Keresés: „kár” (1206 találat)

A tizenötödik Eger Ünnepe civilekkel

· Szabadidő

Immár XV. alkalommal rendezik meg Eger Ünnepét, a háromnapos sorozat 67 civilszervezet közreműködésével 13 helyszínen, sokszínű programokkal várja az érdeklődőket szeptember 17. és 19. között.

Az első napon az ifjúság kapja a főszerepet, a programokat a Városi Diáktanács tagjai állították össze. A Tiszta Élvezet Drogellenes napon hasznos információk hangzanak el a kábítószerek káros hatásairól. Szombaton rendezik az „Autó nélkül Eger ünnepén” elnevezésű programot, kerékpáros felvonulással, környezetvédelmi tanácsadással. Nagy szerepet kap a sport, meglesz a barokk futóparádé is.

Forrás: Heol

Együttműködés a roma közösségekért

· Belföld

Újabb összejövetelen erősödött az Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai roma civil szervezetek közötti együttműködés. A RomNET Együttműködési Hálózat legutóbbi rendezvényén pénteken a siroki SIROMA Egyesület mutatta be a roma-felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységét, köztük a sikeres telep-felszámolási programot.A Kárpátok Alapítvány-Magyarország kezdeményezésére a Roma Közösségfejlesztés Országos Egyesülete és a Polgári Lehetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban szervezetek közreműködésével programot indítottak a roma civil szervezetek megerősítéséért.

A februártól működő RomaNET Együttműködési Hálózat c. projekt célja a magyar és a szlovák cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Unió által is támogatott projektről elmondta, hogy főleg olyan civil szervezetekkel működnek együtt, amelyek romákból állnak vagy roma ügyekért dolgoznak. Kiemelte, hogy 15-20 szervezet vesz részt a programban a két országból. Számukra szerveznek olyan képzéseket, amelyek legfőbb céljai a jogvédelem, az érdekérvényesítés, a forrásteremtés lehetőségeinek megismertetése és a kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett még pályázatírást és projektmegvalósítást is tanulnak a résztvevők. Ezen kívül rendeznek közös találkozókat, ahol tapasztalataikat át tudják adni egymásnak – tájékoztatott az alapítvány igazgatója.

A pénteki siroki találkozón, ahol több civil szervezetet – köztük Szlovákiából érkezőket – is fogadtak, a 2008-ban alakult SIROMA Egyesület elnöke, Csikiné Puporka Andrea mutatta be eddigi eredményeiket, köztük a Tarnai-kőlyukak c. pályázati projektet. Bemutatójában elmondta, hogy a SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a siroki községi önkormányzat október végén záruló közös programjának célja – többek között – a helybéli nehéz sorsú, szegénységben élő családok lakhatási feltételeinek javítása, és oktatásukkal a felnőttek munkához jutási esélyeinek növelése.

Összesen tizenegy családnak sikerült közösen új otthont teremteniük, a hónap végére pedig teljesen felszámolják a nagyrészt romák lakta Bánya-telepet, és a barlanglakásokból (kőlyukakból) is kiköltöztették az embereket új otthonaikba – emelte ki prezentációjában Csikiné Puporka Andrea. Hozzátette, hogy a foglalkoztatási részprojektjük révén gyermek- és ifjúságfelügyelő szakképzést, illetve kőműves és erdészeti szakmunkás bizonyítványokat is szereztek siroki hátrányos helyzetű emberek. Végül megtudtuk, hogy a SIROMA Egyesület a faluban élő cigány családok számára rendszeresen szervez olyan közösségi programokat, amelyeken próbálnak számukra minél hasznosabb elfoglaltságokat kínálni.

A SIROMA Egyesület pályázati forrásokból felújított Közösségi Házban további prezentációk és szakmai beszélgetések során egyeztettek a nap során a programban szereplő civil szervezetek. Közösen keresték és dolgozták ki azokat a területeket, ahol eredményesen járhatnak el a romák érdekeinek képviseletében.

Az RomaNET projektben szereplő civil szervezetek összefogásának eredményeiről a www.romanet.hu oldalon is tájékozódhatnak, továbbá a program végén egy – négy nyelven is olvasható – összefoglaló tanulmány is bemutatja majd az egyéves munka tanulságait.

