Keresés: „ételek” (186 találat)

Nem az eredeti elgondolások szerint alakult, de szerencsésebb, ütemesebb és olcsóbb lesz a március 4-én életbe lépő új buszhálózat- jelentették be az Agria Volán és a város képviselői hétfő délelőtt a városházán.

A központi finanszírozás kedvezőtlen alakulásának következtében, ez nem az a menetrend, amit ígértünk- fogalmazott Rázsi Botond alpolgármester. 2011-ben Eger önkormányzata az Agria Volánnal együttműködve egy kutatást végzett a helyi buszos vonalhálózat megújítása érdekében. A győri egyetem szakértőinek segítségével több megújított menetrendváltozat is készült, melyet társadalmasítottak, összevetették a költségvetéssel, és végül a D változat mellet döntöttek.
Nagy munka áll mögöttünk. Elkészítettünk egy optimális és egy olcsó változatot, mely közül végül a költségtakarékosat vezetjük be- emelte ki Pintér Lajos az Agria Volán Zrt. személyszállítási üzletág vezetője.  Fontos volt, hogy a csúcsidei teljesítmények ne változzanak, hogy az utasok időben odaérjenek munkába és iskolába, de a kieső időkben járatcsökkenéseket, vonalrövidüléseket és összevonásokat kellett végeznünk. A mostani menetrend ütemesebb és jól megjegyezhető. Szintén odafigyeltünk arra, hogy a belvárosba ne torlódjanak a buszok. Egy új járat is bevezetésre kerül, a 17-es, ami a Vasútállomástól a Tesco megállóig közlekedik a Hajdúhegyen át a belváros kihagyásával.A mostani változtatásokkal 110 járat szűnik meg, mellyel éves szinten közel 80 millió Ft-ot takarít meg az Agria Volán, melyet nem kell az utasokra hárítani. A tervek között szerepel a buszmegállók felújítása, melyet pályázati forrásból kívánnak megvalósítani. A változásokkal kapcsolatban továbbra is várják az észrevételeket és készek a szükséges finomításokra.

Az új menetrend letölthető: itt

Forrás: Egriszín

Eger város legnagyobb adózóinak hagyományos fogadását tartották hétfőn délután a Városháza dísztermében.

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását a saját bevételek, az állami támogatások, valamint az átengedett központi adók együttesen biztosítják. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, abból állami elvonás nincs. Az önkormányzati adóhatóság által beszedett központi adók (gépjárműadó, talajterhelési díj, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó, adók módjára kimutatott helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok egy része) eltérő mértékben szintén az önkormányzatot illetik meg. Adóügyekben keletkezik a Polgármesteri Hivatal ügyforgalmának harmada.

A helyi adóztatás immár 20 éve működik, hiszen 1991. évtől a régi „tanácsi adókat” felváltotta az önkormányzati rendszer felállásával a helyi adók intézményrendszere, mely anyagi erőforrásokkal látta el a településeket. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és ennek felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosították és biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között - továbbra is - a megyei jogú város közgyűlése dönt a helyi adók (építményadó, telekadó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó) fenntartásáról, az alkalmazott adómértékről, kedvezményekről és mentességekről.

A hivatal saját bevételei között majd 75%-ot ért el a helyi adókból származó forrás. A tavalyi évre 3.563,8 millió Ft adóbevételt tervezett Eger önkormányzata, s ez 349 millió forint többlettel teljesült, vagyis összességében minden idők legjobb adóbevételi évét zárhattuk.

Összes bevétel: 3.912 millió forint volt, ebből 84%-ot a gazdálkodók fizették, a háztartások 630 millió forinttal járultak a város költségvetéséhez. Ezek a helyi adóból származó pénzek elsődlegesen az egri közszolgáltatások kiadásait egészítették ki. Örvendetes, hogy 2011. évben 383 millió forinttal nagyobb összeg érkezett az adószámlákra, mint a megelőző 2010. évben.

Az önkormányzati bevételeken belül továbbra is meghatározó az iparűzési adó túlsúlya. A megyeszékhely önkormányzati (helyi és egyéb más adók, díjak) adóit négy fő szempont szerint lehetett csoportosítani:

-  az ingatlanokat terhelő helyi adók (befolyó bevétel: 18,6%),
-  a vállalkozási tevékenység végzése után fizetendő iparűzési adó (68%),
-  az idegenforgalmi adó (2,8 %),
-  átengedett adók (gépjárműadó, más díjak, bírságok stb.10,6%).

