Keresés: „kér” (1180 találat)

A helyi kulturális, történelmi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása céllal létrejött helytörténeti, városvédő egyesület mutatkozott be nyílt nap keretében ma délelőtt, Bélapátfalván.

A hagyomány ápolása mellett a szebb élhetőbb környezet kialakítása, és az odalátogatók számára vonzó településkép megteremtése a helyi adottságok figyelembevételével, célként fogalmazódott meg a megvalósításra váró ötletekkel, elképzelésekkel teli bélapátfalvi lelkiismeretes értékmentők bemutatkozásán. Az új szervezet munkája során folyamatosan tájékoztatást kíván nyújtani Bélapátfalva múltjához kötődő jeles évfordulókról, eseményekről, a város jelenét és jövőjét meghatározó elképzelésekről, tervekről.
A Bélapátfalvai Helytörténeti, Városvédő és Városszépítő Egyesület egyesület 2010 tavaszi megalakulásakor megfogalmazott célkitűzések között legfontosabbak a város hagyományainak és helytörténeti emlékeinek kutatásával és közkinccsé tételével kapcsolatos elképzelések, amelyek mellett további feladatként megfogalmazódott a városfejlesztés aktuális kérdéseinek véleményezése, valamint a jelentős történelmi, kulturális és ipartörténeti emlékekkel bíró település lakosainak véleményét és kéréseit, észrevételeit közvetíteni az önkormányzat felé.

Bárdos Péter az egyesület elnöke a mai bemutatkozáson kiemelte, hogy az önzetlen, civil kezdeményezésre létrejött szervezet fontos feladatnak tekinti szűkebb hazája épített és természetes környezetének megóvását, városuk arculatának szebbé tételét. Bízván abban, hogy sokan vannak rajtunk kívül is, akik szívükön viselik városuk érdekeit, lokálpatrióta társaknak is önálló megjelenési lehetőséget, szellemi-anyagi támogatást nyújthat az egyesület.
Az egyesület várja a Bélapátfalvával kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, melyet a megfelelő fórumokon aktívan képviselhet. Fontosnak érzik, hogy a város jövőjének tervezésekor mindannyian hallassák hangjukat, hogy településünk fejlesztései ügyében ne nélkülünk szülessenek döntések.

Az egyesület munkája kapcsolatot jelenthet a helyi közösség és a település vezetése között. Egyfajta kommunikáció, a lakosság gondjainak és a város elképzeléseinek megismerése mentén.
Hogy mit jelent a település életében egy ilyen hagyományőrző egyesület munkálkodása, arról Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere így nyilatkozott:
„Mindenféleképpen fontos. Egyrészt a múltból való táplálkozást jelenti, ami a jövőt vetíti elő. Emellett a hagyományőrzést, sok szempontból. Itt elhangzottak nagyon fontos gondolatok, a helyi ingatlanok védelméről, a Mária-forrásról. Igazából ezek azok az értékek, amik hozzánk kötődnek, amiket valóban mi építettünk. Büszkék lehetünk Bélapátfalván a Bélkő-hegyre, vagy az Apátságra, de azokat nem mi építettük.
Ezeket a házakat amelyek megtalálhatók a településen már mi építettük, mi gondozzuk, mi szépítjük. A Mária-forrás, ami idővel tönkre ment, újjá szeretnénk építeni, az már a mi érdemünk lehetne. De folytathatjuk tovább a kertépítéssel, közparkok építésével, mindazzal, ami a jövőre vonatkozóan a mi tetteinket fogja majd alátámasztani.”

