Keresés: „tömeg” (149 találat)

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

A Közép-Európa Táncszínház Pyramidon című  előadásával vette kezdetét az I. Egri Stúdiószínházi Táncfesztivál. A többnapos rendezvényen gyermek-, ifjúsági és felnőtt előadást egyaránt láthat a közönség.

A fesztivált hagyomány teremtő céllal hozták létre, mondta Blaskó Balázs , a Gárdonyi Géza Színház igazgatója, megköszönve a város önkormányzatának a 900 ezer forintos pályázati önrész biztosítását.

- Külön öröm, hogy az egri vár megvédésének 460-ik évfordulóján kerülhet sor a nagy érdeklődés mellett zajló nyitóelőadásra - fogalmazott Sós István alpolgármester köszöntőjében. - A tánc mindenkihez szól, a tánc nyelvéhez nem kell tolmács.

A programot úgy állították össze, hogy minden korosztály találjon benne kedvére valót - mondta Topolánszky Tamás, a tánctagozat vezetője. Látható lesz  mesejáték, ifjúsági és felnőtt produkció is a színpadon.

Az elmúlt napokban a GoBe Dance Játsszunk színházat címmel a mesék világát jelenítette meg a színpadon. A Szegedi Kortárs Balett tegnap esti Egyszemélyes tömeg című ifjúsági előadásban az-az egy krízis után jelentkező határhelyzeteket tematizálta, mikor az ember kénytelen szembenézni addigi önmagával, és megteremteni a jövőbenit. Mert ezekben a határhelyzetekben világlik ki, hogy menni kell-e vagy maradni, hogy mi történt eddig, s minek kellene történie ezután.

Ma este a Bozsik Yvette Társulat lép föl, az Ezeregyéjszaka varázslatos világába kalauzolva a nézőket, de izgalmasnak ígérkezik a Frenák Pál Társulat holnapi előadása is, mely az emberi kapcsolatok hálójába gabalyodott egyén vágyakozásait, vergődéseit meséli el a tánc nyelvén.

Vasárnap a nagyszínpadon zajló zárógálán a VariDance Montázs - Fergeteges táncok című koreográfiája és a GG Tánc Eger két produkciója szerepel.

Forrás: Egriszín

Egy korábbi gyilkossági ügy lehetett az oka a péntek éjszakai tömegverekedésnek Ózdon. A városban található szórakozóhelyen két társaság tagjai szólalkoztak össze, egy 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Az Ózdi Rendőrkapitányság garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két férfival szemben.

Súlyosan bántalmaztak és megsebesítettek egy 16 éves arlói fiút Ózdon. A péntek éjszaka történt eset egy ismert ózdi szórakozóhelyen történt, ahova a fiatalok évek óta jártak. Péntek éjszaka egy iskola rendezvénynek adott helyet a szórakozóhely, ahol két társaság tagjai verekedtek össze. A 30 év körüli arlói férfiak először csak lökdösték a fiatal fiút és barátnőjét, majd sörösüveggel fejen vágták, rugdosták a fiút, később pedig a törött üveggel sebesítették meg a földön lévő fiatalember karját.

A 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállították az ózdi kórházba, aki az elsődleges vizsgálatok alapján 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A támadók elmenekültek a helyszínről, őket az adatgyűjtés után előállították az ózdi rendőrök.

A szórakozóhely tulajdonosa elmondta: péntekenként zárva tartanak, ilyenkor különböző rendezvényeknek  ad helyet  az épület. A tömegverekedés is egy ilyen programon történt. Elmondása szerint az eddigi 22 éves működése alatt nem történtek ilyen események.

Az Ózdon történt eset azonban nem csupán egy éjszakai verekedés volt. Sokkal régebbre húzódik a történet. Egy korábbi, 3 évvel ezelőtt, arlói gyilkosság szolgált a verekedés alapjául. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban rettegnek a lakók, mindenki félve beszélt a 3 évvel ezelőtti családi botrányokról. Évekkel ezelőtt a falut is megrázta az a gyilkosság, amelyet egy ott lakó család tagja követett el.

A lakosok félve osztották meg az ottani szabályokat: Arlót két részre osztva, 1-1 család „uralkodik” a részeken. Az ottani felfogás szerint, ha a másik részről átlépnek a lakosok, meg kell büntetni azokat. A korábbi gyilkosság is egy hasonló probléma miatt történt. A gyilkost azóta elítélték, a családok tagjai azonban nem nyugodnak. Sokan arról számoltak be, hogy nem egyedi eset volt az ózdi tömegverekedés, minden évben történnek ehhez hasonlók.

  A tömeg célja, hogy felhívja a figyelmet a rákszűréseken való részvétel és az önvizsgálat fontosságára.

A mellrák megelőzésére, időben való felismerésére, valamint a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságára kívánták felhívni az emberek figyelmét a rózsaszín szalagos séta résztvevői kedden Egerben. Délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, majd a Szemiramisz virágai hastánccsoport tartott bemutatót.A résztvevők ezt követően, mintegy kétszázan vonultak lufikkal a kezükben a megyeszékhely belvárosában. A figyelemfelkeltő, mozgósító sétához többen is csatlakoztak a járókelők közül.

Forrás: Heol

Fotó: Ötvös Imre

A Dobó István Vármúzeum Sas úti raktárbázisán 2008-ban történt gázos fertőtlenítéssel, illetve annak utóhatásaival kapcsolatosan a Heves Megyei Múzeumi Szervezet 2012. július 27-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Egri Városi Rendőrkapitányságon.

