Keresés: „Borsod” (148 találat)

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.

Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.

Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.

Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.

Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.

Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.

Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.

A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.

Eger, 2013.március 7.

               Dr. Sós Tamás                                Korózs Lajos                          Pál György

       Országgyűlési képviselő                 Országos elnökségi tag       Önkormányzati képviselő

                     MSZP                                           MSZP                                    MSZP

REAKCIÓ AZ MSZP MAI SAJTÓKÖZLEMÉNYÉRE

Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét.  Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.

Eger, 2013. március 7.

Dr. Gondos István frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

Közel 73 millió forintot nyert a Mátra és a Nyugat-Bükk erdészetét működtető Egererdő Zrt. Natura 2000-es élőhelyek védelmére, elsősorban az akác kiszorítására az Új Széchenyi Terv keretében - tájékoztatott szerdán a társaság médiareferense.

A pályázat célja a védett területeken az őshonos erdők állapotának megőrzése, azon belül az úgynevezett invazív, vagyis tájidegen fajok, például az akác kiszorítása - közölte Vigh Ilona.
A program keretében 232 hektárnyi területről távolítják el az akácosokat a Mátrában, a Bükkben és a Heves-Borsodi dombvidéken, illetve további 450 hektáron akadályozzák meg a terjedését, a projekt 2015 májusi befejezéséig - tette hozzá.
Elmondta, hogy az Észak-Amerikában őshonos akác a XVIII. század elején jelent meg Magyarországon és ma már az erdőterületek 25 százalékát borítja. Agresszív terjedése nyomán egyre inkább kiszorítja az őshonos fajtákat, így átalakítja az életközösségeket, felboríthatja az ökológiai egyensúlyt, vagyis káros a jelenléte.

A most induló programtól azt várják, hogy évtizedekre ki tudják szorítani az akácot az észak-magyarországi erdőkből - mondta a referens.

Forrás: MTI

Leégett egy családi ház az új évre virradóan a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőkeresztesen, a romok alatt egy idős nő holttestét találták meg - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője. Rinyu Zsuzsanna elmondta, hogy éjjel negyed háromkor riasztották a tűzoltókat, akik Mezőkövesdről 3 autóval vonultak ki a családi házhoz.

MTI

A fővárosban két egri vonatkozású esemény is magával ragadta az irodalomkedvelő közönség figyelmét a minap. Egy napon, mindössze néhány száz méterre egymástól történt, hogy Doros Judit, a Népszabadság tudósítója átvehette az újságírószakma egyik legjelentősebb elismerését, a Paul Lendvai díjat, míg az Írók Boltjában népes és rangos publikum előtt, Kácsor Zsolt egri író, újságíró tartotta legújabb kötetének, a Rettenetes Vlagyimirnak könyvbemutatóját.

Doros Judit cikke 62 pályamű közül nyerte a pénzjutalommal járó Paul Lendvai díjat. Írásában a borsodi Tard jelenkori viszonyait mutatja be, amely azért is érdekes, mert immár alapműnek tekintett szociográfiai tanulmányt készített anno Szabó Zoltán 1936-ban, A tardi helyzet címmel, így az összehasonlítás a mai viszonyokkal igen érzékletesen bemutatható. Szabó Zoltán volt, aki Cifra nyomorúság című művében így ír Egerről: ” A jövőtlen kisváros kicsiny lehetőségeit már eredendően megszabja Eger fekvése. Az, hogy ez a város oda épült, ahol van, hegyek alá, inkább világi és egyházi hatalom várának, mint gazdasági központnak. Helyzeténél fogva olyan város, mely kapu ugyan, de leginkább olyan kapu, melyet pedig mindig bezártak, hol a nemzet ellenségei ellen, hol az »új idők új dalai« ellen. Ez a kapu mindig inkább visszavert, mint átengedett és sohasem volt az a célja, hogy kereskedőket, vagy árut bocsásson be, vagy küldjön ki. Eger mindig inkább vár volt, mint város és a vár itt sohasem élt szoros egymásrautaltságban a várossal, mint például a német kisvárosokban.”