A helyi iparűzési adóban a mikro-, kis és középvállalkozások részére fenntartotta az önkormányzat a kedvezményes adózás lehetőségét, így ők a számított iparűzési adóból 50%-os adókedvezményre jogosultak, azaz a 2%-os mérték helyett, valójában 1%-os mértékkel fizetik adójukat, ha éves adóalapjuk nem éri el a 2,5 millió forintot. Az önkormányzati kedvezményben részesülő adózói kör jelentős, a vállalkozások 64,3%-át (4 795 vállalkozás) érinti. Ők egyébként többnyire egri vállalkozók, kereskedők.

Örvendetes, hogy a múlt évhez képest a megyeszékhely adóerőképessége 112%-kal (193,7 millió forinttal) nőtt, köszönhető ez elsősorban a város ipari gerincét jelentő külföldi tulajdonú vállalkozásainak. Összességében is emelkedett az adóalap, hiszen míg tavaly a bevallásokban feltüntetett érték 109,6 milliárd forint volt, úgy most ez 122,3 milliárd forint, azaz 12,7 milliárd forinttal nőtt az iparűzési adó alapja.

Eger mindig is híres volt idegenforgalmáról és az idén ismét a leglátogatottabb 10 magyar település között található. A településen üdülési célzattal tartózkodók idegenforgalmi adót fizetnek, amit az állam normatív hozzájárulással kiegészít. Az Egerben eltöltött vendégéjszakák száma 28 ezer nappal meghaladta a 2010-es év számadatait. Ennek eredményeként 15,4 millió forinttal nőttek az adóbevételek, aminek 165 millió forint üdülőhelyi normatíva hozadéka is lesz.

Napjaink informatikai "slágere", az elektronikus ügyintézés. 2011. év egyik meghatározóbb intézkedése az volt, hogy az önkormányzati adóhatóságunk is elektronikusan fogad adóügyeket. A hivatalban a legtöbb ügy az adóigazgatásban keletkezik, így ennek megvalósítása szinte minden egri polgárt és a megyeszékhelyen működő vállalkozást kedvezően érinthet.

Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy segítsük az adózók önkéntes jogkövetését és adófizetését, ezért a város honlapján széleskörű tájékoztatást adunk az ügyek jogszabályi hátteréről. Itt megtalálhatóak a változások magyarázatai, indoklásai is. Nagy örömünkre egyre többen élnek a lehetőséggel, hogy feliratkozzanak elektronikus hírlevelünkre, melyben felhívjuk ügyfeleink figyelmét minden fontosabb változásra és közelgő határidőre.

Rendhagyó kiállítás nyílt hétfőn a Bicskey Aladár uszodában. A szomszédságában lévő Bárány uszoda rekonstrukciójára kiírt pályázat, beérkezett terveiből készült tárlat.

Még tavaly ősszel kihirdették a Bárány uszoda tervpályázatának nyerteseit, melyre 48 pályamű érkezett, amiből 45 volt értékelhető. Most ezeket hozták nyilvánosságra, és bárki számára megtekinthetővé a Bicskey uszoda második emeletén. A művekből egy katalógus is készült – emelte ki Rátkai Attila főépítész. A kiállítás célja, hogy az egriek és más érdeklődők is megismerhessék a pályázat anyagát.

A megnyitón Habis László kiemelte, hogy olyan tervet kerestek, amely korszerű eszközökkel gondolkodik, de beleillik a város képébe, valamint megőrzi a már megszokott „bárány” atmoszférát. Nem akarták a régi uszodát újjáálmodni, se fenekestül felforgatni, de azt sem, hogy az új elnyomja a Makovecz Imre által tervezett Bicskey Uszodát. A környék számára fontos ügy a fürdővizeink hasznosítása, és a vízilabdasport számára kiemelt háttér az uszoda, mely kedvelt célpont az edzőtáborozóknak is. Nehéz volt dönteni- fogalmazott a polgármester.  A tervek kapcsán várják az észrevételeket, melyeket a további munkában figyelembe fognak venni. A tervekkel a város kiemelt kategóriában pályázatot nyúlt be turisztikai attrakciófejlesztésre- fejtette ki a polgármester.

