tisztán földgázból a mai árat ennyiből lehet majd kihozni, s ezt terheli még 5% áfa. A földgáz ára ma a világpiaci gázáraktól és a forint árfolyamától függ a dollárhoz képest. Ha kezdünk kilábalni a válságból, a nyersanyagárak emelkedni fognak, a forintárfolyam is magas, s senki nem tudja garantálni, hogy hol köt ki hosszú távon – állapította meg Zsebe Albert.

Kerestünk olyan befektetőt, aki viszonylag rövid idő alatt megépítené ezt a bővítést, ami ha belátható időn belül megépül, nem biztos, hogy már januárban fel kell emelni az árat a drágább szintre, hanem a mostani számításaink szerint olyan 3200-3300/GJ forint közötti összegből átvészelhető a 2011-es év. Ráadásul az EU előrevetítette, hogy minden országnak vállalnia kell valamilyen arányú megújuló energiának a beépítését a hazai energiaellátó rendszerébe, s ha ezt a vállalást nem teljesíti, azt előbb vagy utóbb elkezdik büntetni. Ha valaki gázbázison marad, nem felel meg a megújuló hányadra vonatkozó kritériumoknak, akkor nemcsak az eredendően magas nyersanyagár, hanem a rárakódott büntetés is a fogyasztói terheket fogja növelni – mondta a divízióvezető.

A környező települések közül jelenleg is Egerben a legmagasabb a távhőszolgáltatás alapdíja: 441 Ft/lm3/év. A fűtési hődíj viszonylag alacsony: 2950 Ft/GJ. Gyöngyösön a gyöngyösi Városgondozási Zrt. alapdíja csupán 339, 6 Ft/lm3/év, a fűtési hődíj viszont 3276 Ft/GJ. Szegeden is magasabb a fűtési hődíj, 3307 Ft/Gj-t fizetnek a fogyasztók a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nek, viszont az alapdíj alacsonyabb, csupán 328 Ft/lm3/év. Miskolcon csupán 5 forinttal drágább az alapdíj, mint Egerben, 2956 Ft/GJ, de az alapdíj jelentősen olcsóbb: 337,56/lm3/év. Tiszaújvárosban a legolcsóbb a távfűtés, a Tiszaszolg 2004 Kft. alapdíja 314 Ft/lm3/év, s a fűtési hődíj is csak 2650 Ft/GJ.

Forrás : Egriszín