Keresés: „Tar” (2288 találat)

Május 20-án éjjel fél kettőkor érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére, miszerint Kápolnán egy épületbe villám csapott.

Az egri hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre. Egy 80x12 méteres istálló tetőszerkezete teljes terjedelmében lángolt, amely a villámcsapás következében gyulladt ki. A tűzoltóknak három sugár segítségével, több mint két óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A tűz keletkezésekor sem ember, sem pedig állat nem tartózkodott az épületben, így sérülés nem is történt. A tűzeset következtében több millió forintos kár keletkezett.

Hétfőn, a kora reggeli órákban érkezett bejelentés  a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére, miszerint egy egerszalóki családi házba ismeretlen személy vagy személyek behatoltak, majd az ott élő idős házaspárt megkötözték. Az épületben kutatást végeztek, ezt követően elmenekültek a helyszínről.

A házaspár férfi tagja a helyszínén életét vesztette, a feleségét a mentőszolgálat orvosi ellátásra elszállította.

Úgy tudjuk, az idős házaspárt brutálisan összeverték, reggel az ápolójuk talált rájuk.

A hozzátartozók elmondták: sok pénzt nem zsákmányolhatott az elkövető.

A szomszédok szerint nemrégiben egy közeli házat fosztottak ki, szerencsére ott senkit sem bántalmaztak.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nagy erőkkel megkezdte a helyszíni szemlét és az elkövetők felkutatását.

Az Egerszalókon 2013. május 20-án a reggeli órákban ismertté vált bűncselekmény helyszínén jelenleg is tart a helyszíni szemle. Egyelőre nem ismert, hogy a holtan talált 84 éves férfi halálát mi okozta. Ugyancsak nem tisztázott, hogy az ismeretlen elkövető vagy elkövetők eltulajdonítottak-e, s ha igen, milyen értékeket az ingatlanból. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az ezekben a kérdéskörökben megjelenteket találgatásnak minősíti.

Heves Megyei Rendőr-főkapitányság

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság eljárást indított egy egri férfi ellen, aki megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 2010 nyara óta folyamatosan, több fiatalkorú lánnyal létesített szexuális kapcsolatot, valamint tudtuk és belegyezésük nélkül pornográf tartalmú felvételeket készített róluk.

 Továbbá megalapozottan gyanúsítható azzal is, miszerint az egyik fiatal lányt megfenyegette, hogy ha nem folytatja vele a kapcsolatot, akkor nyilvánosságra hozza a felvételeket.

 A nyomozók a napokban házkutatást hajtottak végre Sz. Attila egri otthonában, melynek során különböző adathordozókon pornográf felvételeket, illetve több helyen rejtett kameráknak kialakított üregeket találtak.

Az eljárás során a férfitól lefoglaltak az intézkedő rendőrök egy engedély nélkül tartott vadászfegyvert és éles lőszereket is.

 A 43 éves féri ellen tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntett, kényszerítés bűntett és lőfegyverrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

A nyomozó hatóság a gyanúsítottat bűnügyi őrizetbe vette és kezdeményezte előzetes letartóztatásának elrendelését, amelyet az Egri Járásbíróság tegnap el is rendelt.

A hagyományos legeltetéses állattartást állítja vissza a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) több saját vagyonkezelésű területén a Mátrában és a Bükkben.

A nettó 222 millió forintos összköltségű projekt terepbejárással egybekötött ünnepélyes nyitó rendezvényét pénteken délelőtt tartották Parádon, ahol Horváth László (Fidesz) kormánymegbízott, országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte: ehhez a tájhoz a nyáj és a pásztor hozzátartozik. A Magyarországon szinte csak itt megtalálható hegyi- és dombvidéki réteket, gyepeket a magyarok ősi társa fogja „gondozni”: azokon a hegyoldalakon, ahol a gépi kaszálásra nincs lehetőség, a jövőben egy védett, őshonos, évezredes magyar juhfajta, a fekete racka legelészik majd. Ezzel a helyiek lehetőséget kapnak arra, hogy élővé tegyenek egy csaknem eltűnt hagyományt. Kell a jó pásztor a tervek megvalósításához – mondta a kormánymegbízott.

