Keresés: „szél” (1189 találat)

  Elkezdődött a csaknem három évtizedes Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat Egerszalókon. Évről évre több fiatal érkezik itthonról és külföldről egyaránt.

Az egerszalóki templomkertben már szerda délután rengeteg sátor állt, szólt a zene, a füvön, a kőkerítéseken üldögélve mindenütt fiatalok beszélgettek. Pedig még éppenhogy csak elkezdődött az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat, amit immár 28. alkalommal tartanak, vasárnapig. Az ország minden pontjáról, de külföldről is érkeztek és érkeznek résztvevők. Egyöntetűen azt állítják, aki egyszer járt itt, visszakívánkozik a következő években is.

– Mi Szlovákiából, Érsekújvárról jöttünk egy húszfős csoporttal, többen már tavaly is itt voltunk, és nagyon jól éreztük magunkat – mondja Puss Anikó, Soós Éva és Kassa Veronika. – Leginkább a kiscsoportos foglalkozások tetszenek, de az egész rendezvény hangulata megfogott bennünket. Nagyszerű lehetőség a feltöltődésre, a lelki elmélyülésre. Nálunk a szlovák fiataloknak sok hasonló rendezvényt szerveznek, de a magyaroknak is vannak ilyen összejöveteleik.

Időközben megérkezik a rendezvény egyik fő kezdeményezője, Kerényi Lajos atya. Beszélget, interjút ad, majd korát meghazudtoló frissességgel letelepszik a fűre, a fiatalok közé. És közben folyamatosan mosolyog, mosolyog és mosolyog.
– Annak idején, 28 éve nagy teret kapott az ateizmus. Azt mondtuk, Uram, ez így nem mehet tovább – emlékszik vissza a kezdetekre Lajos atya. – Igenis fölkelhetünk a hit nélküli világból. Tennünk kellett valamit, nagy feladat várt ránk. Ez az ébredés időszaka.

Lajos atya azt mondja, fáradságos munkájuk meghozta az eredményt, egyre több a hívő fiatal, bár még mindig kevesen vannak. Mindenesetre biztató, hogy évről évre többen jönnek az egerszalóki összejövetelre. A rendezvényen azonban nem csupán a lelkigyakorlatok, az előadások, a szentmisék, a koncertek várják a fiatalokat, hanem a társaság is. Hiszen ahol sok, hasonló érdeklődési körű ember gyűlik össze, ott csak jó lehet a hangulat.

Forrás: Heol

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Öt ország fiatal képzőművészeinek tárlata nyílt meg ma délután, a Forrás Galériában. Az V. Kárpát Gyermek és Ifjúsági Grafikai Biennále öt éves történetének válogatott kiállítását Homa János Eger MJV Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg.

A tíz évvel ezelőtt, öt országban indított Kárpát Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennálé idei anyagából januárban rendeztek kiállítást a Forrásban, amelyen a díjazottak között egriekkel is találkozhattunk: Suha Géza, Madaras Márton, Hlavák Éva, Bécsi Terézia és a legifjabb Juhász Dávid műveit is láthatta a közönség. A lengyel, ukrán, szlovák és magyar csoportot először egészítette ki a romániai Nagyvárad közössége a tehetséggondozó programban.
A hagyományok szerint minden ország száz alkotással nevezhet, ebből választotta ki a zsűri a legjobbakat.

A Biennálé alapötlete a przemysli Kulturális Központban fogant meg. A jövőbe mutató gondolat szándékával, szlovák partnerükkel indították útjára a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító pályázatot.
A kezdeményezők hamar partnerre találtak Egerben, a Bartakovics Béla Művelődési Központban, s az intézmény bevonta erdélyi partnerét a Hargita Megyei Kulturális Központot. A przemysliek a határon átlépve az ukrajnai Lvov részvételének elérésével tették teljessé a kört, így mára a grafikai biennálé, a Kárpát koszorúra fonódott öt ország e régió legjelentősebb tehetséggondozó vizuális programjává fejlődött.
A művészeti program célkitűzéseivel egyenrangú a biennálé másik alapgondolata, hogy a személyes kapcsolatok megteremtésével erősítse a jövő generációban a kölcsönös kíváncsiságot és tiszteletet egymás értékei iránt.

