Keresés: „fa” (1450 találat)

Minden évben december 27-én Szent János napján szokás megszentelni az újbort, és ezzel egy időben értékelni az év termését. Ezt a hagyományt követték ma is az egri Bazilikában és az azt követő Városházi állófogadáson.

A újbort Palánki Ferenc püspökatya, érseki helynök áldotta meg a Bazilikában és az ünnepi misén szavaival kitűntette azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét.

A Városházi fogdáson Varsányi Lajos a következőket mondta: Véget ért a hét szűk esztendő, melyben sok gond sújtotta az ágazatot. Ebben az évben már nem jelentett problémát az értékesítés, nem jelentkeztek növényvédelmi problémák és sok munkát sem igényelt a szőlő. A megtett intézkedéseknek köszönhetően a borpiac a kínálati piacból átalakult keresletibe. Nem emlékszem olyan esztendőre, mint az idei, ahol augusztus elejétől a szüret végéig száraz időben lehetett betakarítani a termést- fogalmazott a Hegyközségi Tanács elnöke.

Közel fél perces csenddel emlékeztek meg azokra a munkásokra, akik kétkezi munkával művelték meg a szőlőt.

Az elnök közepesnek értékelte az idei termést, habár tavaly fele ennyit sem sikerült szüretelni. Idén a védett eredetű egri boroknak megfelelő minőségű szőlőből a következő mennyiséget szüretelték: Debrői Hárslevelűből 8776 mázsa, Klasszikus Bikavér alapjául szolgáló fajtákból 143814 mázsa, míg Bikavér Superior bor alapjául szolgáló szőlőfajtákból 14976 mázsa termett.

Pelle Béla, a Borminősítő Bizottság vezetője 14. alkalommal díjazta oklevéllel a legszorgalmasabb borminősítőket. Elhivatott társadalmi munkájáért Mikuska Pétert és szorgalmas hegybírói tevékenységéért Szuromi Mihály vehette át a díszes irományt. A grémium 2011-től minden, egri névvel forgalmazott bort minősít. Mint Pelle Béla fogalmazott: sikeres évet zártak, sok fiatal csatlakozott hozzájuk és tett vizsgát, így majdnem megduplázódott a borbírák száma.

Forrás: Egriszín

Az év végéhez közeledve az Egri Városi Sportiskola igazgatója sajtótájékoztató keretében értékelte éves munkáját, sportolói sikereit, elért eredményeit és beszélt jövőbeli terveiről.

Ami a sajtóban nem jelenik meg, az meg se történt- kezdte értékelését Kovács Géza a Városi Sportiskola Igazgatója. Azt szeretem, ha a sportolóim vannak reflektorfényben, és én a háttérben maradhatok. Öröm látni, amikor a különböző médiumok felületén a tanítványaim sikereiről számolnak be. Szeretnék megemlékezni két kiváló barátomról, akik már nincsenek köztünk, az egyik Fesztbaum Béla sportújságíró, a másik Székely Ferenc, aki igazi sportember volt- fogalmazott az igazgató.

Az évértékelésében az igazgató kiemelte a válogatott sportolók kiváló teljesítményeit, valamint hogy sikerült kiváló utánpótlást nevelni. Elmondta, hogy országos konferenciákon ismerik el munkáját, és kérnek tanácsot a sikeres iskolavezetéshez. Kovács Géza büszke arra, hogy Egerben igazi sportszerető megszállott edzők vannak, akik lelküket is kiteszik a gyerekekért.  Elismerte, hogy sokat köszönhetnek az Önkormányzat támogatásának, mind anyagilag, mind a lobbinak.

A legnagyobb megtiszteltetést kaptam egy volt tanítványomtól, amikor azt mondta, én vagyok a példaképe. Ő azóta sikeres testnevelő tanár, és a szobája falán még mindig ott lógnak az egykori újságkivágások- emlékezett vissza a sportiskola igazgatója.
Jövőbeli célok között szerepel, hogy Egerbe vonzzák a középiskolás és főiskolás korú sportolókat, hogy tovább öregbítsék az egri sport hírnevét és a tanulás mellett ne kallódjanak el a tehetségek.

Jövőre várhatóan megkezdődnek a TAO felajánlásokon keresztül finanszírozott beruházások és létesítményfejlesztések.

Forrás: Egriszín

Sajtótájékoztatót tartott az egri Jobbik szervezet. Mint Bognár Ignác városi elnök elmondta: az emberek szégyenlik szegénységüket, a segítségül összegyűjtött adományok egy részét nem vitték el, így azt segélyszervezeteken keresztül juttatják el a rászorulóknak.

Bognár szerint meg kell állítani a falurombolást, melyet a kormány akar végrehajtani, a falvak kényszerű összeházasítása nagyon rossz irányt mutat.

Az egri Felsőváros három képviselője úgy döntött. hogy nem vágatnak ki Karácsonykor egy fenyőt, hiszen a területükön több élő fa is található. Az egyik ilyen ezüstfenyő mellett köszöntötték a Karácsonyt és a környék lakóit a Balassi Bálint Általános Iskola növendékei.

Vasárnap reggel, fél 9 körül halálos baleset történt Egercsehi és Szarvaskő között.  Egy autó, valószínűleg a jeges út miatt először letért az útról és egy közeli fába csapódott. Antal Erika tűzoltó főhadnagy, a megyei katasztrófavédelem szóvivője elmondta: a baleset helyszínére az egri és a bélapátfalvi tűzoltóság vonult ki, akik azonnal megkezdték a mentést, az addigra elhunyt személyt csak feszítővágóval tudták kivágni a gépjárműből. Az autóban ülő személy a helyszínen életét vesztette, személygépjárművében pedig 400.000 forintos kár keletkezett.

Soltész Bálint, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese azt közölte: az Egercsehi közvetlen közelében történt tragédia áldozata egyedül utazott az autóban, így a balesetnek további sérültje nincs. A helyszínelés idején teljes útzár volt érvényben.

Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az útviszonyok - bár nincs hó - téliesek, bárhol előfordulhatnak akár csak rövid szakaszonok is jegesedések, ezért a gépjárművezetőktől fokozott óvatosságot követel a biztonságos közlekedés.

Villámcsődület volt az Eszterházy téren szombaton délben. Egerben is zászlót bontott a Szolidaritás Mozgalom, amelynek politikai üzenete tömören: "A Fidesz nem gyarapítja, hanem pusztítja Magyarországot, megosztja a társadalmat és félelmet kelt az emberekben. Ezt a társadalom nem fogadhatja és nem is fogadja el! Orbán Viktoréknak távozniuk kell a hatalomból!"

A Magyar Szolidaritás Mozgalom a 2011. október 1-ei zászlóbontását követően csaknem két hónap alatt országos szervezetté növekedett. E folyamat részeként 2011. december 8-án hivatalosan megalakult a Mozgalom egri csoportja, mely az érdeklődők, csatlakozni szándékozók számára a „Szolidaritás Eger” facebook oldalon érhető el.

A Magyar Szolidaritás Mozgalom a demokrácia védelmének érdekében 2011. december 17-én országszerte demonstrációt tartott.

Az Egri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya nyomozást folytat ismeretlen tettesek ellen akik 2011. év október és november hónapban több alkalommal követtek el lakás betöréseket Eger város területén.

Az Egri Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a rajzon látható személyről információval rendelkezik a 107 vagy 112 ingyenesen hívható telefonszámokon értesítse a Rendőrséget.

Koszorúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést tartottak hétfőn délután az Ötvenhatosok emlékparkjában.

A megemlékezést az 1956. december 12-i sortűz polgári áldozatainak tiszteletére szervezte az ’56-os Szövetség Egri Szervezete és Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala. Réti Árpád színművész szavalata után Nyerges Andor az ’56-os Szövetség egri szervezetének vezetőségi tagja mondott beszédet: Sokan kérdezik miért volt szükség december 12-én a vérengzésre, amikor novemberben véget értek az események. Akik átéltek tudják, a harc akkor még nem ért véget. Fényes nappal, figyelmeztetés nélkül zúdítottak sortüzet a kivezényelt pufajkások az utcán sétálókra. Voltak, akik a helyszínen meghaltak, és voltak, akik a saját lábukon, vagy segítséggel kórházba kerültek- emlékezett vissza Nyerges Andor. Dicséret illeti azokat, akik segítettek, és az orvosokat, ápolókat. Sajnos, nincsenek pontos adatok az áldozatokról, de azt tudjuk, hogy 8-an a helyszínen vesztették életüket, és 29-en kerültek kórházba. Utólag senkit nem vontak felelősségre a történtek miatt. Reméljük, hazánkban soha többé nem történik hasonló szörnyűség- emelte ki a szövetség vezetője.

Dr. Lengyel Gyula atya áldása és a Balassi Bálint Általános Iskola tanulóinak műsora után több egri intézmény, szervezet, egyesület, párt és iskola lerótta tiszteletét és elhelyezte koszorúját az emléktáblánál.

Forrás: Egriszín

Hosszas előkészítés után megújult a 25-ös számú főút almári szakasza. Az érintett részen tavaly májusban, a nagy esőzések miatt volt rézsűcsúszás, s ezért nagyon sokáig akadályozta a forgalmat félpályás lezárás, forgalomirányításra volt szükség. Az utat a napokban ismét teljes mértékben birtokba vehették az autósok, ütemesen lehet haladni a forgalmas szakaszon.

A megoldás érdekében Habis László a nyáron levélben fordult Dr. Völner Pálhoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkárához. A kérelem sikeres volt, a kivitelező 50,6 millió Ft-os keretösszegből végezte el  a munkát. A szerződésnek megfelelően még a tél beállta előtt megerősítették a támfalat, rézsűt és új útpálya szerkezetet alakítottak ki, valamint új burkolatot kapott a szakasz – szögezte le Szerencsi Gábor, a Magyar Közút Nyrt. megyei igazgatója. Az autósoknak a megújuló szakasz birtokba vétele után balesetmentes közlekedést kívánunk, eddigi türelmüket tisztelettel köszönjük – tette hozzá.

Habis László országgyűlési képviselő, Eger polgármestere hangsúlyozta: tisztában van azzal, hogy az autósoknak a tavalyi rézsűcsúszást követően sokáig kellett várniuk a megoldásra, de a lényeg az, hogy végül eredményes volt a közös erőfeszítés. Ismert, hogy a térség úthálózatában vannak még problémás területek, úgy vélik azonban, hogy az almári szakaszé volt az egyik legsürgetőbb feladat ezek közül.

Dargay Lajos Távolságok című kiállításához kapcsolódóan indított előadássorozatot a Dobó István Vármúzeum. Február közepéig hat rendezvényt terveznek, melyek közül az első kettőt már megtartották.

Az előző héten Wehner Tibor tartott vetítéssel egybekötött előadást, amelyen a köztéri szobrászatot mutatta be, azon belül is a köztéri szobor térbe helyezésének problémáját dolgozta fel. Szó esett továbbá az ország különböző pontjain található, az előző rendszerekből „örökölt” köztéri szobrokról is. A művészettörténész előadása során a művészeti, társadalmi és politikai összefüggésekre is rámutatott. A rendezvényen érintették a lovas szobor áthelyezésének témáját is. Wehner Tibor a szobor  jelenlegi helyét nem tartja megfelelőnek, mint fogalmazott: túl nagy a Dobó térre. Az eltávolítását indokoltnak tartja, ám felhívta a figyelmet, hogy jól át kell gondolni az új hely kijelölését. Mivel egy dinamikus mozgásokkal komponált alkotásról van szó, nagy teret igényel, semmiképp nem zsúfolható be szűk környezetbe.
December 7-én Dargay Lajos képzőművész tartott előadást A tér és képzőművészeti ábrázolása címmel. H. Szilasi Ágota művészettörténésztől megtudtuk: a képzőművész szót ejtett a kétdimenziós alkotások problematikájáról, arról, hogy vannak olyan illúziókeltő megoldások, amelyek a két dimenzión keltenek három dimenziót.
A következő előadásra januárban kerül sor, ahol az érdeklődők a rendezvény zárásaként a kiállítást is megtekinthetik. Dargay Lajos művészete egyfajta tudatos végiggondolás útján értelmezhető. Nem a belső, szubjektív energiák jelennek meg alkotásain, művészete tudatos, szinte matematikai képletekkel leírható művészet.