Keresés: „polgármester” (607 találat)

Sakir Fakili, Törökország magyarországi nagykövete avatta fel Magyarország első Otak-i Humayunját, azaz vezéri sátrát, illetve az annak helyet adó Török-Magyar Testvériség Emlékparkot Egerben pénteken.

A vezéri sátorban egy Törökországban készült berendezési tárgyakkal felszerelt török kávézó nyílt meg, amely asztali játékokra, mesehallgatásra is lehetőséget kínál. A 9,8 millió forintnyi uniós forrásból támogatott beruházás összértéke 14 millió forint volt.

Sakir Fakili ünnepi beszédében arról beszélt, hogy Egernek "történelmi bája" van. Szavai szerint Törökország korai elődje emlékeket, nyomokat hagyott maga után a városban. "A török és a magyar nép közötti testvérkapcsolatban voltak csaták, barátkozások, évszázadok óta pedig a szeretet szava szól mindegyikünkből" - mondta.

A nagykövet beszélt arról is, hogy Egerben - a történelmi emlékeken túl - kereskedelmi és ipari lehetőségeket is látnak, amelyeket közösen szeretnének kiaknázni. Elmondta, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolával is új együttműködési korszak vette kezdetét. "A most felavatott unikális sátor közös kultúránk szimbóluma, az együttműködési záloga, a szeretet jele" - fogalmazott.

Nyitrai Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, hogy történelmi helyszínen, történelmi pillanat tanúi lehettek a jelenlévők. Felidézte: 1552-ben a török és a magyar véres küzdelmet vívott Egerben, s akkor elképzelhetetlen lett volna, hogy 462 évvel később a két nép képviselői közösen adják át ezt az emlékparkot. "Háborúskodás helyett ma már az együttműködés a cél" - mutatott rá. Felidézte: a közelmúltban a török köztársaság elnöke és Magyarország miniszterelnöke megállapodott abban, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalmat a jelenlegi évi kétmilliárd dollárról jövőre ötmilliárd dollárra emelik.

Nyitrai Zsolt megemlékezett arról is, hogy Sakir Fakili közreműködésének köszönhetően előrehaladott tárgyalások folynak az egri minaret felújításában való török közreműködés részleteiről. "Szimbolikus értékű, hogy a minaret megőrzésében török szakemberek is részt vehetnek majd" - tette hozzá.

Habis László egri polgármester rámutatott: az önkormányzat az egriek és a térségben élők érdekeit szem előtt tartva igyekszik széleskörű nemzetközi kapcsolatokat építeni. Szavai szerint a Török Köztársaság és Magyarország közötti kapcsolatfelvételek megnyitották a lehetőséget az egri és a török vállalkozások között együttműködés, a turizmus fejlődése előtt. Rámutatott: az egri vár rekonstrukciójához kapcsolódik a mostani beruházás is.

Az ünnepség keretében avatták fel az egri szobrászművész, Rostás Bea Evlija Cselebit, a 17. századi, Egerben is megfordult török utazót ábrázoló szobrát is.

Forrás: MTI

Egy ember életét vesztette, hárman megsérültek abban a balesetben, ami csütörtökön délelőtt történt Kerecsend és Kápolna között.

A 3-as számú főút 113-as kilométerszelvényében – Kerecsend és Kál között – 2014. augusztus 7-én 10 óra 56 perc körüli időben egy teherautó és egy személygépkocsi eddig tisztázatlan körülmények között frontálisan összeütközött - tájékoztatott a rendőrség honlapján.

A helyszínelés idejére a rendőrség teljes útlezárást rendelt el az érintett útszakaszon.

Úgy tudjuk, a kamionos azt mondta: Kápolna felé közlekedett amikor a rossz úton defektet kapott, ezért sodródott át a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött a személygépkocsival, majd az út menti szántásban állt meg.

A gépkocsi vezetője a helyszínen életét vesztette, egyik súlyosan sérült utasát helikopterrel szállították el, másik utasát és a kamion vezetőjét mentő vitte el.