A mintegy 32 ezer kerámia, textil, bútor, viselettörténeti, képzőművészeti, műszaki tárgyi emléknek helyet adó Sas úti raktárban 2007-ben súlyos rovar- és gombafertőzés alakult ki. A biológiai vagy kémiai fertőzések és a tömeges műtárgykatasztrófa megelőzése érdekében a vármúzeum 2008. július 3-11. között gázosítással végeztetett fertőtlenítést a raktárban. A gázos fertőtlenítést követően a műtárgyak károsodtak. A rongálódás leginkább a sárga- és vörösréz, arany, ezüst vagy aranyozott, ezüstözött fémtárgyakat, illetve az ezekkel az anyagokkal díszített, átszőtt textíliákat érintette.

Csütörtök délután tűnt el a noszvaji idősek otthonából egy ott lakó hölgy. A nő fehér papucsot és zöld,virágmintás otthonkát viselt az eltűnésekor. A rendőrség nagy erőkkel keresi az asszonyt, az eltűnt személy súlyos mentális problémákkal küszködik.

Közel egy napja nincs hír a Noszvajon eltűnt asszony kilétéről. A 74 éves hölgy csütörtök délután hagyta el a noszvaji idősek otthonát, ahol többek között a mentális zavarai miatt kezelték. A hölgy fehér papucsot viselt, térdig érő zöld otthonka volt rajta az eltűnésekor. Középmagas, szőke hajú hölgyet keres a rendőrség- közölte Lázár Levente, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Péntek hajnal egy óráig kereste a rendőrség az eltűnt személyt, a speciális mentők illetve a noszvaji polgárőrség tagjai is részt vettek a keresésben. Péntek kora reggeltől folytatták a kutatást, a kora délutánig azonban semmilyen nyomra sem bukkantak. Óriási területeket fésülték át, többet között Síkfőkúton, több temetőt és dombot is átnéztek az eltűnt keresése miatt, eddig eredménytelenül.

Információink szerint az idős hölgy akár buszra is szállhatott, a nyugdíjas papírjain kívül semmire sem volt szüksége, hogy tömegközlekedéssel utazzon. Az ápolóknak sokszor emlegette a gádorosi házát, a rendőrség szerint nem kizárt, hogy éppen arrafelé fogják megtalálni.  Az asszony cukorbeteg, illetve súlyos mentális problémákkal küzd, gyógyszeres kezelés alatt áll.

Az ügyben kerestük az eltűnt asszony családját is, akik elzárkóztak a nyilatkozás lehetőségétől, illetve megtiltották azt az intézmény vezetőinek és gondozóinak is.

Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.

Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az  óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.

A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.

A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.

Magyar Rákellenes Liga Egri Alapszervezete, a Markhot Ferenc Kórház, a Heves Megyei Kormányhivatal népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szerdán lakossági szűrőnapot rendez és a helyszínen megnyitja a  „Testközelben a rák” című kiállítását.

Helyszín:
Markhot Ferenc Kórház Rendelőintézetének első emelet.
Eger, Knézich Károly u.1-3.

Időpont: 2012. április 11. szerda 10 órától 16 óráig.

Szűrések:
– vércukorszint mérés,
– koleszterinszint mérés,
– testtömegindex mérés,
– légzés funkció,CO mérés,
– vérnyomásmérés,
– depresszió mérés,
– emlő vizsgálat,
– melanómaszűrés,
– nőgyógyászati rákszűrés,
– prosztataszűrés.

Tanácsadás:
– diétás tanácsadás,
– táplálkozási ajánlások,
– testmozgás népszerűsítés,
– dohányzás-, alkohol-, drog prevenció,
– légúti allergének szerepe egyes allergiás megbetegedések kialakításában.

Programok április 11-én:
– 10-órától a „Testközelben a rák” című kiállítás megnyitása
– 16 órától Nádasy Erika színművésznő és a Szemiramisz Virágai hastánckör előadása,
– tombola sorsolás zárja az eseményt.

A kiállítás április 11-18-ig tart nyitva, a rendelőintézet nyitvatartási idejében, ahol színes látványos tablókon, életnagyságú maketteken keresztül ismerteti meg a szűrések fontosságát, a leggyakoribb betegségek kialakulását és a gyógyulás lehetőségeit. Igyekszik a látogatók emlékezetébe vésni a 8 figyelmeztető jelet, melynél azonnal orvoshoz kell fordulni.

A Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a húsvéti ünnepeket megelőző fokozott ellenőrzéseit március 26. és április 6. között végezte el. A vizsgálatok helyszínei elsősorban a szezonális termékeket árusító, széles fogyasztói tömegeket vonzó áruházláncok üzletei, hipermarketek, szupermarketek, élelmiszerüzletek, vásárcsarnokok, piacok, pékségek, hús-hentesáru és zöldség-gyümölcs üzletek voltak.

Jellemzően csak kisebb problémákkal találkoztak a szakemberek, így az eladási árak és egységárak feltüntetésének hiányával több esetben is, az összes helyi vizsgálat számát tekintve mintegy 35%-os arányban. Emellett a fogyasztók vagyoni érdekeinek sérelme fordult még elő többletszámolások formájában a vizsgálatok mintegy 11 %-ában. Ez a jogsértés azt jelenti, hogy az érintett üzletekben a csomagolt sonkákat csomagolóanyaggal együtt mérték le, így a vevők – bár abban a feltevésben vásároltak, hogy csak a sonkáért fizetnek – a csomagolóanyagot is megvették.

 A fogyasztók széles körét érintő, súlyos jogsértést nem állapítottak meg a vizsgálatok során. Az előző évektől eltérően nem történt olyan jellegű megtévesztés sem, mint például a tejmasszából készült termék csokoládényúlnak nevezése. Az akciós ajánlatok valóságtartalma ugyancsak megfelelőnek bizonyult, nem voltak fiktív árkedvezmények.

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol