Keresés: „sár” (1280 találat)

A tömegsport feltételeinek javításával szélesebb bázist lehetne teremteni az élsportnak, s nem utolsó sorban testileg és lelkileg is egészségesebb lenne a társadalom – hangsúlyozta Csollány Szilveszter, olimpiai bajnok tornász ma délután a Senator-Házban rendezett sajtóbeszélgetésen.

Nagy István, MSZP-s polgármesterjelölt mostani sajtóbeszélgetésén a magyar sport, a magyar tömegsport kérdései és megoldásra váró problémái kerültek terítékre. Csollány Szilveszter, a mai magyar sport egyik meghatározó alakja úgy látja, hogy az élsportra alkalmas személyek kiválasztásának specifikus módja kevésbé hatásos az össztársadalom és a professzionális alapokon működő klubok számára sem. Szerinte az olyan alapsportok, mint a torna, az úszás vagy az atlétika már viszonylag alacsonyabb életkortól tömegesen oktathatók tömeges alapokon, így egyfajta bázist teremtenének a különböző sportágak magasabb szinten történő műveléséhez.

Nagy István és Csollány Szilveszter is kiemelték, hogy a sportolás támogatási rendszerén változtatni kellene. Az önkormányzatoknak és – több külföldi példát látva – a nagyobb vállalatoknak is többet kellene áldozniuk az egészségmegőrzést célzó sportok támogatására. Egyben a profi sportegyesületek számára is meggondolandó lehetne az a módszer, hogy először a tömegsport lehetőségeit teremtik meg és működtetik. Így szélesebb bázisból tudnának egyre több alkalmas sportolót kiválasztani a profi versenysport számára is.

A beszélgetés során felmerült az is, hogy Magyarországon a legtöbb esetben a testnevelő tanárokat sem ösztönzik arra, hogy többet és lelkiismeretesebben foglalkozhassanak a mozogni vágyó diákokkal. A Diákolimpia rendszere sem a sportok bázisának szélesítését segítik, mivel a profinak mondott körülmények között készülő diákok együtt versenyeznek azokkal, akiknek erre önhibájukon kívül nincs lehetőségük.

A beszélgetésben részt vevők egyet értettek abban, hogy először élvezhetőbbé kell tenni a sportolást. Ez fontos, hiszen a sport fegyelemre nevel, közösségi élményt ad, és egészségmegőrző hatással bír. Ebből a honi élsport is csak profitálhat, hiszen a sportolás bázisának kiszélesítése nem konkurenciát, hanem nagyobb merítési lehetőséget eredményezne számukra.

Forrás: Egriszín

A hivatásos teherhordók mintájára idén is megrendezik az Eged-hegyi Sherpa Rallyt Egerben. A korábbi két évben nagy sikert arató verseny távja változatlan, mint ahogy az indulók hátán lévő teher is akkora lesz mint legutóbb, de a mostani sportesemény tartogat újdonságokat is.

Az állandóságot az Eged hegy 300 méteres szintkülönbsége, továbbá a hölgyek és a férfiak hátán lévő 20 illetve 60 kilogrammos nehezék adja. A négy kilométeres utat a szebbik nem képviselői saját hátizsákjukban palackozott ásványvízzel, míg az urak speciális hord keretbe rögzített téglákkal teszik meg. Újítás a Kiseged-dűlőnél kialakított rajthely, amely egyrészt biztonságosabb –hiszen így a hegynek iramodó versenyzők nem keresztezik a közutat -, másrészt pedig füves területről indulhat a mezőny, ami az esetleges kedvezőtlen időjárás miatt számíthat pozitívumnak. Az égiek amúgy sem hoztak túl sok jót eddig ennek a különleges rendezvénynek, amire Járdán Zsolt is panaszkodott. A főszervező elmondása szerint azért döntöttek a szeptemberi időpont előrehozásáról, mert 2008-ban és 2009-ben a verseny előtt hetekig áztatta az eső a pályát. Ez a körülmény már akkor sem tántorította el az indulókat, akik most a szponzoroknak köszönhetően még kedvezőbb feltételek mellett törhetnek a csúcsra.

Az előnevezés során többen jelezték részvételi szándékukat, mint amennyien az első megmérettetésen voltak. Összesen körülbelül 50 versenyzővel számolnak, akik között hölgyek és külföldről érkező sportemberek is lesznek. Habis László polgármester a mai sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az önkormányzat már az első alkalomtól a kezdeményezés mellett áll, méltányolja az emberi szervezet képességének határait súroló teljesítményt. A viadal augusztus 28-án 11.00 órakor veszi kezdetét a Mátyus udvarházzal szemben kialakított rajtvonalról.

Forrás: Egriszín

A nemzetek közötti megbékélés jegyében magyar és szlovák nyelvű, rádiós szentmisét tartanak a kassai dómban augusztus 29-én, délben. Ez év márciusában tartottak már hasonló szertartást a pilisszántói római katolikus templomban.

A híveket és a rádióhallgatókat két pap, Juraj Spuchl’ak besztercebányai rádióigazgató szlovákul, Szarvas István, az egri rádió vezetője magyar nyelven köszönti, illetve utóbbi a szertartást is vezeti.
A két ország katolikus rádiói, az egri központú, regionális Szent István Rádió, és a besztercebányai központú, országos Lumen Rádió együttműködése adja meg ennek az eseménynek a hátterét, melyet ezért nyomon követhet a két ország több százezres hallgatósága is. A médiumok ötéves kapcsolatuk alatt több közös európai uniós pályázaton is indultak. A legutóbbi pályázatukat műsorcserék, közös műsorok és kiadványok készítésének, közönségtalálkozók szervezésének támogatására adták be.
XVI. Benedek pápával együtt vallják, hogy a globalizáció ugyan egymás szomszédjaivá teszi a különböző népcsoportokat, de csak szomszédok maradnak és nem testvérek, ha nincs jelen közöttük a szeretet. Nem elég törvényeket, rendelkezéseket hozni, protokolláris találkozókat szervezni. Mindnyájunk szívében meg kell fogalmazódnia a gondolatnak, hogy egymásnak testvérei vagyunk – vallják a kassai szentmise résztvevői. A találkozóval, akárcsak a korábbi pilisszántói rendezvénnyel erkölcsi példát, mintát akarnak felmutatni a politikusoknak, határon innen és túl egyaránt.
A két rádió munkatársai a szlovák-magyar megbékélés jegyében örömet, reményt, vigasztalást akarnak vinni minden otthonba. Kárpát-medencei álmuk, hogy testvériségben, gond nélkül, szeretetben éljenek együtt szlovákok, németek, románok, szerbek, magyarok. Többek között a vallás segítségével, olyan erkölcsi értékekre támaszkodva, melyek túlnőnek a napi, gyakran kisstílű politikai viszályokon.

A hírt küldte: Szent István Rádió

Szomorú véget ért a hétvégi Style Fest az egri EgriX Gördeszka és Extrémsport Centrumban. A program részeként graffitisek kívül-belül kifestették a falakat. A viadukt felőli alkotást azonban – órákkal azután, hogy a kétnapos munka elkészült – valaki diszperzittel leöntötte.

Az alkotást két dán fiatalember készítette, akik kifejezetten ezért utaztak Magyarországra. A rongálás helyrehozhatatlan, a vegyszert lemosni nem lehet, az alatta lévő festékréteget pedig kimarta. Ha nem lettek volna a szponzorok, ez a munka 3 millióba is kerülhetett volna.

A hétvégi rongálás nem az első eset az Egrix életében. Pár hete valaki barna olajfestékkel locsolta végig az épület Széchenyi úti oldalát.

– Felfoghatatlan az eset – mondta Karsai Viktor, a centrum vezetője. – Nem találok rá szavakat, csak a rosszindulat süt az ilyen tettből. A két dán fiú mellett 25-en dolgoztak a hét végén a szépítésen. A város beleegyezésével festettük az utcafrontot. Nem gagyi firkálásról van szó, hanem szakmailag külföldön is elismert művészek munkájáról. Szombaton késő este lettek kész vele, s vasárnap reggel, mielőtt indultak volna haza, le akarták fényképezni. Akkorra azonban már valaki végiglocsolta diszperzittel. Nagyon el voltak keseredve. Persze tudták, hogy nem a mi hibánk, de mégis egy ilyen történettel érkeznek meg Egerből Dániába.
A centrum már készül egy jövő évi nagyszabású sportrendezvényre. Ezek után azonban már el kell gondolkodni, mert tartanak tőle, hogy hasonló eset ott is előfordulhat.

