A Felnémetért Lokálpatrióta Egyesület szervezte az ünnepséget.
Felnémeten a helyi civilek szervezésében és fellépésével ünnepeltek március 15-én. Ünnepi beszédet Rázsi Botond alpolgármester mondott, majd megkoszorúzták az emlékhelyet.
Részletek a megemlékezésből:
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság állománya átvehette az új szolgálati gépjárműveket, amelyeket központi költségvetés finanszírozásával szerzett be a Rendőrség.
A rendőrök még hatékonyabb és gyorsabb munkavégzését összesen 30 darab újonnan érkezett gépjármű segíti, amelyek közül tizenhármat Czinege László r. ezredes rendőrségi főtanácsos, Heves megye rendőrfőkapitánya 2015. március 3-án adott át.
Az ünnepélyes átadáson a megye rendőri vezetőin túl részt vett Dr. Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, Habis László Eger Megyei Jogú város polgármestere, és Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója.
A rendezvényen a média képviselőinek is alkalmuk nyílt közelebbről megtekinteni az Audi, Mercedes, Seat, Skoda és Suzuki típusú járműveket.
Munkaszervezet ünnepi ügyfélfogadása:
Tisztelt Érdeklődők!
Az Eger Vidék Kincsei Egyesület munkaszervezete ezúton tájékoztatja Önöket, hogy 2014. december 24.-2015. január 5. között mobiltelefonos ügyeletet tart.
Batki Szabolcs sk.
Munkaszervezet vezető
Forrás: www.evk-egyesulet.hu
Látványos és figyelemfelkeltő bemutatónak lehettek szemtanúi Eger lakosai szerdán délelőtt. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejt az ártatlannak látszó adventi koszorú és a karácsonyfa.
A kis lakásként berendezett építményben megtalálhatóak voltak mindazon berendezési tárgyak és bútorok, amelyek egy átlagos lakás általános kellékei. Az ünnepi időszakra tekintettel természetesen az építményből nem hiányozhatott a karácsonyfa és az adventi koszorú sem. A bemutató alkalmával arra hívták fel a figyelmet a szakemberek, hogy milyen komoly következményei lehetnek annak, ha nem figyelünk oda a meggyújtott koszorúra, vagy nem megfelelő elektromos karácsonyfa füzért vásárolunk. Pillanatok alatt lángba borította az egész építményt az adventi koszorú tüze, melyet az egri hivatásos tűzoltók oltottak el.
Fontos tudni, hogy a fenyőágakból készült adventi koszorú a fűtött lakásban nagyon hamar kiszárad, az égő gyertyától pedig könnyen meggyulladhat. A koszorút egyetlen percre sem szabad magára hagyni, a helyét pedig úgy kell kiválasztani, hogy a közelében ne legyen éghető anyag. Nagyon gyorsan tud terjedni a tűz a függönyön, a terítőn és a többi berendezési tárgyon keresztül. A gyertyát érdemes nem éghető alátétre helyezni és mindent eltávolítani a közvetlen közeléből.
A rendezvény második felében egy nagyon gyakori konyhai tüzet mutattak be a szakemberek. A kíváncsiskodók megtekinthették, hogy mi történik akkor, ha a tűzhelyen felejtjük az olajat. A tűzoltók egy tipikus hibát szemléltettek, amikor is az emberek egy pohár vízzel próbálják eloltani a meggyulladt olajat. Mikor a víz és az olaj találkozott, akkor több méteres lángcsóva jelezte a kiforrást.
Szigorúan tilos égő olajat vízzel oltani! Amennyiben ilyen eset bekövetkezik a konyhában, akkor csak egyszerűen le kell fedni az edényt, amelyben az olaj ég, de semmi esetre sem szabad azt vízzel eloltani.
Szerencsére Heves megyében nem gyakoriak az ünnepi készülődéssel összefüggésbe hozható tüzek, viszont felkészülni sohasem árt azért, hogy a karácsony békében és nyugalomban teljen.
Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.
Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.
Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás
Idén májusban kigyulladt HK-8-as hányóképzőt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük a teljes leégéstől, de a többi gép átcsoportosítására, s nagyjavításra volt szükség. Ebben a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. és a Schneider Hungária Kft. működtek közre. A gép december 3-án ismét termelésbe állt.Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.
Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.
A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.
Három Mátrás kapott országos elismerést
A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.
Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.