A 3-as út Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakaszán csütörtökön, dél után történt egy, a Heves megyei szakaszon egy órával korábban bekövetkezett halálos kimenetelű karambolhoz hasonló, szintén tragikus kimenetelű ütközés.

A Szikszó és a felsőzsolcai körforgalom között szintén kamion és személyautó ütközött: egy ember meghalt, egy másik súlyos sérülést szenvedett - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Dojcsák Dávid elmondta az autó vezetője, egy 52 éves férfi – mint később kiderült Miskolc volt alpolgármestere, Orosz Lajos – halt meg a helyszínen, mellette utazó felesége életveszélyesen megsérült - mondta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek.

Az Omega együttes koncertjével ünnepli Gyöngyös várossá nyilvánításának 680. évfordulóját július 26-án.

Gyöngyös idei 680 éves évfordulóját egyedülálló módon július 26-án az Omega együttes koncertjével ünnepelheti meg a Fő téren – mondta Faragó László, a város polgármestere, majd megköszönte Valaska Józsefnek, a Mátrai Erőmű Zrt. vezetőjének, hogy támogatóként a jubileumi rendezvény mellé állt a visontai cég.

Kóbor János, az Omega frontembere elmondta: a zenekar 52 év után is tud újat adni a közönségnek, Gyöngyösre legújabb lemezük, az Omega oratórium dalait hozzák, melyek első sorban az érzelmekre hatnak és a lelket töltik fel.

- Az Omega az egyetlen olyan magyar produkció, amely nemzetközi szinten is megállja a helyét – fogalmazott Trunkos András, az Omega menedzsere, hozzátéve: a gyöngyösi koncertre a hagyományos rock and roll helyett balladákkal és ritkán játszott dalokkal készülnek. A zenekar dobosa, a gyöngyösi születésű Debreczeni Ferenc a városhoz kötődő emlékeit elevenítette fel, míg Benkő László billentyűs gratulált ahhoz, ahogyan az elmúlt időben sikerült Gyöngyöst megújítani.

- Mi csak adni szeretnénk, amiért cserébe semmit nem kérünk – mondta a koncert legnagyobb támogatását vállaló Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke, Valaska József. – Csak az élmény teremt szokást, ezért fontos, hogy ez az Omega koncert most létre jött. Örülök, hogy ezáltal Gyöngyös is bekapcsolódik a fesztiválok sorába.

Forrás: HEOL

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL

Habis László jelenlegi polgármester a Fidesz egri csoportjának polgármesterjelöltje – ezt jelentette be Nyitrai Zsolt a Fidesz heves megyei elnöke azon a sajtótájékoztatón, ahol a helyhatósági választáson induló jelölteket mutatták be. Hét szervezet hozott létre széleskörű választási szövetséget – emelte ki. Habis László azt mondta: szükség van az elmúlt években a kormány támogatásával megkezdett munka folytatására.

2014. a választások éve. Várhatóan októberben arról döntünk: immár öt esztendőn keresztül kik képviselik az érdekeinket helyben – mondta Nyitrai Zsolt a Fidesz heves megyei elnöke. Beszámolt arról: széles körű választási szövetséget alakítottak. Hét szervezet állít közös jelölteket: a KDNP, az Egri Végvár Polgári Körök Fóruma, a Fidelitas, az Egri Lokálpatrióta Egylet, a Lungo Drom, a Nemzeti Fórum és a Fidesz. Nyitrai Zsolt szerint az, hogy ilyen korán sikerült jelölteket állítaniuk, azt mutatja: Egerben erős jobboldali, nemzeti-konzervatív szövetség jött létre. Nyitrai kiemelte: három dolog miatt döntöttek úgy, hogy Habis László lesz a polgármesterjelöltjük: szakértőként rendben tartotta a város gazdálkodását, komoly fejlesztések kezdődtek, eredményes összekötő kapocs lehet Eger és a kormányzat között. Habis László megtiszteltetésnek tartja, hogy a Fidesz támogatta a jelölését. Úgy fogalmazott: ahogy országosan másodszor is stabil többséget szerzett a Fidesz, hite szerint Egerben is szükség van a kormány támogatásával megkezdett munka folytatására. Bemutatták a képviselőjelölteket is. Nyitrai Zsolt elmondta: az átlagéletkor 46 év, a jelöltek negyede nő, 85 százalékuk felsőfokú végzettségű. A 12 egyéni képviselőjelölt: Misz József, Szucsik György, Bátori István, Flaskay István, Kovács Cs. Tamás, Csákvári Antal, Orosz Lászlóné, Gál Tibor, Martonné Adler Ildikó, Lombeczki Gábor, Gál Judit és Rázsi Botond.

