Keresés: „öv” (2108 találat)

Vasárnaptól már járnak a hat év után újraindított Intercity-vonatok Eger és Budapest között. A menetidő még sosem volt ilyen kedvező, naponta hét járat közlekedik Egerből a fővárosba és vissza. Nézze meg a pontos menetrendet portálunkon.

Mint arról már beszámoltunk: Budapestről Egerbe vagy vissza az új Intercitykkel egy óra ötven perc alatt lehet vasúton eljutni. A rövidebb menetidőn túl a vonalon közlekedő járművek minőségében is pozitív változás lesz, hiszen hat év után újra InterCity-vonatok fognak közlekedni Szépasszonyvölgy, Szalajka, Leányka, Egri csillagok, Agria, Minaret és Bikavér néven. A vonatokban a korszerűsített elővárosi járművek mellett légkondicionált, hangszigetelt IC-kocsi is az utazók rendelkezésére áll majd, amelyben pár száz forintos pótjegy megváltásával lehet biztosítani a garantált ülőhelyet.

A férfi az egri vasútállomáson odament egy ott várakozóhoz, megfenyegette, majd elvette a mobilját.

Egy füzesabonyi férfi ellen indult eljárás az Egri Rendőrkapitányságon, aki a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy az egri vasútállomás peronján odament egy mezőtárkányi férfihez, majd fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy a nála lévő mobiltelefont részére adja át. A sértett ennek hatására a készüléket átadta majd mindketten felszálltak a Füzesabony felé tartó vonatra.

A sértett a feljelentés során fényképről felismerte a cselekmény elkövetőjét.  A beazonosított férfit  - előállítását követően - gyanúsítottként hallgatta ki az Egri Rendőrkapitányság, amely során elismerte a bűncselekmény elkövetését.

Ha igazak az előzetes információk, akkor roppant nehéz helyzetbe kerülhet az egri Eszterházy Károly Főiskola is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre mindössze 10 480-an teljes ösztöndíjas hallgatót vehetnének fel a magyarországi intézmények. Ebből nem sok jutna Egernek.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) úgy látja, ha igazak a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló információk, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke kedden úgy nyilatkozott: a két héttel ezelőtt tervezett mintegy 30 ezres keretszám is elfogadhatatlan volt, de a most napvilágot látott 10 ezres tervezetre "nem talál szavakat".

A hallgatói vezető, aki egyelőre nem látta az előterjesztést, úgy fogalmazott: ha ez igaz, akkor Magyarországon bevezették a tandíjat, becsapták a választókat, az ifjúságot, és meghazudtolták a 2008-as népszavazás végeredményét. Hozzátette: a nemzet jövőjét sodorják veszélybe, és erre sem gazdasági megfontolás, sem kényszer nem hatalmazza fel az aktuális kormányzatot.

Nagy Dávid reményét fejezte ki, hogy a napvilágra került anyag előterjesztés szintjén marad. "Arra már láttunk példát, hogy aki az ifjúságot semmibe vette, az sokáig nem maradt hatalmon" - mondta a hallgatói szervezet elnöke.

Az MTI birtokába került, december 3-i, a kormány által még nem tárgyalt előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel, valamint a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslata alapján jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. A kormány várhatóan szerdán tárgyal az előterjesztésről.

Mindez roppant kellemetlenül érintheti az egri Eszterházy Károly Főiskolát, ahol nemrég még egyetemi álmokat dédelgettek. Az intézményben idén is csökkent az államilag támogatott helyek száma, de az újabb drasztikus csökkentésnek súlyos következményei lehetnek a hevesi megyeszékhelyen. Ott, ahol az ország egyik legjobban felszerelt főiskolája várja a hallgatókat. De mit ér a csodás környezet, ha nincs elég tanuló?

Két arany- mellett egy-egy ezüst- és bronzérmet szereztek a magyarok az Egerben szombaton.

A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) tájékoztatása szerint valamennyi dobogós helyezést a női tőrözők érték el. Az A sérültségi kategóriában az első három helyen magyar sportoló végzett: Krajnyák Zsuzsanna nyert, a második helyet meglepetésre Hajmási Éva szerezte meg, aki az elődöntőben legyőzte az esélyesebb Juhász Veronikát.

A B kategóriában Dani Gyöngyi a legjobb négy között 12-14-ről fordítva nyert 15-14-re, a döntőben pedig magabiztosan múlta felül olasz ellenfelét.

"Versenyzőink teljesítménye önmagáért beszél, a két nap alatt szerzett hét éremhez nem kell különösebb kommentárt fűzni - mondta Kovács Iván szövetségi kapitány. - Krajnyák Zsuzsanna párbajtőrben és tőrben annak ellenére győzni tudott, hogy a londoni paralimpia előtt megsérült válla a mai napig nincs tökéletes állapotban."

A magyarok Egerben eddig négy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet szereztek.

Forrás: MTI

Fotó: Lénárt Márton

-          Heves megyében dolgozók tömegei kerülnek az utcára 2013-ban: az oktatásból, a művelődés területéről, egészségügyből és a közigazgatásból. Átláthatatlan, kaotikus bizonytalanság van a közigazgatásban. Tizenhét munkanap van hátra az évből, ugyanakkor a dolgozók nem tudják, hogy mi vár rájuk januártól. Szétverik az önkormányzatokat. Nincsen helyi közösségszervező erő, ez is erősíti a munkahelyek csökkenését. A kistelepülésen élők vesztesei ennek a helyzetnek – kezdte a Török Zsolttal közösen tartott pénteki egri sajtótájékoztatóját dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő.

Jelentős pénzeket vonnak ki, megszüntetnek iskolákat. Indokolatlan mértékű államosítás, központi hatalom koncentráció folyik az országban. Ennek következménye, hogy tönkreteszik, visszafejlesztik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű, a helyi önkormányzatokra épülő iskolavárosi jellegét. A településeknek nem lesz beleszólásuk az iskolák életébe.

A kórházakban, járó beteg ellátásban pénz nélkül, műszerek beszerzése nélkül romlanak a feltételek. Hosszabbak a várólisták.

-          Veszélyben Heves városban a járó beteg ellátás 600 milliós fejlesztése. Bizonytalan, hogy az európai uniós pénzt le tudják-e hívni. Az egri és a gyöngyösi kórház együttesen több mint 6 milliárdos fejlesztéseihez két éve hiányoznak az érdemi lépések. Gyermekotthonok működése van veszélyben. De fejetlenség van a megyei kormányhivatalban is. Ékes példája ennek a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatójának kirúgása. Két év alatt a harmadik igazgatót váltják. Ebből kettőt a FIDESZ-KDNP vezetés nevezett ki – mondta dr. Sós.

Mint elhangzott, az sem vall átgondoltságra, hogy a két év alatt a múzeumi szervezetnek január elsejétől a harmadik fenntartója lesz: korábban a megyei önkormányzat, most az állam, januártól pedig Eger önkormányzata.

A szocialista politikus szerint 2013 „fekete év” lesz az egészségügy, oktatás, művelődésszervezés és a lakossági ügyintézés terén, valamint a közigazgatásban is.

Török Zsolt a tájékoztató második felében elmondta, még a Heves Megyei Kormányhivatal oktatási tájékoztatójában is kérdőjelek szerepelnek az intézmények, oktatási intézmények átadásánál.

-          A fejlesztésekről szólva, a FIDESZ-KDNP csak károkat és rombolást okoz. A szocialista kormányok alatt újulhatott meg az egri főiskola, a Reuma Kórház, a Mlinkó István Általános Iskola Egerben, de lehetne sorolni. Most nem történik semmi Egerben sem, és az országban sem. Pontosabban történik, a fideszes politikusok a saját és rokonaik zsebét tömik, zsíros állásokkal. – tette hozzá az MSZP szóvivője.

24000 általános iskolai diák és mintegy 2600 pedagógus sorsa bizonytalan Heves megyében. De nem csak a bizonytalanságot, hanem megalázó kijelentéseket is el kell viselniük, hiszen Hoffmann Rózsa korábban azt mondta a tanárokról, hogy „aki ilyen helyzetben fizetésemelést akar, az vagy ostoba, vagy bohóc”, a kormány szóvivője ”konyakozással” vádolta meg a 150 pedagógust, míg Balog Zoltán szakminiszter az mondta: „alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk”. Török erre úgy reagált: „Ne merészeljenek így beszélni a mi gyerekeink, unokáink pedagógusairól, akik szívüket-lelküket kiteszik, hogy oktathassák, nevelhessék szemünk fényeit!”

MSZP

Munkaügyi bírósághoz fordul Rémiás Tibor, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet kedden indoklás nélkül felmentett vezetője. Benedek István, a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője elmondta, hogy a megbízás visszavonása nem indok és ok nélküli.

Rémiás Tibor, a heol.hu Heves megyei hírportálnak szerdán azt mondta: derült égből villámcsapásként érte az indoklás nélküli felmentés, mint mondta, munkájában semmilyen jogsértést nem követett el. Hangsúlyozta, hogy a történtek miatt kettétört 25 éves muzeológusi karrierje, ezért munkaügyi bírósághoz fordul.

Benedek István, aki kedden indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonta Rémiás Tibornak a vezetői megbízatását, az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy a döntés nem indok és ok nélküli, hanem Rémiás Tibor intézményvezetői munkájával okozati összefüggésben, a múzeumi szervezet zavartalan működésének érdekében történt, melynek biztosítása a fenntartó jogszabályban meghatározott legfontosabb kötelessége.

A részletes indokolást Rémiás Tibor részére írásban adja meg. Mint fogalmazott, a hatályos munkajogi valamint a személyhez fűződő jogok értelmében azonban nem áll módjában az indokolás tartalmát nyilvánosságra hozni. Ezért nem ismertette azokat a november 27-én megtartott dolgozói értekezletén sem - mondta a HMIK vezetője, aki az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán egyetértésével hozta meg döntését. A múzeumi szervezet munkáját szakmai igazgatóhelyettesként Berecz Mátyás irányítja mindaddig, amíg a vezetői pályázat lezárul.

Rémiás Tibor muzeológus 2012 júniusa óta vezette a Heves Megyei Múzeumi Szervezetet, amelynek része az ország egyik leglátogatottabb műemléke, az egri vár, valamint a gyöngyösi Mátra Múzeum is. A szakember előtte a miskolci Herman Ottó Múzeum osztályvezetőjeként dolgozott. A Heves megyei intézményt 2011 szeptembere óta megbízott vezetők irányították, miután lemondott Veres Gábor, a szervezet addigi vezetője. Rémiás Tibor egyébként pályázat útján nyerte a posztot.

Forrás: Egriügyek

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

Az adóhatóság ellenőrzéseiben egyre gyakoribbak a helyszíni vizsgálatok. Ezeket az adóellenőrök előzetes bejelentés nélkül, meglepetésszerűen végzik. Az ellenőrök az adózók telephelyén, székhelyén munkavégzés közben a hét minden napján, bármely napszakban végezhetik a vizsgálatokat.

A NAV tájékoztatása szerint, a helyszíni vizsgálatok során próbavásárlással ellenőrzik a bevétel rögzítését, valamint azt, hogy kapnak-e nyugtát, számlát a vásárláskor. Helyszíni leltározással vizsgálják, hogy a vállalkozás az eladott áruk beszerzését tudja-e bizonylattal igazolni. Ellenőrzik, hogy szabályszerűen használják-e a pénztárgépeket, szerepelnek-e ezen bevételek a vállalkozás bevallásában, betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásokba is.  Ellenőrzik a foglalkoztatás szabályszerűségét, felderítik a fekete foglalkoztatást, valamint vizsgálják a közérdekű bejelentéseket.
Az adóregisztrációs eljárás keretében a társaság székhelyén ellenőrzik a vállalkozás működését, megvizsgálják, rendelkezik-e a szükséges nyilvántartásokkal, azokat helyesen vezeti-e. Hiányosság esetén mulasztási bírságot, súlyosabb mulasztások esetén üzletbezárást alkalmaznak.
Az utóbbi években a helyszíni vizsgálatok már olyan adatgyűjtéseket is tartalmaznak, amelyek megalapozzák, előkészítik a helyszínen ellenőrzött adózók átfogó, utólagos vizsgálatait.
Az új típusú adatgyűjtések kiterjednek a székhely, telephely, termelő berendezések, a termék előállítás és értékesítés körülményeire, ezek nyilvántartásának helyszíni ellenőrzésére is, megállapítják az alkalmazott árakat, árréseket a becslési eljárás lefolytatásához. Az adatgyűjtések irányát, tartalmát ilyenkor az utólagos vizsgálatot végző adóellenőrök határozzák meg, ezért ezek az adatok beépülnek az átfogó vizsgálatok előkészítő anyagaiba, meghatározzák az adóellenőrzések vizsgálati irányait.
Az operatív és az utólagos ellenőrzési szakterület összehangolt munkájának eredményeként azok az átfogó ellenőrzések, melyeknél a helyszíni vizsgálatok adatai is megalapozták a tényállást, az utóbbi években gyakran tártak fel több millió forintos bevétel eltitkolást, így a módszert még szélesebb körben alkalmazzák a jövőben.

Polgárok Háza elnevezéssel ügyfélszolgálati irodát és szolgáltatóközpontot nyitott a Fidesz Egerben. Azt mondják, elsősorban sajátjaikkal akarnak az új helyen "eszmecserét folytatni", de jogi és pályázati tanácsokat is osztanak majd.  A Polgárok Háza ad otthont a párt egri szervezetének is.

Eddig hiányozott egy olyan, rendezvényeket is befogadni képes tér Egerben, ahol a Fidesz elsősorban a saját tagjaival és szimpatizánsaival eszmecserét folytathat a politikai folyamatokról. Márpedig 2014-ben is abban lesz a párt ereje, hogy "értjük egymást, egy nyelvet beszélünk és egységes akaratot képviselünk" - jelentette ki a Polgárok Háza avatásakor Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője, a Fidesz országgyűlési képviselője.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, választókerületi elnök azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz mindig is szolgáltató párt volt. Ezért a Polgárok Házában a többi között jogi és pályázati tanácsadást is nyújtanak az érdeklődőknek. Ugyanakkor otthont kívánnak biztosítani a szövetségeseik, a KDNP, a Nemzeti Fórum, a Magosz, a Fidelitas és a Vállalkozók Pártja által szervezett rendezvényeknek is.

Szabó Zsolt, a párt megyei elnöke úgy vélekedett, hogy a Polgárok Háza méltó környezetet teremt a jobboldali gondolkodásnak. A városi pártszervezetnek is otthont biztosító szolgáltató központ az északi városrészben, a város legnagyobb lakótelepén kapott helyet. A bérleti jogot a városi önkormányzat döntése alapján nyerte el a párt.

MTI

Az elmúlt hónap során az Egri Rendőrkapitányságra több garázs illetve tároló helység feltörésről érkezett bejelentés:

2012. október 30-án egy társasház alagsori kerékpártároló ajtaját testi erővel befeszítette és a tárolóból egy MTB kerékpárt és egy BMX kerékpárt tulajdonított el ismeretlen tettes, 110.000 Ft értékben. Szintén október 30-án, ajtó befeszítés módszerével egy másik egri társasház alagsorában lévő közös tárolóból tulajdonított el ismeretlen személy horgászfelszerelést, 113.000 Ft értékben.

Ismeretlen tettes, 2012. november 3-án egy lépcsőház földszintjéről eltulajdonított egy kormányzárral lezárt 60.000 értékű segéd motorkerékpárt.

2012. november 7-én egy lépcsőház nyitott tárolójából dolog elleni erőszak alkalmazása nélkül eltulajdonított ismeretlen elkövető egy 70.000 Ft értékű férfi kerékpárt.

 2012. november 9-én az éjszakai órákban egy társasház földszintjén lévő közös tároló ajtaját ismeretlenek befeszítették, oda megpróbáltak behatolni, de cselekményük közben megzavarták őket, így elmenekültek a helyszínről. 

Két darab, összesen 100.000 Ft értékű MTB kerékpárt tulajdonított el ismeretlen 2012. november 8-án, egy egri társasház lépcsőházából.

Egy társasház előtti járdán parkoló, kormányzárral és kulcsos motorzárral lezárt robogót eltulajdonította ismeretlen elkövető 2012. november 13-án. Tettével 80.000 Ft kárt okozott.

Az egri bűnügyi szakemberek az alapos, minden részletre kiterjedő nyomozás során, a pénteki napon eljutottak a feltételezett elkövetői körhöz.

A nyomozók összehangoltan, egyszerre három helyszínen tartottak házkutatásokat, két Eger külterületén lévő hétvégi házban valamint egy egri lakásban. Ezek során több, darabjaira bontott robogót, kerékpárt valamint műszaki cikkeket, horgász felszereléseket foglaltak le az intézkedő rendőrök.

Ezt követően gyanúsítottként lett kihallgatva egy 16 éves egri fiú. Ellene – őrizetbe vétele mellett- nyolc rendbeli betöréses lopás elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított büntetőeljárást az Egri Rendőrkapitányság, valamint indítványozta előzetes letartóztatásának elrendelését.

Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsított két társával követte el a bűncselekményeket. Gyermekkorú társát tanúként hallgatta ki a nyomozó hatóság, másik társát – aki ellen korábbi bűncselekmény miatt elfogató parancs van érvényben - keresi a rendőrség.