A projekt keretében a parádi Somhegybükki-legelőn teremtik meg a legeltetéses állattartás feltételeit, kialakítják a legelőgazdálkodáshoz szükséges kiszolgáló létesítményeket: a téliesített nyári szállást, a karámot, a mobil pásztorszállást. Mudriczki József, a település polgármestere úgy fogalmazott: nagy értéket jelent a környék számos jó minőségű magashegyi legelője és tiszta vize. Grédics Szilárd, a BNPI igazgatója megemlítette, hogy a projekt 27 hónap alatt, várhatóan 2015 februárjára fejeződik be. A rackajuhok mellett, amelyek megmaradt állománya ma elsősorban a génmegőrzést szolgálja, az egészséges élelmiszertermelés céljából kecskéket is tartanak.

A programban a Mátrai Tájvédelmi Körzeten kívül a Bükki Nemzeti Park, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet és a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet érintett. A legeltetéssel nem hasznosítható területeken kaszálással tartják fenn a megfelelő természeti állapotot. Ennek érdekében a BNPI egy komplett mobil gépsort vásárol, amely kiváltja az elavult és csak részfeladatokat ellátni képes meglévő gépeket.

Forrás:Egriügyek

Fotó: Molnár Balázs

Tavaly december és idén február között 282 ezer férfi és 220 ezer nő volt állás nélkül Magyarországon. Ez a szám Heves megyében 17,5 ezer embert jelent, aki nem rendelkezik munkával.

A foglalkoztatottak száma 4,7%-kal csökkent, a munkanélkülieké 4,3%-kal nőtt 2012-höz képest megyénkben. A régión belül a megyét jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (45%) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (14,4%), de az országos átlagtól kedvezőtlenebbül alakultak, az előbbi 6,1 százalékponttal maradt el, míg az utóbbi 3,7 százalékponttal haladta meg azt.

Megdöbbentő adat, hogy 2013. február végén több mint 676 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma hazánkban, ez 4,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Ma a régióban és országosan is kevesebben dolgoznak, mint kormányváltáskor.

Aljas, ami az elmúlt három évben történik, hiszen az Orbán-kormány három alapvető ígérete közül – növekedő gazdaság, munkahelyteremtés és adócsökkentés – egyik sem valósult meg, sőt. A gazdasági teljesítmény a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent, ami 550 milliárdos veszteséget jelent. Az elmúlt három évben fél millió ember hagyta el az országot, és 300 ezerrel kevesebben dolgoznak. Az adócsökkentést pedig úgy hajtották végre, hogy csak a leggazdagabbaknak kedvez.

A családi adókedvezményből is a tehetősek részesülnek, nekik 99 ezer forint jár három gyermek után, a kiskeresetűeknek viszont csak 15, a közfoglalkoztatottaknak pedig 12 ezer forint ugyanúgy három gyermek után.

A trafikmaffia is a fideszes haveroknak, barátoknak, rokonoknak kedvezett: Miskolcon van olyan önkormányzati képviselő (fideszes), akinek a családjába 12 trafik került, ezek egyenként 800 ezer-1 millió forint hasznot hoznak havonta.

Azokban a boltokban viszont, ahol megszűnt a dohányárusítás, 22 százalékos bevételkiesést jelent a trafikok megjelenése, ez pedig munkahelycsökkenést is eredményez.

Az MSZP nem hagyja az Orbán-kormány galádságait, ezért országszerte feljelentéssel éltek a trafikleosztások ügyében.

Gúr Nándor                                       Dr. Sós Tamás

Alelnök                                    Országgyűlési képviselő

MSZP                                                   MSZP

A fiatal fiú elismerte a terhére rótt cselekményt, valamint további kettő, hasonló módszerrel Eger belvárosában elkövetett bűncselekmények elkövetését is.

Az egri nyomozók csütörtökön az esti órákban, elfogását követően gyanúsítottként hallgattak ki egy férfit, aki 2013. május 8-án az egri Széchenyi úton egy késsel megfenyegetett egy fiatalt és értékei átadására szólította fel, azonban a sértett elmenekült a helyszínről.

A 17 éves kápolnai fiatal fiú kihallgatása során elismerte a terhére rótt cselekményt, valamint további kettő – az elmúlt hónapban - hasonló módszerrel Eger belvárosában elkövetett bűncselekmények elkövetését is.

Ellene – őrizetbe vétele mellett – egy rendbeli felfegyverkezve elkövetett rablás bűntett kísérlet, egy rendbeli rablás bűntett, valamint egy rendbeli rablás bűntett kísérlet megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásának elrendelését - mondta el Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

A Széchenyi utcában, a rablási kísérlet helyszínén lakók elmondták: az utóbbi időben kétes alakok jelentek meg a környéken, miattuk félnek, nem mernek az utcára sem kimenni. A megszólalók hangját kérésükre torzítottuk el.

Szerdán reggel egy egri játszótér mellett vette elő nemi szervét egy ismeretlen férfi, és azt szeméremsértő módon mutogatta.

A nemi szervét mutogatta az egri Remenyik utcai játszótéren szerda reggel egy 20 éves fiatalember. Az ott tartózkodó felnőttek észlelték mindezt és azonnal értesítették a rendőrséget, akik a személyleírás alapján néhány órával később elfogták és előállították B. Gergelyt. Ellene – őrizetbe vétele mellett – szeméremsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság.

– Nyugdíjas pedagógusként mélységesen felháborít, hogy ilyen megtörténhet fényes nappal – mondta Szendrey Lászlóné, aki erkélyéről épp a játszótérre lát. – Gyakran randalíroznak itt a fiatalok, azért van az erkélyemen is rács, mert már rájuk szólni se merek, félek a következményektől – tette hozzá az idős tanárnő. Szinte minden nap megfordulunk ezen a játszótéren a két lányunkkal – szólt közbe Zima Katalin, akinek nagyobbik gyermeke ráadásul a közeli óvodába jár.

– Szerencséje van ennek az embernek, hogy épp nem voltunk itt, amikor akciózott, mert az biztos, hogy nem hagytuk volna annyiban. A gyerekeink védelmében biztosan elkergettük volna, úgy hogy legközelebb nem jut eszébe ilyesmi. Elkeserítő, hogy ezen a belvárosközeli, jónak mondott környéken ilyesmi történik fényes nappal. Nagyon kell óvni, vigyázni a gyermekeinket, hogy ne sérüljenek.
Az arra járó egri, Liszkai Anna is megdöbbent az eseten. Úgy vélte, ha gyakrabban látnának az ilyen emberek járőröző rendőrautót, akkor talán nem jutna eszükbe gyerekeket riogatni.

Forrás: heol

Kidőlt egy vályogház fala Hevesen a Dankó utcában. Ez a bejelentés vasárnap este kilenc óra körül érkezett a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére.

Antal Erika szóvivő elmondta, a Heves Városi Tűzoltóság ment a helyszínre, ahol megállapították: mintegy öt négyzetméteren dőlt be egy ház egyik oldalfala. A területet körülzárták, a nyolctagú család nem tölthette az éjszakát a megrongálódott épületben.

Háger László, a hevesi önkormányzat beruházási és városüzemeltetési ügyintézője munkatársaival hétfő délelőtt tartott helyszíni szemlét a jelenleg lakhatatlan épületnél. Elmondta: az elsődleges információk szerint a ház önkormányzati tulajdonban van szükséglakásként funkcionál, de a benne élők valószínűsíthetően jogcím nélküli lakáshasználók. Azt még nem tudta megmondani, hogy helyreállítható-e az ingatlan, avagy le kell bontani. A család egyébként már hozzákezdett a kidőlt fal újraépítéséhez.

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Mintegy 40 ezer család sorsát nyomorítja meg a FIDESZ- kormány a trafik-pályázatok saját, ill. haveri, rokoni részre történő elbírálásával, ez Heves megyében is több ezer családot érinthet.

Mint ismert az utóbbi napokban zárult le és hirdették ki a nyerteseit az országszerte létesítendő mintegy 5200 trafik ügyében. Lázár János máris módosítani szeretné a dohányárusítása vonatkozó törvényjavaslatot, amely tucatnyi ponton változtatná a dohánytermékekre vonatkozó forgalmazási szabályokat, legfőképpen az eddigi 3-4-5 százalékos árrést kívánja 10, legújabban pedig 12 százalékra emelni.

A kiszivárgott információk szerint, amelyek arról szólnak, hogy fideszes képviselők döntöttek különböző körökben a trafikpályázatok sorsáról, ez kimeríti a hivatali visszaélés és a befolyással való üzérkedés bűncselekmény tényállását, ezért az MSZP ismeretlen tettes ellen feljelentéssel él.

A trafikok üzemeltetését országszerte, így Heves megyében is fideszes érdekeltségi körökhöz köthető személyek nyerték el, fideszes képviselők rokonai, barátai, polgármesterek, vagy országgyűlési és önkormányzati képviselők.

Az MSZP követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pályázatokat elbírálók személyét, érvénytelenítse a nyertes pályázatokat és írjon ki új tendert.

A trafikbotrány jól szemlélteti, hogy az Orbán-kormány miként jutalmazza klientúráját. Senkinek nem ismeretlen Egerben Farkas Imre Péter, Orosz László, vagy Molnárné Brinza Edit neve. A fidesz számára az emberi tulajdon csak játékszer, módszeresen lopja a kisemberek pénzét. Az utolsó egy évben ki akarják rabolni az országot.

Heves megyében 121 településen összesen 166 trafik lesz – jó néhány településen nem lesz lehetőség cigarettavásárlásra - melyben jelentős számban szerepelnek a Kormányhivatal, a megyei fideszes vezetés érdekeltségi körébe tartozó, lovassportban részt vevő, vagy akár fideszes polgármesterekhez köthető nyertes pályázatok.

2014-ben az MSZP kormányra kerülve új pályázatot fog kiírni a trafikok üzemeltetésére.

                                    Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                       Elnökségi tag                              Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                   MSZP

Reakció az MSZP április 30-ai sajtóközleményére:

Az MSZP megint a multik oldalán áll

Sajnálatos, hogy az MSZP kétségbeesett politikai hadjáratot indított azért, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet az elmúlt 20 év egyik legnagyobb politikai botrányáról. Arról a tényről, hogy kiderült, a szocialisták az „alvilággal” is képesek voltak lepaktálni, csak azért, hogy a 2010-es választásokon megtartsák hatalmukat. Amikor szocialista politikusok a trafikügyet támadják, azt elfelejtik, hogy a kormány közel 6000 családi vállalkozást kívánt helyzetbe hozni a multikkal szemben. Azt is elfelejtik, hogy eddig mindössze 200 családi vállalkozás foglalkozott csak dohányárusítással, további 500 dohány- és alkoholkereskedelemmel, a fennmaradó 39 ezer elárusítóhely pedig élelmiszer-áruház, áruházlánc vagy üzemanyagtöltő-állomás volt. Ezt csoportosította át a kormány a családi vállalkozások irányába. Persze, hogy ez sem tetszik a baloldalnak, ahogy a bankadó növelése, és a rezsicsökkentés sem tetszett nekik. Nyilvánvaló, hogy ők mindig a külföldi érdekek oldalán állnak. Az is egyértelmű, hogy a baloldal ebből akar indulatot kovácsolni, fesztültségeket kelteni és elterelni a figyelmet a saját botrányáról.

Eger, 2013. április 30.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció