Keresés: „fa” (1450 találat)

Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.

A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.

A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.

A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt.  A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:

I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.

II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.

III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak:    Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.

26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.

Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.

Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István a napokban Egerben.

Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.

Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.

A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség - hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre  válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.

(MTI)

Az idősek világnapja alkalmából ma délelőtt ünnepi rendezvénnyel és műsorral köszöntötték a szép korúakat a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban.

A rendezvényre a megye településeiről érkeztek meghívott idős emberek, akik megtöltötték a Körcsarnokot. A Farkas Ferenc Zeneiskola és a Gárdonyi Géza Színház színészeinek műsora után az 50. házassági évfordulójukat ünneplő párokat köszöntötték.

A rendezvényen Szabó Róbert a Megyei Idősügyi Tanács elnök a következőket mondta: Át kell alakítani a társadalom életkorhoz való viszonyulását, mert sajnos leértékelődött az idős kor. Harmincöt éves kor után mindenki titkolja korát és fiatalabbnak akar látszódni. Ne küzdjünk az idősödés ellen, fontos a szép korú emberek szerepe, hiszen a tudást, a bölcsességet tőlük kapjuk- emelte ki az elnök. A társadalom problémája nem az, hogy sok az idős ember, hanem az, hogy kevés gyerek születik. Sós István alpolgármester a városvezetés részéről köszöntötte az megjelenteket. Az egészségügy fejlődése, az urbanizáció, a szociális háló lehetővé teszi, hogy az emberek nagyon hosszú ideig éljenek.  Ez jó. Az idős kor megítélése megváltozott a mai világban, pedig fontos lenne, hogy számukra is kínáljon a társadalom hasznos elfoglaltságot, segítse képességük kibontakozását. Gondoskodni kell az öregekről, hisz ők ép olyan értékesek, mint bármelyikünk- fejtette ki az alpolgármester.

Forrás: Egriszín

Nagytálya községe környezettudatosabb élethez kezdett. Egy pályázaton elnyert 8,5 millió forintos pénzt komposztládák beszerzésére fordítják. A falu 200 ládát szerzett be a pályázati pénzből. Eddig 120-130 darabkomposztáló ládára jelentkeztek, de még mindig várják a falu lakóinak jelentkezését.

- A ládák kiosztását jövő hétre tervezzük, három estén pedig ismertető tréninget tartunk a komposztáló ládát igénylőknek. A komposztálás segítségével reméljük, hogy csökkenteni tudjuk a kommunális hulladék mennyiségét- mondta Lovasi Ferenc, a község polgármestere.

A pályázat megírása előtt közvélemény kutatást tartottak, amin felmérték a lakosok igényét a komposztálás iránt. A faluban élő lakosok nagymértékben támogatták a pályázatot, óriási érdeklődést mutattak a környezettudatosabb hulladékgyűjtés iránt. Hamar Andrásné, a falu egyik lakosa szerint fontos, hogy megvédjük a földünket, hiszen csak „kölcsönbe kaptuk az unokáinktól”. Szívügyének tekinti a környezetvédelmet, otthonában már több mint egy éve megtalálható egy saját készítésű komposztáló, így az elsők között jelentkezett a ládára. A polgármester úr reméli, hogy ezzel a kezdeményezésükkel példát mutathatnak, remélve, hogy más települések is követik a mintájukat.

Megújult az egri Gárdonyi Géza Színház társulata, új és a már régen ott dolgozó színészek teljes erővel első darabjuk bemutatóján dolgoznak. Blaskó Balázs igazgató elmondta, könnyen összeszokott az új csapat és az általa rendezett Káin és Ábel színdarab bemutatóján, a közönség is megbizonyosodhat erről.

A színmű Sütő András művére épült, a lázadás és elnyomás ellentéte látszódik kiéleződni az előadás során. A fiatal színészek remélik, hogy nem csak az idősebb a már a rendszerváltást megélt nézők látnak majd a színfalak mögé.

Az igazgató reméli, hogy januártól, amikor már a Kormányhivatal kezelésébe kerül a színház, nagyobb anyagi lehetőségeik lesznek de, addig is a szűkös keretekből kell szórakoztatni a közönséget.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság  és a Heves Megyei Balesetmegelőzési Bizottsága az országban egyedülálló programot indított az óvodás és kisiskolás korosztály számára. A pályázati pénzből megvalósított program célja, hogy a gyerekeket már ilyen fiatalon a biztonságos közlekedésre neveljék. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság három darab elektromos kisautót vásárolt, melyeket elsőként a Széchenyi és Deák Ferenc úti óvodások próbálhattak ki az Érsekkertben felállított KRESZ pályán.