Pápis László szakszervezeti vezető kifejtette, örülnek annak, hogy meg tudták őrizni az elődök eredményét, s viszonylag kedvező kollektív szerződést kötöttek. Szeretnék elérni, hogy megépüljön egy új, 500 megawattos blokk, ezért felvették a kapcsolatot egy európai ipari szervezettel, s közösen lobbiznak ennek érdekében. Arra biztatják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy Visontán 2025. után is legyen Borbála-nap.Forrás: HEOL
Már hagyománnyá vált a Márton napi ünneplés az egri Ovi-Vár óvodában.
Négy évvel ezelőtt indult útjára a kezdeményezés, első alkalommal Fazekas Mihály:Ludas Matyi című művét adták elő a körzet óvodásainak. A közönség nyitott volt a vidám előadásra, az igazságosztó Ludas Matyira és a pórul járt Döbrögire mindenki figyelt. A nagy lakomán – libatepertő, libacomb és forró tea volt.
Az idén a libaólak voltak porondon.
Különböző helyszíneken más-más tevékenységgel kedveskedtek az óvodásoknak.
Interaktív játék a gyerekekkel, libás ügyességi játékok: libateke, kirakó, libacsőrös elkapó, útvesztő, társasjáték, Sportvetélkedő „Ne kukoricázz!” címmel. A gyerekek még a libatollal való festést is kipróbálhatták.
Egy kedves szülő által készített libaformájú mázas sütemény ajándékozása zárja az idei Márton napot az Ovi-Vár Tagóvodában.
Huszadik alkalommal rendezi meg Felnémeten a szőlő és a bor ünnepét. A városrészben is nagy hagyománya van a termesztésnek és a borok készítésének. Ezen a hétvégén megáldották a szüreti koszorút a templomban, összemérték a helyi borok minőségét a zsűri előtt és megmutatták tánctudásukat az iskola tanulói is. A több napos rendezvényt szüreti bállal zárják.
Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A szakemberek a vár pincerendszerébe is vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel. Városi veszélyeket szimuláltak.
Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A romokból faláttöréssel, dúcolással, az emeletről alpintechnikával és keresőkutya segítségével mentették ki őket a mentőcsoportok. A szakemberek nem sokkal később az egri vár pincerendszerébe vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel és segítettek a bajba került diákoknak a kijutásban.
Mindezt csak gyakorlat keretében, ugyanis kétnapos nemzeti minősítő törzsvezetési- és terepgyakorlaton bizonyítja tudását Heves megye hét mentőcsapata: a Dobó, a Gyöngy, a Tarna, a Bélkő, a Zagyva, a Rima-Laskó és a Hanyi.
A műveletet szombaton az egerszalóki víztározó térségében folytatják. A mentőcsoportok feladata lesz a vízfelületre került szennyező anyag elhatárolása, mentesítése, buzgár elfogása, hullámverés elleni védelem és nyúlgát kiépítése. Ezt speciális tudásával, technikai eszközökkel segíti az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, s a Kékes Kutató Mentő Alapítvány.
Ha a csoportok teljesítik a feltételeket, akkor valódi kárhelyen önállóan is beavatkozhatnak a jövőben.
Az állampolgárok biztonságérzete és a közösségi felelősségvállalás került előtérbe akkor, amikor a tavalyi évben megalakult a megye 7 járásából 6-ban egy-egy olyan területi rendeltetésű mentőcsoport, mely elsődlegesen a saját területén, de szükség szerint bárhol a megyében tudja segíteni a hivatásos szervek munkáját. Idén ősszel megalakult az Egri járásban a Dobó Mentőcsoport is, melynek tagjai a Vitézlő Oskola, a Bornemisza Cserkészcsapat, a Nagytálya ÖTE és a Búvár- és Vízi Sport Klub.
Pénteken éjfélkor a megyei főügyelet riasztotta a gyakorlat első napján részt vevő vezetőket. Reggel hat órára kellett a riasztottaknak a megjelölt találkozási pontra bevonulni. A kötelező felszerelések szemlét és munkavédelmi oktatást követően megkezdődött az érdemi feladat végzése. Nyolc órára a gyakorlat minden résztvevője az egri Gárdonyi-ház kertjében megkezdhette a tereprendezést és a bázisépítést. A tereprendezési feladatok között szerepelt favágás, cserje irtás, sőt egy akadályt képező teljes vaslépcső elbontása is. Fél egykor Sós István Eger alpolgármestere nyitotta meg ünnepélyesen a gyakorlatot.