Összesen hat díjat osztottak ki, egy első díjat, melynél a továbbtervezésre is kiadja a megbízást az önkormányzat. Egy második díjat, két darab harmadik díjat, és két, úgynevezett megvételt, ahol a pályaműben olyan elemek találtak, amiket a továbbtervezésnél hasznosítani szeretne a pályázatíró. A beruházás közel egymilliárd Ft költséget jelentene- mondta el a főépítész.
A kiállítás január 9-től január 22-ig látható.

Forrás: Egriszín

Egy máshol már jól működő rendszer bevezetését kezdeményezte Egerben dr. Csarnó Ákos, mellyel a lakosság közvetlenebbül tudna beleszólni a lakókörnyezetét érintő döntésekbe.

A Lehet Más a Politika egri önkormányzati képviselője szerdán egy levelet adott át Habis László polgármesternek, melyben javasolja, hogy a 2012. évi költségvetési koncepció elkészítése során - és a következő években is - Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata teremtse meg a részvételi költségvetés lehetőségét!

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak meghatározása, tervezése és ellenőrzése, egy minden lakos számára nyitott és átlátható folyamaton keresztül. A lakosok saját körzetükben, fórumokon megbeszélik, hogy mely problémákra szeretnének megoldást abban az évben.  Például: járdaépítés, buszmegálló felújítás, parkosítás. Ezután a választott civil képviselők továbbítják a kéréseket az önkormányzat felé, majd rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre.

Így a lakosság nagyobb felelősséget érezhet a költségvetésben meghozott döntések iránt, személyesen is érdekeltek lesznek és magukénak érezhetik a fejlesztéseket, beruházásokat - fogalmazott dr. Csarnó Ákos.

A döntés politikai felelőssége továbbra is a képviselőtestületé marad, de a döntéshozatalban a helyi lakosok által összegyűjtött javaslatokat is figyelembe veszik.

A módszer már jól működik Veszprémben, Berlin egyes kerületeiben és Bulgáriában is.
Az LMP-és képviselő szerint ez a módszer segítené a helyi szintű tervezést, növelné a gazdasági döntések nyilvánosságát, ezáltal csökkentené a korrupció és az elpocsékolások lehetőségét, valamint javítaná a helyi demokrácia minőségét.

A képviselők szeretnének egy „próbaüzemet” tartani a Lajosvárosban vagy a Felnémeti városrészben, hogy kipróbálják, mennyire aktívak a helyiek a térséget érintő kérdésekben.

Forrás: Egriszín

Éves képviselői munkáját értékelte ma Orosz Ibolya, a 7. számú választókörzet képviselője, aki sokat beszélget a körzetében élőkkel, és szívesen veszi a kritikákat is, mert abból mindig tud építkezni.

Orosz Ibolya már öt éve képviseli a körzetét, ettől függetlenül ugyanolyan lelkesedéssel végzi most is a munkáit, mint a kezdetek-kezdetén. A képviselő munka mellett az önkormányzat Kulturális és Idegenforgalmi bizottságát vezeti, elnöke az Egri Termál Kft. Felügyelő bizottságának, valamint a Bródy Sándor Megyei Könyvtárat fenntartó társulásnak is, emellett részt vesz több civil egyesület munkájában: a szépasszonyvölgyi vendégvárók egyesületében és az egri turisztikai egyesületben is.

A képviselő asszony internetes portálon, lakossági fórumokon, a Hajdúhegyi Hírek Újságban és a fogadóóráin is beszámol a körzet tervezett beruházásairól, és fogadja az észrevételeket, panaszokat, kéréseket, melyeknek igyekszik személyesen utána járni, a problémákat megoldani.

A körzetben az elmúl egy évben több csapadékvíz elvezetés, útszegély-építés, járdafelújítás és hídfelújítás valósult meg,de a jövőben még várat is magára néhány. Ebben az évben 11 millió Ft értékű beruházás valósult meg a körzetben.

Örülök, ha egy-egy beruházás elkészül, és jó érzéssel tölt el, ha a lakók ezt értékelik- monda a képviselőasszony.

A jövőre vonatkozó tervek között szerepel ATM elfogadóhely telepítése, hordalékfogó víznyelők építtetése, a közbiztonság javítása, és az hogy a környéken este 6 után is közlekedjenek autóbuszok.

Feladatom van bőven, több évre való. Szeretném mind megvalósítani- fejezte be Orosz Ibolya munkája értékelését.