Az egyesületi bemutatkozáson a település polgárai előtt Bárdos Péter elnök a célok szándékok megfogalmazása mellett azokat az ötleteket is körvonalazta, amelyek jövőbeli megvalósításával változhat Bélapátfalva arculata is. A szervezet tervei között szerepel helytörténeti kiállítás létrehozása és faültetés. A 100 éve indult cementgyártásnak emléket állítva szeptemberben emléktáblát avatnak az egykori gyár területén és Bélapátfalváért emlékérmet adnak át, az áldozatos munkájukkal a településért sokat tett személyeknek.
A korabeli fotókon látható településkép hangulatának helyreállítása céllal az ősszel 20 gömbakác fát ültetnek, ami a természetes, élhető környezet és a hagyományos utcakép kialakítását célozza.
Ha az ember kicsit kinyitja a szemét, könnyen talál kincseket, értékeket a környéken. Bélapátfalva természeti adottságait a Bükk közelsége, a Bélkő-hegy látványa és turisztikai szerepe, valamint a hegyekkel övezett Gyári-tó és környezete biztosítja. A természetes karsztforrások vizének jótékony hatásáról is sokan nyilatkoznak elismerően. A környezet megóvása és védelme a helyi és az idegenforgalmi érdekeket egyaránt szolgálja.
A történelmi hagyományok legszebb emléke az Árpád-kori apátsági templom. Az épület mellett található, valaha kultikus jelentőséggel bíró Mária-forrás helyreállítása is várat magára. Az egykor itt elhelyezett Mária-szobor mára teljesen tönkrement, a tervek szerint rekonstruálni kell ezt az értéket is, éppúgy mint a cementgyártás egyik korszakához kapcsolódó szintén legendás ipartörténeti emléket, a gyárban egykor működött, mára viszont meglehetősen rossz állapotba, és nem bélapátfalvi tulajdonba került tolatómozdonyt.

Az egyesület következő programjai:

2010. szeptember 18-án emléktáblát avatnak fel a régi gyár területén, abból az alkalomból, hogy 100 éve indult meg a cementgyártás Bélapátfalván, pontosan az említett helyszínen. Az egyesület ezzel, az ipartörténeti hagyományt elismerő eseménnyel kíván tisztelegni a valaha itt dolgozók emléke előtt.
Ez alkalomból adják át a civil kezdeményezésre alapított "Bélapátfalváért" emlékérmet, a település életében fontos szerepet betöltött, munkájukkal, alkotói tevékenységükkel kiemelkedően teljesítő személyeknek.

2010 őszén 20 db gömbakác fát ültet az egyesület a település közterületén. A fásítási program első lépéseként tervezett eseményen zenés ünnepséggel várják az érdeklődőket.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

Szurkolói ankéton mutatta be az Egri FC a nyáron igazolt labdarúgókat tegnap este a Körcsarnok olimpiai termében. A nézők visszacsalogatásáért is dolgozó klub győzelmekkel teheti a legtöbbet a magasabb nézőszámért, ennek megfelelően mind a három pontot megszerezte László István és Lengyel Lajos csapata Tiszaújvárosban.

Az NBIII Mátra-csoportjának mai nyitánya előtt egy baráti beszélgetésre várta az érdeklődőket a nagy terveket szövögető egri labdarúgócsapat. László István szakmai igazgató, Kocsis Zoltán az Egri FC Kft. ügyvezetője, Szabó András (Zsuzsi) marketingvezető, valamint Urbán Miklós az URFA Kft. tulajdonosa a játékosok társaságában köszöntötte az egybegyűlteket. Az újonnan szerződtetett labdarúgók (Kiskapusi Balázs, Zováth János, Vén Gábor, Hamar Ádám, Kotula László, Kéki Norbert, Aranyos Márk és Somodi Krisztián) rövid bemutatkozást követően készséggel válaszoltak a kérdésekre, ám mivel ma már bajnoki bemutatkozásuk volt pihenni indultak, a továbbiakban a vezetők boncolgatták az aranyéremre törő együttes lehetőségeit.

Ha már bajnoki cím, felvetődött a kérdés: Vajon nem rossz döntés-e, egy valóban jó nevű labdarúgókat igazolt csapatot bajnokesélyessé kikiáltani?

A felelet Urbán Miklóstól érkezett, aki már két évtizede dolgozik Egerben, a jászapáti sikerből (megyei I. osztályú csapatból váltak az NB II-es mezőny meghatározó együttesévé) pedig tudja, igenis van igény a labdarúgásra és nézők ezreit lehet kivinni a pályákra. Elsőként kispályás labdarúgásban bizonyosodott ez be, amikor is az URFA Kft. csapata 500-600 érdeklődő előtt játszotta a bajnoki döntőt. Jó példa a Jászapáti-Ferencváros mérkőzés is –immár nagypályán - amely a közelmúlt egyik legnézettebb találkozója volt, több mint 12 ezer nézővel a helyszínen. Ha ennyien mostanában nem is lesznek az egri városi stadionban, 500 főt azért ki lehet csábítani a nézőtérre, de ehhez minél több győzelem, jó játék és nagy célok kellenek.

