Keresés: „sí” (1889 találat)

Közmunkások takarítják az erdőket

· Belföld · Gazdaság

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

Halálos baleset Kápolnánál

· Kék hírek

Újabb halálos kimenetelű baleset történt Kápolna mellett a 3-as főúton szombaton délelőtt. Egy 26 éves, friss jogosítvánnyal rendelkező gyöngyösi nő haladt autójával Gyöngyös irányából Kál felé. A Suzukiban 5 fő utazott. A sofőr feltehetően nem az útviszonyoknak megfelelően vezette a járművét, amely emiatt lesodródott az úttestről és a tetejére borulva az árokban állt meg.

A baleset során egy 52 éves nő vesztette életét, aki a hátsó ülésen, középen utazott, biztonsági öv nélkül. A szerencsétlenség során ő a hátsó ablakon kiesett a kocsiból.  Két könnyű, és egy súlyos sérültet az egri, a másik súlyos sérültet a miskolci kórházba szállították a mentősök.

A rendőrség a helyszínelés idejére a 3-as utat lezárta, itt kerülni kellett. A baleset körülményeit szakértő bevonásával vizsgálják.

Tettlegességig fajult a focimérkőzés

· Kék hírek · Sport

Bántalmazták a megyei szövetség versenybizottságának elnökét, Szelényi Jánost. A botrányos eset a Magyar Kupa Heves megyei selejtezőjének második fordulóján történt Sarudon.

Szelényi Jánost, aki nézőként vett részt a mérkőzésen, többször hangosan szidalmazták, sértő megjegyzéseket vágtak a fejéhez. Később bántalmazták is az elnököt, aki bár nem hivatalos minőségben jelent meg a mérkőzésen, csitítani próbálta a versenygazda drukkereket. Az MLSZ Szabályzata szerint jelenhette volna az esetet, jegyzőkönyvbe vehették volna a történteket. A sértett fél elmondta, nem kíván semmiféle büntetőeljárást indítani.

Az ügyben Dr. Petrovics János, Sarud polgármestere elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket, nem megengedett ez a viselkedés, bármilyen sporteseményről legyen is szó. Úgy véli, hogy a sarudi drukkerek, akik megütötték az elnököt, embertelen viselkedést tanúsítottak, megérdemelnék, hogy büntetést kapjanak a tettükért.

Dáné Zsolt, a Sarudi Sportegyesület titkára kijelentette: nagyon sajnálja a történteket, nem helyénvaló az ilyen viselkedés. Mélyen elítéli az efféle magatartást,  nem érti, hogyan fajulhatott idáig ez a békés mérkőzés .

Népszavazás: az egri vár faláról üzent az LMP

· Politika

Szerda délután a Lehet Más a Politika egri aktivistái hatalmas leplet engedtek le az egri vár oldaláról, a Dobó bástya melletti toronyból. A megyeszékhelyen eddig szokatlan akcióval az LMP által indított aláírásgyűjtési kampányra hívták fel a figyelmet.

„A falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében” – szólt az üzenet. Dobó István várkapitány híres szavaival az akció a népszavazási kezdeményezésre és aláírásgyűjtésre hívták fel a figyelmet. Az aláírásgyűjtés Egerben és Heves megyében dr. Csarnó Ákos egri önkormányzati képviselő szerint jól halad, de „még közel sem ért véget, a lepel pedig akárhol feltűnhet az országban”.

Az aláírásgyűjtés megkezdése óta eltelt több mint egy hét alatt 30 ezer aláírást sikerült összegyűjtenie az LMP-nek népszavazás-kezdeményezéséhez az általa feltett négy kérdésben - mondta el korábban Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese gödöllői sajtótájékoztatóján kedden.

Az egy hét alatt összegyűjtött 30 ezer aláírás azt mutatja, hogy jól indult a gyűjtés, de ennél is fontosabb, hogy közel 10 ezer állampolgár vállalta, maga is részt vesz az aláírások összeszedésében - közölte Karácsony Gergely a Talpra magyar! címmel megtartott sajtótájékoztatón.

