Keresés: „társaság” (207 találat)

Habis László, Eger polgármestere felkérésére megtartja korábban betiltott Villon-estjét Székhelyi József színművész, aki elmondta, fellépése után tisztázzák a helyzetet a városvezetővel.

Székhelyi József vasárnap este a Dohány utcai zsinagógában tartott irodalmi estet Gerendás Péter előadóművész kíséretében, a pódiumra lépő színművészt felállva tapsolva fogadta a több száz fős közönség. A fellépés előtt Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója megbocsáthatatlan bűnnek nevezte azt, ami a színművésszel történt Egerben.

Székhelyi József ugyanakkor már iróniával reagált az ügyre rövid felvezetőjében, amelyben megjegyezte, szülei most biztosan azt mondanák: "Ugyan, fiacskám! Minden zsidó három napig tart".     "Megvonom a vállam / sajog a jogállam / maradt pártában / a régi-új pártállam" - fogalmazott később, ugyancsak ironikus hangvételű előadásában, amely a pártok mellett a fogyasztói társadalmat és a bulvár médiát is célba vette.

Habis László - a szintén hevesi kötődésű - Lukács Tamás kereszténydemokrata frakcióvezető-helyettes társaságában nézte végig az előadást, majd utána átadott Székhelyi Józsefnek egy könyvet az egri zsidóságról. A polgármester az MTI-nek elmondta: az elmúlt években sokat tettek azért, hogy sokszínű kulturális élet alakuljon ki Egerben. Hangsúlyozta: látogatásával szeretné megelőzni, hogy megbélyegezzék városát, továbbá jelezni akarja, hogy polgármesterként nyitott a minőségi kultúrára.

A Dohány utcai zsinagógában tartott rendezvényt a Mazsihisz szervezte meg, és a vendégek között több szocialista politikus, országgyűlési képviselő is feltűnt.

Fotó és szöveg: MTI

A társasági és osztalékadóról szóló törvényhez (TAO) kapcsolódóan szép összefogás alakult ki az öt látványsporttal foglalkozó egyesület között Egerben.

A nyáron beadott, és azóta jóváhagyott, sikeres pályázatok immár mindenki számára hozzáférhetőek az Interneten. A TAO-program hatására az Egri Városi Sportiskolánál és a többi klubban is mintegy másfélszeresére emelkedett az edzéseket látogató gyermekek létszáma.
Az érintett egri sportszervezetek a nyár folyamán beadták négy évre szóló elképzeléseiket, s a szakmai programokat évente frissíteni, aktualizálni kell. A részletes anyagokat az április 2-i határidőre benyújtották.
Az április 3-án Egerben tartott sajtótájékoztatón Lukács Zsuzsanna, a Magyar Kézilabda Szövetség ügyvezető igazgatója és Bardóczy Gábor, a Nemzeti Sportintézet főigazgatója értékelte az elmúlt hónapok munkáját, és beszámolt a TAO-val kapcsolatos aktuális tudnivalókról.

Habis László, Eger polgármestere kiemelte:
Három nagyon fontos beruházás-csomag indulhat el a TAO-program kapcsán a városban.

•    Az Egri Futball Club Kft. - 2012/13-ra vonatkozó - 300 millió Ft-os létesítmény-felújítási projektjét jóváhagyásra benyújtotta a szövetségnek. A beadvány a következő fejlesztéseket tartalmazza:
A Szentmarjay Tibor Városi Stadion teljes felújítása a nézőtér, a futópálya, a szükséges vizesblokkok és a beléptető rendszer, a játékos kijáró, az öltözők és kiegészítő helyiségek megújításával.
A Szentmarjay Stadion főépületben komoly felújítás: fűtés-korszerűsítés, öltözők teljes körű felújítása, VIP-helyiség kialakítása „vezetési ponttal”.
A Felsővárosi Sporttelepen egy kis műfüves pályával bővül a „sportfelület”, valamint szabadtéri kondiparkot telepítünk. Utóbbi a Szentmarjay Stadionban is lesz.

