Keresés: „sí” (1889 találat)

Mintegy 5 milliárd forintos beruházáson van túl az Eszterházy Károly Főiskola. A 2007-ben elkezdett pályázat eredményét a szerdai napon adták át ünnepélyes keretek között. Az 5 év alatt megújult a Líceum épülete, az Almagyar dombon található D épület, illetve ugyanott kialakításra került egy újabb létesítmény is.

Gróf Eszterházy Károly a 18. században építtette meg a róla elnevezett egri főiskolát. Az azóta eltelt 250 évben számtalanszor korszerűsítették az épületet, hogy az megfeleljen a kor színvonalának. Így tettek 2007-ben is, az akkor elkezdett pályázat az épületek felújítására illetve a technikai megújulásra irányult. A TIOP 1.3.1 „Líceum a természettudományért” pályázat sikerrel zárult, szerda délelőtt ünnepélyes keretek között adták át a megújult Líceumot.

A beruházásra 5 milliárd forintot költött el a főiskola, további 300 millió forint önköltséget fizetett ezen felül. A pályázat során teljesen megújult a Líceum épülete, a tetőszerkezettől a nyílászárókig mindent kicseréltek az épületben.

Dr. Hauser Zoltán, az EKF rektora elmondta: az eddigi 3 körfolyosó mellett kialakításra került az alagsor is, ahova tantermek, laboratóriumok illetve mozgókép-stúdió is került.

Nyitrai Zsolt, miniszterelnöki biztos elmondta: bár szűkösek a keretek, számos pályázat és forrás ad lehetőséget a megújulásra. Az Eszterházy Károly Főiskola most már komoly eséllyel pályázhat ezekre, reméli, hogy további megújulásokra is lehetősége lesz a főiskolának.

A közművelődési intézmények átalakítása, finanszírozása, a törvénymódosítás kérdései és a feladatellátás is terítékre kerül a népművelők huszonkilencedik Vándorgyűlésén Egerben. A konferenciát a szakma széles körű bevonásával május 15. és 17. között rendezik meg a Hotel Flórában.

Az államigazgatási, intézményi keretek, jogszabályok változása miatt fontos a szakma véleményének eljuttatása az érintettekhez, jelentette ki Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesülete elnöke az Egerben tartandó a Vándorgyűlés megrendezéséről tartott tájékoztatóján. A közművelődési szakma legnagyobb eseményén politikusok és szakemberek ülnek egy asztalhoz, az elmélet és a gyakorlat találkozik, fogalmazott az elnök.
Az 1979-ben alakult, 700 taggal minden megyében jelenlévő egyesület reprezentálja a magyar közművelődés helyzetét, amelyben az ország leglátogatottabb terei a művelődési házak. Évente 80 millióan veszik igénybe a széles skálán mozgó szolgáltatásaikat. Értékteremtés, értékközvetítés a legfontosabb feladatok a közösségi művelődés intézményeiben, hangsúlyozta Sajó Attila.

Eger nem először ad otthont az eseménynek, éppen tíz éve, 2002-ben rendeztek vándorgyűlést a városban. Idén május 15. és 17. között találkoznak a szakemberek a Hotel Flórában.
A konferencia témáit Sajó Attila három nagy csoportba sorolta a tájékoztatón. A közművelődés vidékfejlesztésben betöltött szerepe kapcsán az esélyegyenlőség, felzárkóztatás, a településeken fellelhető életminőség és az integrált közösségi tereket jelentő mintegy hatszáz intézmény, infrastrukturális és tartalmi megújulása kiemelt figyelmet érdemel. Emellett a szaktörvény módosításait, a közművelődés szakpolitikai koncepcióját, valamint a feladatellátás szervezeti és működési formáinak változásait vitatják meg plenáris ülések, „kerekasztal” beszélgetések keretében a témákban érintett politikusok, államigazgatási, önkormányzati és közművelődési szakemberek.

A vándorgyűlés feladatai közé tartozik a közösségépítés is. Ennek szellemében a találkozón elismeréseket adnak át, szakmai tapasztalatcsere, hat helyszín meglátogatása és egyesületi közgyűlés szerepel a programban.

Holló Miklós/Egriügyek

Hat középiskolás és hat általános iskolás csapat mérte össze tudását ma a tűzoltóság központjában. 12 állomáshelyen kellett teljesíteni a feladatokat, melyek a katasztrófavédelem köré csoportosultak: bemutathatták elsősegély-nyújtási felkészültségüket a gyakorlatban, olthattak tüzet, építhettek nyúlgátat. A legjobbak az országos versenyen képviselhetik Heves megyét.

