Keresés: „hal” (1684 találat)

Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.

 Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.

Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.

A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.

A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett,  vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.

Forrás :HEOL

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói a Készenléti Rendőrség speciális egységeinek közreműködésével egy tervezett akcióban 2013.november 14-én a hajnali órákban tetten értek és elfogtak egy üzemanyaglopásokra "szakosodott" háromfős társaságot.

A három férfi az eddigi adatok alapján évek óta járta éjszakánként a Budapesttől legfeljebb száz kilométeres távolságra lévő autópályák pihenőhelyeit, és több száz alkalommal loptak gázolajat.

Az előre megbeszélt munkamegosztás alapján egyikük személyautójával néhány száz méterre a kiszemelt helyszíntől megállt, és figyelte a gépjárműforgalmat, hogy szükség esetén tudja figyelmeztetni másik két társát.

Eközben a banda többi tagja speciálisan erre a célra kialakított kis tehergépkocsijával leparkolt egy kamion mellett, - melynek sofőrje általában a fülkében aludt - majd szivattyúk és csövek segítségével átfejtette a járműben elrejtve kialakított közel ezer literes tartályba az üzemanyagot, alkalmanként 500-600 litert.

Az "összegyűjtött" gázolajat magánszemélyeknek illetve kisebb, árufuvarozó vállalkozásoknak értékesítették.

Legutóbb ugyanezen módszerrel a banda Dunaújváros közelében egy kamionpihenőben tulajdonított el több száz liter gázolajat, amikor a rendőrök tetten érték és elfogták mindhárom személyt.

A társaság telephelyén és a gyanúsítottak lakásaiban megtartott házkutatás során, több üzemanyag tárolására használt tartályt, szivattyúkat, valamint a bűncselekményekkel okozott kár megtérülésének biztosítása érdekében a speciálisan átalakított tehergépjárművön túl két nagy értékű személygépkocsit foglaltak le a rendőrök.

N. József 48 éves, T. Mihály és T. Tamás 45 éves budapesti férfiakat többrendbeli lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói. Az ügyész jelenlétében megtartott kihallgatásokon a férfiak részben elismerték a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.

Mindhárom személlyel szemben indítványozta a rendőrség az előzetes letartóztatást, amelyet két fő tekintetében 2013. november 15-én az Egri Járásbíróság nyomozati bírája el is rendelt.

N. József – tekintettel arra, hogy részleges beismerő vallomást tett – házi őrizetbe került a Bíróság döntése alapján.

Három autó ütközött össze péntek reggel a csúcsforgalomban Eger mellett a 25. sz. főúton.

Úgy tudjuk, egy Peugeot kezdett előzésbe, de közben az előzött kisteherautó is előzni kezdett. A Peugeot vezetője, a balesetet elkerülendő, a padkára hajtott, de az megdobta és az elől szabályosan haladó Mercedesnek vágódott hátulról. A luxusautó az ütéstől megpördült és az árokba ment.

A baleset során személyi sérülés nem történt, de a helyszínelés idejére az főutat le kellett zárni, óriási torlódást okozva. Az személyautók a lezárást a sáros földutakon próbálták kikerülni.

A rendőrség vizsgálja a balesetet, az anyagi kár jelentős.

Életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba annak a személyautónak a vezetőjét, aki csütörtökön kora délután összeütközött egy mentőautóval Füzesabonyban.

Egy, a régi 33-as úton, a 3. sz. főút felé haladó mentővel karambolozott a vele azonos irányba tartó Fiesta. Úgy tudjuk, a mentő megkülönböztető jelzését használta a balesetkor. Az elsődleges megállapítások szerint az autó vezetője balra kifordult a mentő elé.

A mentőben beteget szállítottak, azt egy másik kocsi vitte tovább. A mentőautóban négyen utaztak, közülük egy mentőápoló sérült meg, információink szerint könnyebben.

A személyautó fejtetőre borulva az árokba csapódott. A személygépkocsi vezetője beszorult a járműbe, őt a mentőszolgálat szakemberei még a tűzoltók kiérkezése előtt kiszedték az autóból és, az elsődleges adatok szerint, életveszélyes állapotban kórházba szállították.

Vádat emelt a Heves megyében közlekedő vonatokon fiatalkorú lányokat molesztáló kalauzzal szemben a Füzesabonyi Járási Ügyészség - tájékoztatta a megyei főügyész csütörtökön az MTI-t.