•    Az Egri Városi Sportiskola Kézilabda Szakosztálya révén - több mint 350 millió Ft-os összegben - megújul a Kemény Ferenc Sportcsarnok és az érsekkerti edzőterem.
A Körcsarnokban fűtés-korszerűsítés, a hatályos jogszabályoknak megfelelő nyílászárók beszerelése, a kuporit üveg cseréje valósul meg. Füst- és tűzjelző, valamint kamerarendszer telepítése, szigetelés, festés, világítás-rekonstrukció is szerepel a nagy ívű programban. A küzdőtér parkettája teljesen megújul, kicseréljük az eredményjelzőt és a küzdőtér oldalfal- és álmennyezet-burkolatát, valamint a mobil palánkokat. A fenntartó sportiskola mobil lelátókat és kispadokat szerez be, a Körcsarnok teljes körűen akadálymentes lesz.
A Hadnagy úti edzőteremben szivacskézilabda csarnokot alakítunk ki, fűtés-korszerűsítéssel, nyílászárók cseréjével és a küzdőtér padozatának megújításával. További projektelemek: öltözők, szertárak megújítása, világítás cseréje, hangtechnika és eredményjelzés biztosítása.

•    A kosárlabda utánpótlásnak köszönhetően - 18 millió Ft-ból - megújulhat a Tinódi iskola tornaterme.

Az igazi az lenne, ha a lakosságnak lehetősége lenne közvetlenül választani az államfőt. Az MSZP a rendszerváltáskor képviselt álláspontjához visszatérve azt javasolja, hogy az emberek közvetlenül választhassanak köztársasági elnököt.

A szocialista párt öt párti egyeztetést javasol. Elvárjuk, hogy az államfőjelölt bírja a lakosság széleskörű támogatottságát. Kifejezze a nemzet egységét, köztiszteletben álló, pártok feletti, nemzetközileg elismert és fedhetetlen személyiség legyen.

Az államfő nem lehet narancsos pártkatona, nem lehet Orbán Viktor íródeákja. Tartsa be a demokrácia írott és íratlan szabályait, támogassa az euróatlanti integrációt. Szuverén, konszenzuskereső – és teremtő személyiség legyen.

Ezért az MSZP az alaptörvény módosítását kezdeményezi annak érdekében, hogy az államfőt ne kétharmados, hanem négyötödös többséggel válassza az Országgyűlés. Azt is elfogadhatónak tartjuk, ha a Fidesz vállalja, hogy jelöltjét nem kétharmaddal, hanem négyötöddel jelöli.

Az MSZP közvetlenül is várja helyi irodájában, személyesen és e-mailben a választópolgárok javaslatait a köztársasági elnök személyére vonatkozóan.

A kormányzó pártok az alaptörvényben a létszám felemelésével megfosztották a demokratikus ellenzéket a jelölés jogától.

Az MSZP sem egyedül, sem a demokratikus, ellenzéki pártokkal együtt sem tud hivatalosan elnökjelöltet ajánlani, mivel az új Alaptörvény a korábbi ötven helyett 78 képviselő támogatottságához köti az államfőjelölést.

Háttér információk szerint, Orbán Viktor és körei el sem tudják képzelni, hogy független államelnök legyen. Legesélyesebb a posztra Kövér László, Áder János és Szájer József.

Az elfogadhatatlan, hogy a jelöltet egyedül Orbán Viktor válassza ki.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

Eger egyik híres fényképészére és egyben játékgyűjtőjére emlékeztek meg születésének 100 éves évfordulója alkalmából kedden délelőtt.

A megemlékezést a Dobó István Vármúzeum és a Kiss Áron Magyar Játék Társaság Észak-magyarországi Tagozata szervezte a Grőber urnatemetőbe, ahol a város képviseletében Sós István alpolgármester is elhelyezte koszorúját.
A megemlékezésen az alpolgármester köszöntőjében ismertette Faragó Lóránt életútját, megtudtuk, hogy a Széchenyi utca 9 szám alatt volt fényképstúdiója, melynek cégtáblája mellett az állt: „veszek, babát, pipát, ólomkatonát, kisautót”. Gyermekkorától kezdve készítette, javította és gyűjtötte a játékokat. Felesége a népviseletes babákat gyűjtötte, így kettejük játékszenvedélyéből mintegy 2000 darabos kollekció állt össze. Tagja lett egy nemzetközi klubnak, ahol már cserélgetni is tudták a tárgyakat, így egyre több külföldi darabra tett szert, melyet különféle kiállításokon is bemutatott.
A gyűjtemény anyagát 1985-ben megvásárolta a Dobó István Vármúzeum.
Sós István a megemlékezést egy ígérettel zárta: „Faragó Lóránt álma volt egy játékmúzeum. Ígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy ez valóra váljon.„