Forrás: HEol

Második alkalommal rendeztek Egerben tanévindító szakmai tanácskozást. A rendezvényen 23 megyei jogú város közel ötven oktatásirányítás vezető szakemberét látták vendégül. A konferencia célja az elmúlt időszak jogszabályi változásaiból fakadó jelenlegi és jövőbeli feladatok megtárgyalása volt.

Eger Megyei jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája kezdeményezte az augusztus 24-én tartott konferenciát, ahol a város közoktatási intézményeinek vezetői mellett többek között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium is elfogadta a meghívást. Ezáltal lehetőség nyílt a közös álláspontok, kezdeményezések megvitatására.

A Polgármesteri Hivatal Dísztermében tartott előadássorozatot Dr. Garai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium Szakképzésért Felelős Miniszteri Biztosa nyitotta meg. Témája a magyar szakképzés átalakításának kiemelt feladatai voltak az új kormányzati ciklusban, melyről a délután folyamán Habis László polgármester rövid sajtótájékoztatót tartott. A polgármester szerint az elmúlt időszakban állandóvá váltak a jogszabályi törvénymódosulások, melyek következtében nem sikerült komoly vonatkozási pontokat, igazodási irányokat fölfedezni. Ennek eredményeként az oktatási intézmények óriási adminisztrációs terhet kaptak a nyakukba. Eger szempontjából azt tartja lényegesnek, hogy annak ellenére, hogy az állami források csökkentek, az oktatás minősége nem romlott. Az egri intézmények büszkék lehetnek arra, hogy a tanulmányi versenyeken önmagukban jóval több sikert érnek el, mint a megye egésze – hangsúlyozta Habis László.

A polgármester kitért arra is az előadás kapcsán, hogy annak ellenére, hogy a diákok nyolcvan százaléka jár gimnáziumba, a társadalomban ez azt a szemléletet tükrözi, hogy a jó szakképzettségnek nincs kellő presztízse. Németországhoz hasonlóan itthon is a gyakorlatorientáltabb oktatás bevezetése lenne célszerű a jobb szakemberek képzéséhez.

Társy József, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője zárásként arról beszélt, hogy a szakképzés tekintetében megcélzott feladatok a gazdaság működését alapoznák meg. A foglalkoztatáspolitika megreformálása következtében bekövetkezik a gazdasági növekedés, ezáltal emelkedik az életszínvonal.

Forrás: Egriszín

A Magyarok Szövetsége Heves megyei Szervezete is indul az önkormányzati választásokon Egerben. A választókörzetek képviselőjelöltjeit és polgármesterjelöltjüket ma délelőtt mutatták be az Érsekkertben.

Szűcs Lajos, a szervezet megyei elnöke, s egyben egri polgármesterjelöltje elmondta, hogy kicsit késtek a bejelentéssel, de ők is részt kívánnak venni a választásokon. Kiemelte, hogy az esélytelenek nyugalmával indulnak ugyan, de Dobó István is egy maroknyi sereggel csinált csodát Egerben anno.
A polgármesterjelölt programjukat vázolva kifejtette, hogy számukra az egri értékek megbecsülése, és az értékteremtés megteremtése a céljuk. Szerinte Eger az utóbbi 20 évben a bankok és a plázák városává vált. Az ipari és feldolgozó létesítményeket újra fel kellene építeni. A megyeszékhelyet újra a szőlő és bor városává kívánják tenni, és az Egervint pedig megmentenék a pincéikben található muzeális értékekkel együtt.

Szűcs Lajos úgy véli, hogy a nagyobb pártokat nem érdeklik a civilek, ezért nekik kötelességük Magyarország 95 százalékát képviselniük. Az lehetséges együttműködésekről azt nyilatkozta, hogy mivel senki nem támogatja őket, ők sem kívánnak egy párt vagy szervezet mögé felsorakozni, viszont segítenek minden olyan kezdeményezést, amely a nemzet érdekeit szolgálja. Minden választókörzetben indítanak jelölteket, bár még az összesben nem sikerült kiválasztani a megfelelő személyt.