Délután az előkészületeket követően kizárólag városi veszélyeket szimuláltak. Ez alapján első feladatként egy kifelé dőlő házfal megtámasztása szerepelt, szabályos dúcolással. A feltételezett helyzetnek megfelelően sérültek kimentése is feladatként jelentkezett egy földrengésben károsodott épületből. A sikeres mentés érdekében alpin technikás mentést alkalmaztak emeltről, valamint elzárt területre faláttöréssel jutottak be. A biztonságos munkavégzés érdekében az épületet belülről is alá kellett dúcolni.
További feladat volt, hogy eltünt, sérült gyerekeket kellett felkutatni keresésre kiképzett kutyákkal. Eger városára jellemző a kiterjedt pincerendszer, ezért a mentőcsapatok azt a feladatot kapták, hogy sérült gyerekeket mentsenek ki teljesen sötét környezetből. Ezeket a körülményeket az Egri Vár kazamata rendszerében imitáltuk. A feladatot nehezítette, hogy a sérülteket egy szűk, kanyargós lépcsőn keresztül kellett kimenteni.Szombaton az Egerszalóki víztározónál folytatódik a gyakorlat, ahol árvízi és a vizek kártételei elleni védekezésből adnak számot a mentőcsoportok: feladataik közótt szerepel többek között nyűlgát építés, a védművek bordás megtámasztása, jászolgát-építés, buzgár elfojtás és fóliázás.
Forrás: Heol
A szőlővel, csakúgy, mint a borral szemben, nincs büszkeség és felsőbbrendűség. Mindkettő megköveteli az alázatosságot, a folyamatos odafigyelést. Itt nincs kapkodás, csak kitartó munka és figyelem, mert ha egy pillanatig magára hagyod, elvesztetted.
A szüret időpontjának megválasztása mindig komoly fejtörést okoz a szőlész-borász életében. Nagy rutin és szakmai tapasztalat szükséges hozzá, hogy ne aludjon sokat a szőlő a határban, de korán se kerüljön be a pincébe. Ha nem tökéletes az időpont, a bor látja kárát. A szüret megkezdődött a Demeter Birtokon a Menoire, az Oportó és Szürkebarát szőlők szedésével.
A Menoire 20, az Oportó 19,5, a Szürkebarát 21 mustfokos. A mennyiség, minden szőlőterületen az elvárt, a terméskorlátozásnak megfelelő 55 – 65 mázsa hektáronként. Az már most jól látható, a 2014-es évjáratú borokban sok lesz a változatosság: könnyű-gyümölcsös fehérek, testes vörösek és kellemes meglepetések várnak a borfogyasztókra.
Jó alkalom a szüret (is) a visszaemlékezésre: az első Turán dűlőszelektált bort 2006-ban készítette a Demeter Pincészet, ami nagy sikert aratott Bordeauxban – ezüstérmet kapott. A következő évjárat, a 2007-es volt. Idén 50 éves a Turán története, ami természetesen Egerből indult világkörüli útjára. Mi pedig büszkén és hálával gondolunk azokra, akik megteremtették az alapokat a mi munkánkhoz.
Turán történet: idén 50 éve annak, hogy Egerben Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesítette a Turán szőlőfajtát. ( A Bikavér 8 – Teinturier x Kadarka - és Gárdonyi Géza – Medoc noir x Csabagyöngye - szülőktől származik). A kísérletezés több évtizedes munka, melynek eredménye a hitelesítés. Fajtajelöltként az Agria nevet viselte, mivel erre nem kaptak engedélyt, Turán néven jegyezték be az alapvetően Bikavér alapanyagnak szánt fajtát. A tapasztalatok azt mutatják önálló borként is kiválóan bizonyít.
Turán fajtajelleg: tőkéje, vesszője közepes, lombozata szellős, fürtje tömött, az érett bogyók gömbölyűek, kékes feketék. Leve erős festő. Ősszel a Turán lombozata sötétvörösre színeződik. Igényes a talaj szerkezetére.
A Demeter Pincészet 20 hektáros területen gazdálkodik. A szőlők többsége kékszőlő fajta: Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Menoire, Oportó, Kadarka, a fehérek: Szürkebarát, Hárslevelű, Chardonnay és Olaszrizling. A dűlők az Egri Borvidék kiváló területein találhatók: Eged-hegy, Gesztenyés, Felső Galagonyás, Merengő, Öreg-hegy.
Demeter Csaba, a hagyomány és az érték megteremtője és támogatója
Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.
Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.
– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.
Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.
Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.
– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.
A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.
A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.
Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.
Forrás: HEOL
Fotó: Lénárt Márton