A grafika alkalmas a sajátos gyermeki látásmód a tér és idő viszonyának eredeti formában való feltárására. A rajzoló gyerek reményteljes ártatlansága tartja bennünk azt az optimizmust, amire óriási szüksége van minden embernek. A képeken rácsodálkozhatunk erre a különös, mindenkiben ott rejtőző világra, amelynek sajátja a jót, a rosszat, a belső szépséget és rútságot felismerő képesség.
A sötétet felismerve a gonoszt eltaszítja magától, ez a világlátás teljesül ki az érdek nélküli, a lélek ápolását szolgáló, segítő alkotófolyamatban. A biennále alkotásait bemutató kiállításon, ahol öt nemzet fiai gazdag és általános érvényű, sőt filozófiai mélységű üzenetei sorakoznak, ez a szellem látható. A grafikák beszélnek arról, hogyan látnak és láttatnak, gyermekeink, fiataljaink a 21. század elején.

Forrás: Egriszín

A várakozásokon felül teljesítenek a Heves megyei véradók, így nem fenyeget az a veszély, hogy vérhiány alakuljon ki.

Cáfolta a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója azt a hírt, mely szerint annyira megcsappant volna a vérkészlet, hogy kezd vérhiány kialakulni az országban, s ez többek között Heves megyét is érintené. Mint mondta, szűkebb hazánkban mindennek éppen az ellenkezője igaz.

– Jelenleg jó a helyzet, 7 ezer 600 egység a vérkészlet országos átlaga – tájékoztatott Gortva József. – Heves megyében szerencsére továbbra is aktívak a véradók, éves szinten 106 százalékot teljesítettek. A múlt héten pedig az országos átlaghoz képest jóval több vért adtak, 120 százalékos volt a teljesítésük.

Forrás: Heol

A történelmi vigasságok és Eger idegenforgalmával kapcsolatos, csütörtökön tartott sajtótájékoztatón a szervezők beszámoltak a Debrecen várossal történő együttműködésről, mely során a Virágkarnevál néhány kocsija Egerben is látható lesz.

Orosz Ibolya, Eger MJV Idegenforgalmi és Marketing Bizottságának elnöke beszédében elmondta, hogy céljuk megvalósítani a vonzó európai kép megszilárdítását. Az idegenforgalom csökkenéséről statisztikákban adott hírt. Felméréseik szerint a külföldiek több éjszakát tartózkodnak nálunk, mint honfitársaink, amin változtatni szeretnének széles körű programok szervezésével. Hozzátette, hogy a helyi lakosokra is számítanak, hiszen a rendezvények bázisát ők adják. Ezt segítve idén a Dobó téren tartandó Középkori Piactér megtekintése ingyenes lesz a korábbi évekkel ellentétben.

A Dobó téri piactér idén is remélhető hangulatát Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza Eger N. K. K. Kft. ügyvezető igazgatója ecsetelte. A belváros történelmi hatását középkori ruhába öltözött, több mint tíz egyesület tagjai biztosítják majd, akik hagyományőrző és harcászati bemutatókat is fognak tartani. Az idei újdonság az egész napos zenei programok utáni nagyszínházi előadások lesznek. Közülük is kiemelte Boccaccio Dekameronját, az Irish Dance és Catherine Gallagher tánc-showját, a Pannon Várszínház előadását és Sass Sylvia koncertjét a Minorita templomban, amely az egyetlen fizetős program.

Bódor Edit, a debreceni Főnix Rendezvényszervező Kht. kulturális menedzsere arról számolt be, hogy alig egy hét múlva Debrecen városa Egerbe látogat, elhozva a virágkarnevál hangulatát. Látható lesz néhány kocsi díszítése, építése és lebontása, mely izgalmas látványnak ígérkezik. Az együttműködés majd tovább erősíti a két város közötti kulturális kapcsolatot, segítve egymás munkáját az országos nyilvánosság terén.

Tizenötödik alkalommal rendezik meg a Végvári Vigasságokat, melyről Dr. Veres Gábor, a Dobó István Vármúzeum igazgatója  tartott előadást. Hangsúlyozta a Dobó téren felállított Középkori Piactérrel való együttműködést, mely segíti a pályázati források megszerzését. A hétköznapi műsorokat elsősorban a családosoknak ajánlja a várban. A programok közül fontosnak vélte megemlíteni a már országos szintűvé vált rangos íjászversenyt, a sportegyesület szervezésében pedig a Magyarországon egyedülálló bástyamászó versenyt, amelyet idén egy új szerkezet segítségével nehezíteni fognak a rutinos hegymászóknak.