Magyar Szövetsége Heves megyei Szervezetének jelöltjei a 2010-es választásokon Egerben:

Polgármesterjelölt: Szűcs Lajos

Képviselőjelöltek (még nem végleges):

1-es körzet: Prokaj István 2-es körzet: BodnárZsuzsanna 3-as körzet: Szűcs Lajos 4-es körzet: Mocsáry László 5-ös körzet: Nagy Endre József 6-os körzet: Dávid Emese 8-as körzet: Horváth Richárd 9-es körzet: Groman Tamás 12-es körzet: Vallus István

Forrás: Egriszín

Immár 22. alkalommal gyűltek össze a világ néptáncosai Egerben, hogy elkápráztassák a közönséget, s persze egy kis táncházba is becsábítsák a publikumot.

Folklórtalálkozóvá válik az Agria Nemzetközi Néptánctalálkozó. A névváltozás persze önmagában mit sem érne, ha nem sikerülne tartalommal megtölteni a rendezvényt. Szerencsére Egerben évről-évre sikerül. E kitartó munkát köszönte meg a szervezőknek Habis László polgármester a Dobó téren szombaton este, miután köszöntötte az idei találkozó szereplőit. A szavak után a tettek következtek a színpadon: macedón, görög és ukrán együttesek vették birtokukba a Dobó teret.

Természetesen nem hiányozhattak a helyiek sem, a Lajtha László Néptáncegyüttes és az Eszterházy Károly Főiskola Egres Néptáncegyüttese augusztus 20-án már bemutathatta, milyen remek hangulatot képes varázsolni a hevesi megyeszékhelyen, s másnap sem hazudtolták meg magukat.

- Minden évben igyekszünk változatosan összeállítani a programot, hogy mindig más népek, nemzetek táncával, kultúrájával ismerkedhessen a közönség - mondta Lisztóczki Mónika a találkozó főszervezője. Persze mindig vannak visszatérő elemek, például idén is érkezett magyar vendégegyüttes határon túlról. Ezúttal a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttest látja vendégül Eger. A felvidéki csapat pedig remek táncházat is tartott szombat este. A találkozó tavaly óta együtt él a Bormustrával, azaz nemcsak a szemnek és a lábnak öröm a rendezvény. Az első estét, hagyományszerűen, a Kerekes Band koncertje zárta, de vasárnap is érdemes kinézni a térre, hiszen a barátságos görögök, mosolygós macedónok és az akrobatikus ukránok produkciója rengeteg izgalmat ígér.

Forrás: Heol

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

„A pártokrácia helyett végre már a szakmaiság irányába kellene elmozdulni” – hangzott el Tarsoly József, független polgármester-jelölt mai sajtótájékoztatóján. A jelenlegi hegybíró polgármesteri ambícióiról és programjának legfőbb elemiről beszélt.

Tarsoly József szerint már idejétmúlt az a szemlélet, amely kizárólag pártformációkban képes gondolkodni. Elmondta, hogy egy jó polgármesternek egyben jó menedzsernek is kell lennie, aki képes összefogni és összehangolni a különböző szervezetek munkáját, érdekeit és szakértelmét a város érdekében. Úgy véli, hogy a kezdődő kampány során is látszik, hogy a pártok már a leendő pozíciók osztásával, aláírásgyűjtésekkel stb. vannak elfoglalva ahelyett, hogy valódi, ténylegesen szakmai alternatívákat mutatnának fel a választópolgároknak.
A hegybíró szerint Eger egy csodás adottságokkal rendelkező, de középszerű város. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha tudatosan bővítik és összehangolják a helyben található turisztikai attrakciókat. Egert Gárdonyi és Dobó szellemiségében újra kell gondolni. Az eddig elért sikereket, felépített értékeket felhasználva és hasznosítva kell az építkezést elkezdeni. Sikeres várost a jelenhez kell kitalálni, a jövő generációjának bevonásával és az idősebbek tapasztalataival – emelte ki a polgármester-jelölt.
Abban az esetben, ha megválasztanák polgármesternek, minden tekintetben polgárbarát önkormányzat kialakítására törekedne. Elmondása szerint a többek által is tapasztalt városházi bürokráciát csökkentené, és az eddigi gyakorlattal szemben gyakran tartana polgármesteri fogadóórákat is. Megszüntetné a belváros központúságot is abban az értelemben, hogy a külső városrészek elhanyagoltságán javítana. Emelné az itt élők életminőségét, a fiataloknak életmódprogramot, perspektívát, az aktív dolgozóknak munkahelyet, a helyi vállalkozóknak szerepet kínálna, a nyugdíjasoknak pedig nyugodt pihenőidőt.
Tarsoly József most is hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha megválasztanák, mindenképp lemondana hegybírói tisztségéről. Az LMP-vel való együttműködésről is beszélt. Kiemelte, hogy a fiatal párt értékrendszere közül sok elem szimpatikus számára, de nem kívánja elveszíteni függetlenségét. Az LMP támogatását köszöni, és reméli a sikeres együttműködést, de ő továbbra sem a párt polgármester-jelöltje. Megtudtuk, hogy amellett, hogy az LMP kéri a szimpatizánsait, hogy szavazzanak Tarsoly Józsefre, még az ajánlószelvények összegyűjtésében is segíteni fognak a jelöltnek.

