Keresés: „új” (1757 találat)

Február 7-én, az egri Városházán Habis László polgármester és Gryllus Dániel, a Kaláka Fesztivál művészeti vezetője közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 2012-től a Kaláka Fesztivál Egerbe költözik.

Az esemény időpontja: 2012. június 29. - július 1.

Az elmúlt 32 évben a Diósgyőri vár adott otthont Kelet-Közép-Európa legrégebbi folkzenei fesztiváljának, de a műemlék átépítése miatt a környezet alkalmatlanná vált a rendezvény megtartására, s így a szervezők új helyszínt kerestek a folytatáshoz. Sok városból kaptak meghívást, de Eger mellett kötelezték el magukat. Eger város vezetői és a fesztivál szervezői együtt jelentették be, hogy 2012-től a Kaláka Fesztivál új otthona a hevesi megyeszékhely.

Tudjuk, hogy hatalmas lépést tesz a Kaláka: 32 éves hagyomány folytatódik új helyszínen, az igényes szórakozást, zenét, táncot, művészetet kedvelők körében valóságos intézménnyé nemesült fesztivál költözik hozzánk. Ez az együttműködés meggyőződésünk szerint mindkét fél számára hatalmas lehetőséget tartogat. A fesztivál befogadása óriási öröm, és nagy feladatot jelent, de úgy látjuk: Eger is új, nagyon színes és kreatív megoldásokra ösztönző lehetőségeket nyújt a Kalákának.

Gryllus Dániel művészeti vezető kiemelte: Úgy gondoljuk, hogy Egerben, ebben a gyönyörű barokk városban is hosszú időre otthonra lelhetünk. Szerettünk volna a régióban maradni, hiszen nagyon sok nézőnk van erről a vidékről. Természetesen a Kaláka összművészeti fesztivál marad, de a hagyományos rendezvények mellett újabb programokkal is bővítjük a kínálatot.  Nagy öröm számunkra, hogy a város vezetése, közgyűlése és intézményeinek munkatársai szeretettel segítik munkánkat.

A húszas évek egyik legkedveltebb slágere, a gyertyafény-keringő ebben a zenés vígjátékban csendült fel először, és indult el világhódító útjára.

Február 3-án és 4-én, illetve 10-én és 11-én este újra az egri színpadon a békeidők kedvenc rekesz és nevetőizmokat megdolgoztató előadása. Főbb szereplői, a nőket bolondító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Ez a Gyertyafénykeringő, amelyet Moravetz Levente szerint ritkán játszanak a színházak, mégis a közönség egyik legkedveltebb zenés előadásai egyike. Ráadásul az egriek újra láthatják színpadon Csengeri Attilát, Kascsák Dórát és Zám Andreát. A darabban pedig először mutatkozik be Ozsgyáni Mihály.

Nem szokatlan,hogy évente egyszer minden háztartásba becsöngetnek az ELMÜ-ÉMÁSZ villanyóra-ellenőrző szakemberei.  Jó esetben mindent rendben találnak.

Rengeteg károsult számolt be az interneten arról, hogy teljesen ép műszerüket később felülvizsgálták, majd mágnesezés gyanújával több százezer forintos büntetést róttak ki rájuk.
Számos bejelentés érkezett Heves megyében a villanyórák ilyen jellegű problémájáról.  Ez nem csak a megyében okoz óriási gondokat, országszerte hatalmas pénzösszegeket követel meg a villanyóra tulajdonosoktól. Szerkesztőségünket kereste meg Szabó Béla andornaktályai lakos is, akinek szintén ezzel a bonyodalommal kell szembenéznie.

2011. őszén rutinellenőrzést végeztek el a melléképülete villanyóráján.  A szakértői vizsgálat kimutatta, hogy kb. 27%-kal mért többet a műszer, illetve, hogy minden sérülésmentes, a szakemberek lecserélték az órát. 4 hónappal később azonban a szakértői vélemény szerint erős mágneses hatás érte a villanyórát.

Később érte „meglepetés” a tulajdonost, akit az ÉMÁSZ  240.000.-forintra megbüntetett.
A károsult nem érti, miért éppen a melléképülete alacsony fogyasztása volt szembetűnő, amikor a lakóház fogyasztása sokkal több, mint a lerakó helyiségként használt épületé.

A szolgáltató megvizsgáltatta az órát, majd a szakértő szerint mágnessel manipulálták a mérőszerkezetet. Boross Norbert, az ELMÜ kommunikációs igazgatója a TV2-nek elmondta: a mágnes csak pár hónapig képes lassítani a mérőórát. Azonban az  árusító ügynökök elfelejtik elmondani, hogy a lassulás után hirtelen túlpörög az óra. Az ELMÜ szakemberei szerint a mágnesezés könnyen kimutatható a műszereken, hiszen a művelet után az óraszerkezeten könnyen igazolható a mágneses hatás.
A mágneseket a hadiiparban használták először, a csalók onnan vették át ezt a módszert. Az ilyen manipuláló mágneseket a boltban nem lehet megszerezni, az interneten azonban bárki hozzájuthat.

A károsult családok a legtöbb esetben tehetetlenek.  Számtalan ilyen jellegű probléma akad, a tulajdonosok nem is figyelnek fel a többletfogyasztásra, illetve már később, büntetéssel a kezükben eszmélnek fel a kellemetlenség súlyára.

Bátor óvodásokat vártak ma a Bródy Sándor Könyvtár Gyermekkönyvtárába, hogy vándorútra indulva próbákat kiállva, varázserővel felfegyverkezve, kincsekkel megrakodva vigyék hírét a nagy próbatételnek és a könyvtárnak.

Varázskönyvtár címmel rendeztek hétfőn egy foglalkozást a Gyermekkönyvtárban, melyen a Szivárvány Óvoda tagóvodáinak 32 aprósága vett részt. A tagóvoda már évek óta havi rendszerességgel jár a könyvtárba különböző programokra. Minden alkalommal megismerkednek a gyerekek egy-egy népszokással, néphagyománnyal, sokszor kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. A látogatások végén imádnak könyveket nézegetni a kicsik, és így már óvodás korban a gyerekek barátja lehet a könyv.

A mai nappal az volt a célunk, hogy az ismeretszerzésnek egy új lehetőségét mutassuk meg a gyerekeknek, megtanítsuk őket arra, hogy milyen a miliő egy könyvtárban, megismerjék a könyvtár szolgáltatásait- emelte ki Almásiné Tinku Edit a Szivárvány Óvoda Arany János Tagóvoda vezetője.

 Reggel az érkezés után mindenki kapott egy védelmező mesetalizmánt a nyakába, meseszereplők alapján egy vándorló kompániát alkottak, akiknek három birodalmat kell körbejárniuk. Az első a Fabrika birodalma, ahol Sete-suta láthatatlan varázslót kell legyőzni, a második a Gógyivár birodalma, ahol Tökfilkóval kell hadakozni, és a harmadik a Melódia birodalma, ahol Sükebókával kell megküzdeni. Ha az apróságok kiállták a próbát, aranydiót, varázspálcát és aranytallért kaptak jutalmul. A vándorok tarisznyát és hamuban sült pogácsát is vittek útravalóul.

Forrás: Egriszín

Akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell, hogy fizessék a szükséges összeget és igazolniuk kell a fedezetet is.

A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés egyik feltétele szerint a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.

Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet. Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30. előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29. és december 31. között 94.337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének. A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége. A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.

A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16.865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot. A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.

Forrás: MTI

Eger önkormányzata átalakítást és férőhelybővítést tervez a fenntartásában működő Idősek Berva-völgyi Otthonában.

A fejlesztést, és annak részeként egy 20 főt befogadó új szárny építését, és demens részleg kialakítását a város az „Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése” című pályázati program keretében tervezi.