Forrás: egriszín

Rendkívül közgyűlés összehívását kezdeményezi Bányász Róbert néhány képviselőtársával az Ifjúsági Ház körül kialakult helyzet kapcsán. A képviselők nem tarják helyesnek a belváros szívében található épület funkcióváltását.

Az Ifjúsági Ház épületéhez tartozó Egri Est Caféban Bányász Róbert és Deák Boldizsár önkormányzati képviselők beszéltek ma kora este arról, hogy annak ellenére, hogy elismerik a Kepes-hagyaték értékét, nem tartják helyesnek, hogy az egész Ifjúsági Házat bérleti jogát átadja az önkormányzat a miskolci székhelyű Alapítvány a Komplex Kultúra Kutatásáért nevű szervezetnek.
Bányász Róbert szerint azon a közgyűlésen, ahol az Ifjúsági Ház ügyét tárgyalták, megtévesztő előterjesztés miatt szavaztak többen igennel. Elmondása alapján a képviselők azt az ígéretet kapták, hogy a ház funkciója részben megmarad, csak kiegészül a Kepes-hagyatékkal és az ehhez kapcsolódó programokkal.
A rendkívüli közgyűlésen szeretnék elérni, hogy az intézmény maradjon az ifjúságé, és a város ne herdálja el az értékes ingatlant. A képviselők felvetették annak a lehetőségét is, hogy az Ifjúsági Ház egy tudatos spekuláció áldozata, és hogy minden bizonnyal az önkormányzat által megítélt 15 éves bérleti időszak még növekedni is fog.
Deák Boldizsár szerint az épület felújítására az önkormányzat is ugyanúgy pályázhatott volna, mint az alapítvány, hiszen az 50 milliós önrészt a város is ki tudta volna fizetni.

Forrás: Egriszín

Szeleczki János alpolgármester irodájában fogadta Simon Ágnest és Hrenkó Ivettet, akik kiváló eredményeket produkáltak a magyar tájfutó bajnokságon. A lányok edzője, dr. Nagy Árpád szerint fontos céljuk egyben tartani a csapatot, amely ha sikerül, akár egy évtizedre is meghatározhatja az egri sportéletet.

A legutóbbi magyar tájfutó bajnokságon a címvédő Simon Ágnes, Hrenkó Ivett és a szlovák csapattag, Jana Macinska bebizonyították, hogy még a férfiaknál is eredményesebbek. Újabb arannyal tértek vissza, ezzel is gazdagítva városunkat. A jeles alkalomból Szeleczki János kedd délelőtt fogadta a bajnokhölgyeket és edzőiket. Beszédében kiemelte, hogy nagyon büszke az elért sikerekre, és hogy úgy tűnik, Egerben egyre népszerűbb ez a sportág. Az önkormányzat további támogatásáról bíztatta az Egri Testedző Club képviselőit, hangsúlyozva a klub teljes rendezettségét, amely kiváló alap az aranyérmek szerzésére. Hozzátette, hogy fontos a sport bázisának kiszélesítése.

Simon Ágnes, aki a téli sportok közül sítájfutásban is jeleskedik, megmutatta, hogy a nyári 37 fokos hőséggel szemben is képes győzelmet aratni. A találkozón említette, hogy a jelenlegi csapat már 2007 óta fennáll, azóta is töretlenül igyekeznek a legjobb helyezésekre. Tavaly már elhoztak egy arany-, és egy bronzérmet, amelyet idén meg is védtek. Elmondta, hogy amire mégis a legbüszkébb, az a tizenhárom perc előnyük volt a többiekkel szemben. A csapat másik tagja, Hrenkó Ivett arról beszélt, hogy kisebb térdsérülése ellenére is nagyon jól le tudta futni a hat kilométeres távot.

Honfi László, a Magyar Egyetemi- Főiskolai Sportszövetség alelnöke egrikumnak nevezte a tájfutók sorra nyert bajnoki címeit. Hangsúlyozta, hogy az eredmények múlandók, ezért szükségesek az ily módon történő ünneplések.