Forrás: Egriszín

Magánokirat-hamisítás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése és csalás bűncselekmények gyanúja miatt feljelentés-kiegészítést nyújtott be Horváth László, Heves megye 2. számú választókörzetének országgyűlési képviselője az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület gazdálkodása kapcsán ma délelőtt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. Az említett, a Leader-pénzek szétosztására alakult egyesület ellen korábban jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárás.

Horváth László Fideszes országgyűlési képviselő szerint az Új Magyarország vidékfejlesztési program részeként 2008-ban az EU által vidékfejlesztési célokra nyújtott pénzügyi források elosztására, koordinációjára létrejött Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület egyetlen településnek sem nyújtott támogatást, ami pedig feladata lett volna.
A 33 települést érintő szervezet ugyanakkor, gazdálkodásában működési költségként több tízmillió forintot használt fel. A képviselő bűncselekmények gyanúját megalapozó okiratokra hivatkozott, melyekben az egyesület számára megrendelt szolgáltatások szerződései bizonyítják a visszaéléseket.
A dokumentumokat Horváth László által ismeretlen személy juttatta el a képviselő postaládájába. Az okiratokból kiderül, hogy ezeket az egyesület pályázati források megszerzéséhez használta fel, nyilvános pályáztatás nem volt.
Mindezek alapján a képviselő arra a következtetésre jutott, hogy az „ajánlatkérések és a vállalkozók versenyeztetése formális jellegű volt, minden esetben ugyanattól a két vállalkozótól kértek ajánlatot, és minden esetben ugyanaz a vállalkozó, (a mellékelt dokumentumok szerint Petrényi Gábor) kapott megrendelést”.
A vállalkozói szerződésekben nem határozták meg a feladatokat, a megrendelői igényt és a vállalkozói kötelezettségeket. Vannak egy-egy napra szóló EU-s pénzeken kötött szerződések, amelyekre napi félmillió forintot fizettek ki, pályázatkezelési, szaktanácsadási címen külsős segítőnek.
Az egyesület 2 millió 940 ezer forintot fizetett ki jogi tevékenység ellátásáért, s a 6 millió 750 ezer forint kifizetésére szóló kötelezettséget tartalmazó szerződéseken nincs ügyvédi ellenjegyzés.

Ismeretlen tettes ellen Csőgér Bálint Nagyvisnyó település polgármestere tett feljelentést jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon. A jogi lépésre az Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület elnökségi tagjaként, a múlt évi gazdálkodásról szóló pénzügyi adatok ismeretében került sor.
A közgyűlésen bemutatott adatok alapján jelentős visszaélésekre figyelt fel a polgármester, ami után vizsgálóbizottság felállítását indítványozta. A közgyűlés nem fogadta el a javaslatát, Csőgér Bálint ezután tett feljelentést a számvitel rendjének megsértése, hűtlen kezelés és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése miatt.
A polgármester néhány tételt felsorolt azok közül, amelyek véleménye szerint visszaélésre adtak okot.
Az egyesület 2 millió 940 ezer forintot fizetett ki jogi tevékenység ellátásáért, s a 6 millió 750 ezer forint kifizetésére szóló kötelezettséget tartalmazó szerződéseken nincs ügyvédi ellenjegyzés. Másik gyanús tétel a gazdasági tevékenységet nem folytató egyesület 3 millió 840 ezer forintos üzletviteli tanácsadás számlája. 9 millió 379 ezer forintot költöttek adatfeldolgozásra, 3 és fél milliót szoftver szaktanácsadásra, 14 milliót tanulmánykészítésre.

Horváth László szerint a rendőrségnek kell tisztáznia az ügyet, tőlük vár megnyugtató választ.

Forrás: Egriszín