Keresés: „öv” (2108 találat)

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.

Az elmúlt két év kormányzati intézkedései megmutatták milyen a Fidesz gazdaság- és társadalompolitikája. A lényege, hogy a tehetősebb réteget részesítik előnyben, a szegényebbeket pedig még inkább sújtják, a leszakadást gyorsítják és nem a felzárkózást.

Ami nagyban történik az országban, az történik kicsiben a városban is. Jól mutatja ezt, a legutóbbi közgyűlésen elfogadott a bérlakások díjairól szóló rendelet. A rendelet 2009-ben, hosszas, kiérlelt vitában alakult ki, harmadik előterjesztésre fogadta el a közgyűlés, ami mutatja, hogy minden oldal fontosnak érezte a jó rendelet megalkotását, és komolyan is vette.

Mára a rendelet előnyei kezdenek eltűnni, a folyamatos módosítások következtében.

A közgyűlés szeptemberben 4%-os lakbéremelésről döntött, amely önmagában elfogadható és méltányos, hiszen az infláció mértékénél is kisebb emelésről van szó. Azonban döntött a közgyűlés egy olyan módosításról is, amely már nem elfogadható. A szociális kedvezmények mértékét öt százalékkal csökkentett.

Mit jelent ez? A jobb jövedelmi viszonyokkal rendelkezőknek csak infláció alatt, 4%-al emelkedik a lakbérük, míg azoknak, akik szociálisan rászorultak a jövedelmi helyzetük alapján, nekik 4+5, azaz 9%-al, az infláció felett emelkedik a bérleti díjuk.

A szocialisták nem tudják elfogadni azt az igazságtalanságot, hogy a rászorulók esetében nagyobb legyen az emelés, mint a nem rászorulók esetében. Sajnos, ez már tendencia, hiszen a tavalyi évben is ugyanez történt, akkor is öt százalékkal lettek mérsékelve a szociális kedvezmények. Ez már összesen 10% az eredeti, a közgyűlés kormányzati és ellenzéki képviselőinek 2009-ben közösen elfogadott szociális kedvezményekhez képest.

A kedvezmények megnyirbálása mutatja, hogy az azt elfogadó képviselők teljesen elszakadtak a valóságtól, és fogalmuk sincs arról, hogy milyen körülmények között, mennyiből kell megélniük ezeknek az embereknek. Nem veszik figyelembe, hogy mennyi a rezsi költség, és hogy milyen élelmiszer és egyéb közszolgáltatási díjemelés történt az elmúlt években.

Kezdeményezni fogjuk, hogy állítsák vissza az eredeti kedvezmény mértékeket a szociális bérlakások esetében.

Pál György

Mszp Eger, önkormányzati képviselő

Szombaton találták meg családi házában azt az idős nénit, akit Kisnánán csak Boltos Mari néniként emlegettek.
Jószívű, szeretetre méltó volt az idős hölgy az ott lakók szerint, talán emiatt történhetett a tragédia is.
Az itt élők nem emlékeznek hasonló eseményre több évtizedre visszamenőleg sem, összetartó, egymásra figyelő népek élnek ebben a kis faluban, tudtuk meg az egyik szomszédtól.

Szívesen segítenek egymásnak , figyelnek az idősekre, ezért is tűnt fel, hogy az egyedül élő néni nem mozdult ki a házából előző este óta.
A faluban terjengő hírek szerint a nénit brutális kegyetlenséggel ölték meg, talán az előző nap eladott hűtőláda 20 ezer forintnyi áráért. Gyilkosság vagy rablótámadás,  ezt találgatja a falu. Egy internetes sajtóoldal már tudni véli azt is, hogy elfogtak 3 huszonéves férfit, akik gyanúsíthatók a tett elkövetésével. A nyomozás részleteiről csak annyit tudhattunk meg , folyamatban van nagy erőkkel dolgoznak ügyön.

A gyaloglás világnapja alkalmából rendeztek flashmobot Egerben. A szervezők a világnap apropóján szeretnék népszerűsíteni az egészséges életmódot, az egészségmegőrzést.