Kácsor Zsolt harmadik kötete (korábbi művei: Barbarus, István király blogja), a Rettenetes Vlagyimir az ötvenes évek világába kalauzolja az olvasót, megfestve a zsarnokság kiszolgálóinak, működtetőinek lélekrajzát. A könyv az ötvenes évekről beszél, de a mának szól.  A Kalligram kiadó gondozásában megjelenő mű szereplői a Pál utcai fiúk hőseinek neveit viselik, mintha a „felnőtt” vörösingesek regényét olvasná az olvasó. A valóság persze csupán annyi, hogy az emberi jellem ábrázolásának ezen módja, amely zárt hím közösségek viselkedésén keresztül mutat be konfliktusokat, remek lehetőség a zsarnokság anatómiájának boncolgatására.

A könyvbemutatón elhangzott általános jellemzés a Rettenetes Vlagyimirral kapcsolatban az volt, hogy letehetetlen.

„– Megjött a Boka, itt van a Boka! – hallatszott mindenfelől az örömittas hang.

A két Pásztor kísérte, akik megpróbálták arrébb taszigálni a tömeget, de Boka leintette a testőreit. Fáradtan ugyan, de mosolyogva fogott kezet az őt ünneplőkkel. Borostás volt, s a szeme alatt mély, sárgás árkok húzódtak.

Azért jött, hogy a székházat ért ostrom nyomait megnézze, de amikor a fákon lógó holttesteket meglátta, feléjük fordult a figyelme. Megállt előttük, mire egy férfi leemelte a halottak arcáról a zsebkendőket.

Boka tekintete elfelhősödött. Hosszan nézte a két hullát, végül azt mondta:

– Ismertem őket! Hazaárulók...

E szavakra a tömeg zajosan ünnepelte a forradalom vezérét.

Boka továbbindult a székház bejárata felé, miközben az idősebb Pásztor előtte haladt, hogy utat törjön neki, a fiatalabbik pedig a hátát védte, s kíméletlenül félrelökdöste a mámoros híveket.

Szebenics és Wendauer magára maradt.”

Forrás: Egriszín

Egy korábbi gyilkossági ügy lehetett az oka a péntek éjszakai tömegverekedésnek Ózdon. A városban található szórakozóhelyen két társaság tagjai szólalkoztak össze, egy 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. Az Ózdi Rendőrkapitányság garázdaság bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két férfival szemben.

Súlyosan bántalmaztak és megsebesítettek egy 16 éves arlói fiút Ózdon. A péntek éjszaka történt eset egy ismert ózdi szórakozóhelyen történt, ahova a fiatalok évek óta jártak. Péntek éjszaka egy iskola rendezvénynek adott helyet a szórakozóhely, ahol két társaság tagjai verekedtek össze. A 30 év körüli arlói férfiak először csak lökdösték a fiatal fiút és barátnőjét, majd sörösüveggel fejen vágták, rugdosták a fiút, később pedig a törött üveggel sebesítették meg a földön lévő fiatalember karját.

A 16 éves fiút súlyos sérülésekkel szállították az ózdi kórházba, aki az elsődleges vizsgálatok alapján 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A támadók elmenekültek a helyszínről, őket az adatgyűjtés után előállították az ózdi rendőrök.

A szórakozóhely tulajdonosa elmondta: péntekenként zárva tartanak, ilyenkor különböző rendezvényeknek  ad helyet  az épület. A tömegverekedés is egy ilyen programon történt. Elmondása szerint az eddigi 22 éves működése alatt nem történtek ilyen események.

Az Ózdon történt eset azonban nem csupán egy éjszakai verekedés volt. Sokkal régebbre húzódik a történet. Egy korábbi, 3 évvel ezelőtt, arlói gyilkosság szolgált a verekedés alapjául. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban rettegnek a lakók, mindenki félve beszélt a 3 évvel ezelőtti családi botrányokról. Évekkel ezelőtt a falut is megrázta az a gyilkosság, amelyet egy ott lakó család tagja követett el.