Érseki áldással indulhat útjára a közelmúltban alakult Szent István televízió stúdiója, melyet csütörtök délelőtt mutattak be Egerben ünnepélyes keretek között a sajtó képviselőinek.

A Szent István Rádió pont ma ünnepli 11. születésnapját, ezért időzítettük a stúdió áldását a mára- mondta Szarvas István a televízió igazgatója. A televízió adásai az interneten nézhetők a szentistvantelevizio.hu honlapon, melyek már most is tartalmaznak szeptemberi felvételeket, majd folyamatosan frissülnek aktuális egyházi tartalmakkal. Az új médiumot az Egri Egyházmegye hozta létre, fenntartója hasonlóan a rádióéhoz a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány. A logó azonos a rádióéval, hiszen a tartalom és a cél is hasonló, és a stáb is azonos kiegészülve Federics Róberttel, aki a képi elemekért felel. Több megyét is igyekszünk lefedni a különböző helyi televíziókkal történő műsorcseréknek köszönhetően. Azért hoztuk létre a televíziót, hogy bemutassa az egyház életét képi formában, terjessze a jó hírt, és az interneten keresztül elérje a fiatalokat- emelte ki az igazgató.

Ternyák Csaba egri érsek ünnepélyesen megáldotta a stúdiót és a következőket mondta: örömmel és lelkesedéssel indul a televízió, mi is nyomon követjük minden lépését, mint egy aggódó szülő a gyermekéjét.  A Szent István televízió átveszi a Szent István Rádió értékeit és tovább fejleszti azt, hiszen a tv a szemünket szólítja meg.

Forrás: Egriszín

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke közleményben tudatta, hogy a közgyűlés legutóbbi, soron kívüli ülésén elhangzott álláspontját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének október 12-i nyilatkozata is megerősíti. Ennek értelmében a kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet.

Szabó Róbert , a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint minden család, minden egyes Magyarországon élő gyermek és felnőtt azonos, magas színvonalú közszolgáltatásra jogosult. Ezt az alapjogot azonban a jelenlegi önkormányzati rendszer nem képes garantálni. Az 1990-ben meghozott hibás döntések, valamint a 2002 és 2010 között, az akkori kormány által sorozatban elkövetett hibák miatt a feladatok, a felelősség és a források egyensúlya helyreállíthatatlanul megbomlott.

A kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet. Egyértelműen rögzíti, hogy a felek milyen feltételekkel látják megvalósíthatónak az önkormányzati rendszer újraszervezését, az állami feladatok ellátását, a megyék további működését. Aláírását követi a jogalkotási munka, különös tekintettel az Országgyűlés elé kerülő sarkalatos törvényekre.

A kormány és a megyei önkormányzatok közötti megállapodás ezt az alapvető célkitűzést szolgálja, vagyis megteremti a cselekvés feltételeit. Ezzel szemben a most a kormányhivatalhoz forduló dr. Nagy Imre csak a konstruktív munkát akadályozza erőltetettnek tűnő kifogásaival.

A Magyar Olvasástársaság immár hetedik alkalommal rendezi meg országosan A népmese napját Benedek Elek születésnapja tiszteletére szeptember végén. Az idei rendezvényt 2011. szeptember 23–24-én Egerben tartják, társszervezői egri intézmények: Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár, Eszterházy Károly Főiskola, Benedek Elek Óvoda, támogató az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

„Az olvasás világában segítő, tanító táltosunkként repítenek a népmesék. A kisgyermekkorban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a későbbi sikeres próbatételek zálogai. Így adnak az anyák hamuba sült pogácsát, s az apák felszerszámozott lovat gyerekeiknek!”

„A népmese az olvasás táltos lova” címmel idén a korai olvasásfejlesztést választotta témájául a konferencia. Az első napon olvasóvá nevelésről, gyermeki meseértelmezésről, szülői háttérről, mesekönyvek kiadásáról és a mesével való mindennapi életről beszél irodalmár, könyvtáros, pedagógus, néprajzkutató, pszichológus, szerkesztő, intézményvezető. A programot változatos mesemondások és zenélések, kiállításmegnyitó, fogadás és Mesekocsma színesíti.
A második napon a mesélés gyakorlati változatai fonódnak össze, szakmai vitára bocsátva a szóbeli mesélés és a felolvasás lehetőségeit. Óvodai demonstráció és városnézés teszi teljessé ezt a napot.