Forrás: Fidesz.hu

Egerszóláton és Verpeléten másodfokú árvízvédelmi készültséget is életbe léptettek szombat este a hirtelen nagy eső miatt. A polgármesterek irányították a védekezést.

– Szombaton, valamivel fél hat után kezdődött az esőzés, amely olyan intenzív volt, hogy hat órára már 60-70 milliméternyi állt a vízmércében – mondta el Verebélyi György polgármester, aki szombaton este hatkor már elsőfokú készültséget volt kénytelen elrendelni Szóláton.

A készültséget este hétkor másodfokúra kellett emelni, félő volt, hogy a Szólát patak kilép a medréből. Negyven ember, 3 gépjárművel kapcsolódott be a védekezésbe este. Negyed nyolckor a katasztrófavédelmet is értesítették, ők is a helyszínen segítettek.

A polgármester elmondta, hogy az idejében megkezdett védekezésnek köszönhetően nagyobb károk nem keletkeztek, a házakat sikerült megvédeni, de az utak megsínylették a hirtelen sok esőt. Főként a makadámutakat mosta ki a víz.  A Rákóczi, az Andrássy és a Boros úton, azaz a település észak-keleti részén riasztó a helyzet.

Verebélyi György elmondta: utoljára 1999-ben találkoztak a szólátiak ilyen típusú vészhelyzettel. Az eső jelenleg is esik a faluban, tegnap este óta összesen 80 miliméter csapadék hullott. A figyelőszolgálatot folyamatosan fenntartják.

Nyolc lakóházat is veszélyeztetett a víz szombat este a Meder és az Andrássy utcában. Ezeket az önkéntesek kétszáz homokzsákkal védték meg.

– Az árvízkárokon túl még a szőlősgazdák is aggódhatnak, ugyanis borsó nagyságú jég is hullott szombaton – tette hozzá a polgármester.

– Az akut vészhelyzetet sikerült elhárítani, katasztrófavédelmi megbízottunk az esti riasztást követően azonnal a helyszínre sietett – mondta el Hevesi Katalin, megyei katasztrófavédelmi sajtóügyeletes. Elmondta: a mentésben az Agria Speciális Mentők is segítettek.

Hevesi Katalin elmondta: a szóláti özönvízzel egyidőben Verpelétről is kaptak bejelentést szombat este. Az egri tűzoltók vonultak a Micsurin és az Ady Endre utcába, ahol nem tudott elfolyni a hirtelen lezúdult nagy víztömeg. Szivattyúzniuk kellett. Verpeléten is másodfokú árvízvédelmi készültséget, figyelőszolgálatot léptettek életbe.

Farkas Sándor polgármester elmondta: egy óra alatt 45 centi eső hullott szombat este Verpeléten.

– Csak a nagyon idős emberek láthattak ilyet korábban, én magam nem emlékszem hasonlóra, de szerencsére amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is folyt a víz, bár az önkéntes tűzoltók az Ady utcán még ma is szivattyúzták pincékből a vizet – tette hozzá a polgármester.