A lakosok félve osztották meg az ottani szabályokat: Arlót két részre osztva, 1-1 család „uralkodik” a részeken. Az ottani felfogás szerint, ha a másik részről átlépnek a lakosok, meg kell büntetni azokat. A korábbi gyilkosság is egy hasonló probléma miatt történt. A gyilkost azóta elítélték, a családok tagjai azonban nem nyugodnak. Sokan arról számoltak be, hogy nem egyedi eset volt az ózdi tömegverekedés, minden évben történnek ehhez hasonlók.

Személygépkocsi merült el a Laskó patakban, a Tisza-tó mellett. Az autó egy híd mellől csúszott be a vízbe. A gépjármű vezetője időben elhagyta autóját, azonban súlyos lábsérülést szenvedett. A speciális mentőknek alpintechnikával kellett kimenteniük a sérültet a patakból.

A baleset akár valóságos is lehetne, azonban a résztvevők a Katasztrófavédelem minősítő gyakorlatán vettek részt. A gyakorlaton három megye mentőcsoportjai vizsgáztak, a Heves Megyei Mátra Mentőcsoport, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bükk Mentőcsoport és a Nógrád Megyei Palóc Mentőcsoport. A 36 órás gyakorlaton összesen 150 fő vett részt.

Antal Erika, tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő elmondta: az első napon Verpeléten került sor a kiképzésre és a gyakorlatokra. Ott a nagy erejű viharkárok felszámolása volt a cél a mentőcsapatoknak. Az egységek speciális autómentéseket hajtottak végre, sérülteket kutattak, kutyás személykutatásokat végeztek, fákat távolítottak el gépjárművekről.

A pénteki napon a Laskó patak torkolatánál mentettek a csapatok. A vizek kártételei elleni védekező képességeiket mutatták meg a minősítőknek az egységek, majd pedig a vízből mentési képességüket is láthatták. A vízbe borult autómentésekor alpintechnikával húzták ki a sérültet, majd pedig műanyag hordók segítségével emelték a víz felszínére a járművet. A terület feltérképezésekor egy ún. quadrocoptert is bevetettek a mentőegységek, amely a levegőből készített fényképeket, megkönnyítve a mentést.

Egy hatvanezer literes vasúti tartályból folyt a sósav a füzesabonyi vasútállomáson. A tűzoltók egész éjjel dolgoztak.

Szerdán este tíz után érkezett bejelentés a mezőkövesdi tűzoltókhoz, hogy a füzesabonyi vasútállomáson egy hatvanezer literes vasúti tartályból sósav folyik. A mezőkövesdi és az egri tűzoltók két-két kocsival vonultak a helyszínre, a Borsod-megyeiek amit kiérkeztek, megkezdték a szivárgás eltömítését - tájékoztatott Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A helyszínre riasztották a katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal foglalkozó egységét, valamint a MÁV vegyi elhárító egységét is.

A szivárgó tartályt kivontatták az állomásról, majd - mivel alkalmatlanná vált az anyag további tárolására illetve szállítására - megkezdték a sósav átfejtését egy ép tartályba. Ez a művelet csütörtök reggelig tartott.

Antal Erika a heol.hu kérdésére elmondta: egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet, ezt az iparbiztonsági felügyelőség vizsgálata lesz hivatott kideríteni.

A sérült tartály körül egy száz méteres körben védelmi zónát alakítottak ki, lakosságot érintő intézkedésre nem volt szükség - tette hozzá a megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: Heol

Nyíregyháza három napon át vendégül látja azt a közel 3000 személyt, akik Jehova Tanúi kongresszusára érkeznek a 2012. július 20-22-ei hétvégén. A kongresszus nemzetközi hangulatot hoz magával, hiszen Délkelet-Szlovákia 11 magyar ajkú  gyülekezetéből is érkeznek résztvevők, közel 1000-en.