Dr. Fritz Péter, a Közép-Kelet-Európai Rekreációs Társaság alelnöke, egyben a program szervezője elmondta: szerették volna megmozgatni Egert. Úgy vélték, hogy a világnap megfelelő alkalom arra, hogy minél több embert rávegyenek a rendszeres testmozgásra.

A Dobó térről induló gyalogláson a kezdetekkor közel hatvanan vettek részt, a séta végére azonban több mint százan sétáltak az egészségért. A 20 perces séta a Dobó térről indult, a piacot, a Széchenyi utcán, illetve a Líceumot érintve érkeztek vissza a kiindulási pontra.

A Társaság harmadik flashmobját tartotta Egerben, a jövő héten Szegeden rendeznek hasonló programot.

Egy korábbi gyilkossági ügy lehetett az oka a péntek éjszakai tömegverekedésnek Ózdon. A városban található szórakozóhelyen két társaság tagjai szólalkoztak össze, egy 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Az Ózdi Rendőrkapitányság garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két férfival szemben.

Súlyosan bántalmaztak és megsebesítettek egy 16 éves arlói fiút Ózdon. A péntek éjszaka történt eset egy ismert ózdi szórakozóhelyen történt, ahova a fiatalok évek óta jártak. Péntek éjszaka egy iskola rendezvénynek adott helyet a szórakozóhely, ahol két társaság tagjai verekedtek össze. A 30 év körüli arlói férfiak először csak lökdösték a fiatal fiút és barátnőjét, majd sörösüveggel fejen vágták, rugdosták a fiút, később pedig a törött üveggel sebesítették meg a földön lévő fiatalember karját.

A 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállították az ózdi kórházba, aki az elsődleges vizsgálatok alapján 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A támadók elmenekültek a helyszínről, őket az adatgyűjtés után előállították az ózdi rendőrök.

A szórakozóhely tulajdonosa elmondta: péntekenként zárva tartanak, ilyenkor különböző rendezvényeknek  ad helyet  az épület. A tömegverekedés is egy ilyen programon történt. Elmondása szerint az eddigi 22 éves működése alatt nem történtek ilyen események.

Az Ózdon történt eset azonban nem csupán egy éjszakai verekedés volt. Sokkal régebbre húzódik a történet. Egy korábbi, 3 évvel ezelőtt, arlói gyilkosság szolgált a verekedés alapjául. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban rettegnek a lakók, mindenki félve beszélt a 3 évvel ezelőtti családi botrányokról. Évekkel ezelőtt a falut is megrázta az a gyilkosság, amelyet egy ott lakó család tagja követett el.

A lakosok félve osztották meg az ottani szabályokat: Arlót két részre osztva, 1-1 család „uralkodik” a részeken. Az ottani felfogás szerint, ha a másik részről átlépnek a lakosok, meg kell büntetni azokat. A korábbi gyilkosság is egy hasonló probléma miatt történt. A gyilkost azóta elítélték, a családok tagjai azonban nem nyugodnak. Sokan arról számoltak be, hogy nem egyedi eset volt az ózdi tömegverekedés, minden évben történnek ehhez hasonlók.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai szerdán házkutatást tartottak két, Eger külterületén lévő hétvégi házban.

A helyszíni szemle során egy kender ültetvényt találtak, amely részben már leszüretelt állapotban volt. Az épületekben további, összesen kb. 800 gr kábítószergyanús zöld növényi származékot foglaltak le a rendőrök.

A helyszínről öt, a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személyt állítottak elő, közülük három fővel szemben visszaélés kábítószerrel elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya.

Könnyű sérüléseket szenvedett az a 18 éves fiatal nő, akit hétfőn délután bántalmaztak Verpeléten. Mint Soltész Bálint, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta: a lány Verpelét egyik utcájában sétált, amikor négy személy – akikkel az előző napon szóváltásba keveredett – megütötte, megrugdosta.

Az Egri Rendőrkapitányság csoportos garázdaság elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást; rövid idő alatt előállították a feltételezett elkövetőket, két felnőtt, egy fiatal és egy gyermekkorú személyt.

Forrás: Heol

  A tömeg célja, hogy felhívja a figyelmet a rákszűréseken való részvétel és az önvizsgálat fontosságára.

A mellrák megelőzésére, időben való felismerésére, valamint a szűrővizsgálatokon való részvétel fontosságára kívánták felhívni az emberek figyelmét a rózsaszín szalagos séta résztvevői kedden Egerben. Délután a Bartakovics Béla Közösségi Házban a témával kapcsolatos előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők, majd a Szemiramisz virágai hastánccsoport tartott bemutatót.A résztvevők ezt követően, mintegy kétszázan vonultak lufikkal a kezükben a megyeszékhely belvárosában. A figyelemfelkeltő, mozgósító sétához többen is csatlakoztak a járókelők közül.

Forrás: Heol

Fotó: Ötvös Imre

Az egri LMP szerint szükség lenne Egerben bolhapiacokra és helyi termelői piacokra egyaránt. Úgy látják, hogy a városvezetés halogatja a piacok ügyét. Indokaik szerint a szegénység elleni küzdelem és az ökológia szempontok a legfontosabbak. Az alábbiakban sajtóközleményüket olvashatják.

"A jelenlegi városvezetés sajnos régóta nem foglalkozik érdemben azzal, hogy Egerben akár bolhapiacok, akár termelői piacok működhessenek, pedig a városban sokan szeretnék látogatni e piacokat. Érthetetlen az ellenkezés és a halogatás akkor, amikor felsőbb szinteken megszorításokról, hiányról beszélnek, az országban szétnézve pedig egyre nagyobb szegénységet tapasztalunk. Ilyenkor lenne helye igazán a takarékoskodásnak, az öngondoskodásnak és nem hátráltatni, ellenezni kellene a törekvéseket, hanem ezek élére állni! A kevés érdemi lépés mellett rengeteg álérvet és mellébeszélést hallottunk a megvalósítás lehetőségeiről, így tisztán látszik, hogy a város a legfontosabb célokat nem veszi figyelembe, és mellőzi a munkahelyteremtés és a bevételnövelés céljait is.

A termelői piacok nagy előnye, hogy olyan termékek kerülnek a pultokra, amelyek nem mennek keresztül multik, nagy üzletláncok kezén, hiszen helyben termesztettek, így azon túl, hogy a helyi termelő munkája többet ér, még a termékre költött pénz is „itthon” marad. A bolhapiacok előnye, hogy a használt, de még jó minőségű tárgyak új gazdára találhatnak jóval olcsóbban, mintha egy üzletben kellene költeni rájuk.

Az LMP továbbra is fenntartja azon véleményét, hogy a döntések halogatása szembemegy a város lakóinak véleményével és úgy véljük, hogy a városvezetés csendben lemondott a piacok megvalósításáról. Kérjük, hogy a városvezetés haladéktalanul vizsgálja felül korábbi álláspontját, illetve gyorsítsa fel a piacok megvalósítást. Szerintünk el kell dönteni végre, hogy a megfelelően szabályozott keretek között működő helyi termelői piacokat és a bolhapiacokat támogatja-e az önkormányzati többség Egerben vagy pedig nagyvonalúan ezeket a lehetőségeket is eldobja.

Eger, 2012. október 7.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok"

Eger immár két „Jó Minősítésű“ fesztivált tudhat magáénak közölte Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza vezetője.

Az új koncepció szerint megrendezett Történelmi Vigasságok - Múlt a mában c. rendezvényt a Magyar Fesztiválszövetség Szakmai Intéző Bizottsága minősítette a nyáron. A minősítési rendszer 22 szempont alapján pontozza a teljesítést. Vizsgálják többek között a rendezvény egyediségét, programszerkezetét, a kommunikációt, a nemzeti értéket, technikai lebonyolítást stb.

Az összegzésben a rendezvény legnagyobb erősségének az új koncepciót, a programszerkezet, illetve a fellépők színvonalát és a marketingmunkát jelölte meg a bizottság.

A jövőre nézve leginkább szükséges elemeknek a több helyszínt, a helyi erők nagyobb mértékű bevonását és a nagyobb anyagi ráfordítást emelte ki. A Művészetek Háza ezzel a teljesítményével tovább erősíti az Eger, a Kultúra Magyar Városa státuszt.

Egri Ügyek információ