Videokonferencián az EKF

· Oktatás

Videokapcsolat segítségével az Eszterházy Károly Főiskola is részt vett több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ mellett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetnek az Új Magyarország Fejlesztési Terv TIOP 1.3.2. programjának keretében létrehozott "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt, videokonferencia rendszer ünnepélyes átadóján. A Líceum első emeleti konferenciaterméből élőben jelentkezett be a főiskola ma délelőtt az ünnepség helyszínére, a Magyar Tudományos Akadémiára.

A hazai felsőoktatási, kutatási és közgyűjteményi közösségek munkáját szolgálja az a megújuló országos videokonferencia rendszer, amit ünnepélyes keretek között ma délelőtt mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián.
Az "Információmenedzsment a felsőoktatásban" című kiemelt projekt keretében 212 millió Ft-os beruházás eredményeképpen megújul és tovább bővül a magyar felsőoktatás, kutatás és közgyűjtemények számára rendelkezésre álló internetes videokommunikációs infrastruktúra.
Ünnepélyes keretek között adja át a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) országosan 30 helyszínen az új, HD videokonferencia rendszert és a rá épülő szolgáltatásokat.

A rendezvény központi helyszíne Budapesten volt, de videokonferencián keresztül több magyar és külföldi felsőoktatási és kutató központ élőben kapcsolódott be az eseménybe, így az egri Eszterházy Károly Főiskola is.
A Magyar Tudományos Akadémia kisterméből Nagy Miklós, NIIF Intézet igazgatója nyitotta meg a konferenciát, amelyen az oktatás, kutatás-fejlesztés területén jelentős mérföldkőnek számító rendszer felhasználásáról, a fejlesztési irányokról, az infrastrukturális tényezőkről tartottak előadásokat a szakemberek.

Az NIIF Intézet közbeszerzés útján összesen 30 db High Definition (HD) H.323/SIP szabvánnyal kompatibilis IP alapú videokonferencia berendezést helyezett el a konvergencia régiókban található felsőoktatási intézményekben, kutatóintézetekben és közgyűjteményekben. A kedvezményezett intézmények térítés nélkül juthattak hozzá a legkorszerűbb eszközökhöz, amelyeknek köszönhetően az intézmények munkatársai 1080p HD (full HD) minőségben kommunikálhatnak az NIIF Intézet által üzemeltetett nagysebességű HBONE hálózaton keresztül. Az eszközök a hazai intézmények közötti együttműködés mellett – a szabványos működésnek köszönhetően – nemzetközi kapcsolatokat is erősítik.
A fejlesztés a végberendezéseken túl az NIIFI által biztosított országos infrastrukturális szolgáltatások bővítésére is kiterjed. A többpontos videokommunikációt egy nagykapacitású High Definition videokonferencia szerver (un. Multipoint Control Unit, MCU) támogatja, amely 35 db HD vagy akár 100 feletti hagyományos (nem HD) videokonferencia résztvevőt képes egyidőben kiszolgálni.
A közbeszerzési eljárást az amerikai Polycom gyártó termékeivel a KFKI Rendszerintegrációs Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja nyerte el. A videokonferencia végpontok Polycom HDX 8000-es típusúak, a szerver Polycom RMX 4000. A KFKI Zrt. a kiépítés után 3 évig rendszertámogatást is nyújt. A beszerzés teljes értéke 212 millió Ft.

Forrás: Egriszín

Fórum a bővülő Széchenyi Kártya Programról

· Belföld

A kiterjesztett Széchenyi Kártya Program részleteiről, a benne rejlő lehetőségekről tartottak ma tanácskozást a Városháza Dísztermében. A fórumot Habis László polgármester nyitotta meg.