A korszerűsítést követően - terveink szerint - 40 fős egység marad a meglévő ingatlanban, és egy új épületszárny létrehozásával 20 férőhelyet alakítunk ki. Az ide kerülő lakók elhelyezésére nyolc egyágyas, és hat, két főt befogadó szobát alakítunk ki. Emellett közel 40 m2 alapterületű társalgó-foglalkoztató helyiséget is tartalmaz a terv, amely terem mobil fallal szükség esetén két részre választható.

A bővítés hasznos alapterülete összesen kb. 400 nettó m2. A pályázható összeg 180 millió Ft, és ehhez nem kell önerőt biztosítani. A korszerűsítésre 2012. február 13-ig nyújtható be a pályázat. Siker esetén - az építés költségei mellett - megközelítőleg 20 millió Ft összegű eszközbeszerzéssel javulnának az intézményben az elhelyezési, gondozási körülmények, s a későbbiekben legfeljebb kétágyas szobák állának minden lakó rendelkezésére.

Alapításának 35. jubileumát ünnepelte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön Felsőtárkányban. A nap folyamán többek közt az elmúlt évek eredményeiről, valamint az igazgatóság természetvédelmi tevékenységéről is szó esett.

A Bükki Nemzeti Park 1977 januárjában alakult, az igazgatóság mintegy 891.682 hektáros működési területén – Nógrád, Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben – egy nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, valamint 13 természetvédelmi terület található, összesen 122.280 hektár kiterjedésben.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: kollégáival az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látják el a természetvédelem sokoldalú feladatait. Céljaik közé tartozik a védett természeti területek geológiai, botanikai, zoológiai és kulturális örökségének megismertetése. A természetbarát érdeklődőket látogatóközpontjaikban, ökoturisztikai létesítményeikben, terepi bemutatóhelyeiken és a tanösvényeken különböző programokkal várják.
Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte: a természetvédelem egy olyan integráló tényező, amely képes akár nemzeteket is összekovácsolni.
A ünnepségen, melyen a szlovák kollégák is részt vettek, a Bükki Nemzeti Park szakmai eredményeiről, valamint a természetvédelmi tevékenységeiről az egykori és jelenlegi munkatársak előadásokon keresztül számoltak be.

A rendezvény a Csík Zenekar koncertjével zárult.

Forrás: Egriszín

Elhunyt Gróf Gyula, az egri Gárdonyi Géza Színház műszaki vezetője.

Hosszan tartó, türelemmel viselt betegség után, szombaton éjjel végleg elhagyta a földi színpadot és a Gárdonyi Géza Színházat Gróf Gyula, műszaki vezető. Az egri társulat saját halottjának tekinti.

Annak idején toronydarukat szerelt, amikor egy kollégájával történt véletlen baleset rádöbbentette, mást szeretne csinálni. Aztán – ahogy Ő fogalmazott – egy életre megcsapta a „színház szaga”, 1981-ben, Debrecenben. Innen Gali László csábította át az induló társulathoz Egerbe. Itt 1988. január 1-jén zsinórosként kezdte, s végigjárta a ranglétrát: volt díszítő, dolgozott a zsinórpadláson, majd színpadmesterként. Az utóbbi években díszlet- és látványterveket készített, a Piaf, az Ibusár, a Camille, az Alkoholisták, illetve a Kerti mulatság, avagy írók a fogason című stúdióbemutatókhoz, a Vértestvérek című musicalhez, a Három az egyben, a Bifidus essensis avagy tűsarkon a téboly, és a Requiem című táncjátékokhoz, legutóbb pedig a Gül baba című nagyszínházi előadáshoz. Évek óta az ő munkáját dicsérte az újévi koncertek látványvilága. A színházban élt. Hiányozni fog.