Forrás: Egriszín

Eredményesen zárta a 2011-es évet a NAV, az észak-magyarországi régió kiemelt adó- és járulék bevételei közel 5 milliárd forinttal nőttek az előző évben 2010-hez képest. Az ellenőrzések célja idén is az adókerülés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák mihamarabbi feltárása, visszaszorítása – mondta Lukács György, a NAV Heves Megyei Adóigazgatóságának igazgatója a szerdai sajtótájékoztatón.

A sajtótájékoztatón elhangzott: ebben az évben elsődleges céljuk az adóhatóság jelenlétének növelése, ezzel pedig az adózók jogkövető magatartásra való ösztönzése. Lukács György elmondta: idén fokozott ellenőrzésekre lehet számítani az ipari ágazatban és a mezőgazdaság területén is. Kiemelt figyelmet fordítanak majd a gabona, takarmány, az élőállat és a húskészítmény nagykereskedelemre. Hozzátette: a feketegazdaság visszaszorítása érdekében az idei évtől új jogintézményként vezették be az adóregisztrációs eljárást. Azt szeretnék megakadályozni, hogy a kizárólag adóelkerülési célokat szolgáló társaságok ne kerülhessenek be a gazdaság körforgásába; cél továbbá az is, hogy a már bejegyzett cégek működtetéséből kizárja azon személyeket, akik a társaság jogszerű gazdálkodását veszélyeztetik.
Derda Zsolt, a NAV Heves Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának igazgatóhelyettese kiemelte, hogy a közeljövőben fokozottan ellenőrzik majd a külföldi rendszámú autókat a régióban, így megyénkben is. Az, aki illegálisan használ külföldi rendszámú  gépkocsit, 800 ezer forintig terjedő bírságra számíthat.

Dr. Balázs Zsolt, a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója az évértékelőn elmondta: az észak-magyarországi régióban az előző évekhez képest 2011-ben jelentősen emelkedett a NAV hatáskörébe tartozó, és a régió Bűnügyi Igazgatósága által felderített bűncselekmények száma. A 2010-es évhez képest 58%-kal több büntető eljárás indult. Az igazgató hozzátette: 2012. stratégiai céljai közt szerepel többek közt a megelőző bűnüldözés, a vagyonbiztosítás és vagyonvisszaszerzés, ezenkívül kiemelten fontosnak tartják a nemzetközi szervezetekkel való együttműködést, valamint a pénzügyi nyomozók magas szintű képzését.

Forrás: Egriszín

Az Egri Rendőrkapitányság pénzbüntetésekkel sújtotta, a megyei katasztrófavédelem vezetője pedig eltiltotta az egyenruha viselésétől Hócza Györgyöt. A nyugalmazott főtörzsőrmester fellebbez és tiltakozik. A korábbi tűzoltó ellen azután indultak az eljárások, miután politikai tömegrendezvényeken egyenruhában jelent meg.

Az Egri Rendőrkapitányság jogosulatlan címhasználat miatt 8 ezer forint pénzbírságra büntette Hócza György ny. tű. főtörzsőrmestert. Az indoklás szerint a nyugdíjas tűzoltó 2011. szeptember 29-én a "D-Day" elnevezésű, I. kerületi demonstráción a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Eger napi szolgálati egyenruháját viselte, fején az egri tűzoltóságra utaló bevetési sisakkal. Erre azonban nem volt jogosult, nyugdíjasként csak a társasági egyenruházatát viselhette volna – írja a lánglovagok.hu.

A 2011. október 28-án kelt határozat ellen Hócza György kifogást nyújtott be – tudatja a portál –, hiszen a szolgálati törvény (Hszt.) szerint egyes esetek - melyek nem álltak fenn - kivételével egyenruháját viselheti. Az Egri Városi Bíróság a kifogást elutasította, a rendőrség határozatát fenntartotta. Az indoklás szerint a 14/2010. (XII. 31.) BM rendelet alapján "a nyugállományba helyezett csak társasági egyenruházat viselésére jogosult, a hivatásos állománykategóriát kifejező jelvény nélkül". Ugyanakkor a rendezvény "nyilvánvalóan politikai jellegű" volt, a szolgálati törvény szerint ilyen eseményen nyugdíjas egyenruhát nem viselhet.