A játékos anyag erre megfelelőnek tűnik, László István és Lengyel Lajos feladata lesz a jó labdarúgókból jó csapatot építeni. Azon dolgoznak, hogy a bajnokság végére maguk mögött hagyják a mezőnyt. Az első három mérkőzéstől viszont tartanak, a jó erőkből álló Tiszaújváros, a kupában a Diósgyőr és a szintén bajnoki győzelemre hajtó Balmazújváros ellen, de a legfontosabb, hogy 30 forduló után az élen álljanak, mert ez a kitűzött cél.

Szabó András arról számolt be, hogy egész évre 6000 forintért árusítják a bérleteket, amelyekből remélhetőleg minél több fogy majd. Az első hazai meccsre 32 oldalas magazint kapnak a nézők, és különböző kreatív ötletekkel is próbálkoznak, hogy a drukkerek jól érezhessék magukat. Létrehoznak egy VIP termet ahol a szponzorokat látják vendégül, de szóba került még a tombola és egyéb más érdekességek is.

Szeretnék, ha már a Diósgyőr elleni kupamérkőzésre is a szokásosnál többen lennének kíváncsiak, ehhez pedig kérik „hangulatfokozó” gyanánt a vízilabda ultrák segítségét, akiknek igény szerint belépőt biztosítanának a lelátóra.

Győzelemmel rajtoltak

Az első lépést megtették Bardiék, akik a tavalyi házigólkirály büntetőjével szerezték meg a vezetést Tiszaújvárosban. A találatot Kotula szabadrúgásgólja előzte meg, amelyet a játékvezető az asszisztens intésére ugyan nem adott meg, de egy 16-oson belüli szabálytalanság okán a tizenegyesből már érvényes gól született. Uralta a játékot az Eger, de nem sikerült növelni az előnyt.

A második játékrészben veszélyesebben játszottak a hazaiak, ám a kontrák révén újabb lehetőségei adódtak az egrieknek,  komoly ziccerek maradtak ki, volt hogy a kapufa is segített a Tiszaújvároson. Aztán ahogy ilyenkor lenni szokott, egyenlített a vendéglátó, Berta szabadrúgásból vette be Illyés Dániel kapuját (1:1). A rendes játékidő végén is döntetlenre állt a meccs, a lefújás előtt nem sokkal viszont Hamar ugrott fel fejelni egy előre ívelt labdára, a labda pedig a hálóban kötött ki (1:2).

A fiúk tehát győztek, s a folytatásban is ők tehetik a legtöbbet azért, hogy újfent élettel teljen meg az érsekkerti stadion.

NB III. Mátra-csoport

1. forduló

 Tiszaújváros - Egri FC 1:2 (0:1)

Vezette: Sólymosi András (Budai B., Czerovszki M.)

EGER:Illyés - Debreceni, Káposzta, Kiskapusi, Szűcs - Romhányi, Somodi (Zováth), Vén (Aranyos) - Kotula, Bardi (Busai), Hamar Szakmai igazgató: László István G.: Bardi, Hamar ill. Berta

László István: Tudtam hogy nehéz meccs lesz, a Tiszaújváros több rutinos NB2-es labdarúgóval rendelkezik.  Az első félidőben több gólszerzési lehetőségünk adódott, amit sajnos nem sikerült újabb gólra váltanunk. A második félidőben a hazaiak nagy nyomás alá helyeztek minket, de a kontráink veszélyesek voltak. Nagy fegyverténynek tartom a Tiszaújváros legyőzését

Forrás: Egriszín

Csillagközi utazásra invitálta vendégeit a Bükki Nemzeti Park a péntek este rendezett csillagászati estjén, a felsőtárkányi Látogatóközpontban. A távcsöves csillagnézéssel egybekötött, sok kérdést és választ felvető előadás aktualitását az augusztusban a Föld közelében lévő Perseidák meteorraj okozta csillaghullás látványos jelensége adta.