A FIDESZ EGRI CSOPORTJÁNAK SAJTÓKÖZLEMÉNYE

"Fidesz egri szervezete a leghatározottabban visszautasítja azokat a rágalmakat, hogy listákat készítene előadóművészekről, meghatározná, hogy kik léphetnek föl a városban és kik nem. A Fidesz egri szervezete egyben sajnálja, hogy az LMP a kudarccal végződött aláírásgyűjtési akciója után ilyen eszközökkel kívánja önmagára és hírportáljára a figyelmet ráirányítani. A Fidesz megalakulása óta a szabadság pártja, elképzelhetetlennek tartjuk a művészek listázását. Egyben arra kérjük Eger város vezetését, amennyiben a bizottsági jegyzőkönyv tartalma megfelel a valóságnak, akkor gondolja át, a jegyzőkönyvek tanúsága alapján az igazgatónő alkalmas-e arra a posztra, melyre korábban kinevezték. Eger büszke kultúrális értékeire, és a kultúra szabadságának pártján áll egészen addig, míg az nem sérti mások szabadságát, méltóságát. Polgári politikai tömörülésként, a szabadság pártjaként ez jelenti számunkra a zsinórmértéket a jövőben is.

A Fidesz Egri Elnöksége"

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság minden évben megrendezi a „Biztonsággal-Kék Lámpával” elnevezésű rendőri szakmai és közlekedési verseny megyei döntőjét. A vetélkedő célja a rendőri balesetek megelőzése, továbbá a szakmai és közlekedési szabályismeret felfrissítése és elmélyítése.

A versenyen az öt kapitányságról, valamint az Autópálya Alosztályról 2-2 fő közterületi szolgálatot ellátó, egyenruhás rendőr vett részt, akik a városi fordulókon az első és második helyet szerezték meg.

A versenyzőknek a megyei döntőn 55 kérdéses KRESZ elméleti és 15 kérdésből álló szakmai tesztlapot kellett kitölteni, valamint autós ügyességi versenypályát kellet teljesíteni a Nemzeti Közlekedési Hatóság rutinpályáján.

A Heves megyei kormánymegbízott szerint alapértékek kerültek veszélybe a megyét megrázó bűnügy-sorozattal.

Ki kell mondani, hogy cigány család követte el a bűncselekmény-sorozatot - nyomatékosította pénteki sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves megyei kormánymegbízott. Mindezt annak kapcsán, hogy a rendőrség elfogta egy rablás-sorozat elkövetőit.

Mint a megyei kormánymegbízott fogalmazott: a tettesek brutálisan, maszkban, ostromszerűen támadtak meg idős embereket, s ez azt is jelenti, hogy itt már az élet biztonságát veszélyeztető cselekményről kell beszélni. Ilyen esetben pedig a kormánymegbízottnak kötelessége jelezni a rendőrségnek - amit meg is tett -, hogy kiemelten, akár külön akciócsoportot létrehozva dolgozzanak az ügy felderítésén és megyét megrázó bűncselekmény-sorozat elkövetőinek kézrekerítésén.

Az ügy részleteiről Balogh Tibor, gyöngyösi rendőrkapitány számolt be, tudatva: a vámosgyörki rablásról lakossági bejelentést kaptak, a végül sikert hozó gyors akcióban a megyei akciócsoport és a készenléti rendőrség munkatársai is részt vettek. Egy elkövetőt a helyi körzeti megbízottak fogtak el, további hármat - üldözés után - a készenléti rendőrség tagjai kaptak el.

Mint megírtuk, a rács mögött lévő négy nagyfügedi elkövető számlájára további bűncselekmények is írhatók, csak a vámosgyörki rablás napján további hét betöréses lopást illetve rablást követtek el, zsákmányuk milliós volt. Az elkövetők őrizetben vannak, a rendőrség kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését.

Forrás: Heol

Az ittas vezetés okozta közúti balesetek számának visszaszorítására indít akcióprogramot a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság. A megyére kiterjedő három hónapos, fokozott ellenőrzés során az ittas kerékpárosokat is büntetik.

Az ittas vezetés okozta bűncselekményre nincs mentség, hangsúlyozta Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezetője a mai tájékoztatón. A kormánymegbízott az ittas vezetés okozta balesetek számának tavalyi évhez viszonyított növekedésével indokolta kezdeményezését, ami alapján dr. Ormossy Attila, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az egész megyére kiterjedő akciót indít.

Horváth László véleménye szerint a közvélemény, főként a falvakban, hallgatólagosan szemet huny a jelenség felett, s ezt a helyzetet nem lehet tovább tartani. A településeken belül is szeretnék a jelenséget visszaszorítani: „a kocsmából ne a szesz vezessen hazafelé” – fogalmazott a kormánymegbízott. Horváth László hozzátette, hogy a rendőrség végső eszköz, valójában a közgondolkodást, a közösségi normákat kell megváltoztatni.

Dr. Ormossy Attila rendőr-főkapitány a statisztikára hivatkozva elmondta, hogy az utóbbi 11 év legkedvezőbb baleseti eredményét mutatta az elmúlt év, amivel az uniós vállalásokat túlteljesítették. Az összbalesetek száma továbbra is csökkenést mutat, de idén 50 %-kal emelkedett az ittasan elkövetett balesetek száma. Áprilisban három ittas vezetés okozta baleset is halálos áldozatokat követelt. A folyamat megfékezése érdekében koncentrált ellenőrzést rendelt el a főkapitány, hiszen, ahogy fogalmazott, közös érdek, hogy kiszűrjék az életveszélyes vezetőket, akik nem a közlekedésbe valók.

Dr. Ormossy Attila arról tájékoztatott, hogy az új jogszabályok szerint súlyosabb büntetést von maga után az ittas vezetés, esetenként 150-300 ezer forintig terjedő bírságot. A korábban másként megítélt ittas kerékpározást is büntetik, 30-60 ezer forintig terjedően. A három hónapos akció során szondával ellenőrzik a vezetőket, az egész megye területén.

Holló Miklós/Egriügyek

Jogerősen nyolcmillió-egyszázezer forintot ítélt meg az Egri Törvényszék Szegedi Henrik (†30) szüleinek, mivel fiúkat 2009 augusztusában a rendőrségi előljárói műszakilag rossz szolgálati motorral engedték ki a forgalomba, amely a tragédiához vezetett.

A család a megítéltnél többre, tízmillió forintra perelte a magyar rendőrséget, amiért felettesei egy nem szabványos, hanem utólag felszerelt, "összebuherált" bukócsővel ellátott Suzuki Banditot biztosítottak Szegedi Henrik rendőrmotoros számára – a rendőr halálát a kanyarban az úttestre leérő bukócső okozta. Kétmillió forintot azonban nemrégiben kifizetett a rendőrség, többet viszont nem akart, ezért fordult bírósághoz a Szegedi család.

Az ügyben egyébként a polgári eljárással párhuzamosan büntetőeljárás is zajlik, foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt. Eddig hat embert, köztük rendőrt is meggyanúsítottak az ügyben.

Szegedi Henrik a Mátrában szolgálat közben szenvedett halálos balesetet. Kiderült, a Suzuki Banditra nem szabványos bukócsövet szereltek fel, ezért borult fel vele a fiatalember.

– Keresetünknek teljes mértékben helyt adott a bíróság. A megítélt kártérítés nem csökkenti az elveszetett gyermek okozta fájdalmat, azonban enyhíti a szenvedésüket – mondta dr. Fridman Róbert, a család ügyvédje, aki szerint a rendőrségnek, amely a bíróság ítélete szerint is hibázott, 15 napja van a kifizetésre.

Forrás: Blikk

„Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat, hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben” – áll az egyik közgyűlési bizottság jegyzőkönyvében. A Kultúra Magyar Városában ezek szerint politikai érdekek menték működik a kulturális élet. Tavaly egy köztudottan baloldali, országosan ismert művészt tiltottak el egy egri fellépéstől, de a helyiek sem járnak jobban.

Egy hivatalos dokumentum szerint Egerben politikai hovatartozás alapján is dönt a kulturális rendezvények fellépőiről a megyeszékhely önkormányzata. Tavaly a Középkori Piactér c. esemény  egyik fellépőjét, Székhelyi Józsefet tették tiltólistára. Ezt a rendezvényszervező nem tudta, így már úgy kellett visszamondania a baloldali művész Villon-előadását. Pedig a programot az esemény hivatalos honlapján és a kinyomtatott plakátokon is közzétették.

Minderről egy tavaly szeptemberi Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen esett szó. A képviselők és kulturális szakemberek nagy bánatára jegyzőkönyv is készült a megbeszélésről. Az Egri Ügyek birtokába jutott dokumentum szerint akkor Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök közölte: „ (…) amikor a bizottság azt a jelzést kapja, hogy a Középkori piactéren közreműködik Székhelyi József, és a város lakói nehezményezik az ő jelenlétét, akkor a bizottságnak kötelessége beleszólni a szakmai dolgokba”. Erre a Művészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: „a szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott művész a művészvilágban szakmai szempontból mit tett le az asztalra. Azzal viszont nem biztos, hogy tisztában kell lennie, hogy a politikában milyen szerepet tölt be. Ennek tudata nélkül kérték fel a művész urat, de mihelyt az első kritika megérkezett a politikai identitása miatt a közreműködését rögtön leállították. Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat (Csákvári Antal a Fidesz-KDNP képviselője – a szerk.), hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben”.

Nem csupán Székhelyi József az egyetlen nemkívánatos művész a hevesi megyeszékhelyen. Portálunknak tudomása van arról, hogy márciusban az egyik önkormányzati rendezvényen "felsőbb" utasításra húztak le egy elismert egri művészt a fellépők listájáról.

Ha létezik lista, ha nem, mindenképp szomorú, hogy egyáltalán szóba kerülhet egy ilyenfajta hátrányos megkülönböztetést szolgáló felvetés egy megyeszékhely önkormányzatánál, annak egyes tagjainál.

Közben egy egri színész is nyilatkozik arról, hogy őt melyik fellépéséről tiltották el "felsőbb utasításra". Írásunk IDE KATTINTVA olvasható.

Egri Ügyek információ

Éppen 25 éve rendezték meg először a Mátrabérc teljesítménytúrát, melyre ma már két kistestvérével, a Hanák Kolos és a Muzsla túrákkal együtt lehet nevezni minden év tavaszán. Idén azonban rendhagyó programok várták a túra szerelmeseit a hétvégén.

Tavaly, Hanák Kolos születésének 160. évfordulója alkalmából született meg a gondolat, hogy nagyszabású rendezvényen emlékezzünk meg munkásságáról- fogalmazott Kaszala Judit az Egererdő Zrt. munkatársa. Így 5 szervezet együttműködésével el is kezdődtek a munkák, melyek eredményeként 2012. április 14-én, Szurdokpüspökiben rendezték meg a Hanák Kolos Teljesítménytúra és Emléknap.
Három település, Szurdokpüspöki, Gyöngyös és Abasár mellett az EGERERDŐ Zrt,. illetve a túrákat már évek óta szervező Hanák Kolos Turistaegyesület összefogásával a túrázás és a természet kedvelői a hétvégén az igen komoly erőfeszítést igénylő túrák mellett megismerkedhettek a névadó életével, munkásságával is.
Abasári dr. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, majd Gyöngyösön és Abasáron élt és dolgozott, míg ki nem nevezték Pestre, táblabíróvá. Nevéhez kötődik az első magyar turistaegylet megalapítása és az első jelzett turistautak felfestése a Mátrában. Jelentős szerepet vállalt a turizmus fejlesztésében, miközben Abasáron mintagazdaságot hozott létre. Megtanulta a szőlészet-borászat minden fortélyát, borpincészete messze földön híres volt. Nevéhez kötődik az oltványkészítés, melynek azóta is nagy hagyománya van Abasáron.
Ennek szellemében sok színes programmal készültek a szervezők. Az oltványkészítés mellett borkóstolóval, őstermelők termékeivel várták a megfáradt túrázókat, kísérőiket és minden érdeklődőt. Az EGERERDŐ Zrt. erdészeti interaktív játszóházában kicsik és nagyok ismerkedhettek meg az erdővel, a túrázással. A bátrabbak próbát tehettek hasogatásban és fűrészelésben. A saját készítésű kirakós mellett színező és erdei gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök várták a gyerekeket. A vadászkutyáknak is nagy sikerük volt. Aki megéhezett, vadpörköltből, töltött káposztából és kenyérlángosból válogathatott.
Már hagyomány, hogy a túrát leggyorsabban teljesítők ajándékot és oklevelet kapnak. Mellettük díjazták a „Mátrai erdők” rajzpályázatra érkezett legjobb rajzokat is, melyeket az érintett települések diákjai készítettek. A Hanák Kolos emlékfal átadása mellett megkoszorúzták a Hanák család sírját, valamint elültették az idei év fáját, a zselnicemeggyet, mely sokáig emlékezteti a szervezőket és a túrázókat a jól sikerült rendezvényre.