Dr. Nagy Árpád, a lányok edzője azt nyilatkozta, hogy ezzel a találkozással az volt a céljuk, hogy a férfi teljesítmények mellett a nőit is figyelemmel méltassák. Hasonló sikereket remél a csapattól az őszi bajnokságon, amely a klub által kerül majd megrendezésre. Egyedülálló dolognak mondta a tényt, miszerint ők öt emberüket küldhetik ki az idei főiskolás vb-re, szemben a nagyobb tájfutó és infrastruktúrával rendelkező városokkal szemben, akiknek ez ilyenkor problémát szokott okozni. Zárásként az edzői utánpótlásról beszélt az alpolgármesternek, megemlítve, hogy szakmailag jelentős erő lenne a csapattagok letelepülése Egerben, amely akár egy évtizedre is meghatározná az egri sportéletet.

Forrás: Egriszín

Úgy tűnik, hogy az előzetes borúlátás ellenére a nyár közepére az időjárás is megemberelte magát, amivel a kulturális aktivitás is együtt jár hazánkban. A 25 fokos balatoni vízhőmérséklet mellett nem lehet nem észre venni, hogy elkezdődött a fesztiválszezon.

Egymást érik a fesztiválok hazánkban. Nem túlzás azt állítani, hogy a fesztiválok országa lettünk, hiszen nemcsak a nagyobb városok, de kisebb települések is fesztiválokat, mulatságokat rendezve elevenítik fel hagyományaikat és csábítják a turistákat. Az a település egy kicsit is ad magára, előáll valami helyi különlegességgel. Így örülhetünk a szomolyai Cseresznyefesztiválnak, az Anna-napi Síkfőkúti Tófesztiválnak  a Bogácsi Nemzetközi Dalostalálkozónak és a Zsóry Fesztiválnak a környéken, vagy a Borsodnádasdi Molnárkalács Fesztiválnak, de olyanoknak is, mint például a Csorvási Búzafesztivál, a Mernyei Krumplis Fesztivál, a békéscsabai Borjúréti Össznépi Fesztivál, a Tiszazugi Zenei Fesztivál, a zalakarosi Kannavirág-fesztivál, a Sör-Fürdő Fesztivál Kiskunmajsán, a Faünnep Csoda-Fa-Falván és még hosszan lehetne sorolni a számtalan bor-, gombóc-, derelye-, palacsinta-, gulyás- halászlé és egyéb gasztronómiai rendezvényt, a több évtizedes múltra visszatekintő megszámlálhatatlan sörfesztiválról nem is beszélve.
A fesztiválok egyik típusa a gasztronómia körül forog, amelyeken bor- és ételkülönlegességeket kínálnak a látogatóknak, Eger ezek között előkelő helyen áll.
A másik nagy csoportba a hagyományőrző rendezvények, a népművészet és folklór tartoznak, erre jó példa az egri Történelmi Vigasságok, és az ország számos területén a történelmi emlékhelyekhez, műemlékekhez, várakhoz valamint a néphagyományhoz, ünnepkörökhöz kapcsolódó fesztiválok, mint az Mesterségek Ünnepe a Budai Várban, vagy a Mediterrán Tenkesalja Fesztivál Siklóson.
Nem maradhat ki a sport sem a fesztiválok sorából, mint a Kunszentmiklósi Fogathajtó Verseny, a Szilvásváradi Lovas Napok, a Budapesti Sportfesztivál a Városligetben, Balaton Beach Tour Sportfesztivál, a Foci és Sportfesztivál Répcelakon és az Országos Női Sportfesztivál a Népligetben.
Az összművészeti fesztiválok nagy csoportjába tartoznak az ünnepi játékok, a zenei találkozók, színpadi produkciók amelyek közül érdemes megemlíteni a "Szárnyas Sárkány" Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivált Nyírbátorban, aVeszprémi Utcazene Fesztivált, a Balatonfüredi Művészeti Fesztivált, a szombathelyi AGORA Fesztivált, a Homokháti Sokadalom 10 napos rendezvénysorozatát és a Szentjakabi Nyári Estéket.