Csillagködök, fekete lyukak, spirálgalaxisok és hozzá ezer kétely. Nagy Göncöl, sarkcsillag, Cassius Peia, Vega, Hattyú. Csillagképek és más csodák, amelyek az ember környezetét alkotják. Van-e élet az univerzum távoli vidékein? Óhatatlanul felmerül a kérdés, ha az ember a természet titkait kutatva rácsodálkozik a világegyetem végtelenségére, mely fantasztikus csodáinak világába Mikó Attila, a Hell Miksa Csillagászati Közhasznú Egyesület elnöke kalauzolta az érdeklődőket a péntek esti bemutatón. Előadásában először elméletben ismerkedtünk meg a legfontosabb csillagképekkel, mint a Nagy Göncöl, majd napnyugta után ki-ki saját szemével is meggyőződhetett a valóság igazáról. Bár emberi értelemmel sokszor nem könnyű megérteni a jelenségeket, a csillagok segítenek, hiszen évezredek óta adnak tanácsot a jósoknak, és mértéket a tudósoknak.
Veszélyesek-e a meteorok? Hogyan keletkezett a Nap. Mindez nemcsak a tudósok elméjét izgatja, az őszinte gyermeki fantázia is rátalál a különös utakra. A találkozón a kisebbek érdeklődését is felkeltették a kozmikus jelenségek, és nagy évezettel kutatták a csillagok útját.

A fantasztikus tejút mellett, a távcsöves bemutatón a látogatók megcsodálhatták a felkelő óriási Jupiter és holdjai fenséges látványát.

Forrás: Egriszín

Határozatlan időre beszüntették a Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért (PANKKK) nevű kezdeményezést. Az LMP Heves Megyei Szervezete pártjuk országgyűlési képviselőjéhez, Ivády Gáborhoz fordult segítségért a program jövöjét érintő információk felkutatását illetően.

PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) elnevezéssel 2005-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ifjúság vidéki kulturális lehetőségeinek fejlesztése céljából az élőzenei koncerteket szervező és befogadó vidéki klubok működési támogatására programot hirdetett. A tárca a fiatal korosztályok speciális érdeklődésére figyelemmel színvonalas élőzenei programok támogatását határozta el a könnyűzene – a pop, rock, világzene, jazz, elektro, hip-hop műfajok – területén. A program egyszerre szolgálta a fiatalok megszólítását, valamint a kulturális vidékfejlesztés és a kulturális esélyteremtés céljait, egy összetett kezdeményezés keretében.
Az elmúlt négy évben a program évente átlagosan 1500 vidéki koncertet támogatott, jelentős segítséget nyújtva ezzel az élő zene vidéki fennmaradásához. Ráadásul ez a rendszer már az első években is szinte önfenntartó volt, hiszen egy sor olyan adóbevételt generált az államnak, amelyek a támogatások szigorú elszámoltatási rendszere nélkül valószínűleg a szürkegazdaságban maradtak volna. Ráadásul a PANKKK program a gazdája az előbbieken túl az olyan fontos projekteknek is, mint a Magyar Zenei Exportiroda, az elsőlemezes zenekarok, vagy a tehetségkutató rendezvénysorozatok támogatása.
Az elkövetkező, 2010 szeptemberétől 2011 májusáig tartó klubszezonra vonatkozó pályázatok kiírásának tervezett időpontja 2010 nyara volt, ez azonban mindezidáig nem következett be, és félő, hogy a közeljövőben erre nem is kerülhet sor, ugyanis 2010. július 1. óta a PANKKK programiroda működése bizonytalan ideig szünetel. Az okokról, a körülményekről, a jövőbeli tervekről „senki nem tud semmit”.
A Lehet Más a Politika megyei csoportja felkérte Ivády Gábor LMP-s országgyűlési képviselőt, hogy a kormányhoz, illetve a szaktárcához fordulva szerezzen információt a PANKKK programmal kapcsolatos történésekről, különös tekintettel a jövő terveire!
Kérik továbbá Habis László fideszes országgyűlési képviselőt, Eger város polgármesterét, adjon tájékoztatást arról, hogy a kialakult helyzetben a 2010-ben A kultúra magyar városa és A magyar dal fővárosa  kitüntető címeket viselő Egerben számíthatnak-e a kortárs könnyűzenei koncerteket alapfeladatként kezelők valamiféle önkormányzati segítségre, teljesen magukra hagyva ugyanis aligha folytathatják jelenlegi színvonalon munkájukat. A legutóbbi szezonban mintegy 2 millió forintnyi támogatással csaknem húsz rendezvény valósult meg  az EKMK és az EGAL szervezésében Egerben a PANKKK program keretében, köztük olyan kiemelkedő programok, mint a „Maratoni folk hétvége”, vagy az „Egri zenekarok tavaszi fesztiválja” – írja közleményében a Lehet Más a Politika Heves megyei  szervezete.

Forrás: Egriszín

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín

Az Együtt a Fejlődő Városunkért Egyesület elnöke, Bányász Róbert önkormányzati képviselő, lajosvárosi tanácsnok polgármesterjelöltként indul az október 3-i helyhatósági választásokon Egerben.

A nemrégiben alakult civil szervezet szerda délelőtti sajtótájékoztatóján megnevezték az egyéni választókerületek képviselőjelöltjeit is, ők a következők:

1-es körzet: Komóczi Mihály pszichológus
2-es körzet: Nagyfejeő Péterné pedagógus
3-as körzet: Bányász Róbert Sándor szakreferens, joghallgató
4-es körzet: Sztaniszláv László rendező, hangosító
5-ös körzet: Bartos Sándor nyugállományú r. alezredes, magánnyomozó
6-os körzet: Nemcsik János pedagógus
7-es körzet: dr. Sike József ügyvéd
8-as körzet: dr. Ites István ügyvéd
9-es körzet: Újháziné Bollók Mária optometrista
10-es körzet: Deák Boldizsár önkormányzati képviselő, médiavállalkozó
11-es körzet: Nagy Barna pedagógus
12-es körzet: Lendvai László nyugállományú r. alezredes, magánnyomozó

 

Deák Boldizsár, aki egyben az egyesület kampányfőnöke is, elmondta: mintegy harmincoldalas programjuk, annak főbb tartalma rövidesen elérhető lesz az interneten, a www.egyuttegerert.hu oldalon. Szlogenjük: „Tiszta város, tiszta ügyek”. Bányász szavai szerint alapvető törekvésük az élhető Eger megteremtése, a kereskedelem, az idegenforgalom fellendítése. Konkrét tervük például, hogy más önkormányzatokhoz hasonlóan az egriek ingyenes matrica és tárcsa használatával a jövőben ingyenesen parkolhassanak maximum másfél órát a városban, az egyébként fizetős parkolókban is.

Forrás. Heol

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, dr. Vida Ildikó 2010. augusztus 10-i hatállyal Lukács Györgyöt az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának igazgatójává nevezte ki.

Lukács György 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem logisztika, kül¬gazdaság szakirányán, ok¬leveles közgazdaként.
A diploma megszerzését követően az Adó- és Pénz¬ügyi Ellenőrzési Hivatalnál köztisztviselőként helyez¬kedett el. 1997. évtől osz¬tályvezetőként, 1999. évtől igazgatóhelyettesként dol¬gozott az APEH Heves Me¬gyei Igazgatóságának fel¬számolási és végrehajtási szakterületén. 2007. január 1-jétől hátralékkezelési főosz¬tályvezetőként dolgozott, 2009. június 1-jétől – jelen kinevezésig – szak¬igazgatóként a Regionális Igazgatóság felszámolási és végrehajtási szakterületét vezette.
Az igazgatóváltással kapcsolatban megkérdeztük Gulyás Bernadettet, az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságának szóvivőjét. De arról, hogy Harsányi Istvánnét, a korábbi igazgatót leváltották, vagy maga távozott, a szóvivő nem adott semmilyen tájékoztatást.