Farkas Sándor elmondta: első ijedtségükben ők is másodfokú árvízvédelmi készültséget léptettek életbe, a figyelőszolgálat vasárnap is folyamatosan járta a falut, bár az eső már csendesebb. A falu horgásztavában is jelentősen, maximumra emelkedett a vízszint. Ötven-hatvan centis lehet az emelkedés, így zsilipelnek ott is, hogy ne legyen gond.

Forrás: HEOL

221 diák és 21 iskolai dolgozó menekült: vélhetően elektromos zárlat miatt gyulladt ki az borsodnádasdi Móra Ferenc Általános Iskola felső része.

Az oktatási intézményben az égett szagra és a füstre lettek figyelmesek hétfőn a kora délutáni órákban. Ezután rögtön értesítették a tűzoltókat, az épületet pedig kiürítették. A helyszínre érkezett egységek megfékezték a lángok továbbterjedését, az eset során személyi sérülés nem történt. Sípos Sarolta iskolaigazgató erre a hétre rendkívüli tanítási szünetet rendelt el, mert az oktatás további menetét még meg kell szervezniük.

A kárfelmérés folyamatosan zajlik, szerencsére a tantermek nem rongálódtak, viszont az elektromos hálózatot és az emeleti folyosót mindenféleképp fel kell újítani, az elektromos berendezés azonban olyannyira károsodott a tűzben, hogy a diákok tanítása “egy időre nem biztosított az épületben”.

A Móra Ferenc Általános Iskola öt esztendővel ezelőtt esett át a rekonstrukción, korábban a régi épületben semmilyen hasonló probléma nem merült föl. Kormos Krisztián, Borsodnádasd polgármestere elmondta: az iskola biztosítva volt, a kárrendezés kapcsán az önkormányzat már felvette a kapcsolatot az illetékes biztosítóval.

Forrás: boon.hu

Lőrinci ismét szakhatóságok közreműködését kéri a volt cementgyár kapcsán. A romhalmaz súlyosan veszélyeztetheti az ott élők egészségét.

Továbbra is nagyon súlyos aggodalomra ad okot a volt selypi cukor-, de főként az egykori cementgyár területén tapasztalható helyzet. Számos hivatalos jelzést követően Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere újabb figyelemfelkeltő levelet juttatott el a szakhatóságokhoz, bízva abban, hogy végre rendeződik a probléma.

– A lőrinci képviselő-testület – a lakosság álláspontjával messzemenőkig egyetértve – nagy aggodalommal figyeli a településünk selypi részén, az egykori cukorgyár, valamint a cementgyár bezárását, majd az épületek elbontását követően kialakult helyzetet. Aggodalmunkat csak kisebb részben táplálja a városképet lényegileg meghatározó romhalmaz megléte – noha egy felelős önkormányzati vezetés számára ez sem lehet utolsó szempont –, ám a félelmeink az egészségünk veszélyeztetése miatt ennél is jóval számottevőbbek – indokolta Víg Zoltán az immár a Belügyminisztériumnak is elküldött levelet.

A két termelőegységet, a gyártás leállítását követően, olyan vállalkozások vásárolták meg, amelyek – mint ma már sajnos jól látható – kitermelték a számukra értékesíthető anyagokat (mindenekelőtt természetesen a fémet), majd a törmelékhalmazt egyszerűen hátrahagyták. A cementgyár esetében mindezt oly módon tették, hogy a telephely kerítését is elbontották, így még annak a területnek a látszólagos őrzése sem biztosított.

A területen azóta „guberálók” gyűjtögetnek, olykor figyelmen kívül hagyva a legelemibb egészségügyi-higiéniai szempontokat is.

A probléma azonban nemcsak a gyűjtőket érintheti, hanem az ennél jóval súlyosabb és szerteágazóbb, hiszen az egykori cementgyár (majd Eternit, Etercem, stb. elnevezéssel működő üzem) 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre. Ennek következtében közvetlenül veszélyeztetheti a lakóterület kellős közepén lévő volt telep környékbeli lakosságát. Az eternit-elemek gyártásához ugyanis azbesztet alkalmaztak, amelyről ma már köztudott, hogy a levegőbe kerülve meglehetősen negatív élettani hatásokkal jár.