"Ez azért fontos, mert ez nem egy hagyományos párt hagyományos népszavazási kezdeményezése. Nagyon bízunk az önkéntesekben, és igazából rájuk szeretnénk ezt a kampányt alapozni. Azt szeretnénk, ha valóban az állampolgárok vennék kezükbe az ország sorsát" - hangsúlyozta a politikus.Az aláírásgyűjtéssel cél az is, hogy beszélgethessenek azokkal, akiket érdekelnek a feltett kérdések. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az emberek nagyon pozitívan fogadják a kezdeményezést, és "örülnek annak, hogy lehetőségük van kifejezni sokszor meglehetősen kritikus véleményüket a kormány politikájával kapcsolatban" - fogalmazott Karácsony Gergely. A népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást április 2-ig kell összegyűjteni. A politikus hozzátette: reményeik szerint a mostani négy kérdés mellé egy ötödik is csatlakozhat, amennyiben az Alkotmánybíróság pozitívan dönt nyugdíjügyi beadványukról, hogy a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ne lehessen elvenni.

A Lehet Más a Politika március 5-én négy kérdésben kezdte meg az országos aláírásgyűjtést a 2012-es népszavazáshoz. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon, emeljék vissza az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról a korábbi 260 napra, 100 napnál hosszabb próbaidőt ne lehessen kikötni és végül a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni.

Egri Ügyek/MTI

Gumibörze: szolgáltatás a Michelin ajánlásával

· Gazdaság

Több, mint 20 év alatt a Gumibörze  tulajdonosai létrehoztak egy olyan vállalkozás rendszert, amely embereknek ad munkát és az autósok széles rétegének nyújt kiváló minőségű szolgáltatást. A felépült telepen az autómosó és -kozmetika, valamint a gyorsszerviz is megtalálható. A Michelin az elmúlt időszak kiemelkedő munkáját díjazta, amikor a 83 kritérium alapján minősített szakszervizzé választotta a céget. A vállalkozást minden évben megvizsgálják, akkor dől el, hogy a továbbiakban használhatják-e a megtisztelő címet.    

Célegyenesben a rally - közel 200 autó lesz Egerben

· Sport · Szabadidő

Lesz-nem lesz? Mégis lesz, biztos, hogy lesz: a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség és Eger városa elkötelezett az immár évek óta nagy sikerrel megrendezett Eger Rally-t illetően. A 2012-es futam előkészületeiről Habis László polgármester és Botka Endre, a MNASZ szakágvezetője tartott tájékoztatót a Városházán.

Habis László polgármester szerint a rally az egyik legizgalmasabb sport, amely az mind az embert és mind a technikát próbára teszi. A polgármester a város szerencséjének nevezte, hogy a néhány éve indult rally-bajnokság nyitófutamát Egerben rendezik meg. A verseny támogatása fontos a város számára, mert formálja a város imázsát és jelentős szerepe van a szezonnyitó események között is.

A március 30. és április 1. között esedékes viadalra 160-180 autóval érkeznek a versenyzők, a szervezők 50-60 ezer embert várnak. A verseny előkészítése 90 százalékos, minden osztály képviselteti magát az egynapos versenyen – jelentette ki az egyeztető tárgyalások után Botka Endre, a Magyar Nemzeti Autósport-szövetség ralibizottságának megbízott vezetője.
Az idei futam útvonala nem tér el a korábbitól. A szervezők megtesznek mindent, a már megszokott színvonal biztosítása érdekében.

A 2012-es Országos Rally Bajnokság 3 aszfaltos és 3 murvás futamból áll. A szezon március végén az aszfaltos Eger Rallyval veszi kezdetét. A korábban, anyagi okok miatt veszélybe került verseny megrendezéséhez Eger városa logisztikai, valamint 1,8 millió forintos anyagi támogatással is hozzájárul. A sportesemény idegenforgalmi szempontból nagy jelentőségű az idelátogatók nagy száma miatt.

A MNASZ keddi tájékoztatása szerint a szervezet elkötelezett a futam megtartása mellett és sikerült támogatót találni a rendezési költségben jelentkező mintegy harminc százalékos hiány megszüntetéséhez.

Holló Miklós/Egriügyek

Életveszély a beomló pincék miatt

· Belföld

 Leomló sziklafalak és pincebeszakadások veszélyeztetik Eger egyes területeit.  A váratlanul kialakuló helyzet főként a csapadékos időszakok után okoz gondot a városlakóknak. Egy, a Mlinkó utcában beszakadt régi pince miatt életveszélyessé vált a gyalogos közlekedés is.