Forrás: Egriszín

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}

„Történelmi város - új feladat!” - ezzel a jelmondattal mutatta be programját és önkormányzati képviselőjelöltjeit az MSZP Eger Városi Szervezete ma délután, a még a Dobó téren található lovasszobornál, ahol a történelmi múltat idéző műalkotás áthelyezése ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek.

Nézze meg videónkat!

Nem véletlen a helyszínválasztás a szocialisták jelöltjeinek bemutatására, hiszen az egri szervezet álláspontja szerint nem szabad elvinni helyéről az 1967 óta a Dobó téren látható, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített, az egri fiatalok összefogását jelképező "Végvári harcosok" című lovas szobrot.

„Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, mindarra az összefogásra, ami ebben a városban mindig is jellemző volt” - hangsúlyozta Nagy István a szocialisták polgármesterjelöltje a ma délutáni bemutatkozáson, hozzátéve, hogy büszke a város történelmére, a jelöltekre akik új feladatra vállalkoznak.
Nagy István polgármesterjelöltje kifejtette, hogy olyan jelölteket választottak, akik
dolgos egriek, a saját körzetükben megbízható, stabilan munkálkodó emberek és eddig is a köz javát szolgálták. A történelmi város tele van új feladatokkal. 

A választási elképzelések kapcsán a polgármesterjelölt így fogalmazott:
„Elkészítettük a programunkat. Mi úgy gondoljuk, hogy Eger ma egy drága város, és olcsóbbá szeretnénk tenni. Ahhoz hogy olcsóbbá tegyük, ahhoz először meg kell határozni, hogy mi a drága, mi az, amihez van az önkormányzatnak köze. Minden olyan szolgáltatást, amihez az önkormányzatnak köze van, azt olcsóbbá szeretnénk tenni. Drága a parkolás, a buszjegy, drága a víz, és méregdrága a szemétszállítás díja. Én azt vállalom, hogy ezeket olcsóbbá tesszük.”

Akik ebben segítségére lesznek, A MEGÚJULT BALOLDAL FIATAL JELÖLTJEI, akik a 2010-es önkormányzati választásokon indulnak.

1. Bartus Csabáné Mónika – a családbarát Eger kezdeményezője
2. Kutnyák Gyula – a környezettudatos gondolkodás híve
3. ifj. Sós Tamás – szőlész, borász
4. Víg Tímea – fiatal vállalkozó
5. Kovács Zsolt – néptánc oktató
6. Tomaschik Attila – vállalkozó
7. Mirkóczki Zita – a Pódium Balettiskola vezetője
8. Boros László – építészmérnök
9. Hudák Tamás  - 20 éve foglalkozik civil ügyekkel
10. Jánosi Zoltán – az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke
11. Pál György – a Szociális Bizottság elnöke
12. Vízi Gyula – 16 éve képviseli Felnémet lakóinak érdekeit

Aláírásgyűjtésbe kezdett az MSZP Eger Városi Szervezete tiltakozásul a város főterén található lovasszobor, a tér rekonstrukciója miatti áthelyezése ellen.

A ma délután bemutatott szocialista önkormányzati jelöltek aláírásával kezdetét vette az az aláírásgyűjtés, amit az 1967 óta a Dobó téren látható, Kisfaludy Stróbl Zsigmond által készített, és az egri fiatalok összefogását jelképező lovas szobor, a Dobó tér rekonstrukciós terveiben szerepelő áthelyezése ellen kezdeményezett az MSZP.
A szocialisták kötelességüknek érzik, a városban olyan építészeti örökséget hagyni, ami megőrzi Eger kultúráját, szellemiségét, s szerintük nem szabad, hogy fenekestül fordítsák fel a belvárost. Ezért ma aláírásgyűjtésbe kezdtek a Végvári Vitézek lovas szobor Dobó téren maradása mellett.
A szobor áthelyezéséről Nagy István polgármesterjelölt így nyilatkozott:
„Hozzá nőtt Egerhez ez a szobor. Hozzánőtt mindannyiunk gyerekkorához, és azt gondolom, hogy olyan érzelmi kötődés van a szobor iránt mindannyiunkban, akik itt nőttünk fel és itt élünk, hogy azt szeretnénk, ha ez a szobor a Dobó téren maradna. Hozzá kell tennem, hogy a szobor egyébként az egri fiatalok összefogását jelképezi, hiszen annak idején, amikor elkészítették, nem volt kellő mennyiségű fém, és az egri fiatalok gyűjtötték össze a színesfémet amiből elkészült.”
Hogy egy ilyen kezdeményezés mennyire lehet hatékony, a polgármesterjelölt így vélekedik:
„Azt gondolom, hogy ennek nem is közjogi, mint inkább politikai jelentősége van, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni több ezer, akár több tízezer aláírást. Ha az egriek megmutatják azt, hogy igenis össze tudnak fogni egy cél érdekében, és aláírásukat teszik mellé és azt mondják, hogy ennek a szobornak itt van a helye a Dobó téren, akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a véleményüket.
Habis László az elmúlt időszakban semmiben nem kérdezte meg az egriek véleményét. Itt az ideje, hogy ezt megtegyük.” – hangsúlyozta Nagy István.