A kormány programjában a magyar gazdaság talpra állításában kiemelt szerepet szán a mikro-, kis- és középvállalkozói szektornak. A Széchenyi Kártya Program kiterjesztésével a kis- és középvállalkozók kedvezményes, egyben csökkentett adminisztrációjú finanszírozásának újabb olyan lehetőségei nyílnak meg, amelyek eddig hiányoztak ennek a szektornak a hitelezésében. Idén augusztustól kibővült a Széchenyi Kártya portfóliója. A folyószámla hitel mellett idén augusztustól forgóeszköz, míg szeptembertől beruházási hitel felvételére is van lehetőség, illetve a tervek szerint 2011. január elsejétől elindul a pályázaton elnyert forrásokhoz az önerőt biztosító finanszírozás is. Ezekről az új lehetőségekről a KA-VOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Heves Megyei Szervezete, valamint a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett ma délután tájékoztatót az érintett vállalkozóknak.

Habis László polgármester köszöntőjében elmondta, hogy Eger a széleskörű intézkedéseivel folyamatosan bizonyítja, hogy a kis- és középvállalkozásokat fontosnak tartja. Ügyfélbarát hozzáállásukkal, az infrastruktúra fejlesztésesével, és azzal, hogy Egerben megfelezték a mikrovállalkozások számára az iparűzési adó mértékét, azt mutatják, hogy helyi szinten is próbálják stabilizálni a gazdaság állapotát.

A további előadásokból megtudtuk, hogy a Széchenyi Kártya Program három elemével (folyószámla, forgóeszköz, beruházási hitel) egy vállalkozás akár 100 millió forint támogatott hitelhez is hozzájuthat. A program termékei egymásra épülnek, kiegészítik egymást. A VOSZ, a Kamara és a KA-VOSZ irodáiban igényelhető új termékportfólióra is jellemző az egyszerű hozzáférhetőség, adminisztráció- és bürokráciamentes ügyintézés.

A szeptember elsejétől igényelhető beruházási hitel 50 millió forintig 10 éves futamidőre vehető fel. Ebből a hitelből az adott vállalkozás több projektet is finanszírozhat, és a beruházási hitelt 8,5 százalék körüli áron kaphatják meg. A hitel nem csupán új ingatlan, gép stb. vásárlására vehető fel, hanem használtakra is.

Az augusztus elején elindított Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel a cégek napi működésének finanszírozását segíti. A KA-VOSZ tájékoztatása szerint a bankok folyamatosan kapcsolódnak be a Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitelezésbe is, és már több tucat beadott hiteligénylés érkezett.

A kezdetek óta a vállalkozások 180.590 Széchenyi Kártyát igényeltek, az átadott kártyák száma meghaladja a 135 ezret, amellyel több mint 800 milliárd forint hitelt juttattak el a kis- és középvállalkozásokhoz.

Forrás Egriszín

Egri előadást választottak a Vidor Fesztivál legjobbjának

· Kultúra

A legjobb nagyszínpadi előadásnak járó Dottore-díjat vehette át a szombat esti gálán az egri Gárdonyi Géza Színház társulata.
A Máté Gábor rendezte produkció nagy tapsot kapott a közönségtől, de a Makk Károly filmrendező, Szántó Judit szakíró-fordító és Jászay Tamás szakíró alkotta szakmai zsűri is a legjobbnak értékelte a mobil revüt. A Vidámság és Derű Országos Seregszemléjét kilencedik alkalommal rendezte meg idén a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház.

Forrás: Heol

Színesítik a képzési palettát az egri főiskolán

· Oktatás

A harmadik évfolyam kezdi meg tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskola „Élelmiszer-ellenőrzés és Fogyasztóvédelem” szakirányú továbbképzési szakán.

Az Egerfood Regionális Tudásközpontja és az Észak-magyarországi Fogyasztóvédelmi Felügyelőség szervezésében zajló képzés a felsőoktatási palettát hivatott színesíteni. Erről dr. Kiss Attila, az Élelmiszer-tudományi Intézet igazgatója adott tájékoztatást. Elmondta: a továbbképzés mellett felsőfokú szakképzést és mesterképzést is terveznek. A képzést nyitottabbá szeretnék tenni, hogy azok ne csak diplomásoknak legyenek elérhetők.

A főiskola és a fogyasztóvédelmi hatóság közös sajtótájékoztatóján dr. Bernáth Luca, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság észak-magyarországi regionális igazgatója a fogyasztóvédelmi oktatás jelentőségét hangsúlyozta.
Dr. Murányi Zoltán, a Kémia Tanszék vezetője pedig arról beszélt, hogy a főiskola alkalmas a tervezett programok megvalósítására. Hozzátette: nagy munkát végeztek, hiszen az országban egyedülálló, amit vállaltak.

Forrás: Heol

Hangfelvétel a Leader ügyekről - Sós Tamás reagál

· Politika

Újabb bizonyítékot, egy hangfelvételt adott át a rendőrségnek Horváth László Heves megye 2. számú választókörzetének fideszes országgyűlési képviselője, a Leader szervezet ügyében. A Leader-pénzek szétosztására alakult "Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület" ellen korábban feljelentés-kiegészítést tett képviselő, bűnszövetségről beszélt a visszaélések kapcsán.

„Folyamatosan gyűlnek a bizonyítékok, hozzám és munkatársaimhoz egyre több, és több információ jut el gyanús ügyletekkel kapcsolatosan. Bár jelenleg a jéghegy csúcsát látjuk, már-már felsejlenek a zuschlagi mélységek az ügy kapcsán.” – fogalmazott Horváth László ma délelőtti sajtótájékoztatóján a „leader ügyben”.
A képviselő augusztus 18-án feljelentés-kiegészítést nyújtott be magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az említett, a Leader-pénzek szétosztására alakult egyesület ellen korábban jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.

A legújabb bizonyíték, egy több mint negyven perces hangfelvétel, ami a Leader egyesület egyik munkatársával készült, s ezen a felvételen a meg nem nevezett illető részletesen beszámol a közpénzek kifizetése körüli ügyletekről.
Horváth László, aki a hangfelvételt, mint bizonyítékot ma délelőtt eljuttatta a heves Megyei rendőrkapitányságra, a hangfelvétel alapján vélelmezhetőnek tartja, hogy bűnszövetségben követték el a bűncselekmények gyanújára okot adó cselekményeket.  A képviselő hangsúlyozta, hogy több személy, egymással együttműködve, egymás cselekményeiről tudva,
egymás szándékáról tájékozottan, egyeztetve követte el a cselekményt.
Horváth László indokolatlannak tartja azt az eljárást amivel a Leader szervezet külsős szakértőket vont be a munkába, és eltúlzottnak, a külsős szakértőknek kifizetett összegeket.

A felvétel tanúsága szerint semmire nem használták a 2008-ban az internetről kigyűjtött adatbázist, amire egy cégnek adatfeldolgozás címen 2009-ben 9 millió 379 forintot fizettek ki.
A hanganyagból az is kiderül, hogy a munkatársak nem vettek részt semmilyen oktatáson, bár felnőtt és egyéb oktatás címen közpénzből 4 millió 660 ezer forintot fizettek ki. Semmilyen szoftvert nem kaptak a dolgozók, amihez szaktanácsadás szükségeltetik, miközben 2009-ben szoftver szaktanácsadás címén 3 millió 498 ezer forintot fizettek ki.
2,5 millió forintot fizettek a már meglévő tanulmányokért, amiket előre számláztak. A tanulmányokat korábban Hangácsi Judit, a munkaszervezet helyettes vezetője pendrive-on vitte el. Tanulmánykészítésre 14 millió 781 ezer forintot fizettek ki 2009-ben.
Jogi tevékenységre közel hárommilliót fordítottak, de ügyvédi ellenjegyzett irattal nem találkoztak.
A takarításra kifizetett közel egymilliónak sincs nyoma, részben a dolgozók végezték ezt a munkát.
Horváth László szerint a hanganyagban elhangzik, hogy Hangácsi Juditot, a volt pétervásárai Szocietas elnököt „odapakolták” a szervezet vezetéséhez, ő volt „Sós Tamás jobb vagy bal keze”. Sós Tamás Hangácsi Juditon és Kotroczó Istvánon aki az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnöke, keresztül irányította az ügyleteket. Sós tamásnak küldték el a támogatási szerződéseket és a rangsort, erről beszél, hogy a felvételen hallható ismeretlen személy.
A képviselő hangsúlyozta, hogy sós tamásnak tisztáznia kell szerepét az ügyben. felhívta a nyomozó hatóságok figyelmét, hogy minden esetben készpénzfizetés történt.
Mint arról már hírt adtunk, ismeretlen tettes ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere tett feljelentést jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. A jogi lépésre az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnökségi tagjaként, a múlt évi gazdálkodásról szóló pénzügyi adatok ismeretében került sor. Korábban az Egri Színnek adott interjúban Sós Tamás a leghatározottabban visszautasította, hogy személyét összefüggésbe hozták az üggyel.

http://www.egriszin.hu/index.php?c=cikk&searchthis=Sós%20Tamás&id=5992

Forrás: Egriszín

Nemzeti stratégia és kórházi ellátás az Idősügyi Tanács ülésén

· Belföld

Soron következő ülését tartja ma a Heves Megyei Idősügyi Tanács Egerben. A napirenden három téma szerepel: az Országgyűlés 81/2009. X. 2. sz. Idősügyi Nemzeti Stratégiájáról szóló határozat, valamint a 2010-2012. évre vonatkozó cselekvési terv ismertetése, az idősek utazási kedvezményiről szerzett tapasztalatok és a Markhot Ferenc Kórház tájékoztatása az idős emberek ellátásról.

A tanácskozáson Sós Tamás, a Heves Megyei idősügyi tanács elnöke tájékoztatójában az Idősügyi Nemzeti Stratégia főbb pontjait ismertette, melyben feladatként határozták meg a születéskor várható élettartam növelését, az idősek társadalmi integrációját, az anyagi biztonság elérését, a fizikai, szellemi aktivitás, az élethosszig tartó tanulás és az ellátási feladatok biztosítását.
Az elnök szerint társadalmi szemléletváltásra van szükség, s ebben segít az Idősügyi Nemzeti Stratégia, mely a magyarországi időspolitika legfontosabb kérdéseire igyekszik választ adni.
A stratégiához kapcsolódó cselekvési program több korosztályt is megszólít. Céltudatos, megteremti az idősek számára a társadalmi gazdasági életben való részvétel kereteit.
A témához kapcsolódóan ismertetett adatok a hazai viszonyokról, önmagukért beszélnek.
Ma Magyarországon 1,1 millió ember él 70 év fölött, a születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, a férfiaknál 69, a nők esetében 77 év. Körülbelül egymillió ember él egyedül, s csupán 21 %-uk intézményi keretek között.

Idősügyi Nemzeti Stratégiához kapcsolódó 2010-es cselekvési program elemei közül a legfontosabbakat kiemelve elhangzott a hiányterületek feltérképezése, a nyugellátási és támogatási rendszer újragondolása, a lelki, fizikai megőrzőprogramok kiszélesítése, az egészségtudatos szemlélet kialakítását célzó programok növelése, az ellátási formák bővítése, az informatikai ismeretek és az ehhez szükséges számítógépes rendszerek bővítése.

Rabecz Anna, a Heves Megyei Idősügyi Tanács titkára a tanácsülés munkájáról beszélt:
„A tanácskozás eredményeit felhasználjuk a további feladatok kialakításához, amit a későbbiekben szeretnénk az Idősügyi Tanács keretén belül megtárgyalni. Az aktuális kérdések kapcsán ezért kértük meg az illetékesek képviselőit, s a válaszokat továbbítjuk a helyi szervezetek felé.
Az idősügyi stratégia nagyvonalakban felvázolja az idősek ellátásával, az idősekhez való hozzáállással kapcsolatos kérdéseket. Ennek megfelelően helyi szinten szeretnénk az aktuális helyi sajátosságokat figyelembe vevő stratégia kialakítását elérni.”
A közlekedés kapcsán kijelentette, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az időskori sajátosságokat a közlekedők, a fiatalok és a vállalatok képviselői sem. A gyakorlatban ez kisebb nagyobb problémákat okoz, erre szeretnének konkrét válaszokat kapni az illetékesektől.
Az idősek utazási tapasztalatairól így nyilatkozott:
„Az időskor sajátosságait ezen a területen is, talán egy kicsit jobban figyelembe kellene venni. Helyi szinten ez valamilyen módon meg is történik. Hogy közelíteni tudjuk az álláspontokat egymáshoz, és hogy az érintettek első kézből tudják az érdekeket egyeztetni, ezért találtuk szükségesnek, hogy meghívjuk a kórház illetékesét az igazgatót.”

Forrás: Egriszín

function refreshHszField(param,ertek)
{
ToRefresh=param;
var selectObj = document.getElementById(ToRefresh);
ajax.requestFile = 'show_tread.php?kod='+ertek;
ajax.onCompletion = createHszField;
ajax.runAJAX();
}

function createHszField()
{
var obj = document.getElementById(ToRefresh);
obj.innerHTML=ajax.response;
eval(ajax.response);
}
// ]]>


Kamionban adtak vért a Dobó téren

· Belföld

Nagy fehér kamion jelent meg az egri Dobó téren szerda délután: a megyeszékhely belvárosában most először parkolt le a Magyar Vöröskereszt vérvételi kamionja.

Ebből az országban egyetlen példány járja a településeket. Az Eszterházy Károly Főiskola tiszafüredi gólyatáborából érkezett tegnap Egerbe, ahol a járókelők azonnal felfigyeltek a járműre.
– Az ilyen akciók sokkal több embert sarkallnak véradásra. A gólyatáborban tizenhatan adtak vért, itt viszont már az első tíz perc alatt kilencen jelentkeztek – tájékoztatott Bíróné Simon Tünde, a Magyar Vöröskereszt Heves megyei véradószervező koordinátora.

– A rossz időjárás is negatívan hat a hajlandóságra, a véradást leginkább a 45 év felettiek érzik felelősségüknek. A kiszállást előre meghirdettük, így 30–40 ember már korábban is jelezte, hogy eljön a kamionhoz.
A kocsiban egyszerre egy óra alatt tizenöt donor lehet, a véradás pedig 20–25 percig tart a vizsgálattal együtt. A vérvételi kamiont három éve használja a Magyar Vöröskereszt. Heves megyében legközelebb szeptember 4-én Hevesen, illetve az egerszóláti Olaszrizling Fesztiválon kereshetik meg a véradók.

Forrás: Heol

Csúszik a Deák Ferenc utca átadása

A Deák Ferenc utca felújításáról tartottak tegnap lakossági fórumot a Deák Ferenc úti óvodában. A fórumon Habis László polgármester is részt vett.

Az előzetes terveknek megfelelően augusztus 31-én kellene átadni a több mint 300 millió forintból felújított Deák Ferenc utcát. A határidőt a kivitelező nem tudja tartani, de az iskolakezdésre megpróbálják a gépjármű közlekedést a körülményekhez mérten zavartalanul biztosítani.

Habis László polgármester elmondta, hogy ugyan késni fog az átadás, de a lakók legyenek türelemmel, hiszen olyan környezetet alakítanak ki, amellyel vonzóbbá varázsolják Egert és a lakók környezetét is. Tájékoztatta a lakosokat, hogy a rendkívüli időjárás felelős elsősorban az átadás csúszásáért. Kiemelte, hogy a Deák Ferenc utca felújításához kapcsolódóan a Hadnagy úton is hasonló, kulturált környezetet szeretnének kialakítani a közeljövőben. Cáfolta azokat a korábbi megjegyzéseket, miszerint Egerben csupán a belváros fejlesztésére figyelnének.

Barna László, a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és -üzemeltetési Irodájának munkatársa is kitért a csúszás okaira. A kellemetlen időjárási körülmények mellett kiemelte, hogy a közművek kiépítése során olyan problémákkal találkoztak, amelyek szakszerű orvoslása időt igényelt. De hangsúlyozta, hogy az iskolakezdés időpontjától minél zavartalanabbá kívánják tenni az út járműforgalmát. Az aszfaltozást már a napokban befejezik, az útburkolati jelek festése és az egyéb munkálatok okozhatnak még kisebb fennakadásokat rövidebb időszakokra. A munkálatok befejezése szeptember közepére várható – mondta Barna László.

A fórum második felében az utca lakosai fordulhattak észrevételeikkel és panaszaikkal a szakemberekhez. A legtöbb problémát a lakóházak előtti parkolók és kocsibejárók kialakítása okozza a lakosoknak. De a csapadékelvezetés és a munkagépek okozta károk is felmerültek. Barna László az összes kifogásolt elem felülvizsgálatát és orvoslását ígérte a lakosoknak.

Forrás: Egriszín