2010 óta több bejelentés érkezett az önkormányzathoz a Bányakerti területrészen található sziklafal omlása miatt. Az elmúlt évek esőzései, valamint az idei hó és fagy hatására idén január elején a korábbiaknál nagyobb méretű sziklatömbök váltak le a falról. A mállási, pergési folyamatot a 2010-es esőzések, majd a 2011-es őszi csapadékok gyorsították fel.

Egy régi pince szakadt be a Mlinkó utcában, szintén januárban. A beszakadás következtében a jármű és gyalogos közlekedés életveszélyessé vált, az utcát le kellett zárni. A kialakult helyzet nemcsak a közutat veszélyezteti, hanem az utca közműveit és lakóépületeit is. A gázvezeték és vízvezeték a levegőben lóg, a csatorna a szakadási kürtő szélére került.

A helyreállítás érdekében az önkormányzat vis maior pályázatot nyújt be, mellyel a helyreállítási költségek 70 százalékára lehet pályázni, 30 százalékát pedig saját erőből kell biztosítani. A sziklafal esetében el kell távolítani a kilazult, mállott part éli sziklatömböket, ki kell vágni a lógó gyökerű fákat, cserjéket és meg kell oldani a vízelvezetést.

Mivel nem tudni pontosan, hogy hol húzódnak kisebb nagyobb üregek, egykori pincék a felszín alatt, folyamatosan fennáll annak a veszélye, hogy a lehullott csapadék fellazítja és veszélyessé teszi a talajt a városban. Az őszi csapadékos időjárást, a téli hóolvadásokat követően Egerben szinte minden évben történik két-három váratlan pincebeszakadás vagy partfalomlás.

Holló Miklós/Egri ügyek

Kevesebb a regisztrált álláskereső

· Gazdaság

Az elmúlt év januárjához képest 2,5 százalékkal csökkent az álláskeresők száma Hevesben - derül ki a Heves Megyei Munkaügyi Központ honlapján közzétett, márciusban összesített adatokból.

Eszerint 2012 januárjában 24.045 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ami a 132.400 fős aktív népesség 18,2 százaléka; 2011 januárjában 24.662 volt az állás nélküliek száma.
A munkanélküliek aránya az aktív népességen belül jelentősen alacsonyabb, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyéket is magában foglaló 24,3 százalékos regionális átlag. Jelentősen meghaladja viszont az országosan mért 14,6 százalékos szintet. Ugyanakkor a múlt év decemberéhez képest jelentősen, 3500-zal emelkedett a munkanélküliek száma; ennek az az oka, hogy a közfoglalkoztatási programok év végi kifutása után több ezren tértek vissza a munkanélküli nyilvántartásba.

Az álláskeresők több mint 50 százaléka, 12.634 fő továbbra is a szakképzetlenek közül kerül ki, ugyanakkor 1075 diplomást is nyilvántart a központ. A munkanélküliek, átlagosan 260 napja keresnek hiába foglalkoztatót - közli a munkaügyi hatóság.

(MTI)

Három disznót is elbírna a világ legerősebb spagettihídja

· Oktatás · Szabadidő

Picivel több mint 384 kilót bírt el az a tésztából készült híd, amivel az egri Sándor Péter megnyerte Kanadában a Tésztahídépítő Világbajnokságot. A Nyíregyházán repülőmérnöknek tanuló fiatalember óriási fölénnyel győzött kategóriájában, a második helyezett hídja „csak” 129 kilót bírt el.

Péter egyedüli magyarként vett részt a versenyen.
– Itthon másfél hétig készültem rá, több mint 16 ezer tésztadarabkából válogattam ki egyesével azokat, amik megfelelnek a hídépítéshez – meséli Péter. – Ezeket méretre vágtam, a ragasztáshoz megfelelő szögűre csiszoltam a szélüket, bejelöltem, hol kell összeilleszteni őket, majd eltávolítottam róluk a tésztaport. A híd talpait, a terhelőelemet is legyártottam itthon és annak a rácsos tartónak a darabkáit is előkészítettem, amivel a két boltívet összekötöttem.

Mindezt ennél is komolyabb, fél éven át tartó felkészülés előzte meg, amihez kellett az a rengeteg tapasztalat, amit Péter négyéves tésztahídépítő pályafutása alatt összegyűjtött.