A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a Hszt. alapján "a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes területi szerv vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével viselhet". Hócza György ilyen engedélyt a kifogásához nem csatolt, és valószínűleg nem is rendelkezett vele, tekintettel arra, hogy a szabálysértési feljelentést az egri tűzoltóság "egyik vezetője" tette.

A tárgyalás nélkül, 2011. december 16-án hozott végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, de az érintett kérhette a tárgyalás megtartását. Hócza György 2011. december 30-án élt ezzel a jogával, azt kérdezve, a bíróság milyen tények alapján állapította meg az érdekképviseletek és társadalmi szervezetek által a munkavállalók, diákok és a nyugdíjasok érdekében tartott rendezvény "nyilvánvalóan politikai" voltját – áll a lánglovagok.hu írásában.

Újabb feljelentés

Hócza György 2012. január 2-i, Operaház előtti tüntetésen már elővigyázatosabb volt. A fekete gyakorlójáról leszedte a rendfokozatot, állományjelzőt, tűzoltóság felirat sem volt olvasható rajta, legalábbis nem magyarul, mivel a fekete kabátra a lengyel kollégáktól kapott "Straz" feliratot rakta ki, az ajándékba kapott védősisakján pedig a neve kezdőbetűit tüntette fel. Ennek ellenére újabb szabálysértési eljárás indult ellene.

Az Egri Rendőrkapitányság 2012. január 23-án kelt határozatának indoklása szerint a nyugdíjas főtörzsőrmester a gyakorló egyenruhájával azt a látszatot keltette, mintha még a hivatásos állomány aktív tagja lenne. Jogosulatlan címhasználat miatt ezúttal 10 ezer forint pénzbírságot szabtak ki. Az összeg nagyságának kiszabásánál figyelembe vették, hogy két éven belül megegyező vagy hasonló szabálysértés elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalta. Ezzel a D-Day ügyére utaltak, csakhogy ott valójában eredmény még nem született, mert az érintett kérte a tárgyalás megtartását.

Hócza György ismételten kifogással élt, hiszen a saját korábbi tűzoltóruházatát viselte úgy, hogy azon sem állomány-, sem rendfokozati jelzés nem volt, így nem kelthette azt a látszatot, hogy aktív magyar tűzoltó lenne. Ráadásul a szabálysértési hatóság semmilyen bizonyítékot nem tárt fel a felelősség megállapítására, a határozatot pedig érdemben nem indokolta.
Hócza György szerint a határozat valótlan feltevéseken alapul, így az törvénysértő, és arra irányul, hogy meg nem engedett eszközökkel megfélemlítse, így jogellenesen megakadályozza véleménynyilvánítási és gyülekezési alkotmányos jogainak gyakorlásában.

Eltiltás az egyenruha viselésétől

Csontos Ambrus tű. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője 2012. február 16-án kelt határozatában Hócza Györgyöt az egyenruha viselésétől eltiltotta. Az igazgató a D-Day nevű rendezvényre, és korábbi - a határozatban meg nem nevezett - jogosulatlan egyenruha-viselésekre hivatkozott, melyek után - állítása szerint - fel is hívta az érintett figyelmét a szabályszegésre. Hócza György a határozat ellen hamarosan fellebbezést nyújt be.
Az Egri Városi Bíróság a szabálysértési ügyben február 22-én tartott tárgyalást. Ezen a két ügyet összevonta, és március végére új tárgyalási időpontot tűzött ki.

Fotó és szöveg: langlovagok.hu

Kedvenc képeit állította ki Kállai Margó fotóművész a Bartakovics Béla Közösségi Ház Kísérleti fotógalériájában. A Színek és formák címet viselő sokszínű válogatás, az elmúlt időszakból merít.