A Magyar Olvasástársaság célja az olvasás és az írásbeliség színvonalának emelése. Ennek érdekében rendszeresen rendez szakmai konferenciákat, szervez továbbképzéseket, nyújt szakértői támogatást magánszemélyeknek, közösségeknek, intézményeknek. Tagjai könyvtárosok, tanárok, olvasáskutatók, pszichológusok, orvosok, szülők, írók, szerkesztők, nyelvészek, gyógypedagógusok, szociológusok, diákok és érdeklődő magánszemélyek. A népmese napja rendezvényéhez 2005 óta 100-nál több intézmény és szervezet csatlakozik évente saját szervezésű programokkal országhatáron belülről és túlról.

A konferencia fővédnöke: Jankovics Marcell

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet egri székhelyű középfokú oktatási intézmények nappali tagozatos, kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő,szociálisan rászoruló, egri tanuló számára „Eger Város Ösztöndíjasa” címmel.

Az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén pályázatot nyújthatnak be:

 Kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkezők.

• Állandó egri lakcímmel rendelkező, 23 évet be nem töltött fiatalok, akik egri középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatnak tanulmányokat.

• Szociálisan hátrányos helyzetűek.

Elnyerhető támogatás:

A pályázat alapján elnyerhető ösztöndíj havi tanulmányi támogatásból és egyösszegű támogatásból áll középfokú tanulmányok esetén, összesen : 200.000,- Ft

•  Tíz hónapon keresztül, a havi ösztöndíj  összege: 10.000.- Ft

•  Egyösszegű támogatás, a tanulmányok befejeztével, érettségi és sikeres felvételi, vagy egri munkahely igazolásával: 100.000.- Ft

Beérkezési határidő:    2011. október 17. 16:00

Részletesebb információ kapható és űrlap igényelhető:
Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodáján
K. Fekete Mária ifjúsági referensnél a 36/523-790 telefonszámon, illetve letölthető a www.eger.hu honlapról.

Pozitívak a tapasztalatok az idei egri turisztikai szezonban- kezdte értékelő beszédét Habis László Eger polgármestere a pénteki sajtótájékoztatón, ahol az eddigi sikeres programokat és vendégcsalogató fesztiválokat értékelték.

A sajtótájékoztatón Habis László kiemelte, hogy közel 10 ezer vendégéjszakával nőtt Eger forgalma, a tavalyi év hasonló időszakához képest, és ennek köszönhetően az idegenforgalmi adóbevételek is emelkedtek. A város turizmusára még mindig a szezonalitás a jellemző. A polgármester elmondta azt is, hogy tudják jól, hogy a város imázs problémája, hogy nem erősítik kellőképpen a fürdőváros jellegét, hiszen a Török fürdő és a termálvíz a hűvösebb időben is ide vonzaná a turistákat, valamint a fürdővárosok népszerűségi sorába is előrébb kerülhetnénk. Az év első nyolc hónapjában szerencsésnek mondható az augusztusi időjárás, hiszen ez korrigálta a júliusi esős időszak kieséseit. Augusztusban közel 81 ezer ember látogatott el az Eger Termál Kft fürdőjébe, ezzel meghaladta a látogatók száma a 204 ezer főt, ami 2003 óta nem volt ilyen magas. Ennek köszönhetően a fürdő saját bevételeiből tudja törleszteni hiteltartozásait, ahol további 800 milliós fejlesztést terveznek.
Orosz Ibolya tanácsnok asszony, a közgyűlés Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke kifejtette, hogy Eger tudatosan törekszik arra, hogy „fesztiválváros” legyen. Ezt igazolja az eddigi 12 nagyrendezvény, ami 162400 résztvevőt vonzott. Kiemelte a Fényünnepet és a boros rendezvényeket. A város különböző intézményeiben 1800 fő dolgozik a fesztiválok sikerén. A tanácsnok asszony örömteli adatként emelte ki, hogy a KSH 2010-es év vendégforgalmát értékelő összesítésében Eger ismét a TOP 10-be került, 285.022 vendégéjszakával. A belföldi vendégforgalmat tekintve Eger a 9. helyen áll és 3,4%-os növekedést ért el egy év alatt.  Ez a szám még növelhető lesz, a vár felújításával és az autópálya megépítésével. Eger honlapjának megújítása folyamatban van, mely már több nyelven lesz elérhető a külföldi vendégek számára is - mondta Orosz Ibolya.

Forrás: Egriszín