Eger és környékéről, továbbá Kisköre és környékéről mintegy 200 küldött utazik el erre a háromnapos bibliai oktatásra.

NYÍREGYHÁZA – Jehova Tanúi úgy gondolják, hogy mindenki, a nem Tanúk is hasznot fognak meríteni a 2012-es Óvd a szívedet! Kongresszus programjának lelkesítő üzenetéből és gyakorlatias javaslataiból. A kongresszust a Bujtosi Szabadidő Csarnokban fogják megtartani.

A Tanúk kongresszusi programján újszerű megvilágításba kerülnek azok a bibliai részek, amelyek a jelképes szívről szólnak. Lendületes előadások, bibliai hangjátékok és bemutatók, sőt egy színpadi dráma mind-mind azt fogja hangsúlyozni, hogy ha megóvjuk a jelképes szívünket, akkor még jobb szellemiségű emberekké válunk, harmonikusabb lesz a családi életünk, és boldogabbak leszünk.

A kongresszust megelőző 3 héten át Jehova Tanúi Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, valamint Délkelet-Szlovákia magyar ajkú településein mindenkinek átadnak egy meghívót a kongresszusra. A háromnapos program Nyíregyházán lesz megtartva, és 2012. július 20-án, pénteken fog kezdődni 9.20-kor. A kongresszusi napok témái és az előadások címei olyan bibliaverseken alapulnak, mint az 1Sámuel 16:7, az 1Krónikák 28:9 és a Máté 12:34. A kongresszus jeligéje, Óvd a szívedet!, a Példabeszédek 4:23-on alapszik. A program fő célja az lesz, hogy erősítse a résztvevők szellemiségét.

A belépés ingyenes. Jehova Tanúi a kongresszusaikat teljes egészében önkéntes adományokból rendezik meg.

Az Eger és Kisköre környékén élő Tanúknak mind a 3 gyülekezete részt fog venni a kongresszusi meghívók terjesztésében. Becslések szerint 3 000-en fognak eljönni a Bujtosi Szabadidő Csarnokba a 2012. július 20-22-ei hétvégén erre a bibliai témájú programra.

Magyarországon Jehova Tanúi 8 kongresszust fognak tartani 4 városban. A világon több mint 7 600 000 Tanú él, és több mint 109 000 gyülekezetük van.

A bükkszéki főzőversenyre a határon túlról is érkeztek polgármesterek, jövőre – az ígéretek szerint – a lengyel testvérváros is benevez.

Bázakerettye polgármestere, Iványi László és csapata lett a nyertes a polgármesterek bükkszéki főzőversenyén. A zalai csapat krumpliprószába – a palóc vidéken közismertebb nevén: tócsniba – csomagolt marhapörköltjével érdemelte ki az első helyezést. A közönségdíjat a vajdasági Horgos település vitte el ízletes pinci dámszarvas-pörköltjével. Nekik, és minden résztvevőnek gratulált a rendezvény védnöke, Horváth László is, aki lóháton érkezett a rendezvényre.

A Bükkszéken immáron nyolcadik alkalommal megrendezett Polgármesterek Bográcsfőző Versenyén csaknem harminc település csapata mérte össze főzőtudományát, akik nemcsak a környező községekből, hanem az ország számos megyéjéből, sőt még a Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek. Ismét aktív részese volt a megmérettetésnek a Borsod megyei Hét polgármestere, aki a tavalyi év győztes kecskepörkölt-receptjével szállt újra csatába, valamint a közkedvelt hegyeshalmiak is jelen voltak, akik már számos alkalommal nyerték el a közönségdíjat főztjükkel.

A verseny idei mottója: vidéken is lehet fantasztikus ételeket főzni. Zagyva Ferencné, Bükkszék vezetője arra szerette volna ráirányítani a figyelmet, hogy a fényűző nyaralások helyett itt az ideje, hogy egyre többen látogassanak el olyan hazai kistelepülésekre, ahol a jó levegő mellett módjuk van megismerni a friss, helyi alapanyagokból készített tájjellegű ételeket is.

Forrás: HEOL