A nyár a motoros találkozók időszaka is, környékünkön Sirok érdekelt immár 11. alkalommal. Emellett több tucatból válogathatnak a motoros rockerek országszerte. A zenés bulikra vágyók számára lesz Nemzetközi Kamionos Country Találkozó Szeged-Sziksósfürdőn és Siófolk Fesztivál, valamint Nagy countryfesztivál a Balatonnál.
31 éves múltra tekint vissza a Diósgyőri Kaláka Fesztivál, régió legnagyobb zenei eseménye, és a 20 éves Művészetek Völgye a Dunántúlon. Meg kell említeni a paksi Gasztroblues Fesztivált, mely a bor és a zene világának különlegességeire alapoz.

A leghíresebbek az ország legjei, amelyekre hazánk minden pontjáról és határainkon túlról is özönlenek a fiatalok. Kihagyhatatlan a soproni Volt, a Hegyalja, a mára nemzetközi hírnévvel bíró Balaton Sound, az EFOTT, melyet az idén július 13-tól 18-ig Orfűn rendeznek, valamint a megalomán őrület a Sziget Fesztivál.
A hazai könnyűzenei élet legjavát felvonultató fesztiválok világsztárokkal is bőségesen szolgálnak, így a június 30-tól július 3-ig tartó Volt Fesztiválon a magyar rocklegendák  mellett Billy Idol, Tiga, Andy C & MC GQ, a Parov Stelar Band és az Air is fellép.
A Július 8 és 11 között Zamárdiban rendezett Balaton Sound idei vendégei a  PET SHOP BOYS, a CHEMICAL BROTHERS, DAVID GUETTA, és a JAMIROQUAI lesznek.
Az orfűi EFOTT-on sem lazsálnak, Korda Györgytől a Tankcsapdáig szinte mindenki színpadra áll.
Közép-Európa egyik legnagyobb bulija a Sziget, a nagy számok fesztiválja, olyan szuperprodukciókkal rukkol elő idén, mint a Madness, a Faithless, a Thirty Seconds to Mars, az Iron Maiden, a Muse, valamint a hazai és nemzetközi pop rock és világzene legnagyobbjai.
Mindez csak válogatás a fantasztikus kínálatból, mely könnyedén felkorbácsolja a vágyakat. A vágyaknak persze a gazdasági válság tépázta pénztárca szab határt, meg a meglehetősen drága utazási költségek.

A bor városa Eger a nagy fesztiválokat nézve egyelőre nem tartozik bele az országos vérkeringésbe, legalábbis ami a szórakoztató kortárs művészetet illeti. Elsősorban hagyományőrző rendezvényekkel és a borkultúrával van jelen a fesztiválkínálatban. Ilyen az idén 35 éves Agria Nyári Játékok, ami július 2-től augusztus 31-ig tart.
Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér ünnepét július 9 és 11 között, amelyen a város világhírű bora mellé a helyi vendéglők kínálják az ínyencfalatokat. Mindehhez jazz és népzenei előadások kapcsolódnak.
Kétségtelen, hogy a leglátványosabb attrakciót a július 15-től 25-ig tartó Történelmi Vigasságok programsorozat jelenti, a történelmi belvárosban. Az eseménysorozat része a históriás időket felelevenítő Végvári Vigasságok és a Középkori Piactér, mely évszázadokon átívelő időutazásra csábítja a kicsiket és nagyokat egyaránt.
Egy-egy estére is elmerülhetünk a melódiák és a borok világába, ezt kínálja a július elején rendezendő Strauss est a Kis Dobó téren, valamint Sass Szilvia koncertje a július 16-án, a Minorita Templomban. Augusztusban randevúzhatunk még a Strandfesztiválon, az Egri Leánykák Éjszakáján a Város alatt, de ámuldozhatunk a Civil Csillagok elnevezésű történelmi hagyományőrző fesztiválon a várban.
A Dobó tér ad otthont a Bormustrát és a 22. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozót magába foglaló eseménynek, az augusztus 19 és 22. közötti hétvégén, amit az Egri Népzenei Gála követ egy héttel később.
Csak a kínálatot olvasva is beleszédülünk a kulturális kavalkádba, ha valaki esetleg túléli a nyarat fantasztikus élményanyaggal vághat neki a dolgos hétköznapoknak, ám azt ígéri a város, hogy az ősz sem lesz kíméletes.
Szeptemberben várható az Eger Ünnepe, a Szüreti mulatság, októberben az Egri Vár Napja, valamint a Szépasszonyvölgyi Disznótoros, amit novemberben az V. Palóc Gála és a Márton Napi Mulatság követ. A téli ünnepkört és a Bor Évét az Egri Advent, a Szent János Napi Borszentelés és X. Egri Borszalon teszi teljessé.
a kortárs művészet kedvelőit az „artAlom” fesztivál várja szeptember 27 és 29 között a Kis Zsinagógában.
Senki sem pihenhet a nyáron, kalandra fel!

Forrás: Egriszín

Vallomásuk megváltoztatására akarták fenyegetéssel rábírni két uzsorás áldozatait a gyanúsítottak hozzátartozói. Egyikük az egyenruhásokat sem kímélte.

Megfenyegették a rendőröket is

Rettegésben tartotta Tarnabodot az a két férfi, akiket május elején fogtak el kommandósok. A testvérpár tagjai 10-50 ezer forintos kölcsönöket adtak a helyieknek, ám elképesztő kamatokat követeltek ezek után. A férfiak az uzsora bűncselekményekből tartották fenn magukat, illetve családjukat, s ezzel súlyos nélkülözésnek tették ki azokat a helyi, illetve környékbeli embereket, akik efféle kölcsönügylet kapcsán kerültek kapcsolatba velük. A két férfi ellen - akik jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak - a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya folytat eljárást. Ennek során különféle eljárásokat indítottak, s azt is tervezték, hogy szembesítik a sértetteket és a gyanúsítottakat.

Ennek időpontja minden érintett számára ismert volt, hiszen be kellett idézni őket. Előző nap azonban több sértettet is atrocitás ért: az utcán, vagy éppen a lakásuk udvarán a májusban elfogott elkövetők közeli hozzátartozói arra próbálták rávenni őket, hogy úgy változtassanak a vallomásukon, hogy az a testvérpár számára kedvező legyen. Ennek érdekében megfélemlítették őket, s még az életveszélyes fenyegetéstől sem riadtak vissza - ismertette az ügy újabb fejleményeit dr. Sasi Csaba r. alezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. Hozzátette: a sértettek és a rendőrség jó együttműködését mutatja, hogy a megfenyegetettek továbbra is fenntartották a vallomásukat, s beszámoltak az őket ért atrocitásról.

Az utóbbiak ügyében hatáskörrel rendelkező Egri Nyomozó Ügyészséget (ENYÜ) is értesítették a rendőrök.
- A tanúk fenyegetése, zsarolása miatt az elfogásuk mellett döntöttünk, ami szinte zökkenőmentesen, a társszervek példás együttműködésével zajlott le - mondta dr. Hajdú Tamás, az ENYÜ vezetője, aki - lévén, hogy veszélyes bűnözőkről, illetve hozzátartozóikról van szó - törvényes, ugyanakkor kemény, demonstratív fellépést kért a rendőröktől. Hozzátette: a rendőröket gyakran éri az a vád, hogy rasszista módon járnak el, ugyanakkor a mostani ügy is ennek ellenkezőjét bizonyítja. A gyanúsítottak és a sértettek ugyanannak a kisebbségnek a tagjai, s utóbbiak megkapták azt a segítséget a rendőrségtől, amely bármely állampolgárt megillet.

Mint dr. Hajdú Tamás fogalmazott, „Tarnabodot tisztességesen megszállták a rendőrök” kedden hajnalban. Az ENYÜ hivatalos eljárás akadályozása, hivatalos személy elleni erőszak és hamis tanúzásra felhívás miatt indított eljárást.

A kedd hajnali akció során eredetileg három férfi (két felnőtt és egy fiatalkorú) elfogását tervezték, végül azonban még egy asszonnyal is kiegészült a sor.
- Egy nő életveszélyesen megfenyegette az intézkedő rendőröket, illetve azok családjait, így őt is elfogtuk - szolgált részletekkel dr. Sasi Csaba. A négy tarnabodi lakos ellen az ENYÜ folytat eljárást, gyanúsítotti kihallgatásuk még a délutáni sajtótájékoztató idején is zajlott. Őrizetbe vették őket, s kezdeményezték előzetes letartóztatásukat is.