– Papíron a lehető legjobb teljesítményre optimalizáltam a híd szerkezetét, laborban bevizsgáltam, melyik tészta milyen összetevőkből áll, megmértem, melyik típusú milyen terhelés alatt törik el – magyarázza.
Péter magyar termékből, Izsáki házi tésztából építette a hidat, a ragasztóanyagot a nyíregyházi Pásztor Józseftől kapta. Már napokkal a vb előtt kiutazott a kanadai Kelowna városába. A hidat darabokban vitte ki, alaposan becsomagolva, hiszen nemcsak a rázkódástól kellett védeni, hanem a hőmérséklet- és a páratartalom változásától is.

– Kanadában vasárnaptól szerda estig készítettem a hidat, napi 14-15 órát dolgoztam rajta. Csütörtökön hagytam száradni, pénteken, március 2-án volt a verseny – emlékszik. – Nagyon izgalmas volt, ahogy elkezdték terhelni, sokan szurkoltak nekem. Amikor 384 kilónál eltört, mindenki felugrott és tapsolt.

Péter nagyon örül a sikernek, de elárulja, icipicit azért csalódott. Januárban készített egy próbahidat, amit a nyíregyházi főiskolán 20 ember – köztük a rektor és a dékán – jelenlétében teszteltek. Ez 984 grammos volt és jóval többet, 466 kilót bírt el. Így, ha nem is hivatalosan, de megdöntötte e kategóriában a világcsúcsot, ami 443,58 kiló. Titokban abban reménykedett, hogy a világbajnokságon is sikerül ezt az eredményt hoznia. Persze a teljesítménye így is fantasztikus: aranyérmes lett és 1500 dollárt kapott.

Az egri fiatalember 2008 óta épít tésztahidakat. Háromszor indult a kanadai világbajnokságon és minden évben díjazott lett valamelyik kategóriában, tavaly a budapesti vb-n szerzett ezüstérmet. A mostani volt a 13. tésztahíd, amit épített. Több elismerésben részesült főiskolájától is: tavaly megkapta Az Év Hallgatói Tudományos Díjat, amit évente egy diáknak ítélnek oda, s a Tudományos Diákköri Konferencia Műszaki Szekciójának 1. helyezését is magáénak tudhatja.

A tésztahíd legfőbb paraméterei
A nehézsúlyú kategóriában indult, ahol maximum 1 kilogrammot nyomhat a híd, fesztávolsága minimum 1 méter, magassága legfeljebb 60, szélessége 13 centiméter lehet, s 5 centi széles kis útnak is át kell futnia rajta. A ragasztóanyag a híd össztömegének maximum 10 százalékát teheti ki és csak a csomóponti ragasztás megengedett.

Forrás: Heol

Tehetségesek versenye a Szilágyiban

· Oktatás

Idén is megrendezte a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Arany János Tehetséggondozó programjának országos irodalmi versenyét.

A már tizenegyedik alkalommal megszervezett versenyen három napon át méretettek meg a tanulók szóban és írásban is. Az Arany János Tehetséggondozó programban az ország 23 középiskolája vesz részt, minden megyéjéből egy-egy kiemelkedő gimnázium. A hétvégi versenyre 18 iskola diákjai érkeztek, köztük Sárospatakról és Zalaegerszegről is.
A verseny hagyományosan két részből állt, az első napon írásban adtak számot a tanulók tudásukról, melyhez Arany János Őszikék, kései korszakából kellett felkészülniük. Majd másnap egy szóbeli forduló következett, ahol tételhúzás után kellett előadni ismereteiket a zsűri előtt. A tanulóknak természetesen gazdag kulturális programokban is részük volt a hétvégén, hogy mindenképpen élményekkel térhessenek haza.

A tehetséggondozásnak egy feladata az is, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak arra, hogy megmutassák a tudásukat és megnézzék egymáshoz képest, hol tartanak. Ez újabb lendületet ad a további munkához- fogalmazott Gönczi Sándor a Szilágyi Erzsébet Gimnázium és kollégium igazgatója.

Számtalan dolog van, ami gyúrja az elménket és a személyiségünket, az irodalom az ilyen –emelte ki Tolnai József az Arany János Tehetséggondozó Iroda vezetője a megnyitón. Fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak jól gondolkodni, hogy alakuljon a magyarságtudatuk, melyhez kiváló eszköz az irodalom.

Forrás: Egriszín