pcs

Andrew G. Vajna vett részt meghívottként az egri közéleti találkozón, melyre a pénteki napon került sor. A sikeres filmproducer és egyben a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos Nyitrai Zsolt meghívására érkezett Egerbe.
-    A filmszakma egy sikeres pillanatában vagyunk jelenleg.  Állandóan jönnek a pályázatok, óriási előrelépése ez a szakmának, amely 10 milliárddal volt eladósodva.  Ez a probléma a bankok segítségével oldódott meg, így azok a bajok, amik 2 éve még óriási nehézségeket okoztak, mára már enyhültek- mondta Andrew G. Vajna, kormánybiztos.
Vajna szót ejtett azokról a pályázókról, akik félve mentek be a döntőbizottsághoz, azonban pozitívan távoztak onnan. Ezt hatalmas előnynek könyvelte el, hiszen nem titkolt szándékuk a magyar filmes szakmát megújítani, a magyar közönséget visszacsábítani a mozikba. Elmondta továbbá, reménykedik benne, hogy a következő egri látogatásakor már egy újabb izgalmas filmet mutathat be a nézőknek, amely a döntőbizottság segítségével valósul meg.

A kormány szerint előrelépést jelenthet a hétfőn bejelentett Darányi Ignác Terv, amely az Orbán-kormány agrárterületére vonatkozó terveit tartalmazza.
Az MSZP szerint azonban üres ígéretekkel van tele ez a terv is, mint a kormány számos más területen bejelentett intézkedése is.
-    Kockáztatják az európai uniós támogatások lehívását, hazai forrás pedig szinte alig van előirányozva a Darányi Ignác Tervben – kezdte pénteki egri, Gőgös Zoltánnal, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnökével és Godó Lajossal, a megyei Agrártagozat vezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Sokat elárul a kormány által bemutatott Darányi Ignác Tervről, hogy a bemutatást követően lemondott a tárca államtitkára – ecsetelte a hét eseményeit Gőgös Zoltán – sőt, nem egyezik meg tartalmában és céljaiban a kormány Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiaként előadott anyaga a helyszínen elhangzott prezentációval. Az egyik a KKV-szektor fejlesztésére vonatkozik, a másik pedig a családi gazdaságok támogatását helyezi előtérbe – derült ki.
Az Országgyűlés mezőgazdasági szakpolitikusa elmondta továbbá: a Darányi Ignác Terv lényegében az előző, MSZP-kormány Új Magyarország Vidékfejlesztési Tervének folytatása, ám csökkentett, nem számottevő források biztosításával.
-    Négy milliárd forintos keretet irányoz elő a terv például a fiatal gazdák támogatására, amelyre lényeges túljelentkezés várható majd, pályázati pénzt azonban csak körülbelül négyszázan nyerhetnek el ebből az összegből. Az MSZP- kormány ugyanerre, több mint húsz milliárd forintot szánt – tette hozzá Gőgös Zoltán.
További aggodalomra ad okot a politikus szerint, hogy a falugazdászok számát a felére csökkentették, ami szintén szembe megy a kormány terveivel.  A gyümölcstermelőket is magára hagyták a kárenyhítés terén.
-    Idegen tollakkal ékeskedik az Orbán-kormány a kistermelői rendelet újdonságként való bevezetésénél is, hiszen ez már 2010 elején megszületett, nem újdonság, ahogy a kisvágóhíd projekt sem. Alapvető kérdést vet fel, hogy KKV üzemekre, vagy családi birtokokra akarja szétszedni a kormány a termelést? Nem látszódnak a konkrét tervek, pedig nagy szükség lenne a helyzet tisztázására, hiszen 2014-től más szabályozás lesz érvényben az agráriumra – zárta tájékoztatóját Gőgös.
A Darányi Ignác Tervet Godó Lajos történelmi lépésként értékelte:
-    Orbán Viktor úgy avatta fel a Darányi Ignác emléktáblát hétfőn, hogy a mai napig nem terjesztették a Parlament elé az Vidékfejlesztési Stratégiát. Megbukott a kormány agrárcsapata is – hangzott el végül az MSZP Heves megyei Agrártagozatának elnökétől.