A gyerekek részére készült kisautók kétszemélyesek, 68 kg-ig terhelhetőek és 2 órás vezetésre tervezték azokat. A járműveket biztonsági övvel is ellátták, így szoktatva a gyerekeket a biztonságos járműhasználatra.

A célunk, hogy a gyerekek olyan forgalmi szituációkat próbálhassanak ki játékos formában, amik a leggyakrabban előfordulnak. Az autók kormányozhatóak, hátrameneti funkcióval rendelkeznek, így bármilyen forgalmi szituációt képesek megoldani a gyerekek - mondta  Meggyesfalvi Tamás, a HMRFK Közlekedésrendészeti osztály vezetője.

Városunk civil szervezetei és önkéntesei segítségével szeptember 24-én 10 órától immár negyedik alkalommal tisztítják meg az Eger patak városi szakaszát. A szombati akcióhoz bárki csatlakozhat, a segíteni vágyókat 9 órakor az Érsekkertben lévő Zenepavilonnál várják.

Juhász Attila, a BV Intézet parancsnoka elmondta: a takarítási akció még 2010-ben kezdődött, abban az évben kétszer is megtisztították a patakot. A tavaly májusi „Tisztán szeretem” című kezdeményezés során 170 önkéntes segítségével közel 6 tonna szemét gyűlt össze, a szeptemberi akció során 3, a 2011 májusi takarítás alkalmával pedig 7 tonna.
A szombati napon a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkatársai is bekapcsolódnak a munkába. Az önkéntes civileket 9 órakor az Érsekkertben található zenepavilonnál várják. Arra kérnek minden segítő szándékú polgárt, hogy vigyenek magukkal a takarításhoz szükséges eszközöket. A Városgondozás Eger Kft. gumikesztyűket és zsákokat biztosít az önkéntesek számára.

Forrás: Egriszín

Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány néma tiszteletadással emlékezik meg a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatairól.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York Cityben lévő Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. (Wikipédia)

A MENSCH Nemzetközi Alapítvány és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2011. szeptember 11-én (vasárnap) 14.30–16.30 között Budapesten, a Szabadság téren megemlékezést tart a 10 évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozat, köztük 343 hősi halált halt tűzoltó emlékére.
A fenti időpontban, az említett támadás magyar idő szerinti kezdetét jelentő 14.46-kor, Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány védőruhában, a szertárak kapuiba kiálló tűzoltógépjárművek előtt, a szereken bekapcsolt sziréna nélküli kéklámpákkal 1 perces néma tiszteletadást teljesítenek az elhunytak emlékére.

Szeptember 11-én országszerte a Magyar Dal Napját ünnepelték. Idén is óriási előkészületek előzték meg Egerben a programot. Az idei rendezvény különlegesnek mondható, hiszen a szervezők speciális színpadtechnikákat alkalmaztak a látvány fokozására, mint az intelligens lámpák, illetve a Dobó téren egy óriási, 80 nm2-es színpad várta az érdeklődőket.

Tavaly Eger kiérdemelte a Magyar Dal Fővárosa címet, óriási sikert aratott a rendezvény. Idén 5 helyszínen ,több mint 20 fellépővel várták a látogatókat. Az elmúlt évi rendezvényhez képest, idén a szervezők előrelátóan az engedélyeket úgy kértek, hogy minden szabályos legyen- mondta Habis László, Eger város polgármestere.

Mészárosné Pusztai Éva, az EKMK igazgatója elmondta: rengeteg előkészítő-munka előzte meg a programot, reméli, hogy mindenki élvezte az előadásokat. A rendezvény fő célkitűzése az egri, illetve egri kötődésű előadók felvonultatása volt, mint a Kerekes Band, Kovács Kati, Első Emelet, Gajdos Zenekar. Az érdeklődők a kórusoktól, a népzenén át, a mai slágerekig többféle műfajjal találkozhattak.

Csütörtök délután sajtótájékoztató tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom. A tájékoztatót a székhelyük falán lévő falfirkák miatt kezdeményezték, ami több mint 4 hete „díszíti” az épületet. A mozgalom a sajtó segítségét kérte, ugyanis az ügyben az Evat Zrt. nem tett semmi lépést, nem történt semmi változás.

Az ismertetőn szó esett a devizahitel forinttá átváltásáról, illetve annak hátrányairól. A Jobbik Eger mozgalom elnöke, Bognár Ignác szerint fontos szembesíteni az embereket a helyzettel, a kötelezettségekkel, az árfolyam többlet kockázatával. Ezért egy aláírásgyűjtést szerveznek város szerte, ahol ezeket ismertetik az érdeklődőkkel.