Forrás: Egriszín

 Uniós turné Magyarország strandjain Heves megyében 2010. augusztus 11-én a demjéni Termálvölgyben és augusztus 14-én Sarudon a Tó Vidék Fesztiválon.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete a hazai Europe Direct tájékoztató irodákkal együttműködve 2010. június 15. és augusztus 14. között rendezi meg "Csobbanj EUrópával!" című programsorozatát az ország strandjain. A roadshow keretében egy Europe Direct-kisbusz járja körbe az egész országot érintve többek között a Balatont, a Velencei-tavat és a Tisza-tavat. A program 37 fürdőhelyen 40 napon keresztül zajlik, és eközben számos fesztiválon is megjelenik, így a Balaton Soundon, a Hegyalja Fesztiválon és a Tó-vidék Fesztiválon.

A program célja, hogy az európai uniós állampolgárság adta lehetőségekről – utazás, továbbtanulás, munkavállalás, pályázatok, támogatások, nyugdíjak stb. – ingyenes tájékoztatást nyújtson a strandolóknak, valamint tudatosítsa bennük, hogy országszerte 16 helyen az év "maradék" részében is ingyenes tájékoztatást kaphatnak ezekről a kérdésekről a Europe Direct ügyfélszolgálati irodákban.

A Heves megyei Europe Direct az EURES és a NORDA képviselőivel  2010. augusztus 11-én a demjéni Termálvölgyben és augusztus 14-én Sarudon, a strandon a Tó-Vidék Fesztivál keretében lesz jelen, ahol az európai uniós állampolgárság adta lehetőségekről ingyenes információkat nyújtanak a strandolók számára 10.00-18.00-ig.

Térítésmentes önkéntes segítő képzést szervezett Egerben a Béthel Alapítvány, együttműködésben a Heves Megyei Önkéntes Centrummal. A két csoportban induló tréningekre 2010. augusztus 12-15. között kerül sor.

Gortva József a Vöröskereszt megyei igazgató portálunk érdeklődésére elmondta, hogy mindazoknak az észak-magyarországi és észak-alföldi lakosoknak a jelentkezését várták, akik éreznek magukban kedvet, erőt és elhivatottságot mások segítésére, és szabadidejükben szívesen nyújtanak támogatást rászoruló embertársaik számára. A tervek szerint egy csoportban indították volna a képzést, ám a jelentkezők létszáma – több mint 40-en jelezték részvételi szándékukat – indokolta a két csoportot.
 
A négynapos napos képzés során a résztvevők megismerkedhetnek az önkéntességgel és azon belül a Kapu Programmal, fejleszthetik azokat a készségeiket, amelyekkel hatékony önkéntes segítővé válhatnak, és jobban megismerhetik önmagukat, betekintést nyerhetnek a segítségnyújtás folyamatába. A képzés nem csupán előadások sorozata; játékokat, kérdőíveket és más képzési módszereket is felhasználnak.
 
A tréningen elsajátítható minden, ami szükséges ahhoz, hogy valaki tökéletes önkéntessé váljon. A résztvevők oklevelet kapnak, amelynek átadására a Parlamentben ünnepélyes keretek között kerül sor 2010. október 1-jén, az Idősek Világnapján.

Forrás: Egriszín