Forrás: Heol

Sikerrel zárult a másfél éves SZÍN-TÉR program, hangzott el a ma délutáni sajtótájékoztatón.
A drogprevenciós célú projekt, az Eger Város Önkormányzata által, a TÁMOP  5.2.5-08/1 pályázatán nyert 18 millió forintos támogatással valósult meg, melynek keretében kreatív foglalkozásokat, szabadidős programokat, csoportfoglalkozásokat, teaházat szerveztek a veszélyeztetett fiatalok számára.

A „SZÍN-TÉR Iskolán kívüli drogprevenciós és szabadidős programok kialakítása és működtetése Egerben” című pályázat célja, a városban élő fiatalok számára alternatívaként a szabadidejük hasznos és tartalmas eltöltésére egy közösségi tér biztosítása, és fő feladatként a veszélyeztetett csoportok teljes prevenciója. A programokhoz az EKMK Ifjúsági Ház biztosított teret az elmúlt másfél évben.
Telitalálat volt a pályázat, ezt mutatja a megvalósítás és az áttekintés, hangsúlyozta Társi József az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, aki egyértelműen sikeresnek értékelte a projektet.
Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője, az Érted Agria Alapítvány kurátora bemutatta a Szín-tér másfél éves munkáját és eredményeit. Hangsúlyozta, hogy a prevenció célja az, hogy akik nem érintettek, a továbbiakban ne is legyenek azok. Kiemelte, hogy a legveszélyeztetettebb csoport, a középiskolás korosztály és a fiatal felnőttek.  A Szín-Tér programjában szerepelt személyiségfejlesztés önismereti- és drámacsoprttal, pályaorientációs foglalkozás-sorozat valamint szabadidős foglalkozások szabadtéri tevékenységgel.
Körtvélyesi Dóra szakmai program-koordinátor, ifjúságsegítő tevékenysége által ő találkozott a legtöbbet az idelátogatókkal. Hangsúlyozta, hogy a Szín-Térrrel a fiatalok alternatívát kaptak és esélyt a közösségteremtésre. Nagyon sokan fordultak hozzá tanácsadásért, tanulással és egyéb, a fiatalokat érintő problémákkal.

A program eredményessége nehezem mérhető, hiszen ez a fajta tevékenység megkívánja a személyiség tiszteletben tartását és az anonimitást, ahogyan erről Czövek Andrea, a projekt szakmai vezetője beszélt, de a program lényegét és fontosságát akkor érthetjük meg igazán, ha
szembesülünk a kallódó, csellengő fiatalokkal, akik ki vannak téve a veszélyeknek. S való igaz, hogy ezzel a jelenséggel egyre gyakrabban találkozunk Eger mindennapjaiban is.
A szakemberek sem tagadják, hogy az élet különböző területein a fiatalokat nagy veszély fenyegeti, ezért nagyon fontos lehet egy ilyen másfél éves projekt is. Kérdés, hogy mekkora a valós igény erre, hiszen valóban nem lehet sem kényszeríteni, sem átprogramozni a gyerekeket.
A másfél évvel ezelőtti projektnyitón Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója jövőbe tekintő optimizmussal beszélt az intézmény programjáról, melynek célja, hogy hátteret biztosítson a fiatalok iskolán kívüli szabadidős tevékenységéhez, kiemelt figyelmet fordítva a kulturális, művelődési tevékenységre, valamint a környezettudatos gondolkodás minél fiatalabb korban történő kialakítására. Az EKMK Ifjúsági Ház, mint befogadó intézmény, az ott kialakított közösségi hellyel akkor még egyfajta közművelődési szocio-kulturális teret szeretett volna létrehozni, melynek feladata és a rendezvények célja, a fiatalok életkörülményeinek javítása, a közéletbe való bevonásuk. Így alakult, hogy a „Szín-tér” program intézményi hátterét is az EKMK adta, méghozzá az akkori Művészetek Háza, később Ifjúsági Ház aulájában működő a közösségi tér bevonásával és a második emeleten a további programok számára kialakított alkalmas hellyel a „kuckó”-val. Az intézmény átalakításával és funkcióváltásával ezen a területen is csökkennek a belvárosi színtér „szocio-kulturális” aktivitást elősegítő lehetőségei.

Forrás: Egriszín