Keresés: „túra” (194 találat)

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskolában idén először indul rendvédelmi képzés Egerben. A programot Dr. Petrovics András rendőrkapitány kezdeményezésére indították el. Elmondása szerint a rendőrség utánpótlás hiányában szenved, így nagyon bízik a program sikerességében.

Az évfolyam megvalósulásában óriási szerepe van Eger város közgyűlésének, ahol megszavazták az osztály létrejöttét. A város nem csak az indulással, de az infrastruktúra fejlesztésével, rendőr-testnevelő tanárokkal illetve eszközökkel is segítette a képzés megszületését.  A kapitány szerint fontos, hogy Eger környékéről kerüljön ki az utánpótlás, hiszen a munka szempontjából alapvető a helyismeret, a megfelelő tájékozódás. Az iskola munkáját 4 rendőr is segíteni fogja, illetve a rendőrség nagy szerepet vállal a szakma megismertetésében, a fiatalok kiképzésében.

Az elsőként induló rendvédelmi osztályba hatszoros túljelentkezés volt, melybe végül 36 tanuló nyert felvételt. A nagymértékű túljelentkezés mutatja, hogy megnövekedett az érdeklődés a szakma iránt. A rendőrkapitány szerint az itt megismert tananyag fontos a jó állampolgársághoz, emberközpontú.

Rázsi Botond alpolgármester elmondta,hogy Eger iskolaváros , így a tervezet létrejötte a várost is szolgálni fogja, hiszen csaknem mindent lehet tanulni a megyeszékhelyen. Véleménye szerint az iskola sikeres lesz, szép jövőt jósol a szakmai csoportnak, ha élnek a támogatásokkal, ugyanis az infrastruktúra fejleszthető, a feltételek adottak.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Augusztus 18-tól látogatható Debreczeni Zsóka – Pelcz Zoltán – Pelcz Balázs – Pelcz Benjámin kiállítása a Buttler-házban.

A megnyitón előbb Sós István alpolgármester méltatta a házaspár munkásságát, majd H. Szilasi Ágota művészettörténész elmondta: a Szilvásváradon élő házaspár – Debreczeni Zsóka és Pelcz Zoltán – hosszú évek együttes munkájával alakította ki a kerámia és a szobrászat határmezsgyéjén létező művészi formanyelvét. Kezük által a rusztikus, samottos alapanyagból, aprólékos felületkezeléssel és csillogó fém-oxidos színezéssel légies, érzéki, de olykor drámaian erőteljes alkotások születnek. Inspirálójuk pedig az emberi kultúra évezredes mítoszainak és hitvilágának értékmegtartó üzenete.
A házaspár gyermekei, Balázs és Benjamin szintén szobrászatot tanultak, a kiállításon az ő munkáik is megtekinthetőek a Buttler-ház időszaki kiállító termében.

Forrás: Egriszín

Immár huszonharmadik alkalommal rendezik meg városunkban az Agria Nemzetközi Folkhétvégét. Mészárosné Pusztai Éva, az EKMK igazgatója a kedd délelőtti sajtótájékoztatón elmondta: jelmezes felvonulással, népzenei és világzenei koncertekkel, táncműsorokkal, táncházakkal, kézművesek vásárával és az egri borászok bemutatójával várják az érdeklődőket augusztus 18-a és 21-e között.

A nemzetközi összetételű és hírű folklórrendezvény a nemzeti kultúrák ünnepe: magyar és külföldi együttesek tánccal, zenével, pompás népviseletekben mutatják be nemzeti hagyományaikat. Mészárosné Pusztai Éva elmondta: a külföldi vendégek között idén görög, török, lengyel és macedon táncegyütteseket látnak vendégül. A négy nap során koncertet ad a Buszkasi zenekar, Maszkura és a tücsökraj, az Állami Népi Együttes zenekara, az Old Boys és a Kerekes Band is.
A XXIII. Agria Nemzetközi Folkhétvégén az Egri Bormustra finom borait és ízletes étkeit is megkóstolhatják a látogatók. Simkó Zoltán elmondta: az Egri Bormíves Céh rendezésében idén már 9. alkalommal rendezik meg a bormustrát, ahol a négy nap során 22 egri borászat, közel 160 nemzetközi díjas borát kóstolhatják meg a látogatók 16 órától egészen éjfélig. Hozzátette: az Egri Csillag legendaíró  pályázat eredményét a rendezvény nyitóünnepségén, augusztus 18-án 18 órakor fogják kihirdetni.

Forrás: Egriszín

Augusztus 17-20. közötti időszakban elindul a verseny bringával a vizek és borok útján, a Dunától a Tiszáig. Az indulók közel 400 km-t tesznek meg 4 nap alatt főként turistaúton, erdészeti útvonalon, kisforgalmú aszfaltúton.

377 km – 7400 m szintkülönbség – 50 település – 32 élő víz – 10 termálforrás – 9 vár – 3 nemzeti park

Augusztus 5-e és 7-e között rendezik meg a Bükk lábánál, Felsőtárkány mellett az Egeres-völgy Sportfesztivált. Ennek záró rendezvénye a tizenegyedik alkalommal meghirdetett Bükk Maraton hegyikerékpár-verseny lesz, mely a Magyar Kupasorozat része, egyben a Top Maraton sorozat harmadik állomása.

Az Egeres-völgy Sportfesztivál alkalmával különböző sportágakkal, programokkal találkozhatnak a résztvevők: a kiírásban szerepel terepfutás, barlangászat, gyalogtúra, kiegészítő programként kisvasutazás és öt különböző koncert. A kerékpáros programok közt megmarad az utánpótlás-korosztályok számára rendezendő Titán-kupa, újdonságként jelentkezik a 600 méteres, kieséses rendszerű cross country verseny. A fő esemény az augusztus 7-ei, három távra kiírt Bükk Maraton lesz, melyre több mint ezer indulót várnak a szervezők.

- Egy évtized után, hosszútávon gondolkozva, a fesztivál irányába fejlesztjük a versenyünket. Tíz Bükk Maraton megszervezése után bővítjük a rendezvényünket három naposra, ahol több sportágban megmérethetik magukat a résztvevők. Amatőr vagy profi, fiatal vagy idős, felnőtt vagy gyerek – mindenki számára adunk versenyzési lehetőséget; a családoknak, kísérőknek fakultatív programokat biztosítunk. Újdonság lesz a terepfutás és a kieséses rendszerű, körpályás bringaverseny. Tavalyhoz képest változás, hogy dupla kapacitásúra bővítettük a rajt-cél területén a parkolónkat. Az Egertől alig néhány kilométerre rendezendő sportfesztivállal párhuzamosan szervezik Felsőtárkányban a rétes-fesztivált, mely tradicionális értékei mellett gasztronómiai élvezetet is nyújt a bükki településen sportolóknak, pihenőknek – összegzett elöljáróban Nagy Ádám főszervező.

Augusztus  5-7-e között kerül megrendezésre Sarudon a II. Tó-vidék fesztivál. A helyszínt az Eurohome-strand biztosítja az érdeklődők számára, melyet a vendégek ingyenesen vehetnek igénybe a program ideje alatt. A pályázat útján létrejött fesztivál célja a vidéki élet fenntarthatóságának bemutatása, a gazdasági problémák ismertetése, melyek szerint Földünk a szakadék szélén áll.

Sebestyén Attila, a Wesselényi Egyesület titkára elmondta: létrehoznak ún. „tanyákat”, melyekben különböző települések foglalnak majd helyet, ismertetve a helyi szokásokat, ételeket. Kihangsúlyozta a helyi értékek, a biotermékek illetve a kézzel készített termékek fontosságát, melyek szintén elérhetőek lesznek a fesztivál ideje alatt.

A 3 napos mulatságon különböző szakmai-, illetve civil szervezetek sátrai is megtalálhatóak lesznek. A szervezők nem csak a felnőttekre gondoltak a tervezet elkészítésekor, a gyermekekre is izgalmas programok várnak a sátrakban.  A fesztivál ideje alatt vakok fognak kérdőíveket kitölteni az érdeklődőkkel, ezzel is segítve a szervezők munkáját.

Horváth Zoltán, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnöke szerint az emberiség a ’gyalog kakukk’ mintájára a szakadék szélére került, ezért is szükség van a zöld életmódra, az ún. „zöldítésre”. A fesztivál fő szlogenje a ’Válts zöldre’, ami hűen tükrözi a program fő profilját. A 3 napos fesztivál keretein belül olyan munkákkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők, mint a teknővájás vagy a seprűkészítés. Mindemellett belekóstolhatnak a roma ételek ízvilágába, vagy megízlelhetik a napszakács által elkészített lecsót is, amelyet napenergia felhasználásával fognak elkészíteni.

Idén Eger ad otthont a Fiatalok az Egyesült Világért Mozgalom 200 fős táborának, amely a Fokoláre Mozgalom ifjúsági ága, s amely katolikus gyökerű, de különböző vallású, felekezetű és nem vallásos meggyőződésű fiatalok alkotják. Augusztus 2-tól három napon keresztül végeznek majd közhasznú munkát Egerben, parkgondozás, takarítás, játszótér-felújítás, kerítésfestés és szociális munka is szerepel a terveik között.

A fiatalok munkáját a Városgondozás Eger Kft. és az Egri Közszolgáltatások Városi intézménye irányítja majd, s a három nap során magánemberként bárki csatlakozhat hozzájuk. Fábián Zsuzsanna, a szervezők helyi vezetője elmondta: a fizikai munkán kívül szociális tevékenységet is folytatnak majd a tábor tagjai, játszóterekre, óvodákba, valamint idős és beteg emberekhez is ellátogatnak.

Szeles Márta, a tábor egyik szervezője és résztvevője a pénteki sajtótájékoztatón hozzátette: programjaikat úgy állították össze, hogy legyen idejük a sportra, a beszélgetésekre, a közösen végzett munkára, a szórakozásra és a lelki programokra egyaránt. Céljuk, hogy elsajátítsák egy aktív, építő életforma, kultúra alapjait, s megmutassák, a mai fiatalok között is vannak szociálisan érzékeny, a társadalmi problémákra nyitott, felelősen gondolkodó emberek.

Forrás: Egriszín

A Nemzeti Fejlesztési minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára. Dr. Nyitrai Zsolt péntek délelőtt sajtótájékoztatón jelentette be az Új Széchenyi Terv kis- és középvállalkozói szektort támogató legújabb pályázati lehetőséget, mely július 1-től igényelhető.

Közel tizenegy Milliárd Ft pályázati keret áll a vállalkozások rendelkezésére, melyet informatikai infrastruktúrafejlesztésre használhatnak fel. A vállalkozás a pályázat keretein belül tudja korszerűsíteni mind a küldő, mind a belső informatikai folyamatait. Gyorsíthatja döntéshozatali és cégvezetési folyamatait, például a pénzügyi, a raktározási, vagy a logisztikai területet, ezzel egy időben megújíthatja  a vállalt honlapját, webáruházat hozhat létre. A pályázati kiírás rendkívül komplex, hiszen keretein belül lehetőség nyílik többek között hardver- és szoftverbeszerzésre, vagy akár a szükséges digitális készségek fejlesztésére is, tehát informatikai továbbképzésre, tréningekre.

Dr. Nyitrai Zsolt a tájékoztatón elmondta: Egy vállalkozás versenyképessége szempontjából rendkívül fontos egy korszerű weboldal megléte. A pályázat elsődleges célja a hazai kis- és középes vállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése információs és kommunikációs technológiai megoldások alkalmazásán keresztül. Biztatom, hogy éljenek a pályázati lehetőséggel, hiszen a vissza nem térítendő támogatás összege 1-től 10 millió Ft-ig terjed, ami 40-50 %-os finanszírozást jelent.
A pályázati elbírálás kapcsán jelentős változás, hogy egyszerűsödik és gyorsabb lesz, hiszen a benyújtást követően már 45 napon belül aláírható a támogatási szerződés.

A támogatásra gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, szövetkezetek, kamarák, nonprofit szervezetek, vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek és kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek nyújthatják be pályázatukat 2011. július 1. – 2012. december 31-ig, illetve a keretösszeg kiapadásáig lehet.

Forrás: Egriszín

AROMA- Színek, képek és arcok a romák világából címmel nyilt június 27-én köztéri vándorkiállítás az Eszterházy téren. A kiállítást H. Szilvási Ágota művészettörténész nyitotta meg. Kortárs festményekből, fotókból és „fotó-festményekből" álló roma vándorkiállítás azt az alapgondolatot kívánja hangsúlyozni, hogy minden embert nemesít és minden ember lényegét adja a kultúra. Függetlenül attól, hogy a néző és az alkotó roma vagy nem roma származású. Ha kulturális élmény hatása alá kerülünk, ha a művészet esszenciáján, ízein keresztül tapasztaljuk meg a világot, képesek vagyunk meghaladni előítéleteinket, és a valóság teljesebb arcát mutatja felénk.