Szalóki Zoltán közleményében felidézte, hogy június 6-án a Szihalom és Füzesabony között közlekedő személyvonaton szolgálatot teljesítő 48 éves T. Béla jegykezelő szexuális céllal közeledni próbált egy a vonaton utazó, számára ismeretlen 14 éves lányhoz. A kalauz korábban máshoz is hasonló módon próbált közeledni.

Az ügyészség T. Bélát szemérem elleni erőszak bűntettével, aljas indokból, 18. életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett, személyi szabadság megsértése bűntettével, valamint tettleges becsületsértés vétségével vádolja. A vádlott terhére rótt bűncselekmények miatt - halmazati büntetésként - 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés kiszabása lehetséges - áll a megyei főügyész közleményében.

Kedden reggel 6.15-kor hatalmas robajra ébredtek a a Mátrai Erőmű közelében lakók. Az interneten megindultak a találgatások, hogy mi történt. Egyesek tudni vélték: hatalmas robbanás volt az erőműben, amit szeretnének eltussolni.

Már a délután folyamán közleményt adott ki a cég, de ez sokakat nem győzött meg.

A cég vezetése készségesen megmutatta az érintett üzemrészt.

A kora reggeli hangot egy biztonsági szelep beindulása okozta, amelynek épp az a feladata, hogy hiba esetén megóvjon a katasztrófától. A rendszer egy apró hibát észlelt, ezért a blokkot leállította, leválasztotta az országos hálózatról, a nagynyomású gőzt kiengedte . A hiba kijavítása után visszakapcsolták a rendszert.

A szomszédos falvakban lakók elmondták: nem értik, hogy ki találta ki a robbanásos történetet. Ők már megszokták, hiszen 1-2 havonta hallhatják ezt a hangot, tudják, hogy ez a biztonság része.

2013. október 29-én, 62 LEADER Helyi Akciócsoport közreműködésével Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán létrejött a LEADER Egyesületek Szövetsége országos hatáskörű civil szervezet melynek célja a LEADER szervezetek szakmai munkájának segítése.

Az országos ernyőszervezetként működő egyesület vállalja fel a hazai LEADER módszer elveinek megfelelő vidékfejlesztési program szakmai képviseletét, a Helyi Akciócsoportoknál felhalmozódott tudás- és tapasztalat összegyűjtését és megosztását, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósítandó program népszerűsítését. A szervezet további céljai között szerepel az együttműködés a vidékfejlesztéssel foglalkozó állami és önkormányzati szervekkel a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásában, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése a vidékfejlesztés területén.

Az alakuló ülésen részt vett dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, és Tar Gyula megbízott igazgató, osztályvezető, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet képviseletében.

Az országos szervezet megalakulásában a Magyarországon működő LEADER Helyi Akciócsoportok közel fele, 46 alapító tagszervezet vett részt.  Mind a hét magyarországi régió képviselteti magát a megalakult egyesületben, és a szervezethez való csatlakozás lehetősége továbbra is nyitva áll a Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoportok előtt.

Az alakuló közgyűlésen a tagság a LEADER Szervezetek Szövetségének elnökévé választotta dr. Finta Istvánt, a Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület elnökét. A szervezet alelnöke Rácz Judit a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője, és Gelencsér Géza, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke.  A közgyűlés által választott  Elnökség tagjai:  Hutvágnerné Kasper Judit munkaszervezet vezető, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Kodák József munkaszervezet vezető, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület, Szabó Tibor munkaszervezet vezető, Zala Termálvölgye Egyesület, Szendrői Júlia munkaszervezet vezető, Völgy-Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Dr. Szemán Ákos munkaszervezet vezető,  Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület, Völgyi Tamás titkár, Szinergia Egyesület.

A Felügyelő Bizottság elnöke Bíróné Nagy Csilla munkaszervezet vezető, Hortobágyi LEADER Egyesület, a bizottság tagjai: Dr. Vén Gabriella munkaszervezet vezető, Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, és Szabó István elnök, Tisza-Tó Térsége LEADER Egyesület.

A LEADER Egyesületek Szövetsége, (rövid nevén LESZ), erősítve a LEADER Helyi Akciócsoportok pozitív megítélésének támogatását Etikai Bizottságot hozott létre, melynek elnöke Dr. Orcsik István, a Hortobágyi LEADER Egyesület elnöke, a testület tagjai: Pál Zoltán elnök, Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Hargitai Katalin főtitkár, Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Horváth Márton munkaszervezet vezető, Mecsekvidék Egyesület, Vida Tamás elnök, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület.

A helyi fejlesztéspolitikai feladatok ellátására Magyarországon 95 LEADER Helyi Akciócsoport működik. A LEADER szervezetek összefogására létrejött LEADER Egyesület Szövetsége fontos célkitűzése a vidéki területek egységes fejlesztésének előmozdítása, valamint a vidék-város partnerség erősítése, különösen a 2014-2020 közötti időszakban.

A LEADER Egyesületek Szövetsége alakuló közgyűlésén készült videofilm linkje:

http://www.youtube.com/watch?v=eMBW5RGb4pg&feature=c4-overview&list=UUHhtGVcXE6YGfSNr7chOs4w

Teherautó és személygépkocsi ütközött össze frontálisan hétfőn kora délután a 33-as főúton Besenyőtelken.

Hétfőn háromnegyed egykor érkezett a riasztás a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, mondta el Antal Erika, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Besenyőtelek belterületén, a Borostyán Presszó előtt egy személygépkocsi és egy tehergépkocsi rohant egymásnak. A füzesabonyi és a hevesi tűzoltók, valamint Egerből egy műszaki mentő egység vonult a helyszínre.

A személygépkocsiba egy súlyos sérült beszorult, akit a kiérkező tűzoltó egységek két feszítő-vágó berendezés segítségével szabadítottak ki a járműből, majd átadták a mentőknek.

A fiatal, 18 éves helyi férfi egyedül utazott.  A tűzoltóknak még sikerült élve kimenteni a roncsból,de hiába  érkezett helyszínre mentőhelikopter is, már nem sikerült megmenteni fiatal férfi életét, a mentőben életét vesztette.

Úgy tudjuk, a 20 év körüli fiú egy sóderszállító teherautóba rohant bele. Az ütközés következtében a teherautó egy villanyoszlopot is kidöntött, ezért az áramszolgáltató szakemberei is a helyszínre érkeztek.

A műszaki mentés és a rendőrségi helyszínelés teljes útzár mellett folyt. Az eset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja.

A HEOL információi szerint az áldozat a megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokságban szereplő Tiszafüred támadója volt.  A 18 éves fiatal Egerben nevelkedett, majd játszott a Diósgyőrben, a Gyöngyösben és a Jászapátiban is.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

A Heves Megyei Védelmi Bizottság döntése alapján, a szakemberek és az önkormányzat megfeszített munkájának köszönhetően kiépültek azok a rendszerek, amelyek Abasárt használati vízzel látják el. Működésüket az illetékes hatóságok soron kívül engedélyezték. Mint ismert, a településen október 7-e óta nincs fogyasztásra alkalmas vezetékes víz, mert az abban található szén tetraklorid, valamint triklór- és tetraklór etilén szennyeződés mértéke meghaladta a vonatkozó rendeletben foglalt határértékeket.

Az abasári vízellátó rendszer feltöltése két irányból történt meg: egyfelől Mátrafüred, másfelől a volt honvédségi kutak irányából. Technikai okok miatt jelenleg e két forrás kevert vize található az abasári vízvezeték-rendszerben. A honvédségi kutak részletes vizsgálatai kiváló kémiai és bakteriológiai eredményeket hoztak, ugyanakkor a nehézfém vizsgálatok elvégzését követően kiderült, hogy a kutak vizében 15 mikrogramm/liter arzéntartalom mutatható ki, amely meghaladja a 10 mikrogramm/liter határértéket.

Ez a tény a hálózati víz teljes körű használati vízként történő felhasználását önmagában nem akadályozná. A települési hálózatról vett vízminták mikrobiológiai vizsgálatának előzetes eredményei szerint azonban a hálózati víz egyelőre nem használható ivásra, főzésre és tisztálkodásra sem. Takarításra, mosásra, wc-öblítésre, tüzivíz biztosítására és a fűtési rendszerek feltöltésére a hálózati víz alkalmas.

Az ivóvizet továbbra is lajtoskocsik biztosítják a korábbi vételezési pontokon.

A védelmi bizottság szakértők, illetve a hatóságok bevonásával folyamatosan dolgozik azon, hogy megfelelő műszaki megoldást találjon az egészséges ivóvíz biztosítására. Az ÉRV Zrt. mindaddig eltekint a szolgáltatási díj kiszámlázásától mindaddig, amíg a rendszerbe tiszta, iható víz kerül.