Egy ezzel kapcsolatban készített tanulmány megemlíti, hogy a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. A szakirodalom szerint ez az anyag a levegőbe, majd onnan a tüdőbe kerülve rákos megbetegedéseket idézhet elő, amelyeknek a lappangási ideje akár harminc év is lehet.

Az egyik országos televízió-csatornán a közelmúltban bemutatott riportban is elhangzott, hogy amíg máshol egymillió emberre mindössze két és fél azbesztózisos megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

– Érvelésünket egyébként már több alkalommal továbbítottuk az illetékeseknek, amelyek azonban mindenki számára megnyugtató válasszal – és főként mielőbbi intézkedéssel – a mai napig nem szolgáltak – fogalmazott lapunk munkatársának Víg Zoltán.

– Igaz, a bontás során a munkálatokat többször leállították, de a tevékenység rövid idő múltán mindig folytatódott. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a kiadott bontási engedély még néhány hónapig érvényes, ám miután a munkások már régen levonultak a területről, nem látunk esélyt arra, hogy a helyzet kedvezően változzon. Tudomásunk van arról is, hogy egyes mérési eredmények a határérték alatti adatokról tanúskodnak, de városunk hatezres, illetve a Selypi-medence több tízezres lakosságának jelentős része meglehetősen szkeptikusan viszonyul mindezekhez. Számukra megnyugtató megoldást csak a terület teljes és szakszerű rekultivációja jelentene. Ehhez kérjük az állam segítségét.

Nem mondanak le a törvényes lehetőségekről

Lőrinciben a manapság általános vélekedés szerint az emberek eltökéltek abban, hogy a felnőttek és mindenekelőtt gyermekeik egészségét valamennyi kínálkozó törvényes eszközzel megóvják. Ennek érdekében lakossági fórumok, petíciók, s egyéb figyelemfelkeltő állampolgári akciók – például aláírás-gyűjtés, demonstrációk – lehetőségéről sem mondanak le. Víg Zoltán polgármester közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a jelenlegi állapotok teljes felszámolására irányulnak. Várhatóan április közepén lakossági fórumra várják a település polgárait, hogy egyeztessenek a helyiek életminőségét nagymértékben meghatározó kérdésben.

Forrás: HEOL

Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.

Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...

– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.

– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.

Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.

– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.

Van azonban pozitív példa is, ami jelzi: létezik megoldás, csak hiba kerülhetett a rendszerbe. Havasi László, Maklár polgármestere arról tájékoztatott, nekik először 40 ezer forintos havi számlák érkeztek egy-egy kamera után, majd reklamációja után ezeket sztornózták, s most 3-4 ezer forint körüli összeget fizetnek. Ugyanez történt Egerszalókon is: ott először 120 ezer forintról jött a számla. Felülvizsgálatot kértek, s a napokban 800 ezer forintot kaptak vissza. Azóta kameránként havonta 3 ezer forintot fizetnek, ami Tőgyi Gábor polgármester szerint elfogadható.

A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra

Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.

– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.

Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást

Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.

Forrás: HEOL

Legjobbnak lenni sportban, tanulásban, gyermekként, neki megadatott.

Zita mosolyog. Maga az élet. Könnyedén szökken a gáton, sprintel, ugrik magasba és távol. A kép idilli a Leányka úti rekortánon. Józsi bácsi kezében stopper és figyelő tekintet. Edzeni jó, edzeni kell, kinek mindez munka, az nincs is ott, máshol talált otthont. Ha pedig otthon, akkor család, és Kriszta. Az édesanya.

Igen, ő is együtt készül velük, a többiekkel. Más célokért, más hajtóerővel, de alázattal és felvigyázattal. Közelről nézni az imádott lányt, vele hangolni az újabb és újabb próbatételre nem jelent terhet. Csak örömöt, mosolyt, jókedvet. Így van ezzel a bátyj és a legjobb barátnő is. Teljes minden. Az eredménylista fénylő és dicső. Csillag ő, ragyogó és reménylő.

