Keresés: „út” (1656 találat)

Szeretett városa volt II. Rákóczi Ferencnek Eger, többször tartózkodott a település falai között.

A vár kapuit 1705. január 2-án nyitotta meg a kurucok előtt. A fejedelem februárban érkezett a városba, s itt tartózkodott június végéig. Főhadiszállása lett a püspöki székhely, ahogy ő nevezte: „az ország közepe”. A róla elnevezett úton, pénteken Habis László polgármester avatta fel II. Rákóczi Ferenc mellszobrát, majd Martonné Adler Ildikó képviselő ismertette a fejedelem egri kötődését. Kutas István bronzból készült alkotását Lengyel Gyula plébános áldotta meg.

Forrás: Heol

Egy teherautó kereke lekapott az útról Galyatető közelében a 2408. számú úton. A 25 tonna zúzalékot  szállító jármű tengelyig besüllyedt a puha padkán, csak a szalagkorlát fogta meg, nehogy becsússzon a szakadékba. Az autót két másik kamionnal biztosították, amíg a segítség megérkezett és az rakományt átpakolták egy másik kocsira.

Órákra lezárták az útszakaszt, az erre igyekvőknek akár 80-100 km-t is kerülni kellett.

Motoros ütközött személygépkocsival délután fél 3 körüli időben Eger és Kerecsend között a 25. számú főúton. Az elsődleges megállapítások szerint az Eger felé haladó 26 éves hajdúdorogi férfi motorjával átsodródott a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött a szembe közlekedő Audival. Az ütközés nagyságára jellemző, hogy az Audi jobb első kereke kiszakadt a helyéről.

A motor beszáguldott az út menti cserjésbe, a vezetője további 6-8 méterrel arrébb repült. A motorost súlyos, életveszélyes sérülésekkel, mentőhelikopter szállította el a miskolci kórházba.

A gépkocsi utasai, köztük egy gyermek, nem sérültek meg a baleset során.

Az anyagi kár jelentős. A baleset pontos okát a rendőrség vizsgálja. A helyszínelés idejére a 25-ös utat félpályán lezárták.

Hatvan mellett a 3. és a 32. számú út körforgalmánál állt meg egy hatvani nő, hogy megadja az elsőbbséget egy teherautónak, amikor beugrott mellé egy ismeretlen férfi, aki késsel az autó átadására szólította fel. A gépkocsi vezetője a kulcsokat hátrahagyva menekült ki a a kocsiból, segítséget kért a közeli benzinkútnál.

A rabló nyikorgó gumikkal száguldott el a kocsival. A rendőrség forrónyomon kezdte meg az ügy felderítését.

A feltételezett elkövető személyleírása:

-          25-30 év közötti férfi

-          180 cm magas

-          vékony, ovális, beesett arc

-          sötét szem

Szürkés-zöldes kapucnis felsőt és sötétszínű, „katonai jellegű” oldalzsebes nadrágot viselt.

A rendőrség kéri, hogy aki az esettel kapcsolatban bármilyen információval bír, az értesítse a Hatvani Rendőrkapitányságot az ismert 107-es és 112-es segélyhívó számokon, esetleg a Telefontanú vonalán a 06 80 555-111-es számon, ahol lehetőség van a bejelentő kilétének titokban tartására.

Mindenki az esőt, a viharos szelet várta Egerben, de nem viharkár lett a nap híre.

Felnémeten egy lángoló autóhoz riasztották a tűzoltókat, a volkswagen típusú mikrobuszt a tulajdonos 5 óra körül állította le az út menti hirdető táblához a munka befejeztével. Egyelőre ismeretlen okból a motortér és a műszerfal kigyulladt és hatalmas lángok csaptak fel a szakadó eső ellenére.

A tulajdonosok maguk kezdték meg a tűz oltását víz és egy poroltó segítségével, majd azt a helyszínre érkező szakemberek fejezték be. Az este 7 óra körüli esemény okára  csak a vizsgálatok után derülhet fény.

Közel 200 vaddisznó és 150 muflon él a Gyöngyössolymos mellett lévő vadaskertben. A Mátrai erdészet kezelésében lévő területet is, mint egész Magyarországot sújtja a csapadékhiányos időjárás.

A körülhatárolt területen élő állatoknak már nem tudják természetes úton megadni a folyadék igényüknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, ezért a mezőgazdaságban megtermelt, de minőségileg kifogásolható terményekkel etetik a gazdaságban élő állatokat. A dinnye azért így is csak csemegének számít, módjával kapják az állatok, de naponta még így is egy teherautónyi gyümölcs vagy kukorica kerül a vadállatok étlapjára. Mivel a környéken lévő patakok vízhozama is korlátozott, a máskor autó tengelyig érő patakban csak pang a víz, a közelben lévő ásott kútból szivattyúznak fel napi 600 liter vizet. A tartályokból folyamatos csepegtetéssel friss vizet biztosítanak, sőt még az úgynevezett tisztálkodási igényüket is megoldják dagonyák kialakításával.

Az erdőkben elszórtan megélő vadkörte és vadalma is csemegének számít, de ezért igen nagy a sorban állás. Az etetők környéke normális időjárási viszonyok mellett mindig egy nedvesebb, láposabb területet foglal magában, jelen pillanatban  már fák száradnak ki a szárazság miatt, több centiméteres porréteg fedi a talaj mélyebb rétegeit.

Valószínűleg figyelmetlenül akart átkelni Egerben a Tetemvár utcába az a két gyermek, akik közül az egyiket egy személygépkocsi elütött. Az elsődleges megállapítások szerint a kocsit vezető hölgy szabályosan közlekedett, amikor a két gyerek közül az egyik átszaladt az úttesten.

A kiérkező mentők a kiskorút elszállították vizsgálatra, információink szerint kisebb horzsolásokkal megúszta a balesetet.

A Rendőrség felhívja a közlekedők figyelmét: az iskola megkezdésével fokozottan figyeljenek a gyerekekre.

Az oktatási rendszert érintő változásokról és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséről tartottak szakmai napot múlt héten a Megyeházán.

A 90-es években a társadalmi, gazdasági változások eszmei hátterében a privatizáció, a deregularizáció és a dekoncentráció állt. Az útkeresés jegyében az állam bizonyos oktatási, egészségügyi, közigazgatási feladatokat átadott az önkormányzatoknak. Az átalakulás első évtizedében a viszonylagos pénzbőség elfedte azokat a hibákat, amelyek a 2000-es években, különösen pedig a 2008-as válság nyomán felszínre kerültek – mondta csütörtökön Egerben, a Megyeházán, a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény közös szakmai napján dr. Demeter András.

A kormányhivatal igazgatója hangsúlyozta: az állami szerepvállalás képét, a szabályozást újra kellett alkotni. Az egészségügyben ez az újrafogalmazás már megtörtént, a közigazgatásban is hasonló a tendencia. Az oktatásban ugyancsak jelentős reform zajlik: az óvodák kivételével az oktatási rendszer állami fenntartásba kerül és élesebben elválnak a kormányhivataloknál maradó oktatási igazgatási teendők, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (KIK) kerülő intézmény-fenntartási funkciók. Az átalakítással Heves megyében 150 iskola, közel 40 ezer diák és 3500 pedagógus érintett. Október 31-éig kell eldönteniük a településeknek, hogy mit szeretnének, vállalják-e az intézményeik fenntartását.

Az eseményen Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a köznevelés helyzetét ma a demográfiai csökkenés, a leromlott települési infrastruktúra, a fenntartói források szűkössége és a széttagoltság jellemzi. A teendők közé tartozik az oktatás eredményességének, hatékonyságának javítása, a kompetenciafejlesztés, az esélyegyenlőtlenség csökkentése, a szegregáció hatásainak mérséklése, az oktatás minőségének értékelése, a tárgyi feltételek javítása, a költséghatékonyság növelése és a pedagógusok szakmai helyzetének jobbítása. A járási rendszerre alapulva 198 tankerület jön létre az országban. A cél az önkormányzatok anyagi kondícióitól független, kiegyenlített színvonalú oktatás, a támogató és rugalmas adminisztráció központi irányítással, helyi alkalmazással. Tervezhetővé válnak a pedagógusok szükségletei, a továbbképzések, a fiatalok előtt pedig életpálya nyílik. – Nem hierarchikus rendszert szeretnénk, hanem közös gondolkodást – emelte ki a szeptember 1-jétől működő KIK megbízott elnöke.

Fotó: Nemes Róbert

A FIDESZ hatalmi céljai és nem a lakosság érdekei dominálnak Heves megyében a járások kialakításánál, a közigazgatás átszervezésénél, az önkormányzatok feladatainak leredukálásánál – kezdte dr. Sós Tamás a dr. Nagy Imrével közösen tartott sajtótájékoztatót pénteken Egerben.

- Folyamatos a pénzkivonás, indokolatlan mértékű államosítás, centralizáció történik. A járások a központi politikai akarat végrehajtói lesznek, politikai kinevezett vezetőkkel, a FIDESZ „kádertemetői” lesznek – fogalmazott dr. Sós Tamás.
Mint elhangzott, vannak olyan szervezeti egységek, például a Heves Megyei Múzeumi Szervezet, melynek harmadik fenntartójánál tart két év alatt. A megyei önkormányzat intézményfenntartó feladatainak felszámolása után, jelenleg az állam a „gazda”, és folyamatban van a városi önkormányzathoz való kerülés. A politikus szerint nem véletlen, hogy ilyen körülmények között két éve húzódik a szocialista kormány időszakában megítélt 1,7 milliárdos egri vári fejlesztés. Hozzátette: egységesen indokolatlan valamennyi, jól működő önkormányzati iskola államosítása.

A járásokról szólva dr. Nagy Imre, a Heves Megyei Közgyűlés MSZP Frakciójának vezetője elmondta, hogy a kormány „sikerpropagandájaként” elkönyvel járási rendszerben egy „szolgabírói” szintet kíván megvalósítani az Orbán-kormány, amely az önkormányzatiság átalakításának utolsó eleme.
- Megvalósult a centralizáció, a leépítés. Heves megyét is kiürítették, államosították a vagyont, feladatai nincsenek. Azt hangoztatták, hogy területfejlesztési feladatot kap a megye, ám az utóbbi fél évben semmilyen erre vonatkozó feladatot nem valósítottak meg.

A megyei frakcióvezető kiemelte, alapvető problémák vannak a járási rendszer kialakításával: pénzspórolás címszóval az önkormányzatoktól történik forráskivonás, csak a köztisztviselők foglalkoztatásához 10 milliárdos korrekció kellene a költségvetésben. Ebből következik, hogy legalább 10 ezer közszolgálati dolgozót bocsátanak el jövőre, hiszen 600 milliárdos jövő évi költségvetési hiány mellett, nem valósulhat meg ilyen módosítás.
- A megyénként létrehozott úgynevezett kormányablakok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen érdemi ügyeket nem tudnak elintézni az emberek, csupán útbaigazítási funkciót lát el, hogy hova, melyik hivatalhoz mehet a lakosság az aktuális ügyben. A járási hivatalok politikai szervezetek lesznek, pedig közigazgatási funkciót kellene, hogy ellássanak. Élükre politikusokat telepítenek – zárta dr. Nagy Imre.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke és Forgó Gábor, Mátraderecske polgármestere tartott sajtótájékoztatót hétfőn délután Egerben.

E hétvégén a kulturális sokszínűség jegyében nagyszabású rendezvénynek ad otthont Eger és Mátraderecske. A kétnapos vásári forgatagra Kovászna és Hargita megyéből érkeznek kézművesek, előadók, népzenész- és néptáncegyüttesek.

Szombaton három helyszínen – a várban, a megyeházán és az Eszterházy téren – várják az érdeklődőket, vasárnap pedig a derecskei Mofettánál folytatódnak a programok. Forgó Gábor, polgármester elmondta, hogy rengeteg emberre számítanak, mivel a búcsút is aznap tartják. A programokon a részvétel ingyenes.

Forrás: HEOL