Tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság két ivádi férfi ellen, akik a település külterületén egy erdős részből a tegnapi napon, fél köbméter frissen kivágott akácfát tulajdonítottak el.
A lopott fát a rendőrök lefoglalták és visszaadták a tulajdonosának, majd mindkét férfit szabálysértési őrizetbe vették.
Valószínűleg egy kályhából kipattanó szikra okozta egy erdőkövesdi ház pusztulását. Szerencsére a házban a tűz keletkezésekor senki sem tartózkodott.
A helyszínre a pétervásárai önkéntes tűzoltók, valamint az egri tűzoltók vonultak. A lángokat másfél óra alatt sikerült megfékezniük.
A tulajdonos elmondta: Egerbe indultak vásárolni, előtte a kályhát megrakták, hogy meleg legyen, mikor hazaérnek. A gyerekeket a szomszéd faluban hagyták a szüleinél, de nem jutottak el Egerbe, mikor a szomszéd hívta őket, hogy ég a ház.
A család minden értéke a tűz martalékává vált. A helyi képviselő-testület azonnal összeült, hogy megvitassák, hogyan tudnak a család segítségére sietni.
Az Egri Rendőrkapitányság eljárást folytat, miszerint 2012. augusztus 3-án 10.35 órakor menetrend szerinti autóbusz Eger irányából Salgótarján irányába közlekedett, mikor Recsk Hunyadi János úton az úttest menetiránya szerinti jobb oldalán várakozó tehergépkocsi kikerülése során a busz vezetője későn észlelte a vele szemből közlekedő személygépkocsit és az ütközés elkerülése érdekében erőteljesen fékezett melynek következtében a busz középső részében álló utas elesett.
A rendőrség kéri azon utasok jelentkezését, akik a baleset időpontjában látták a szemből nagy sebességgel érkező gépjárművet, mely miatt az autóbusz vezetője hirtelen fékezésre kényszerült jelentkezzenek személyesen az Egri Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Alosztályán, vagy telefonon az 522-111/1066-os melléken.
Leégett egy családi ház az új évre virradóan a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőkeresztesen, a romok alatt egy idős nő holttestét találták meg - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. Rinyu Zsuzsanna elmondta, hogy éjjel negyed háromkor riasztották a tűzoltókat, akik Mezőkövesdről 3 autóval vonultak ki a családi házhoz.
MTI
Az újév alkalmából köszöntötte Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese megyénk szolgálatban lévő állományát az Egri Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon.
Az újév alkalmából köszöntötte Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese megyénk szolgálatban lévő állományát az Egri Hivatásos Tűzoltóparancsnokságon.
- 2012 kicsit másként zárult, mint ahogy ezt megszoktuk. Az idei év gyökeres változást hozott a szervezet életében, olyat, amilyen nem volt korábban - kezdte köszöntőjét a dandártábornok.
- Látjuk az eredményeket, az utat, a hibákat - ha az energiáinkat a jövő építésére fordítjuk, akkor eredményesek lehetünk. Köszönöm a tűzoltók 2012-ben elvégzett munkáját és kívánom, hogy a következő év jobb, sikeresebb legyen - zárta a szavait dr. Tollár Tibor.
Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a 2012-es év pozitív változást hozott: szervezettebbé, egységesebbé, rendezettebbé vált a szervezet Heves megyében is.
Forrás: HEOL
Gyanúsítottként hallgatták ki a rendőrök azt a férfit, aki nem tudta fékezni indulatait, és légpuskával támadt egy macskára Szilvásváradon. A macska meghalt, a férfi ellen eljárás indult.
Lakossági bejelentés alapján indult eljárás egy idős férfi ellen, aki december 27-én 14 óra 00 perckor Szilvásvárad belterületén légpuskával agyonlőtt egy macskát, mely annak következtében elpusztult. A helyszínre érkező rendőrök az elkövetés eszközét lefoglalták a férfit előállították és állatkínzás vétség megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként kihallgatták.
Csak úgy menthető meg az egyre romló állagú egri Minaret, ha azt először teljesen lebontják – állítja egy műemlékvédelmi szakmérnök. Báthory Gábor szerint hagyományos felújítási eljárással Eger egyik leglátogatottabb műemlékén már nem lehet tartós eredményt elérni. A minaretet utólagosan vízszigetelni kellene, mégpedig alulról.
Báthory Gábor építész, műemlékvédelmi szakmérnök szakdolgozatában egy egészen különös eljárásra hívja fel a figyelmet: az egri Minaret régóta húzódó rekonstrukciója kapcsán kijelenti, hogy a műemlék már csak úgy óvható meg teljes mértékben, ha azt lebontják és újraépítik – derül ki az epiteszforum.hu-n olvasható írásból.
A Minaret felújítása kapcsán a portál Báthory Gábor szakdolgozatát idézve kiemeli: a rekonstrukció már sokáig nem várathat magára, a sürgős, halaszthatatlan beavatkozás szükségességére Fodor László statikus már 1999-ben felhívta a figyelmet, de a munkálatok a többszöri nekifutás ellenére a mai napig nem kezdődtek meg.
A minaret mai állapotával kapcsolatban kijelenti, hogy a felület 56 százalékán már lecserélték a köveket, és a 19. században burkolásra használt kő keményebb és párazáróbb az eredetinél. Az eredeti kövek fokozottan korrodálnak, az újak nagy darabokban hullnak le, illetve a mállott felületekbe behatoló víz tovább fokozza a kövek szétfagyását, lemezes leválását.
A helyreállítás lehetséges módozataira tett korábbi javaslatokról úgy vélekedik Báthory Gábor, hogy egy műemlék és különösen a minaret esetében nem képesek korrekt módon és tartósan megoldani a vízszigetelés és a toronytest megfelelő kiszellőztetésének problémáját. A minaretet alulról utólagosan vízszigetelni kell. A pára áramlását gátoló, utólag beépített külső és belső rétegeket el kell távolítani. Mindezeket az igényeket csak a minaret teljes elbontásával és szakszerű visszaépítésével lehet kielégíteni.
Le kell bontani, majd eredeti állapotába vissza kell építeni
A helyreállítási javaslatában Báthory kifejti: ki kell dolgozni egy olyan technológiát, mellyel úgy bontható el a minaret, hogy az eredeti kőanyag a legkisebb mértékben sérüljön. Majd egyebek közt a bontáskor megismert építési technológiát kell alkalmazni visszaépítéskor. A műemlék megmentésének olyan technikáját veti fel, melynek során pontosan kidolgozott program szerint elbontják, majd restaurálást követően eredeti helyére, eredeti állapotába építik vissza az objektumot. A technológia használata csak rendkívüli esetekben, szűk körben javasolható. „A minaret csak a teljes lebontása árán menthető meg az utókornak” – állítja a szakember.
Báthory Gábor a minaret problémájával a 2000-es évek elején kezdett el foglalkozni. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) munkatársaként igyekezett minél mélyebben megismerni a felmerült problémákat és előkészíteni a tulajdonosi döntést megalapozó javaslatot. „Ekkor jutottunk kollégáimmal arra a megállapításra, hogy a minareten hagyományos felújítási eljárással nem lehet tartós eredményt elérni. Időközben elkerültem a KVI-től, de továbbra is érdeklődéssel figyeltem a minaret sorsát. 2006-ban beiratkoztam a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakára, diplomadolgozatom témájául szintén a minaretet választottam. Kitűzött célom, hogy ezen műemlék felújításához kidolgozzam a legmegfelelőbb technológiai eljárást” – írja szakdolgozatában az építész, műemlékvédelmi szakmérnök. Hozzáteszi: „Megpróbáltam a témát úgy körüljárni, hogy a prekoncepcióm ne befolyásoljon túlzottan a végső következtetés levonásában. Megpróbáltam az ellenérveket összegyűjteni, beszéltem sok műemlékes kollégával, analógiákat kerestem, kritikákat olvastam vitatott felújítási módszerekről”.
Elég a foltozgatásból
Az egri Minaret történetének kutatása során azt tapasztalta Báthory, hogy a 18. század első harmada óta rendszeresen, néhány évtizedenként szükségessé vált valamilyen javítási, megerősítési munkát végezni az építményen. Ez a javítgatás később már odáig jutott, hogy statikai okokból vasbeton belső béléssel erősítették meg a toronyszerű építményt. Az idők során a homlokzati felület 56 százalékán lecserélték a kövek felületi rétegét, ám azóta is további jelentős mennyiségű kőcsere vált szükségessé – közli a dolgozatban. „A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és Eger városa most komolyan tervezi a helyreállítási munkálatok megkezdését. Úgy vélem, hogy itt az ideje, hogy eldöntsük: elődeink példáját követve ismét 10-15 évre foltozgatunk egy keveset a minareten, vagy végre megpróbáljuk radikálisan elhárítani a meghibásodások kiváltó okait” – hangsúlyozza.
Forrás: Egri Ügyek/epiteszforum.hu
December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.
Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel. A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!
Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.
Pincepiacot és Demeter Pirítóst, szombat esti borklubot indított a Demeter Pincészet. Egy olyan közösségi teret alakítottak ki a szó átvitt értelmében is, ami lehetőséget biztosított a helyi készítőknek, kis – és őstermelőknek arra, hogy bemutatkozzanak áruikkal. Ez egy olyan hely, ahol megismertik egymást, kapcsolatok és barátságok köttettek, bemutatták a helyieknek és a vendégeknek, milyen gazdag alapanyagban és példamutató, emberi hozzáállásban, elszántságban a környékünk. A Demeter Pirítós kiváló helyszín a kulturált borfogyasztásra, de alkalom a borszerető és érdeklődő közönségnek az ismeterek bővítésére: minden estére szakmai programot is szerveztek pincetúrával: bemutatták, mennyire különbözőek ugyanazon bornál az évjáratok, és azt is kipróbálhatták, hogyan kell Egri Bikavért készíteni. A demeter Pincészet rendezvényei népszerűek voltak, jövőre kibővítve, a vendégek igényeit figyelembe véve folytatják a Pincepiacot és a Demeter Pirítóst.
A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara figyelemfelhívást tett közzé a kötelező kamarai regisztráció érdekében, hiszen több vállalkozás nem tett eleget e törvényi előírásoknak és még nem jelentkezett be. A regisztrációt követően évente kell megfizetni az 5000 forintos kamarai hozzájárulást, így aki tavaly regisztrált, anna idén csak fizetnie kell.
Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.
A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:
1. 2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a
o kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
o a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
o a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen biztosítani. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre nem terjed ki a hatálya.
2. lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.
3. A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 30-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.
Miért lehet hasznos a kamarai regisztráció?
A nyilvántartás a vállalkozások alapadatai mellett elsősorban a valósan végzett üzleti tevékenységére fókuszál, azaz ki mit gyárt, ki milyen szolgáltatást végez.
A regisztráció a törvényhozó szándéka szerint hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek alaposabb információkkal segítik a fogyasztókat, és az üzleti szféra képviselőit egyaránt. A nyilvántartás ez alapján elkülöníti a valós vállalkozásokat a passzívaktól. Az adatbázis támogatni szeretné az üzleti forgalom biztonságát, hiszen a cégek valós tevékenységének ismerete, elősegítheti a piaci vállalati együttműködéseket, szerződéses, illetve „keres-kínál” kapcsolatokat. Ilyen értelemben konkrét vállalati érdekeket is szolgál, hiszen aki az adatbázisban megjelenik, az látható, annak eggyel nagyobb esélye van az üzleti forgalmának bővítéséhez. A nyilvántartás elősegíti a fogyasztók és vállalkozások közötti korrekt szerződéses kapcsolatát, lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, a fekete munka csökkentésére.
A létrejövő adatbázis a törvényalkotó szándéka szerint segíti a gazdasági folyamatok elemzését, pl.: a gazdaság szereplőinek valós térképe nagy segítség lehet az iskolaszerkezet munkaerő-piachoz történő igazítása terén.
Lépések
Ha ÖN Heves megyei székhelyű vállalkozás:
1. A www.hkik.hu honlapon a „kamarai regisztráció” menüpontban található adatlapot töltse ki (3-6 perc)
2. Nyomtassa ki és írja alá
3. Küldje be postán: HKIK 3300 Eger, Faiskola út 15. címre
4. Kérjük, fizesse be a törvény szerinti 5000 Ft kamarai hozzájárulást
5. Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023 Közlemény rovatba: adószám feltüntetését kérjük!
6. Visszaigazolást kap a sikeres regisztrációról
A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.
Az egri Katica óvodában hetek óta készültek arra, hogy a madaraknak is igazi karácsonya legyen idén.
Az óvodapedagógusok a kicsikkel együtt napokig madárcsemegéket készítettek, hogy az intézmény udvarán lévő fákon elhelyezzék.
Egri Zoltánné óvodavezető elmondta: az akcióval arra szerették volna a gyerekek figyelmét ráirányítani, hogy az állatok is érző lények, akik szeretetünkre, gondoskodásunkra és védelmünkre szorulnak.
A „madárkarácsonyfán” az egyes fajok számára különböző ínyencségeket – szalonnadarabkákat, almát, sárgarépát, faggyút, magvakat – varázsoltak, ezekkel a csemegékkel várják a kis tollasokat. Az ezt követő napokban a gyermekek figyelemmel kísérik, hogy rátalálnak-e a madarak az ajándékaikra. Ügyeltek arra is, hogy olyan helyre helyezzék az eleséget, ahol a ragadozók (például macskák) nem férnek hozzá a táplálkozó madárkákhoz.
A kicsik az itt tanultakat a reményeik szerint hazaviszik, s jó tanáccsal is elláthatják a szűkebb környezetükben élőket. Például azzal, hogy ha elkezdjük a madarak etetését, és odaszoknak az adott helyre, a zord idő végéig folyamatosan gondoskodnunk kell a táplálásukról.
Forrás: HEOL