Zita mosolyog. Áll a dobogó tetején, a magasban. Nem oda született, de oda, s arra hivatott. Legjobbnak lenni sportban, tanulásban, gyermekként, neki megadatott. Eddig. De miért nem tovább? Évből 13, élményből száz meg száz. Meg elismerésből is. Helyszín a megyeháza. Ülünk Krisztával a diákolimpikonok köszöntésén. Az édesanya büszke. Nagyon és joggal. Zita viszi a prímet. Szólítják, megy és átveszi az oklevelet. A fehér blúzos díszöltözet és a ünnepi körítés nem az ő világa, de oly sok hasonlóban volt már része, hogy rutinszerűen fogadja a gratulációt, s éli meg rendkívüli szerénységgel a helyzetet.

Zita mosolyog. „Petrovai József tanár úrtól nem lehetne jobb edzőm. Nagyon szeretem, mindenben az ő tanácsára hallgatok.” Júliust írunk, az interjúalany a ugrás és a futás kis hercegnője. A trénerről zeng, finom hangon, kedvesen. Nyárig tizenegy rangos versenyen elért aranyérméről beszélünk, melyeket újabbak követtek. Amikor a büszkeségre leginkább okot adó eseményre terelődik a szó a MOM Parkban rendezett Hopp Parádét említi, mert „olimpikonok között ugorhattam távolt, és ez volt életem legélvezetesebb, leglátványosabb versenye.”

Zita mosolyog. Fenn, a felhők között. Szökken, suhan, mit sem törődve a szürke, ködös evilági léttel. A karácsonyi készülődésben százak hangja csuklik el, akik ismerve vagy ismeretlenül tudomást szereztek életének tragikus végéről. Krisztáék romokban. Nincs szó, nincs tett, ami gyógyírt jelenhet. Ismét beleolvasok a hercegnős cikkbe, ahol az édesanya szól így: „Nagyon szerencsés embernek érzem magam, hogy ilyen kivételes tehetségű gyermekkel áldott meg az ég.”

Drága Zita! Most már te vigyázz anyára!

A legnagyobb reménység volt

„A magyar atlétika az egyik legnagyobb reménységével lett mérhetetlenül szegényebb.” Spiriev Attila szakmai igazgató szavai a Magyar Atlétikai Szövetség honlapján csalnak könnyeket az ember szemébe. A 13 éves korában tegnap délelőtt kilenc órakor Egerben elhunyt Kun Zita a Balassi Bálint Általános Iskola hetedikes diákjaként, az Egri Városi Sportiskola kiválóságaként öt versenyszámban is a legjobb magyar eredménnyel büszkélkedhetett. Nem akadt legyőzője 60- és 80 méter síkfutásban, 80 méteres gátfutásban, magasugrásban, távolugrásban és négypróbában sem.

„Csodálatos tehetség, és egy tiszta szemű, aranyos ifjú hölgy távozott közülünk. Ez a veszteség pótolhatatlan.” – fogalmazott közleményében Habis László, a megyeszékhely polgármestere.

Zita edzője, Petrovai József arról beszélt, hogy tanítványa még csak 13 esztendős volt, de már példaképként szolgálhat sokat számára. „Csodálatos tüneményt, egy elképesztő ígéretet, egy potenciális világklasszist, akár majdani olimpiai érmest veszítettünk el. Hogy a családja hogyan tudja ezt valaha feldolgozni, elképzelni sem tudom.” – teszi hozzá Spiriev.

Azt már a család részéről kapjuk, hogy szűk körben búcsúztatják Zitát, megköszönve minden biztató szót, és részvétnyilvánítást. Édesanyja, Vitkóczki Krisztina és édesapja Kun Zsolt mérhetetlen fájdalmában és gyászában magunk is osztozunk.

Forrás: HEOL