Zenével és vetítéssel nyitotta meg tárlatát a fotós Kállai Margó, amelyen Demeter Pál, a Heves Megyei Fotóklub vezetője köszöntötte.
Tájképek, portrék, emberek, növények, épületek sorakoznak a látogató elé, a március 31-ig látható tárlaton.
Kettős művészi életében a fotózás kapcsolódik másik szenvedélyéhez, a szobrászathoz. Kedvenc témája a természet, amely olyan különleges jelenségeket tár az ember elé, amit csak a megfelelő pillanatban lehet megragadni. A világ állandóan változik, nem lehet megismételni a pillanatot. A fotós képes arra, hogy elénk tárja ezt a pillanatot. Hol a mesterséges és természetes szerkezetek, hol a táj változása, hol a fények, tükröződések ragadják meg figyelmét. Margó pedig megmutatja a közönségnek az egyperces csodát. Nem sablonokban gondolkodik, kihasználja a pillanatot, eredeti módon közelíti meg a témákat.
Kállai Margó szerencsés embernek tartja magát, hiszen egyszerre hobbinak és hivatásnak is tekinti a fotózást. Tagja az Egri Fotóklubnak és az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. Példaképének, az aktfotóiról híres Jung Zsenit tekinti.

Forrás: egriugyek.hu

A Harlekin Bábszínház, a Magyar Bábművészek Szövetsége és a Magyar Színházi Társaság mély megrendüléssel tudatja, hogy hosszantartó, súlyos betegség következtében 2012. február 18-án életének 69. évében elhunyt Lengyel Pál, a Harlekin Bábszínház igazgatója, a Magyar Bábművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Színházi Társaság elnökségi tagja.

A Harlekin Bábszínház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. BÚCSÚ

Nehéz elhinni, hogy a fáradhatatlan, a konokul csak a munkának élő, feladatot feladatra halmozó Lengyel Pált elvitte az orvul rátörő betegség.

Hatvankilenc évéből negyvenhetet színházcsinálóként volt jelen a magyar kulturális életben. 1964-ben alapította meg a miskolci Manézs Színpadot, amely az akkori nagy amatőr-alternatív egyetemi együttesek, az Universitas és a Szegedi Egyetemi Színpad mellett a kísérletező színház egyik legerősebb műhelye lett. Amikor a Színpadot a politika ellehetetlenítette, társulata egy részével együtt Kaposváron talált menedéket és kibontakozási lehetőséget. Zsámbéki Gábor bízott benne, első jelentős ottani munkája (Berzsián és Dideki) nemcsak hivatásos rendezői pályáját indította el, hanem Lázár Ervinnel kialakuló több évtizedes alkotói együttműködését is.

Számos gyerekelőadás színre állítása után 1981-ben Budapestre szerződött, s az Állami Bábszínházban egy életre elkötelezte magát a bábozás mellett. Az 1992-ben létrejött Kolibri Színház alapító tagjaként szerepet vállalt az új együttes stílusának formálásában, majd visszatért a Budapest Bábszínházba, ahol társulati tagként, illetve vendégként haláláig dolgozott. 2003-ban lett az egri Harlekin Bábszínház igazgatója.

Csaknem minden bábszínházban dolgozott, s előadásait számos hazai és külföldi fesztiválon díjazták. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el azok az előadások, amelyek a báb műfaját igyekeztek a felnőtt nézők számára is elfogadottá tenni. Közben emlékezetes színházi előadások is fűződnek nevéhez, mint például Hamvai Kornél első színpadi bemutatkozása, a Márton partjelző fázik (1998, Merlin Színház).

Rendezői munkájával egyenrangúan fontosnak tekinthető a pedagógiai. Egyik vezető tanára volt a Színház és Filmművészeti Egyetem első bábszínész osztályának (1995-99). Számos tanfolyamon tanított amatőr színházi és bábszínházi rendezőket határon innen és túl, illetve rendszeresen zsűrizett Balassagyarmaton, Adácson, a kaposvári Gyerekszínházi Biennálén, a kecskeméti, a békéscsabai, a pécsi, a kolozsvári és más bábszínházi fesztiválokon.

1997 óta a Bábművészek Szövetségének elnökeként is igen sokat tett e szakma elismertetéséért, rangjának növeléséért. Mint a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja egyszerre képviselte a bábos szakma érdekeit és állt ki a magyar színházi élet problémáinak szakmai kezelésének ügye mellett.

Munkásságát hivatalosan többek között Blattner Géza-díjjal (2003), valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével (2010) ismerték el.

Már betegen készült egy Liszt Ferenc zenéjére tervezett előadásra, ám ennek bemutatója már nem kerülhet sor.

Nánay István

forrás: Harlekin